Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-03 / 29. szám

E5ZAK-MAGYÄRORSZÄG 4 1978, február 3., péntek Erdei Ferenc, Vajda János Négy új tudományos kötet Borsodban is láthatjuk Népszínház a Várszínházban Életre kel az új intézmény A színház homlokzata Korábban beszámoltunk arról a nagyszabású átala­kulásról, színházi ellátási rendszerváltozásról, melynek során megszűnik az Állami Déryné Színház —, amelyet a köznyelven Faluszínház néven emlegettünk —, gya­korlatilag megszűnt Buda­pesten a 25. Színház, és a kettőből létrejött a Népszín­ház. Az új színházi intéz­mény végre elfoglalhatja méltó otthonát a budai Vár­ban, az egykori Várszínház­ban. Az elmúlt vasárnapon a Magyar Színházművészeti Szövetség és a Népszínház igazgatósága bemutatta a szakmáúak az új otthont. Böröcz József, a színház igazgató-helyettese, valamint az új intézmény műszaki ve­zető főmérnöke kalauzolta a vendégeket az impozáns épü­letben. * A XII—XIII. századból származó egykori templom, majd karmelita kolostor a XVIII. század végén lett színházzá. II. József király ugyanis megszüntette az épület egyházi jellegét és Kempelen1 Farkassal színház­zá építtette át. Akkor 1200 nézőt fogadott be, ma 280 ülőhely kínálkozik. Nem árt mindjárt megjegyezni, hogy csaknem kétszáz évvel ez­előtt csak kétszáz volt az ülőhely, ezer pedig állóhely. (Az egykori egyházi épület és a felszabadulás óta most helyrehozott, 33 évvel ezelőtt csaknem teljesen megsemmi­sült épület a felújítás után nem kizárólag a Népszínházé lett. Egyelőre társbérletben van itt a vár felújítását vég­ző különböző szervekkel.) Az újjászületett épület rendkívül impozáns. A bronz­veretes kapun belépőt meg­fogja már a külső előtér ki­képzése. Az egykori Kempe- íen-féle épület architektúrá­ját igen jól ötvözték itt a felújítás során a korszerű követelményekkel, az átala­kításokat úgy végezték, hogy a régi épület mind több szépsége csorbítatlanul ér­vényesüljön, ugyanakkor maisága is biztosítva legyen. Sikerült kialakítani úgy az épületet, hogy a színpad és a nézőtér nagy helyiségén kí­vül gyakorlatilag további négy olyan tér áll rendelke­zésükre, ahol a színház elő­adásokat tarthat, természete­sen különböző jellegűeket, és szűkebb közönségrétegek szá­mára. Így például egész nagy létszámú közönséget fogad­hat be a földszinti előtér, amelyben körszínház szerűen lehet előadásokat tartani; ki­tűnő előadóterem az egykori refektórium, a szerzetesek volt étkező helyisége, ame­lyet most sarokteremnek ne­veztek el; tartanak majd elő­adásokat kis lélekszámú né­zőcsoportoknak a harmadik emeleti előtérben és az egy­kori kerengők egyik részé­ben. Ezen az öt játéktéren kívül — nyári kedvező idő­járás esetén — a hajdani zárt klastromudvar kínálja a következő játékhelyet a sza­badtéri előadásokhoz. Ter­mészetesen mindenütt a já­téktér jellegének megfelelő színpadi produkciók — na­gyobb társulatot kívánó elő­adások, kamara játékok, vagy monodrámák — kerülnek színre. Külön látványossága a színháznak a pontfüggeszté- ses díszletrendszer, amelyét zsinórpadlás hiányában — műemléki okokból nem lehe­tett zsinórpadlást építeni —■ találtak ki és alkalmaznak. Érdekes látvány a nézőtér fölött húzódó reflektorpályák sokasága. Mind a közönség, mind a színház tagjai részé­re igen kellemes környezetet biztosító kiszolgálóhelyisé­gek, várakozók, zsibongók, büfék is helyet kaptak az épületben. A várbeli környe­zet is vonzó. Jóllehet, a köz­vetlen szomszédságban még romos épületek is vannak, mint például az egykori hon­védelmi minisztérium, meg a Sándor-palota, Horthy mi­niszterelnökeinek rezidenciá­ja, de ott van már az újjá­született Várpalota, ahol mú­zeumok kaptak helyet, és gyönyörű a kilátás Pestre, a pesti Duna-partra. A Népszínház természete­sen folytatja mindkét ősének hagyományait. A Várszínhá­zon kívül játszani fog rnég a fővárosban a VIII. kerületi Kulich Gyula téren, amely újjászületése után Józsefvá­rosi Színház néven fog mű­ködni. És társulatai termé­szetesen továbbra is járják az országot. Napjainkban is több produkció szerepel szerte a különböző városok­ban, községekben, ipartelepe­ken és kis falvakban. Szű­kebb pátriánkban legköze­lebb feoruar 11-en, szomba­ton láthatjuk a Népszínház együttesét Leninvárosban, a Derkovits Gyula Művelődési Központoan, ahol a Hétköz­napi csoda című előadással vendégszerepei. Ezt követően február 14-én ’ Mezőkövesden látható ugyanez a produkció, majd február 19-én Özdon a Macákajáték, 20-án Ormos­bányán a Macskajáték, Le­ninvárosban pedig az Ördögi kísértetek, 22-én a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ­ban a Búbos vitéz, amelyet 23-án Özdon ismételnek meg. S előreláthatólag hasonló gyakorisággal láthatjuk majd a Népszínház társulatait Bor­sodban a továbbiakban is.-* A színház székhelyén ün­nepi előadássorozattal kezdő­dik az élet. Február 11-én, szombaton átadási ünnepség lesz, majd utána — kizárólag a színház újjászületésében részt vett építőknek — dísz­előadásban mutatják be Her­nádi Gyula Bajcsy-Zsilinszky Endre című drámáját. A hi­vatalos megnyitóünnepség és díszelőadás 13-án, hétfőn lesz, amikor ugyancsak a Bajcsy-Zsilinszky Endre cí­mű drámát mutatják be, de már ugyanazon a napon há­rom további előadás is lesz az épület különböző helyein: Jobba Gabi, Cseh Tamás és Sándor György műsorai. Két hétig délutántól késő éjsza­káig, nem egyszer egymással párhuzamosan futnak majd az előadások, mintha csak a színház a hosszú felkészülés hasznos időtöltéséről akar­na számot adni. A már em­lített műsorokon kívül be­mutatják még Reményik Zsigmond Pokoli disznótor című darabját, Bródy János önálló estjét, Albee Homok­láda című darabját, ’ egy balettestet, az Orfeo-együt- tes műsorát, felújítják Szok- rátész védőbeszédét, bemu­tatják Ajtmatov mesejátékát, több más drámát, önálló es­tet, különböző összeállítást. Mindezeket nehéz lenne itt felsorolni, de érdemes meg­említeni, hogy lesz nap, ami­kor nyolcféle előadást tarta­nak a Várszínházban. A Várszínházban a Nép­színház nagyrészt a 25. Szín­ház^ hagyományait folytatja, a színházterem kivételével nincsenek számozott helyek, a földszinti előtérbeli előadá­sokon pedig a közönség is aktív részese a játéknak. * Űj színház, igen nagy ígé­retű művészeti intézmény született. Sokrétű és sokol­dalú feladatokat vállal. A Várszínháztól a legkisebb falvakig kívánja szolgálni az egyetemes magyar színházi Jcultúrát. Bizalommal és ér­deklődéssel várhatjuk. Benedek Miklós Az Alcadémiai Kiadó több olyan művel jelentkezett a közelmúltban, amelyek a leg­szélesebb közönségrétegek ér­deklődésére is számot tart­hatnak. Ezek közül hívjuk fel most a figyelmet négy könyvre. Város és vidéke Erdei Ferenc összegyűjtött műveinek sorozatában jelen­tette meg az Akadémiai Ki­adó az elhunyt tudós, sokol­dalú közéleti férfiú Város és vjdéke című kötetét. Volta­képpen a könyv az 1971-ben, a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában, a Magyar- ország felfedezése sorozatban megjelent mű hasonmás ki­adása. Szeged és Szeged ko­nyáké, Hódmezővásárhely, Makó, Szentes és Csongrád változásainak tükrében egy ország változásai tükröződ­nek a hatalmas műben, amely egy sokoldalú élet tudomá­nyos, közéleti munkájá-nak összegezése is. Az első meg­jelenés óta eltelt időszak Er­dei Ferenc megállapításait csak alátámasztotta, követ­keztetéseit igazolta. A kiadó több feladatot is teljesített a Város és vidéke új megjelen­tetésével: Erdei Ferenc élet­mű-sorozatát is kiegészítette, ugyanakkor egy keresett mű­vet ismét elérhetővé tett. Kálnoky László A kiadó népszerű Kortár­saink sorozatában jelent meg, immár tizenkilencedik kötet­ként, Alföldy Jenő Kálnoky Lászlót bemutató kötete. Kálnoky ahhoz a költő-kor­osztályhoz tartozik, amelyet Babits Mihály a Nyugat „har­madik nemzedékének” neve­Két kiállítás Február 3-án, pénteken két kiállítás is nyílik Miskolcon. A Herman Ottó Múzeum képtárában, a Kossuth utca 13. szám alatt délután 5 órakor nyitja meg Bánszky Pál művészettörténész Mok- ri-Mészáros Dezső emlékki­állítását. Egy órával később, este 6 órakor a szomszéd épületben, a Kossuth utca 11. szám alatt, a Miskolci Galéria rendezésében, Mol­nár Edit fotóművész kiállítá­sát Feledy Gyula grafikus- művész nyitja meg. t .............. Tompa László előadó- és színművész, akinek önálló estjeit Miskolcon és Borsod­ban is már többször élvez­hette az érdeklődő közönség, ismét Borsodba készül. Feb­ruár 6-án, délután Bőcsön, este 6 órakor Ernődön, 7-én Hernádnémeliben, 8-án On- gán mutatja be Ördögválto­zás Csíkban című műsorát, a későbbiekben előreláthatólag Szerencsen vendégszerepei. Tompa László Borsodban tíz év alatt több mint százhat- van előadást tartott. Műsorát bizonyára most is érdeklő­déssel fogadják. \ .............................................­É rtelmező szótár A Szovjet Tudományos Akadémia most készíti sajtó alá az új, 19 kötetes orosz értelmező szótárt, amelynek első része 1980-ban jelenik meg. Az új szótár az utóbbi két évszázad orosz nyelvének lexikális anyagát tartalmaz­za: összesen 150 ezer szót A megfelelő nyelvtani szabá­lyokkal, utalásokkal, a kiej­tésre és a helyesírásra, va­lamint az egyes szavak ere­detére vonatkozó magyaráza­tokkal. zett el. Munkássága külön­böző okokoól később bonta­kozott ki, mint e generáció többi jelentős lírikusáé. 1939- ben kiadott első verseskötete, Az árnyak kertje már előle-' gézi a későbbi nagy költemé­nyek írójának fo erősségeit — a kivételes formaérzéket, a képzelet gazdagságát, a szatirikus látásmódot, azt a képességét, hogy a költői ki­fejezés izzására tudja átvál­tani a szenvedést —, de a ’hatvanas és hetvenes évek fordulóján aratott költői si­kerekig a közönség inkább a világirodalom egyik legava­tottabb tolmácsaként, mint­sem eredeti versek szerzője, ként ismerte Kálnoky Lász­lót. A Lángok árnyékában című, 1970-ben megjelent kö­tete óta kritikusai általában egyetértenek abban, hogy a mai magyar líra egyik ki­válósága. E tanulmánykötet elsősorban azzal a szándék-/ kai íródott, hogy az eredeti versek szerzőjéhez nyerjen meg minél több hívet, értő olvasót. Az életrajz rövidsé­gét a verselemzések javára az indokolja, hogy a költő­vel sokkal érdekesebb versek „történtek meg”, mint ese­mények. Magatartás- 1 genetika A Korunk tudománya so­rozat harmincharmadik kö­teteként adta közre a kiadó Csányi Vilmos Magatartás­genetika című munkáját, amely a napjainkban kiala­kuló tudományt mutatja be. Az etológia, az állatok szo­kásaival, viselkedésével fog­lalkozó tudományág, a ma­gatartás mechanizmusainak analízisére genetikai vizsgáló módszereket is felhasznál. A könyv első két fejezete a ge­netikai és etológiái alapfo­galmakról ad rövid áttekin­tést, a többi fejezet az állati viselkedés vizsgálatában el­ért ei’edményeket mutatja be, az utolsó fejezet pedig az emberi magatartás genetikai alapjait tárgyalja. Megismer­kedhetünk a sztereotip ma­gatartásformák genetikájá­val, különböző vizsgálatok­kal. Részletesen bemutatja a kötet a tanulási folyamatok genetikai alapjait vizsgáló kísérleteket és a populációk életét befolyásoló genetikai tényezőkkel is foglalkozik. Vajda János nagyobb költői művei A Vajda János összes mű- ■ vei sorozatban, annak har­madik köteteként a költő na­gyobb költői műveinek kriti­kai kiadását veheti most kézbe az érdeklődő olvasó. E kötet Vajda János nagyobb epikus alkotásait és egyetlen, súgópéldányban fennmaradt szomorú játékát, Ildikó című drámáját tartalmazza. Vajda elbeszélő költészete alig is­mert az olvasók szélesebb köre előtt, noha ezek az al­kotások munkásságának je­lentős részét teszik ki, s ezekben a legszebb verseivel vetélkedő különleges szépsé­geket, érzelem, és gondolat­gazdagságot talál az olvasó. A kötetet kiegészítő jegyzet­anyagban első ízben olvas­ható a dráinairó Vajda Já­nos értékelése, valamint be­mutatást nyernek az újab­ban előkerült drámatervek is, A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VALLALAT felvételre keres „D"-vizsgával rendelkező gépkocsivezetőket, tehergépkocsi-vezetőket, legalább kétéves szakmai gyakorlattal, 8 általános iskolai végzettséggel, akik részére a KPM Autóközlekedési Tanintézetnél „D”-tanfolyamon való részvételt biztosítunk. Szirmabesenyő, Kistokaj, Alsózsolca, Felsőzsolca községekből személyzeti járatok biztosítják a munkába járást. Felvételre keres továbbá a vállalat kocsitakarító nőket. ' Bővebb felvilágosítás a vállalat munkaügyi osztá­lyán Miskolc, Szondi György u. 1. sz. Felhívási Az Észak-magyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat felhívja a működési területén vízbekötést kérő ingatlantulajdonosokat, hogy megrendelésüket 1978. február 28-io beérlezeleg r • szíveskedjenek az ÉRV. 3700 KAZINCBARCIKA, TARDONAI U. 1. SZAÍW alatti címre feladni, mert a jelzett idő után érkező megrendeléseket nem tudjuk figyelembe venni. ÉRV VALLALAT VEZETŐSÉGE r KORRÓZIÓ-, ALVÄZ- és ÜREGVÉDELMI bemutató, tanácsadás Miskolcon, az Autóklub Műszaki Állomásán (Győri kapu) 1978. február 3-án, pénteken d-től 15 óráig. JÖJJÖN! VARJUK! Borsod—Heves megyei ÉLVEGY TVK Magyar Autóklub ....

Next

/
Oldalképek
Tartalom