Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-10 / 35. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. február 10., péntek ■ Bertolt Brechtre emlékezünk Nyolcvanéves lenne ma Bertolt Brecht Lenin-békedí- jas drámaíró, költő, színházi rendező és színházelméleti szakíró. Neve hallatán drámacímek jutnak eszünkbe; a Koldusopera, a Mahuganny, A vágóhidak Szent Johannája, A rettegés birodalma , a Carrar asszony puskái, a Kurázsi mama és gyermekei, a Galilei élete. A szecsuáni:' jóember, a Puntilla úr és szolgája Matti, az Állítsátok meg Arturo Vit, A kaukázusi krétakör és más művek jelenetei idéződnek fel. Meg egy roppant változatos és eredményes életpálya. Brecht egy augsburgi papírgyári igazgató fiaként szüle- tettt 1898-bap. Kezdetben orvosi és természettudományi tanulmányokat folytatott, de azt megelőzően már a középiskolai fegyelemmel ütközött meg,, s majdnem kizárták az iskolából a helyi lapokban publikált versei miatt. Az első világháború végén egészségügyi katona lett, s ott szerzett élményei ugyancsak erősen befolyásolták világnézetének alakulását. Ekkor írta a Legenda a halott katonáról című, első igazi Brecht-versét. Ekkor kapcsolódott a politikába is, 1919- ben tagja lett szülővárosa munkás- és katonatanácsának. Egyre távolabb kerül a szülői környezettől, világ- szemlélettől, megírja első- színművét — Baal —, kabaréban lép fel, kritikus lesz, kora nagy íróival kerül barátságba, később Reinhardt és Piscator mellett dolgozik, s éppen ötven évvel ezelőtt, 1928-ban elérkezik a világhírnevet hozó sikerhez: ekkor születik meg a híres Koldusopera. * Miskolcon húsz évvel ezelőtt, 1958. májusában mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház a Koldusoperát. Színházépület hiányában — akkor folyt a több esztendős átépítés — a Kamaraszínházban. A színpadra állítás Horvai István rendező feladatául jutott. Nem volt könnyű dolog a kis kamarajátékokra szánt színpadon életr ekelteni a nagy létszámú, sok helyszín érzékeltetését kívánó játékot. Két évtized múltán is büszkén regisztrálhatjuk: a Koldusopera a miskolci színházi történelém legfényesebb lapjaira való, fényé nem halványul. A társulat színe-java játszott benne, György László Bicska Maxija, Fehér Tibor Tigris Brown-ja, Némethy Ferenc Peacock-ja, Máthé Éva Polly-ja, Nádassy Anna Kocsma Jenny-je, Pákozd y János Kikiáltója, Kováts Irén Peacockné-ja és a többi kitűnő alakítás ma is elevenen él a nézők emlékezetében. Tagadhatatlan, hogy az első előadások után még akadt némi értetlenség is. Brecht színháza itt ismeretlen volt, A polgári erkölcs nagyszabású szatírája, amely a rabló-világ és a tókés világ azonosságát bizonyította, mondandójával megtalálta az utat a nézőkhöz, a megjelenítési forrna, az epikus színház fogásai, a songok helyenkénti vaskossáya, az elidegenítési törekvések azonban nem találtak könnyű befogadásra. Mint ahogyan nem is céljuk a könnyű fogadtatás. De végül is igen rövid idő alatt kialakult Brecht miskolci tábora is, s a Koldusopera vitathatatlan sikerként jegyezhető fel. S amikor 1961. decemberében — Budapesttel egy időben — színre hozta a Miskolci Nemzeti Színház az Arturo Ui-t, Hitler uralomra- jutásának amerikai gengszter környezetbe helyezett, „elidegenített” példázatát — ugyancsak Horvai István rendezésében, s kitűnő szereposzlásban — már tízezrek fogadták lelkesen a berchti színházat, fogadták ertön az elidegenítő megjelenítést, a karfioltröszt példázata mögöíti mondandót. E produkcióval egyébként a fővárosban is vendégszerepeit a színház 1962. késő-tavaszán, felejthetetlen sikerrel. (Arturo Ui-t Sztankay István formálta.) Miskolc eddig még egy harmadik Brecht- müvel, A kaukázusi krétakörrel örvendeztette meg közönségét néhány éve, amelyből Lázár Kati emlékezetes Gruse-alakítását jegyezzük ide. # Miskolcot elhagyva, térjünk vissza Brechthez. Hitler elől emigrált, munkálkodott több európai országban, a Szovjetunióban is, majd Amerikába ment, ahol darabjai miatt — elsősorban a Galilei élete miatt — a hírhedt McCarthy-bizottság elé idézték. Visszatért. Európába, végül hazájának, hívására az NDK-ban telepedett le, ahol feleségével, Helena Weigellel megalapította világhírűvé lett színházát, a Berliner Ensemb- le-t. 1956-ban hunyt el. A polgári társadalom hazugságainak könyörtelen művészi leleplezőjeként indult, s szűk három évtizedes alkotói pályája alapján a szocialista realizmus mesterei között, egy újfajta színház megalapítója, elméletének kidolgozója és gyakorlati megvalósítójaként őrizhetjük meg emlékezetünkben. (benedek) A Csőszerelőipari Vállalat 1. sz. Szerelőipari Üzeme kivitelezésben és műszaki előkészítésben jártas gépészmérnököt, üzemmérnököt, technikust felvesz. Jelentkezés írásban, részletes önéletrajzzal és működési leírással. 3581 Leninváros, Ff. 52 címen. A Borsodi Vegyikombinát Műanyagfeldoigozó Gyáregysége Miskolc, az alábbi utalványokat érvényteleníti: Készpénzes csekk: B 423551—423600-ig , Elszámolási utalvány: L 616618—616650, L 616662—616664, L 616676—616100, L 616701—616750, M 630654—630700-ig továbbá érvénytelen 1 db 657/-2.es sorsz. 35 mm-es cégbélyegző ) „Borsodi Vegyikombinát Műanyagfeldolgozó Gyáregysége Miskolc” és 1 db cégbélyegző: „Miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalat Miskolc, Vágóhíd u. 8.” felirattal Borsodban 25 helyen Filmnapok falun Egy kép a Magyarok című filmből. (Koncz Gábor) Az 1978-as esztendő a szocialista magyar filmművészet születésének — a filmszakma államosításának — 30. évfordulója. Azé ' a művészeté, amelynek értékes alkotásai ma is nagy tömegek nevelésének, izlésformálásának, politikai orientálásának, tartalmas szórakozásának fontos eszközei. E jubileumi évben — az ország több megyéjéhez hasonlóan — a Mezőgazdasági Szövetkezetek Borsod megyei Szövetsége, a MEDOSZ megyei Bizottsága, valamint a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat megrendezi a „Filmnapok falun, Borsodban” című rendezvénysorozatot, s ennek keretében február 16-a és 23-a között huszonöt borsodi településen mintegy ötven filmalkotást mutat be részben a legfrissebb termésből, részben azoknak a korábbi filmeknek a válogatásából, amelyek a falu életének változásait tükrözik. Alkalom nyílik a filmnapok során néhány közönség—alkotó találkozóra és eszmecsere is. Négy helyen terveznek kiemelt rendezvényt. Február 16-án, az akció kezdeti napján — az országos bemutatóval egy időben — Szentist- vánon mutatják be a Magyarok című új magyar filmet, Fábri Zoltán alkotását, s utána, február 21-én közönségtalálkozót rendeznek. Erre vendégül várják Koncz Gábor színművészt, a film főszereplőjét, a Matyóföld szülöttét. Február 22-én Miskolcon, a Hevesy Iván Filmklubban is bemutatják a Magyarokat, itt is találkozót rendeznek, s erre Balázs Józsefet, a film alapjául szolgáló regény íróját várják vendégül. Tarcalon február 23-án András Ferenc rendező részvételével bemutatják a Veri az ördög a feleségét című filmet, majd február 27-én Sárospatakon a' Dübörgő csend című film kapcsán rendeznek találkozót Szijj Miklós rendezővel. Az említetteken kívül további huszonegy helyen lesz még vetítés, s mindenütt több film szerepel a kéthetes programban. Kedvező felvásárlási feltételek. Érte isiiül nevelni Az utóbbi időben számos nyugati országban a korábbinál nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a kecske iránt. Nem véletlenül, hiszen ennek a négylábúnak rendkívül ízletes húsa, egészséges teje van (a szakemberek szerint a kecskegida húsa a tejesbárány húsáéval vetekszik!), ráadásul jól szaporodó, igénytelen állat. A húsipar, látva ezt az érdeklődést, kedvező feltételeket kínál a kistermelőknek a kecskegida-felvá- sárláshoz, hogy az így. megvásárolt anyagból kielégíthesse az exportigényeket, kihasználja a külföldi piacok, a tőkés devizaszerzés lehetőségeit. Mivel Borsod megyében is nagy hagyományai vannak a kecsketenyésztésnek, a "Borsod megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat is beindítja a kecske- gida-íelvásárlási akciót A vállalat elsősorban a rendkívül kedvező felvásárlási feltételekre hívja fel a kecskével foglalkozó kistermelők figyelmét. A felvásárlásnál Kétféle minőséget különböztetnek meg, s ennek megfelelően kétféle a felvásárlási ár is. A korának megfelelően fejlett, 8—12 kg alsó és felső bruttó élősúly határ közötti — tejen és abraktakarmányon hizlalt — kecskegidánál 70 Ft/kg-os alapárat és ugyanennél a minőségnél a húsipari vállalat a húsvéti szezonban, március 1. és 15. között, illetve a karácsonyi szezonban, december hónapban még külön 10 Ft/kg felárat számol eL A megjelölt időszakokban a felár a felvásárlási árral egyidejűleg kerül kifizetésre, vagyis, a két szezonban a 8—12 kg súlyú, tejen és abraktakmányon. hizlalt kecskegidákért összesen 80 Ft/kg felvásárlási árat kapnak a kistermelőit. A korának megfelelően fejlett, 12—20 kg alsó és felső egyedi buttó élősúlyhatár közötti — tejen és abraktakarmányon hizlalt kecskegidákért pedig 50 Ft/kg alapárat kapnak a kistermelők. Ennél a minőségi kategóriánál időszakos felárat nem fizet a húsipari vállalat. Mind a két minőségi kategóriánál érvényes, hogy az átvételek alkalmával a mérlegelt súlyból 8 százalékos súlylevonást alkalmaznak. Felhívja a Borsod megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat a borsodi kistermelők figyelmét arra, hogy a vállalat minden külön szerződés nélkül akár 1 darab kecske- gidát is felvásárol. A felvásárlással kapcsolatban a vállalat központi telephelyén (Miskolc, Vágóhíd u. 16. Telefon: 14-607), illetve a vállalat vidéki telephelyein, felvásárlóhelyeín lehet érdeklődni. Érdemes bekapcsolódniuk a kistermelőknek a kecskegida-nevelési, -értékesítési akcióba, hiszen viszonylag kis befektetés1- sei jelentős összegekhez juthatnak. (X) Ha nincs önálló helyiség... A z elmúlt év szeptemberében a megyei tanács művelő", désügyi osztálya valamennyi iskolához útmutatót juttatott el, amely az iskolai könyvtárak munkájához nyújt segítséget. Az új tantervi célkitűzésekre utalva, hangsúlyozza ez az útmutató, hogy az eredményes oktató-névelő- munka, az önálló ismeretszerzés, csak jó iskolai könyvtárakkal valósítható meg. Tény és való, hogy a korszerű isltolakönyvtár-mozgalom, az 1070-es évek elején Borsod megyéből indult ki. Jelenleg megyénkben 71 alsó fokú és 40 középfokú oktatási intézményben működik korszerűnek mondható, szabadpolcos, többnyire önálló helyiségben működő iskolai könyvtár. S noha a mozgalom első öt évének eredményei talán látványosabbak voltak, meg kell mondani, hogy az iskolai könyvtárak létrehozása terén nem kevésbé jelentősek a mostani erőfeszítések sem. Godó Ferencné, az iskolai könyvtárak megyei vezető szakfelügyelője ezt úgy fogalmazta meg, hogy az első időben szinte mindenütt gyorsan létrehozták az iskolai könyvtárakat, ahol ehhez a helyi lehetőségek adottak voltak. Most már, mondotta, sokkal nehezebb a könyvtár kialakítása, hiszen a „megmaradt” iskolákban valóban szűkösek a helyi lehetőségek, s, lényegesen szerényebbek az anyagi feltételek is. De, hogy ilyen körülmények között sem lehetetlen a könyvtár kialakítása, arra jó példát szolgáltat a szerencsi járás. A hozzáállást persze már az is példázza, hogy az általános iskolák közül ötben, — Abaújszántón Megyaszón az iskolában és a nevelőotthonban is, Szerencsen és Tiszalúcon — hoztak létre még a „lendület éveiben” korszerű iskolai könyvtárat. A megyaszói könyvtárak az elsők között létesültek, s a felsoroltak közül utolsónak létrehozott tiszalúciban az elmúlt két év alatt is jelentős fejlődés volt. A könyvtárosnak az induláskor biztosított kétórányi órakedvezményt' már négy órára emelték fel, s ebben a tanévben például több mint 8600 forint könyvbeszerzési keretet biztosítanak. A vezető (Szakfelügyelő szerint példásan jó a tantestület hozzáállása a könyvtárügyhöz, amit bizonyít a látogatottsága is. Az iskola 642 tanulójából 369 rendszeres olvasója az iskolai könyvtárnak. A községi könyvtárba 298 tanuló iratkozott be. Godó Ferencné az elmúlt hónapokban a szerencsi járás több iskolájában is járt, hogy az iskolavezetéssel és a helyi, községi tanácsi vezetőkkel megvitassák: a szűkös körülmények: ellenére is miképpen lehetne létrehozni az iskolai könyvtárat, s ezzel biztosítani az eddigieknél jobban a tanulók önálló ismeretszerzését, olvasóvá nevelését. A tapasztalatok kedvezőek. Noha, például sem Bodrogkeresztúron, sem Mezőzombo- ron, sem Bekecsen nincs mód önálló könyvtárhelyiségek kialakítására, a helyi tanácsok anyagi támogatásával megnyugtató módon oldódhat meg, tantermekben és szaktantermekben, a könyvek elhelyezése. Nemcsak a könyvszekrények: megvásárlásához biztosítják az anyagi fedezetet a tanácsok, de könyvbeszerzési keretet is biztosítottak. Bodrogkeresztú- ron ötezer, Bekecsen nyolcezer, Mezőzomboron pedig szintén ötezer forintot fordíthatnak könyvvásárlásra. A könyvtárosok pedig négy, illetve két óra kedvezményt kapnak. Mindez, — mondta a vezető szakfelügyelő —, azt mutatja, hogy a tanácsok vezetői és az iskolák igazgatói jól látják; a nevelő-oktató munkához ma már elengedhetetlenül szükséges az iskolai könyvtár. Ezért tudtak például az elmúlt évben előbbrelépni Taktakenézen, Prügyön, és Erdőbényén is. S remélhetőleg, mert a járási hivatal művelődésügyi osztálya is támogatja az iskolakönyvtárak ügyét, ezért tud majd még továbblépni a járás többi általános iskolája is. Hiszen az útmutatóban, — amelyet munkájuk segítéséhez adott ki a megyei tanács művelődésügyi osztálya —, megfogalmazták, hogy bár törekedni kell önálló könyvtárhelyiség biztosítására, a könyvek szabad polcon történő elhelyezésére, a tanítási órák megtartásának lehetőségére, az ilyen feltételek hiányában úttörőszobában, KISZ-helyiségben, délután szabad tanteremben, szaktantermekben is elhelyezhető az iskolai könyvtár. A döntő az, hogy olyan könyvállomány álljon a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére, amely a tanítás és tanulás folyamatát segíti. S ez, különösen fontos a kis településeken! Éppen ezért dicséretes a szerencsi járás hozzáállása az iskolai könyvtárak ügyéhez. S remélhetőleg a most tapasztalható lelkesedés később is érzékelhető lesz; a kialakított vagy kialakítandó iskolai könyvtárak gyarapítására is lehetőség nyílik majd, s nem'utolsósorban; példájukat követig a többiek'is. Mert ezek az iskolák már bizonyították, hogy szűkös körülmények között is túl lehet lépni, sőt túl kell lépni az „egy iratszekrényben három sor könyv” szemléleten, méghozzá sürgetően, hiszen ez év szeptemberében már az új tantervek lépnek életbe. Csutorás Annamária A BORSODI VENDEGLATÖIPARI VÁLLALAT FELVÉTELT HIRDET az alábbi munkahelyekre és munkakörökre: — a Lenin Kohászati Művek területén újonnan megnyíló 2000 adagos munkahelyi étterem munkaköreire: 1 fő vezető I fő szakács 1 fő hentes 5 fő kézilány — miskolci munkahellyel üzemi büfébe: 1 fő vezető Jelentkezés: a munkaügyi osztályon. (Miskolc, Szabadság tér 2.) — Szerencsen újonnan megnyíló üzemegységünkbe: 3 fő szakács 5 fő kézilány 4 fő felszolgáló 2 fő takarító • 1 fő segédmunkás Jelentkezés: írásban, vagy személyesen a szerencsi 75. sz. presszó vezetőjénél. (Szerencs, Rákóczi u. 109.) A munkakörök betöltéséhez szakképzettség és megfelelő gyakorlat szükséges. Fizetés: megegyezés szerint!
