Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-11 / 36. szám
1978. február 11., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A fekete üszőkből, a vastagon bodorodó füstből néha meg lángnyelvek csaptait elő, újra, meg újra lángot fogott a teherkocsi falának egyik deszkája, nehéz égett olajszag húzódott, terjengett az út felett. Közel senki sem merészkedett, mert a baleset után még egy óra múlva is ki- sebo-nagyobb detonációk jelezték; az anyag, a hevülő tartályok nem birják a forróság feszítését. A sérülteket már elvitték, azok, akik szemtanúi voltak az esetnek, azonnal, gondolkodás nélkül a bajbajutottak segítségére siettek. Néhány tenyérnyire szűkült össze a vezetőfülke ablaknyílása, az egyetlen út a megmeneküléshez. Ott, akkor az élethez való reményt másodpercekben mérte a véletlen. A ZIL ,,pilótáján” égett a kapát, a cipő, lángot fogott'a műszálas sál és a lángok körülfogták társát is. Valaki elvétett, rosszul csinált valamit, mert ott a ZIL égnek meredő kerekei fölött ropogva, pattogva égett a íölébük kerekedett IFA-kocsi is. A rakódó körül láthatóan megszűnt minden, nem értett, nem érzett semmit., csak maga elé roskadva, kimeredt szemmel ült. Azt sem tudta, hogyan került az út szélére. Az elsők között, akik a robajra, az égő kocsik látványára megálltak, valaki vállalta, hogy a szerencsétlenül járt embereket kórházba viszi. Az úton mentő vette át őket, egy közülük még ezekben a napokban is a kórház intenzív szobájának betege. Tomcsik Gyula nap mint nap újra megbirkózik a még friss emlékekkel, aztán mindahányszor nyugtatóként hat rá a megbizonyosodás: — élek. Az anyja naponta jár be, érdeklődött, neki keveset' mondtak a szűkszavú jelentések. Gépkocsivezető a másik fia is, ő hívta Gyulát, amikor leszerelt, tartson vele. — A két fiam, két egészen más természet A kisebbik, bátor, magabiztos, kiegyensúlyozott, gyors és talpraesett. Gyulát a hihetetlen jóságáért, nyugodtságáért szeretem. Ezernyi története volt az országutakról, szomorú történetek is. Mindig mindenkinek segíteni akart, nem tudott elmenni a kérő szó, vagy tekintet mellett. Pedig a többi autóstól ezt nem mindig kapta meg. Húsz teherkocsi pilóta is elhajtott mellette, míg valaki kiszólt, segíthet-e valamit. Gyula mégsem változott meg, ezekre is jósággal válaszolt, szerette az embereket. Tomcsik Gyuláné a munkahelyén értesült a balesetről, de csak keveset' tudott meg. Otthon idősebb Tomcsik Gyula nyitott ajtót, amikor valaki, egy hivatalos ember közölte: fiát autóbaleset érte, a kocsi kigyulladt és most harmadfokú égési sebekkel a kórházban van. Az idős ember letámolygott az udvaron álló kocsihoz, amiből kiemelték, átadták a félig égett sálat. a fekete üszők cipő darabjait, a láng marta kockás kabátot. Este csak ültek és hallgattak. A baleset helyszínén elpa- rázslott az utolsó éghető anyag is, a füvet, gazt nagy foltokban felégette a szétfröccsent benzin. Vékony don- gájú, tömött, fekete bajuszos férfi mondja már sokadszor az újabb kérdezőknek, mi is történt. Nem olyan, aki szereti a szereplést, ezért mindig rövidebb a válasz. „Nem haltak meg. csak égési sérülést szenvedtek, valamelyik elnézte a dolgot.” Varjak köröznek az út felett, de a megperzselt árokszél fáira nem szállnak le, riasztja az égett fa, olaj. gumiszag még a madarakat is. — Amikor a fiam először szólt hozzám a baleset után — szipogja könnyek között Tomcsik néni — azt mondta, nem baj, hogy máskor elmentek mellette, ha valami üzemzavar miatt rostokolt az út szélén. Most mindenki készen állt, akár áldozat árán is a segítségre. Pedig a neheze még hátra volt az orvosok szerint. Hetek teltek el a baleset óta és most annak örülök, hogy életben marad a fiam, aki mindig mindenkinek segített. Most segítettek neki is... Mindenki segített. Mindenki, aki lehette... Nagy József Tegnap a megyei tanácson került sor a polgári védelem megyei parancsnoksága és az Ifjú Gárda parancsnokság közötti együttműködési megállapodás aláírására. Az együttműködés több évre szóló programot tartalmaz, biztosítja a honvédelmi, ezen belül a polgári védelmi feladatok elsajátítását, vetélkedők, versenyek megszervezését, s nem utolsósorban az utánpótlás biztosítását. A megállapodást a megyei parancsnokság részéről Zsebesi László ezredes, törzsparancsnok, az Ifjú Gárda megyei parancsnokság részéről Ko- csor Bertalan írta alá. Véget ért a január közepén kezdődött kedvezményes cementvásárlási akció. Eredményeképpen országosan csökkent a téli cementtárolás gondja, másrészt a lakosság ebben az időszakban jelentős mennyiségű építőanyagot vásárolhatott engedményes áron. A most befejeződött akció végén összesítették az akció forgalmát és eszerint az Észak-magyarországi TÜ- ZÉP Vállalat Borsod, Heves és Nógrád megyében 168 ezer mázsa cementet adott el, mázsánként , 10 forinttal olcsóbban. Az árkülönbség az eladott cement alapján 1,6 millió forintot tett ki. Az engedményes áron értékesített cement nagy részét a borsodi TÜZÉP-telepek adták el. Milliók beruházásra Beruházásokra 8,3 millió forintot fordított az elmúlt évben az emődi Szabadság- harcos Tsz. Az idén a termelést segítő fejlesztésekre, többek között egy nagy terménytároló és a szervestrá- gya-lároló megépítésére, gépvásárlásokra csaknem 9 millió forintot költenek. Húsz év közszolaálat t,,m éppen könnyű napirendi ponttár- m/iu után ülünk le néhány percre dr. Kersch Péterrel beszélgetni. Most ráér. Az ülésnek vége. A szocialista gépimportról volt szó, ennek sokféle ösz- szetevojéről, gondjaról-bajáról, a mégis hogyan kellene, mint kellerte megfogalmazásairól. Megyénkben összesen tíz vállalatnál,üzemnél vizsgálták meg ezt a témát. A napirend előadója, a jelentés összeállítója, a javaslatok kidolgozója, a kérdések inegválaszolója stb. dr. Kersch Péter. Népi ellenőr, mos már húsz éve. Jelenleg a Borsod megyei NEB elnökhelyettese. — Mintha a „rázósabb” ügyeket mindig ön dolgozná fel. Kéri ezeket, 'vagy kapja? — Inkább úgy mondanám, hogy elvállalom. Ezt ugyanis mindig megkérdik. De nem különösebben „rázósak” ezek, legalábbis nem nehezebbek, mint a többi téma, melyeket a népi ellenőrök feldolgoznak, kivizsgálnak. — Hogy fogadják az ellenőrt? — Ha arra gondol, hggy mumusnak tartanak-e bennünket, félnek-e tőlünk, akkor azt kell mondanom, hogy nem félnek. Jószívvel fogadnak, a gazdálkodó egységekben mindenütt segítenek, minden szükséges információval rendelkezésünkre állnak. Ma már ugyanis nyilvánvaló mindenki előtt, hogy segítő szándékkal érkezünk, azért próbálunk tenni valamit, hogy egy adott témában, kérdésben előbbre lépjünk. Természetes, hogy ez az érdeke a különböző munkahelyeknek is. — Közben említette, hogy „ma már...” Hát igen most már így van. de hogy ez a „ma már” valójában mikortól van, azt nem tudnám megmondani. Azt igen, hogy a népi ellenőrzés létrehozásának idején, sok évvel ezelőtt bizony nemigen lelkesedtek értünk. Igen sok helyütt féltek, titkolóztak, talán még' akkor is, ha nem volt miért. Akkor szó szerint nyaggatni kellett a felelősöket. Most, hogy így visszagondolok húsz évvel ezelőttre, valóban nagy a változás. Most együtt dolgozunk. — Megítélése szerint mi ennek az oka? — Gondolom, az ok összetett, sokféle. Ide sorolnám, hogy a népi ellenőrzési bizottság a húsz év alatt éppen a megfelelő munkával megteremelette már magának a szükséges erkölcsi alapot. És nyilvánvalóan ide tartoznak — talán elsődlegesen —azok a változások, melyek a gazdálkodó egységeknél is bekövetkeztek, — Jó ellenőrnek lenni? — Hm! Különben miért csinálnám már húsz éve? Dr. Kersch Péter —, de nevezzük most már mi is úgy, miként mindenütt: Péter bácsi — ma már nyugdíjas. Negyvenhárom évi, rendszeres munka után ment nyugdíjba, de ezt a tényt, a nyugdíjazást sem ő. sem mások nem nagyon veszik észre. Valahogy ö maga nem engedi észre venni. I A Il\untiliíl<* kifejezés — nem jel— tv lemző rá Sokkal inkább a rendszeres, következetes munka. Az ellenőrzési bizottság húszéves fennállása alkalmából pár napja vette át a Parian T\/TimVn T^r*Hpmrp,'*rl04 «H Az olaj csak drágább, de nem értékesebb... Az Északmagyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat kezelésében levő lázbérci víztározó és víztisztítómű építését 1969 végén fejezték be. Mint Lend- vai Sándor, a vállalat főmérnöke elmondotta, a tározóban a vízmennyiség a megengedett legmagasabb víz- szintnél 6,2 millió köbméter. A tározó átlagos vízmélysége — telt tározó esetén — 7,5 méter, a legmélyebb helyen 16,5 méter. A tározóit víz szennyeződésének megelőzése érdekében a vízgyűjtő területen, mintegy 8500 hektáron tájvédelmi körzetet alakított ki az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság. Ismeretes, hogy az ivóvíz minőségével kapcsolatos magyar szabványok világviszonylatban is igen szigorúak. Ennek megfelelő, világszínvonalú technológiát alakítottak ki a víztisztító műben is. Jellemző, hogy a múlt esztendőben a több mint 7 millió köbméter ivóvíz előállításához — ami naponta 16—22 ezer köbméternek felel meg —, a vezető, irányító, ellenőrző szervekkel együtt, alig húszán dolgoztak. (Itt jegyezzük meg, hogy délután és éjszaka ez a létszám lényegesen kevesebb.) A lázbérci víztározó és víztisztítómű megyénk 19 településére, közel 100 000 ember részére „gyárt” ivóvizet. Feladatuk olyan nagy települések, városok ellátása is, — többek között, — mint Özd és Kazincbarcika is. Ennek megfelelően, ehhez az üzmehez tartozik a vadnai, a bánrévei, a sajónémeli át- emelőtelep és a putnoki víztermelő telep is. A lázbérci víztározó és víztisztítómüvet Tóth Árpád, a vállalat műszaki titkárának kíséretében látogattuk meg. Tulajdonképpen a víz útját jártuk végig, áhogyan a tározóból a víztisztítómübe érkezik, ahogyan a különböző technológiai folyamatokon át eljut azokba a csővezetékekbe, amelyekből megyénk 19 településében várják a vizet. Közben megtudtuk, hogy a Lázbérc környéki nyers víz minősége is nagyon megjavult az utóbbi időben, ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a szigorú technológiai előírások maradéktalan megvalósításából bármit is csökkentettek volna. Meskó András, az üzem kémiai laboratóriumának vezetője — aki egyébként alapszervezeti pártvezetőség titkára — azt is elmondotta, hogy la jó minőségű ivóvíz-szolgáltatásuk egyik alapvető feltétele; a tájvédelmi körzet gazdájával, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatósággal, valamint a KÖJÁL megyei ki- rendeltségével való szoros, együttműködés, mint például látogatásunk idején is, amikor közös vizsgálatot végeztek a tározónál. Ilyenkor, télen, amikor vastag jég fedi a tározó vízfelületét, szokták elvégezni a reaktor évi nagyjavítását. Ez a reaktor nem más, mintegy ezer köbméter befogadóképességű óriási hordó. Ez a A kémiai laboratórium vezetője, Meskó András és Deák Mik- lósné laboráns vizsgálat közben. Az évi nagyjavítást végzik a víztisztítómű lelkében, a reaktorban lelke a víztisztítóműnek. Miután a különféle vegyszeres tisztítás után a víz idejut, itt történik meg a még meglevő szennyeződések és a szennyeződés ellen felhasznált vegyszerek eltávolítása. Az üzemnek egyébként külön tmk- részlege van, akik ilyenkor — felhasználva a tél adta jó viszonyokat — nagyon gyorsan teszik karba, javítják meg a víztisztítóművek reaktorát. A lázbérci víztározóhoz és víztisztítóműhöz tartozó települések lakosai. — mint megtudtuk — a víz minősége miatt a múlt esztendőben sem reklamáltak, vízkimaradás is csak nagyon ritkán és rövid ideig fordult elő. Ez többek között annak köszönhető, hogy az ivóvíz „gyártásában” tevékenykedő dolgozók és vezetők részt vettek és részt vesznek a szocialista munkaversenyben, a szocialista brigádmozgalomban. Az Észak-magyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat maga is háromszoros kiváló vállalat, kétszer kapta meg a Szocialista Munka Vállalata címet, a lázbérci üzem pedig négyszer volt ez idáig élüzem. A múlt esztendőben a vállalat közel hatvan brigádjából négy kollektíva érte el a kiváló címet, ebből két brigád lázbérci volt. A lázbérci üzem dolgozói, vezetői, a szocialista brigádok vállalták, hogy vízkimaradás nélkül látják el feladatukat, méghozzá úgy, hogy a drága vegyszerekkel és a villamos energiával is takarékoskodnak. Egyébként a lázbérci üzem dolgozói közül is számosán tagjai a Vízügyi Dolgozók Horgászegyesületének, — amely az ÉVIZIG és az ÉRV alkalmazottaiból tevődik ki —. s amely ma tartja szokásos éves közgyűlését. Itt beszámolnak arról, — többek között —, hogy éppen a vízminőség védelmének érdekében is 1976-ban és 77-ben 10 mázsa busát, 8 mázsa csukát, és 28 mázsa pontyot telepítettek. Természetesen a lázbérci víztározó és víztisztítóművet is tovább fejlesztik az állandóan növekvő és újonnan jelentkező igényeknek megfelelően. A bélapátfalvai új cementgyárhoz már megkezdték egy 22 kilométer hosszú távvezeték építését, amely 3500 köbméter ivóvíz minőségű vizet szállít majd naponta. A munkálatokat az idén befejezik A lázbérci víztározó és víztisztítómű magva egy csodálatos környezetnek, amelyet tájvédelmi körzetté nyilvánítottak. Nemcsak a szakembereknek. az ott dolgozóknak az ügye e körzetnek a védelme. Mert az olaj csak drágább, de nem értékesebb, mint a víz. Hovatovább, a legértékesebb ásványkincs a nyers víz, amely az ember keze és esze nvomár ivóvíz- válik Szöveg: Oravec János Kép: Laczó JózseX Eiyitimikidési megiliapodás Képi it a cEfiiSiilárysífssi akié
