Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-10 / 35. szám

f JL J — A kormány hitelpoliti­kája mindenekelőtt gazdasá­gunk rugalmasságának foko­zását, a termékszerkezet fo­lyamatos korszerűsítését szol­gálja — mondotta csütörtöki sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzeti Bank idei feladatai­ról szólva Tímár Mátyás, a bank elnöke. Közölte: az idén a bank összesen legfeljebb 25 milliárd forint beruházási hi­telt tud folyósítani, ebből 12. milliárd a több piacon érté­kesíthető áruk termelésének fejlesztésére, 13 milliárd fo­rint pedig különféle struktú­rajavító fejlesztésekre jut. Idei felhasználásra további hitelek engedélyezésére a le­hetőségek most már igen szűkösek. Különösen a jelen­tősebb építéssel járó új beru­házásokhoz csak nagyon in­dokolt esetben tud hitelt nyújtani a bank. — Az iparban, az élelmi­szeriparban és az építőipar­ban. ahol a korábbi engedé­lyezések nyomán lényegében már kimerültek, az idei hitel- lehetőségek, csak kivételesen lehet további hitelnyújtásról szó és arra is inkább az év második felében lehgt majd számítani. — Az exportfejlesztések­hez nyújtandó hitelek egyik fontos feltétele, hogy a teljes fejlesztési költségnek általá­ban három éven belül meg kell térülnie a nettó-deviza­hozamból. Tímár Mátyás kitért arra' is, hogy a gazdaságfejlesz­tési célok megvalósítása ér­Elsöprő többséggel újabb 7 évre elnökivé választották Hafez Asszad szíriai állam­főt.. Mohamed Halabi, a népi tanács elnöke csütörtökön délben ismertette a szerdai szavazás végeredményét. Eszerint Asszad az érvényes voksok 09,6 százalékát sze­rezte meg. Az urnák elé já­ruló 3 991 695 szavazó közül 3 975 729 döntött mellette, el­lene mindössze 47!)!!-an sza­vaztak. Az érvénytelen sza­vazócédulák száma 11168 volt. A választáson a szavazásra ' jogosultak 97 százaléka vett részt. A megyei NEB ülésén A Borsod megyei Népi El­lenőrzési Bizottság tegnap is­mét a szocialista gépimport kérdéseivel foglalkozott Is­mét, mivel 1973-ban a teg­napinál is nagyobb, átfogóbb vizsgálat révén már napiren­den volt a téma. Amint a tegnapi ülés elé került alapos, részletes jelen­tés, valamint számos felszó­laló — mindennapi munkája révén a témában „otthon le­vő” felszólaló — is megálla­pította, lényeges változás az elmúlt években sajnos nem történt. Az importgépek be­szerzésével kapcsolatosan to­vábbra is sok a gond. A vizs­gálat anyaga egyébként a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elé kerül, éppen abból a célból, hogy ezeken a már évek óta meglevő gon­dokon a bizottság sajátos esz­közeivel, észrevételeivel, ja­vaslataival a lehetséges mó­don enyhítsenek. Melyek ezek a gondok? Mindenekelőtt szóljunk ar­ról a kérdés-komplexumról, mely a megyei bizottság teg­nap5 ülésén szemléletbeli problémaként fogalmazódott meg. Ma is él még ugyanis az a szemlélet, mely szerint a nyugati gép, a nyugati technika csakis jó lehet. Hoz­zá kell azonban rögtön ten­nünk, hogy ez a szemlélet ma már jóval kisebb mértékű, mint pár évvel ezelőtt volt. Egyrészt azért, mert ma már mindinkább nyilvánvaló, hogy a / szocialista országokban gyártott gépek nagy része meg­felel a világszínvonal támasz­totta követelményeknek, más­részt pedig a nyugati álla- aaok nem bocsátják áruba legfejlettebb technikájukat. Valójában még egymás kö­zött sem. Eleve csak viszony­lagosan fejlett technikával, viszonylagosan korszerű gé­pekkel számolhatunk nyugat­ról. Egyáltalán nem mellékes az sem, bogy a szocialista országokból kapott gépek jó­val olcsóbbak, könnyebben megfizethetőek. Az árkérdés minden or­szágban rendkívül fontos. (Folytatás a 2. oldalon) dekében a bank 1978-ban folytatja külföldi hitelek fel­vételét. Tervezik például, hogy igénybe veszik a Szov­jetuniótól az energiahordozók és nyersanyagok árának emel­kedéséből származó különbö­zeire nyújtott középlejáratú hitelt és a nemzetközi gaz­dasági együttműködési bank­nál rendelkezésre álló hite­leket. Az idei tőkés pénzköicsö- nök közül az első — 100 mil­lió dolláros — megállapodás aláírására február 10-én ke­rül sor arab és japán pénz­intézetekkel. E külföldi hi­teleket változatlanul csak olyan célokra fordítjuk, ame­lyek megteremtik a vissza­fizetésükhöz szükséges árutö- megeket, megfelelő minőség­ben és összetételben. Az ex­portot fokozó erőfeszítések legfőbb módszerei tehát to­vábbra is 45 milliárd forin­tos hitelből megvalósuló be­ruházások maradnak. — A nemzetközi idegenfor­galom kérdéseit érintve az MNB elnöke utalt arra, hogy 1978. január elsejétől felol­dották a hazánkba látogató turisták kötelező valutabe­váltását. A kötelező valuta­beváltás megszü ntetésével azonban nem szűnik meg az a korlátozás, hogy mind a belföldi, mind a külföldi ki-, illetve beutazók csak 400 fo­rintot vihetnek magukkal bankjegyben és fennmarad bizonyos árucikkek kiviteli tilalma is, A külföldre utazni szándé­kozó magyar turistákat első­sorban az érinti, hogy 1978- tól az adminisztráció csök­kentése érdekében elmaradt a valutaigénylő űrlap és a bank az útlevélkérő lapon en­gedélyezi a valutát. A turis­ta-valuta rendelkezésre bo­csátásának feltételei azonban nem változnak, nem válto­zott a megvásárolható összeg sem, ami továbbra is 4000 forintnak megfelelő valuta. Egyes valutákat azonban 1978. január elsejétől le-, má­sokat felértékeltek, így a le­értékelt valutákból, például dollárból, francia frankból a korábbinál többet, 'míg az ér­tékesebbé vált NSZK márká­ból, svájci frankból keveseb­bet lehet vásárolni, Gyermekgyógyászok Tavaly, novemberben ünnepelte egyéves fennállását a Szcnipélcri kapui Megyei Ve­zető Kórház területen felépült korszerű, a mai igényeket mindenben kielégítő me­gyei gyermekegészségügyi központ, (Felvételünkön a gyermekkórház főépülete.) A 400 ágyas intézményben összesen 466-an. orvosok, ápolók és kisegítők gondoskodnak a kis betegek gyógyításáról, ellátásáról. Az elmúlt évben 9640 gyermeket gyógyítottak itt. (Képriport a 8. oldalon.) Tegnap, február 9-én, csü­törtökön egy szorgos munká­val telt, nehéz, de eredmé­nyes esztendő zárszámadó közgyűlésére került sor az emődi Szabadságharcos Ter­melőszövetkezetben. Kedves vendégeket is köszöntöttek a közös gazdaság nagy esemé­nyén. Részt vett a zárszám­adáson dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács el­nöke, Balogh Miklós, a Me- zőcsáti járási Pártbizottság titkára, dr. Grciz László, a járási hivatal vezetője, Mol­nár József, a TESZÖV titkár- helyettese és a nagyközség párt- és tanácsi vezetői. Kása Bertalan tsz-elnök is­mertette a vezetőség elemző, a tennivalókat is meghatá­rozó, az elmúlt esztendő gaz­dálkodásának hűséges tükrét mutató beszámolóját A po­zitív mérleg, a minden vo­natkozásban javuló mutatók bizonyítják, hogy nőtt az emődi tsz gazdasági teljesítő- képessége, javult munkájuk hatékonysága, termelékeny­sége és tervszerűsége. 1977. évi termelésük — a viszon­tagságos időjárás ellenére — elérte a tervezett magas nö­vekedést. Az alig több, mint kétezer hektárnyi szántóterü­leten üzemi termelési értékük 46-ról közel 50 millió forint­ra, tiszta vagyonuk 42-ról 52 millió forintra növekedett. Az elért igen szép, 6 millió 180 ezer forintos tiszta nyereség is magasabb a tervezettnél. Ez tette lehetővé, hogy az egy dolgozóra jutó évi része­sedés megközelítse a 36 ezer forintot, s 7 százalékos nye­reségrészesedést is fizethes­senek tagjaiknak. Növénytermesztésük legszá­mottevőbb eredménye, hogy a szántóterület 37 százalékán termelt búzából 44,3 mázsás, a tervezettnél 5,3 mázsával nagyobb hektáronkénti átlag­termést sikerült elérni. Ki­váló minőségű búzájukból 60 vagonos mennyiséget vető­magként értékesítettek. Tovább fejlődött a gazdaság állattenyésztése. A már közel 1100 darabos szarvasmarha­állomány „árutermelése” volt jövedelmük egyik forrása. Szakosított tehenészeti tele­pük a legjobbak közé tarto­zik megyénkben. Csaknem 1,4 millió liter tejet termeltek s az egy tehénre jutó tejter­melés elérte a 3450 litert. Kedvezően alakult a borjú­szaporulat. A tervezettnél 60 darabbal több, 469 borjú szü­letett. Vágómarhából is töb­bet, 1498 mázsa helyett 1718 mázsát sikerült értékesíteni­ük. Állattenyésztésük összes­ségében 13 százalékkal tel­jesítette túl éves tervét. Helytálltak traktorosaik, akiknek sikerült az egy nor­málhektárra tervezett önkölt­ségből 7 százalékot megtaka­rítaniuk. A tehergépkocsi szállítás önköltségét is 5 szá­zalékkal csökkentették. Kiváló eredményeikben igen nagy része volt a jól szervezett munkaversenv- mozgalomnSk. Három szocia­lista és három munkabrigád­juk tágjai 2085 órányi tár­sadalmi munkát végeztele, vállalásaik teljesítésével csak­nem félmillió forintos ter­melési értéknövekedést értek el és negyedmillió forinttal csökkentették az önköltséget. A zárszámadó közgyűlésen szót kért dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, aki (Folytatás a 2. oldalon) A Borsod megyei Finommechanikai Vállalat termékeinek 90 százalékát kooperációban gyártja. Képünk a tekercselő műhelyben készült, ahol legnagyobb megrendelőjük, a Tele­fongyár részére készítik a mágneses tekercsekéi. (Kiport a 3. oldalon.) Aláírták a DIGÉP és az egyetem újabb alapszerződését Tegnap délelőtt, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyete­men aláírták a Diósgyőri Gépgyár és a felsőfokú okta­tási intézmény együttműkö­dését szabályozó újabb, im­már harmadik alapszerződést. A baráti hangú találkozón részt vettek a vállalat és az egyetem politikai, gazdasági és tudományos vezetői. Az okmányokat a DIGÉP részé­ről Dojcsák János vezérigaz­gató, az egyetem képviseleté­ben dr. Tainafői József tudo­mányos rektorhelyettes látta el kézjegyével. A jelenlevők emlékeztettek arra, hogy a mostani rendez­vény jubileumi is, hiszen másfél évtizedes a kapcsolat a gyár és az egyetem között. Az aláírt dokumentumok az 1963-ban létrejött, majd öt évvel később kibővített szer­ződések további fejlesztését szolgálják. Szükség van erre, hogy meggyorsítsák a tudo­mányos eredmények ipari be­vezetését és hasznosítását, fo­kozzák ezáltal a termelés korszerűségét és hatékonysá­gát, s növeljék az oktatómun­ka színvonalát. A 15 éves együttműködés mindkét fél számára egyaránt gyümölcsöző, s még nagy le­hetőségeket rejt magában. Az egyetem előmozdítja a válla­lat technikai fejlesztését, új termelési eljárások bevezeté­sét teszi lehetővé. Olyan mé­rési. vizsgálati, számítástech­nikai feladatokat oldanak meg a tudományos szakem­berek, amiknek elvégzésére nincsenek meg a szelleműi, műszaki feltételek a gyárban. Ugyanakkor a gépgyár anya­gilag segíti az NÍilE-t, gyakor- lati képzésre biztosít lehető­séget a hallgatók számára, s a fiatal oktatók kellő szakmai tapasztalatra tehetnek szert. (Folytatás a 2. oldalon) ) VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 35. szám. Pcntck, 1978. február 10. AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK GAIMA t r |^| r ^ r ^ r ■ r I szikiéi és hozzáértés kébie Jól sikerült zárszámadás Ernődön Isméi Asszad a szíriai államfő A szocialista gépimport isiéi évtizedes epiiiés

Next

/
Oldalképek
Tartalom