Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-02 / 52. szám

ÉSZAK* MAGYARORSZÁG 5 1978. március 2., csütörtök i ENERGIA­MEGTAKARÍTÁSI TERV A MÁV-NÁL Az előzetes tervek szerint a MÁV Miskolci Igazgatósá­gának ez évben 34 millió utas és közel 29 millió tonna áru elszállítását kell biztosi- tan i. Ez a jelentős szállítási fel. adat mintegy 260 millió fo­rint értékű szén-, gázolaj- és villamosenergia-felhaszná. lást igényel, melynek több mint 85 százalékát a mozdo­nyok üzemeltetése teszi ki. Így az ezzel való takarékos­ságra elsősorban ezen a te­rületen van a legnagyobb le­hetőség. Az érdekelt szolgálati fő­nökségeket különböző ösz­tönző rendszerekkel tették érdekeltté a vezérigazgatóság által kiadott premizálási rendszer pedig a mozdony­személyzetet közvetlenül is éredekltté, a vezérigazgatóság megtakarítáwSban, ugyanis a megtakarított értélének a 25 százalékát jutalomként kap. ják. Az elmúlt évben 2 millió 364 ezer forint volt a moz­donyszemélyzet által elért megtakarítás, ez évben pedig 2 millió 610 ezer forint meg. takarításra készült az igaz­gatóság energiagazdálkodási intézkedési terve. Ez — az energiafelhasználás minden területére kiterjedő program — különösen a kedvező ener­giafelhasználású villamos- és Diesel-mozdonyok magas szintű üzemkészségét, üzem- biztonságát és a gazdaságos utazási módszerek fokozott alkalmazását határozza meg. De számít a jól szervezett szocialista brigádmozgalom, ra is, amely az elmúlt évek kedvező eredményeinek el­éréséhez is nagy segítséget adott. Fekete László Miskolc BUSZKÉK VAGYUNK RÁJUK... A napokban kedves leve­let hozott számunkra a pos­ta. Tartalma, úgy gondolom, sok embert érdekel. A leve­let MacKinnon egyetemi ta­nár írta Kanadából, aki ré­gi barátunk. Az angol rádió adását hallgatta, melynek műsórában a miskolci 6-os számú Általános Iskola kóru­sa is szerepelt. A kórus 1977-ben megnyerte „Éne­keljenek a népek” című ver­senyt, melyet egy európai rádiótársaság szervezett. A miskolci kórus tehát első di­jat kapott, mint írja „világ­versenyen”. Kéri a profcsz- szor, hogy amennyiben is­merem az iskola igazgatóját és a kórus vezetőjét, mond­jam el nekik, hogy a műsort rendkívül élvezték és legszi- vélyesebb üdvözletüket kül­dik. Ezt az adást sok ország­ban hallgatták — írja — többek között Kanadában is. Ez az elismerő kritika an­nál értékesebb, mert a pro­fesszor maga is kiváló ze­nész, aki az egyetemi ének­kar vezetője és gyakran ad koncerteket a nyári szünet­ben Európában is. .4 6-os számú iskola igaz­gatója. Kisgyörgy István, a karvezeíö Reményi János. Személy szerint én is nagyon örültem a sikerüknek, mert évekig tanítottam a 6-os szá­mú iskolában, de büszkék le­hetünk mindannyian, hogy ilyen szép, nemes verseny­ben első díjat miértek. Ér­dekes, hogy mindezt Kana­dából kellett megtudnom. Vas Józsci'né ny. tanárnő Miskolc * (A sikerről annak idején mi is örömmel adtunk hírt lapunkban. Valószínű, hogy ez elkerülte figyelmét. A szerk.) JÓ ÉVET ZÁRT A TAKARÉKSZÖVETKEZET... Amikor húsz évvel ezelőtt megalakult a felsőzsolcai ta­karékszövetkezet, tagjainak száma a százat sem érte el. Ma már azonban 7580 tagot számlál, s működési terüle­téhez húsz község 44 634 la­kosa tartozik. A február 25. én tartott küldöttgyűlésen dr. Korompai Ivánné, ügyveze­tő igazgató számolt be az elmúlt év eredményeiről. El­mondotta többek között, hogy a betétállomány összege meghaladta a 30 millió fo­rintot, jók a hatékonysági mutatók is, majd ismertette az 1978. évi terveket és az alapszabály-módosítást A beszámolóhoz, amelyet, a kül­dötteit egyhangúlag elfogad­tak, többen is hozzászóltak. Kozma Lajos Bocs LEVELEKBŐL — RÖVIDEN — A nagybarcai kisiskolá­sok, a pedagógusok és a szü­lök nevében mond hálás kö­szönetét Kakszi Benjámin. A Bükkaljai Bányaüzem Tervtárói akna villanyszere­lő szocialista brigádja ugyanis korszerű, fénycsővilágitás- sal cserélte fel az iskola már korszerűtlen villanyvilágítá­sát, — amellyel nagy örömet szereztek mindannyiuknak. — A Hegy alja 13. számú ház lakói írják, hogy amióta beköltöztek, gyakran rossz a lift. Február 13-án még en­nél is kellemetlenebb meg­lepetésben volt részük, mert a liftajtón egy felirat közöl­te a lakókkal, hogy alkatrész- hiány miatt nem működik a lift. Azóta, naponta többször is kénytelenek vagyunk ró­ni a lépcsőket, ami különö­sen a felsőbb emeleteken la­kó idős, beteges és kisgyer­mekes családoknak kínszen­vedés. Mielőbbi intézkedést kérnek az ingatlankezelő vállalattól. Nagyüzem a „csirkegyárban” A szikszói Béke Termelő- szövetkezet baromfikeltető­jében teljes kapacitással fo­lyik a „termelés”. Főleg a háztájiban kelendő, kettős hasznosítású, húsesirkének és tojóállománynak is alkalmas Hampshire csibéket, kelletnek a „műkotlósokban”. E hét elejéig pontosan 226 454 csir­ke kelt ki a tojásokból, s még e héten napvilágot lát; az idei negyedmilliomodik kis csipogó is. Az egészséges, jó fajtájú naposcsirkék iránt nagy a kereslet. Több, mint 65 ezer darabot különböző termelő- szövetkezetek vásároltak meg. Két-három heti tartás után „előnevelt” csirkeként érté­kesítik ezeket a háztáji ál­lomány felfrissítésére, felja­vítására. A naposcsirkék zö­me az áfész-ek útján jut el a keltetőből egyenesen a falusi udvarokba, azaz előbb a me­leg konyhákba, lehetőleg fűthető kamrákba. Mivel egyre többen vásá­rolnak szívesebben már na­gyobbacska csirkéket, a szik­szói Béke Tsz is foglalkozik ilyen „előneveléssel”. A ter­vezett mintegy 60 ezer darab előnevelt, csirkéből 20 ezer már „tollasodik”. s a jövő héten kezdik meg ezeknek árusítását. A szikszóiak csirkehizlal­dája sem üres. A baromfi­iparnak a napokban küldik az idei második szállítmány Hibro pecsenyecsirkét. A szépen fejlett, nagy testű szár­nyasokból egyszerre 32 ezer darabot szállítanak a csirke­vágóhidra, illetve a feldol­gozóba. Hajnaltól hajnalig Csúcsidőben Azt tartják róluk; a váro­si forgalom fenegyerekei, me­nő pénzesemberek, mindenki pajtásai. „Megszedik” ma­gukat, hiszen mindig van va­laki, aki akár szükségből, akár csak úgy, megállítja őket, beszól az ajtón, hogy szabad-e, és ha igen, már indulnak is valamerre. — Utas mindig is volt és mindig is lesz. Ugyanúgy szükség van a mi munkánk­ra. mint bárki máséra, csak ez a munka nem olyan kö­tött, mint a legtöbb. Akkor és annyit dolgozunk, amikor és amennyit akarunk. Ügy mondják ezt, hogy kötetlen munkaidő, de pontosan ebben a kötetlenségben van a kö­töttsége. Hiszen nem mind­egy, hogy egy hónapban hány fuvart csinál az ember. Hogy mennyit keresünk? Hadd vá­laszoljak inkább úgy, hogy aki itt, nálunk dolgozik, meg. találja a számítását Csepregi Gyula hét éve taxis. Általában a Nem mondunk újságot, amikor állítjuk, hogy a szakemberek, az időjárás- előrejelzők állandó témái a vicceknek, s a „vagy eső lesz, vagy hó, vagy rossz idő vágy jó” prognózis mindig beválik valahol. Viszont — 6 ezt nem a meteorológusok védelmében mondom és írom — ezek a szakemberek felelősségteljes és pontos munkát végeznek. Csak ép­pen — jellemző ez a kör­zeti időjárásjelentésekre, amikor is a továbbított ada­tok és a közlés között kö­rülbelül háromnegyed óra telik el — nem biztos, hogy adott helyen azt észleli a hallgató, ami a rádióban el­hangzott ... * Az Országos Meteoroló­giai Intézet az ország szá­mos részén tart fenn állo­másokat. Miskolcon, a város szélén található ez a „támaszpont”, közvetlenül a repülőtér mel- lett. Annak^ idején, 1946-ban, amikor a Magyar—Szovjet Légügyi Társaság az ország második legnagyobb városá­ban is létrehozott egy polgá­ri repülőteret, automatikusan ide költözött a miskolci me­teorológiai állomás is. In­dokolt volt ez akkor, hiszen a polgári légiforgalom szá­mára nélkülözhetetlen előre­jelzéseket az ide érkező, il­letve innen induló gépek pontosan, közvetlen közelből kaphatták meg. 1946 óta azon­ban jó pár év eltelt, Miskol­con megszűnt a polgári lé­giforgalom, s csak az Orszá­gos Meteorológiai Intézet ál­lomása maradt meg régi he­lyén. Az állomás vezetője, Völ­gy esi Sándor: — Szolgálatomat 1953-ban kezdtem itt. Az állomás fel. adata a meghatározott és rendszeres mérések végzése. Az észlelt adatokat — hő­mérséklet, csapadék, pára­nappali műszakot szereti, de vannak napok (például fize­tési napok), amikor érdemes „belehajtani” az éjszakába. — Nem akarom, és nem is tudnám eloszlatni a mi fog­lalkozásunkkal kapcsolatos, rólunk alkotott elképzelése­ket. Nemegyszer történt már meg, hogy az utas céloz­gatott erre a szerinte link szakmára. Egyszer egy utas, akit én vittem, aki éppen kórházba ment. ugyanezt tet­te. A gyerekéhez sietett. Tud. ja, még azt sem mondhattam neki, hogy szálljon ki... — Hogy mikor van nálunk csúcs? Ha évben számolunk, akkor a december a legfor­galmasabb hónap. Ha egy hó­tartalom, szélsebesség, nap­fény-sugárzás, és még lehet­ne tovább is sorolni —, minden nap rendszeresen fel kell juttatnunk közpon­tunknak. Éppen ezért állan­dó szolgálatot teljesitünk. * A meteorológia sokrétű tudomány. Dinamikusan fej­lődik a XVII. századtól. An­nak idején csak az alapvető légköri, fizikai felfedezése­ket rögzítették. A „meteoro­lógia” elnevezést még ré­gebben, elsőként Arisztote. lész használta, mai lényegé­nél szélesebb értelemben, hiszen abban bennefoglalta- tott az égitestek pályája, mozgása is. A tudományos igényű meteorológiai vizsgá­lódások kialakulása a XVIII —XIX. századra tehető. Ek­kor már mint önálló tudo­mány hódított teret. Hogy az utóbbi száz évben mit fej­lődött, nehéz lenne hirtelen, jében felsorolni. — Szinte az élet minden területén szükség van mun­kánkra, s az utóbbi évek technikai fejlődése ebben nagymértékben segít ben­nünket — mondja Völgyesi Sándor. — Ipar, mezőgazda­ság, közlekedés, sport... szinte megszámlálhatatlan azoknak a területeknek a száma, ahol, és ahonnan számon tartanak bennünket. Persze, nem ' kell túlozni, hiszen a mi állomásunk csak egy kis . része az Országos Meteorológiai Intézetnek. De azért szükebb környezetünk, ben, Borsodban nagyon so­kan keresnek meg minket, iskolák, ipari vállalatok, ke­reskedelmi vállalatok — az időjárás miatt. A pontos, lelki ismeretes munka szükséges, hiszen az Országos Meteorológiai In. tézet naponta összegzi az or­szág különböző területei fe­lett kialakult időjárási hely­zetképet. Ezek egv részét el­juttatják az európai, illetve a világ meteorológiai intéze­teihez is. napot nézünk, akkor a fize­tésnapok, vagy a színházi premierek. Ha egy napot vá­lasztunk, akkor a hajnali órák azok. amikor nő a for­galmunk, hiszen sokan fe­lejtenek el felébredni, pedig indul a vonat. Minden taxisofőr — és nem igaz, hogy nem így van — a nagy fuvarra vár. Egy olyanra, amikor nem váro­son belül kell célba érni. Csepreginek már volt egv. szer ilyen. Pécs környékére kellett elvinni valakit. De jó, hogyha akad jelentkező a szomszédos települések­re is. Persze, ilyenkor — okulva egy nem régi példán — közli az illetővel, hogy Jó lett volna ezt a mun­kát látni. Igen ám, csakhogy már magát a helyi állomást sem könnyű megtalálni, hí. szén ha valaki kiballag a re­pülőtérre, kóborolhat még egy ideig az épületek között. Ugyanis az Országos Mete­orológiai Intézet miskolci központjának létét semmi sem jelzi. Mintha itt megállt volna az idő. Amikor ott jártunk, az állomás egyetlen helyiségét éppen festették. Bútorok, regisztráló műsze­rek, térképek, íróasztalok és hírközlő berendezések — va­lamennyi szürke fóliával voltak lefedve. — Sajnos, mostoha állapo­tok között dolgozunk — mondja az állomás vezetője, miközben a repülőtér épüle. tének folyosóján ballagunk. — Ez a festés is... Tegnap még nem tudtam, hogy ma reggel erre jövök be. — Persze, lehetne azt is mondani, hogy megszoktuk az ilyen körülmények között, való állandó szolgálatot Az adatoknak minden nap, min­den órában el kell jutni a központhoz, ám ezek az ada­tok — nagyon sok esetben — nem felelnek meg a nagyobb területre való igazságnak. Az állomás területi adottságai sem kedvezőek, hiszen a te­rep sík, a műszerek közelé­ben fás terület van, ami már megcsalja a műszereket. Nemegyszer megtörténik, hogy amikor innen adunk körzeti időjárásjelentést, a városban (alig három kilo^ méter innét) egészen más légköri viszonyok ural kod. nak. Most a napokban vá­runk illetékeseket a központ­ból. Szeretnénk már régen elköltözni. Ez nemcsak a mi, hanem az általunk rögzített adatok után érdeklődőknek is jogos és érthető kívánsá­ga. (—falvi) mennyi is jár valóságban azon kívül, mint, amit a taxióra mutat. Nem a borra­valóról van szó, hanem a tarifahatárról. — A napokban az egyik éjjel Putnokra kellett vin­nem egy férfit és a lányát. Nem akarták kifizetni azt a pénzt, amit a tarifahatár után ki kell fizetniük. Ne­hezen tudtam csak meg­győzni őket igazamról. Az Ady-hídi taxiállomáson egymás után húznak ki elő­lünk a kocsik. Csem-egi kö­vetkezik; már szállnánk ki, amikor egy harsány, nagy­darab férfi kinyitja az ajtót „Marx tér, öregem, de az­tán siessünk” — mondja, s azután érdeklődik, hogy mi­kor óhajtunk végre eltűnni.. * — Parancsoljon uram — invitálja utasát beljebb Csepregi. Irány a Marx tér... Pusztafalvi Tivadar Fotó: Laczó József ^ falás ­Üjabb tejárusító pavilonok nyitásával, automaták tele­pítésével, az ételválaszték bővítésével igyekszik enyhí­teni a szeszértékesítés korlá­tozásából adódó veszteségeit az Utasellátó Vállalat, amely­nek januári forgalma 16 szá­zalékkal volt. alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. Az előzetesen számítottnál is nagyobb csökkenés okát ab­ban látják, hogy a korábban főleg szeszt árusító üzletek az egyéb áruk kávé, szend­vics, édesség stb. — forgal­mából adódó bevétel jó részé­től is elestek. A tapasztalatok szerint az utasok szívesebben keresik fel a pályaudvarok közvetlen közelében levő élelmiszerüzleteket, ahol 9 óra előtt is „teljes” ellátás­ban részesülhetnek, vagyis nemcsak a reggelihez való ételt, hanem a megszokott röviditalt is megvásárolhat­ják, annál is inkább, mert ezeknek az üzleteknek a nyitva tartási rendje jól iga­zodik a munkásvonatok ér­kezéséhez, indulásához. Intézkedési tervük szerint megfelelő kínálat kialakítá­sával bővítik a reggelizés le­hetőségeit. a vasútállomáso­kon további tejbüféket, tejet és tejterméket árusító pavi­lonokat nyitnak és újabb automatákat állítanak fel. Az eddig főleg szeszes italt árusító pavilonokban — ahol van hozzá megfelelő terület — bevezetik vagy bővítik a meleg büféáruk. a lángos, a kolbász, a grill-ételek stb. árusítását, s erre néhány új pavilont is nyitnak, ahol minderre nincs hely, ott bő­vítik a csak melegítést kívá­nó gyorsfagyasztott konyha­kész ételek, valamint a finom pékáruk, a sütemények, a tej és tejtermékek, a jégkrémek, s mindenütt gazdagítják az üdítő italok választékát. Állandó szolgálat fl Melesroügiai Intézetről jelentjük... Heti psstéskbéi

Next

/
Oldalképek
Tartalom