Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-09 / 34. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1978. február 9., csütörtök Nézőtéri meditáció Parasztfelkelés és kalózkaland i A címben jelzett két téma mellé oda kellene írni még egy harmadikat is: partizán- huború. A hét egyik filmje, a Larisza Sepitykó rendezte Kálvária 1942 telén játszódó partizándráma. Errúl a szovjet filmről, mivel nem érkezett előre időben, csak jelzést tudunk adni, méltatást nem. (Sajnálatos, hogy immár sorozatosan elnézést kell kérni az olvasótól, pedig a filmek késedelmes megérkezése nem a mi hibánk.) A hét további két filmjének sok a közös vonása, jóllehet, az egyik történelmi magra épülő dráma, a másik pedig szokvány kalandos kalóztörténet. Mindkettőben igen sok a tömeg jelenet; lát- vány.os ütközetek, vívójelenetek vannak és mindkettő végtelenül hosszú. Sokkal hosz- szabb, mint amennyi egy-egy játékfilmben fáradtság érzete nélkül elviselhető. Kezdjük az Anno Domini, 1573 című jugoszláv filmdrámával, amelyet Valroslav Mimica írt és rendezett. A címben található a játék, illetve történés időpontja: az 1573. esztendő. Gondoljunk bele, valamivel több mint egy fél évszázaddal a magyarországi Dózsa György vezette parasztfelkelés után vagyunk, és Horvátországban ugyanolyan nyomorban, olyan kizsákmányolástól sújtottan élnek a jobbágyok, a parasztok, mint nálunk Dózsa előtt, illetve Dózsa leverése után. A földesúr nemcsak dézsmát szed, és lányokat soroztát be magának, hanem pallosjogával élve, vadászkutyákkal tépett szét a jobbágyokat. Érik a parasztök felkelése, hatalmas tömegek mozdulnak meg, de mint a történelemből is tudjuk, ezek a kellő átgondoltság nélküli, senkitől nem támogatott felkelések végül is gyengéknek bizonyultak az uráli jól felszerelt hadseregeivel"^ szemben. Horvátországban is elbukik ez a felkelés, véres megtorlás következik és a felkelés vezetőjét, Gubecz Mátét éppúgy tüzes koronával a fején, trónon égetik meg, mint a magyar urak bosszúja tette Dózsa Györggyel. A film története megeshetett igy is. Valószínűleg többségben költött elemek alkotják, de hihető. A rendező igen érzékletesen teremti meg a kor hangulatát, idézi meg légkörét, roppant látványosak a kézitusák, a csatája jelenetei, igazan kár, hogy a helyenként túl bőven buzogó cinóberfesték, illetve a sok vér, meg a naturalista módon bemutatott kaszabolás jó gyomoridegeket kíván a nézőktől. Meg a több mint kétórányi yetítési idő is megköveteli, hogy a néző bírja türelemmel. Merőben más jellegű A fe- kete kalóz című olasz kalandfilm. frója és rendezője Sergio■ Sollima láthatóan arra törekedett, hogy . a viszonylag vékony szálú és fordulataiban is kevés újszerűséggel büszkélkedő filmbe mind .több vívójelenetet, tengeri ütközetet, kalózhajók csatáját, másfajta verekedést, küzdelmet zsúfoljon össze. Van még benne szép indián lány, meg egy nem kevésbé szép fehér lány, bosszúra való esküvés és szerelem, és véletlenül sok pengevillogás, míg az elviselhetetlenül hosszú játék már-már elriasztó példaként tanítható giccses feloldással, illetve befejezéssel zárul. Nem éppen nagy örömmel láthatjuk a zsarnok kormányzó főszerepében Mel Ferrert, aki de messze is került a Háború és béke Andrej hercegétől. (bencűck) A művészetek története Lyka Károly művének újabb kiadása Nemzedékek sorának szolgált első kalauzul’ a művészetek világában Lyka Károly műve, A művészetek története. A Képzőművészeti .Alap Kiadóvállalata most ötödik kiadásban adta közre a Képzőművészeti Zseökönyvtár című sorozatban. A sok képpel illusztrált, 330 oldalas kö'- tet első megjelenését követően negyvenhét esztendővel is hasznos, útbaigazító olvasmány az európai festészet és szobrászat, valamint építészet múltja iránt érdeklődők számára. Az új kiadáshoz Végh János írt Bevezetőt, s abban olvashatjuk — többek között — Lyka Károlynak az első kiadás elé írt előszavából: „Ez a könyv azok számára készült első olvasmányul, akik lehelő rövid összefoglalásban kívánnak megismerkedni az európai építészet, szobrászat és festőművészet legjelentősebb mestereivel és műveivel, mégpedig könnyen érthető, összefüggő olvasmány alapján ... Az ily kicsiny terjedelmű olvasmány, mint ez a könyv, remélhetőleg kedvet kelt a nagyközönségben is a részletezőbb munkák tanulmányozására. Hogy ez a cél eléressék, több évtizedes tapasztalat alapján arra a meggyőződésre jutottam, hogy kerülnöm kell az elméleti fejtegetés minden fajtáját, az irányok bonyolult alakulás- történetének boncolását és lehetőleg a kevésbé ismert műszókat is. Azt az érzést szeretném kelteni az olvasóban, hogy egy olyan múzeumban sétál, amelybe összegyűjtötték a művészet múltjának legbecsesebb emlékeit, amelyek fontosabb jellemvonásait megismerve közelebb juthat azok élvezéséhez.. A kötet tizenhárom fejezetre oszlik, az őskortól — Babilónia és Asszíria, majd Egyiptom művészetén, az égéi, á görög, az etruszk, a római, az ókeresztény és bizánci, a középkori, a reneszánsz művészeten, a barokk, a klasz- szicizmus és romantika művészetének korszakain át — a XIX. század művészetéig vezeti az olvasót. Végh János így zárja bevezetőjét: „Nyugodtan mondhatjuk, hogy Lyka Károlytól nemzedékek tanultak művészettörténetet, képzőművészek és laikusok egyaránt, még a művészet- történészek között is van olyan, aki leendő szakmájának alapjait az ő segítségével sajátította el. A mester 1965 óta nem él közöttünk, személyes tanítványai közé nem szegődhetünk. Ne mulasszuk el tehát az alkalmat, hogy legalább írásaiból tanulhassunk, különösen pedig legjobb könyvéből, A művészetek történetéből.” Ezzel a gondolattal hívjuk fel mi is a figyelmet Lyka Károly művére. (bm) • • Ünnepélyes díjkiosztás „Ismerd meg s szovjet íifRiniOvészelet!” Az elmúlt esztendőben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére „Ismerd meg a szovjet filmművészetet!” címmel ifjúsági versenyt hirdetett a Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztálya, Miskolc megyei város Tanácsának művelődésügyi osztálya, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Borsod megyei Bizottsága, a megyei és a városi Űttörő Elnökség és a Borsod ,megyei Moziüzemi Vállalat. A pályázatok elbírálása megtörtént és február 12-én, vasárnap 9 órai kezdettel a miskolci Kossuth moziban ünnepélyes keretek között adják ki a díjakat. Természetesen, ehhez kapcsolódik a verseny hivatalos értékelése is. A díjkiosztás után filmet vetítenek a verseny győzteseinek tiszteletére. Pályázati felhívás A közelmúltban az alsó- és középfokú intézményekben pályázati felhívásokat tettek közé a pedagógus munkakörben. Ily módon lehetővé válik, hogy a betöltetlen állásokat a pályakezdők számára kiírandó állásoknál is figyelembe vegyék. A munkahelyet változtatók csak egy állásra nyújthatnak be pályázatot. A más pályán dolgozó pedagógusok a felhívást kibocsátó intézményhez nyújthatják be jelentkezésüket. A beküldési határidő: február 17., a pályázók február 22- ig megkapják a döntési értesítést. r 1 "• —— 11 Két emlékező kiállítás Molnár Edit fotói Fájdalmasan szép ez a galériabeli tárlat. Olyan, mintha Molnár Edit kezében érző lénnyé vált volna a fényképezőgép hűs optikája, fémszerkezete, amikor nyomába szegődött művészeti életünk nagyjainak. Megleste őket a munka és a pihenés perceiben, a töprengés és a megkönnyebbedés óráiban, s megörökítette őket a jelennek és a jövőnek. Kell egyfajta művészi alázat ahhoz, amit Molnár Edit — e kiállítás tanúságaként — hivatásként tűzött maga elé: kell a lemondás a mesterségbeli fogásokról, a technikai bravúrokról. A portrénak valósnak kell lennie! De segítenie is kell, hogy közelebb hozza az embert, az alkotó szellemet, azt a megismételhetetlen csodát, amelyet mindegyik magában hordoz. A köztünk levőket, a körünkből már eltávozottakat akarja személyes ismerőseinkké tenni. Portrékat látunk magunk előtt a Miskolci Galéria nagytermében és előcsarnokában. Portrékat akkor is, ha mint Kondor Béla, Kodály Zoltán, Nagy László és Erdei Ferenc esetében „háttér rajzot” is kapunk a portré mellé. Portrékat, amelyek ugyan magukon hordozzák a „köteles-tiszteletet”, a művészet tiszteletét, de azért a fotóművész szuverenitását is. Az „ahogy én látom, ahogy én érzem, ahogy én szeretem” emberi érzéséi. Fájdalmas ez a kiállítás. Az embert óhatatlanul számvetésre kényszeríti. Lukács György, Lengyel Ferenc, Kondor Béla, Szabó Pál, Veres Péter... s most már Nagy László is csak e fotókról néz le ránk. (A Nagy László kép előtt, a parkettára elhelyezett virág még túlontúl friss veszteségét jelzi irodalmunknak.) Molnár Edit mégsem akar nosztalgiába ringatni minket. Fotóin az alkotó szellem, az ember jelenik meg, s az életet igenli. Mokri Mészáros Dezső képei Adósságot „egyenlít ki” a Herman Ottó Múzeum Képtára, amikor megrendezte az 1881-ben Sajóecsegen született, s 1970-ben Miskolcon elhunyt Mokri Mészáros Dezső kiállítását, s ezzel áttekintést ad e furcsa, autodidakta, vagabund művész művészetéről. Különös, fantasztikumtól sem mentes Mokri Mészáros képi világa, amelynek megértéséhez két dolgot is tudnunk kell: kalandos élete során a földgolyó távoli országaiba is eljutott, többek között Ceylon szigetére is; elemi erővel ragadta meg a primitív népek művészete, amelyből kibomlik ősvilág-szemlélete. De hihetetlenül nagy hatással volt rá a magyar népművészet is; primitív, naiv báját ez adta. Különös világ Mokri Mészáros Dezső mikrovilága, távoli tájak soha sem látott virágai és élőlényei népesítik be képeit, reliefszerűen megmintázott kerámiatálait és edényeit. De megelevenedik képein a sajóecsegi gyermek-, világ, a falusi emberek élete, amely „dekoratív feszültséggel szerveződik képpé”. A kiállításon a földszinti két teremben mutatják be munkáit, míg a harmadik, kis teremben életének néhány dokumentuma került a nagyközönség elé. (cs. a.) Köteles példányok — tudományos feladatok Az új könyvtári törvény- erejű rendelet 5. paragrafusának 3. pontja kimondja, hogy „Az a könyvtár, amely a szakirodalmi igények kielégítésében és e körben a tájékoztatás nyújtásában jelentős feladatokat lát el, a tevékenységi körére tekintet nélkül tudományos könyvtárrá minősíthető.” E paragrafus értelmében 1978. január 1-től tudományos könyvtári feladatokat lát el a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtár is. A dátum jelentős a könyvtár életében, hiszen a köteles példányszolgáltatás és elosztás új rendszere ez év első napjától lépett életbe, s a II. Rákóczi Ferenc könyvtár Észak-Ma- gyarországra — Borsod, Heves és Nógrád megyére — terjeszti ki a tudományos könyvtárközi kölcsönzését. Január elsejétől ugyanis, mondotta Berecz József, a megyei könyvtár igazgatója, a megyei II. Rákóczi Ferenc könyvtár is megkapja a Magyarországon megjelent (1978. január elsejétől megjelenő) nyomtatott és sokszorosított kiadványokat, mindazokat, amelyek példányszáma meghaladja az ötvenet, illetve a hetvenet. S ezek között ott vannak azok a kiadványok is, amelyek a könyvárusi forgalomba nem kerülnek. Mindez — mondotta az igazgató — megnöveli a könyvtár feladatait, hiszen a köteles példányoknak nemcsak fogadója, megőrzője és hasznosítója, hanem ők továbbítják a műszaki szakirodalmat a Nehézipari Műszaki Egyetem könyvtárának, mint részleges regionális szakkönyvtárnak, az orvostudományi és biológiai szakirodalmat a megyei egészségügyi központ orvosi könyvtárának, a pedagógiai irodalmat pedig az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolának. S túl a szakirodalom helyi feldolgozásán és archiválásán, a könyvtárra hárul a köteles példányok könyvtárközi forgalmának lebonyolítása is. A köteles példányok elosztásának új rendje kétségtelen gyökeresen javít a vidéki könyvtárak szakirodalmi ellátottságának helyzetén. Jelentősen megnöveli a könyvtár használati értékét. Hiszen azzal, hogy teljes értékű gyűjteményt fejleszthetnek ki, nemcsak a közművelődési funkciókat láthatják el ma- radéktalanabbul, de a kutatás. a tudományos munka, a különböző szintű tudományos tevékenység lehetőségeit megerősítik. Teljes értékű tudományos dokumentációs bázissá válhat a megyei könyvtár. Mindez természetesen megnöveli a megyei könyvtárban dolgozó könyvtárosok felelősségét és munkáját. Berecz József elmondta, hogy bár továbbra is a tömegigények kielégítése a megyei könyvtár elsőrendű feladata, de ezzel párhuzamosan törekedniük kell az új feladatok teljes érétkű megoldására is. Mindenekelőtt a feldolgozó és az olvasószolgálati osztályok feladatait növeli, hiszen a köteles példányként érkező művek fele olyan, amely nem szerepel • a könyvtár ellátó jegyzékein, s így azok feldolgozását — évente legalább tízezer példányról van szó — helyben kell biztosítani. Nagymértékben megnövekszik várhatóan a könyvtár- közi kölcsönzés is. Eddig a megyei könyvtár csak továbbítója volt, elsősorban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtára felé, a kölcsönzéseknek. Most a kölcsönzési igények kielégítése is rájuk hárul Észak- Magyarországon. De nyilvánvalóan szaporítja ez a tájékoztató csoport feladatait is. Így — s remélhetőleg a fenntartó szervek megtalálják majd a megoldás módját — szükségesnek látszik egy mi- nigráf-rendszerű sokszorosító berendezés és egy gyorsmásoló berendezés beszerzése. Az előbbi a katalóguscédulák elkészítésében, az utóbbi pedig a könyvtárközi kölcsön-' zésben -jelenthet óriási segítséget. Az a tény, hogy a megyei könyvtár bekerült a köteles példányokban részesülő könyvtárak közé — rajta kívül csak a szombathelyi Berzsenyi Dániel megyei Könyvtár közművelődési könyvtár még — megvalósul az a terv, hogy a nagy megyei könyvtárak valóban részleges tudományos könyvtári feladatkört is betöltenek. S megteremtődik nálunk is az a bázis, mely a társadalmi és humántudományok kutatását megalapozhatja. Legközvetlenebbül természetesen a hely- ismereti és helytörténeti kutatás lehetőségeit növeli meg. Jóllehet, ez idáig is jelentős erőfeszítések történtek a hely- ismereti részleg kialakítására; a részleg megvalósítása, a mikrofilm-berendezés, a leolvasó berendezések számának gyarapítása mind-mind idesorolható, az új köteles példányrendszer nemcsak teljesebbé teheti a gyűjteményt, hanem jelentőségét is nagymértékben megnöveli. A könyvtár igazgatója szerint azonban nem elhanyagolható az sem, hogy kialakítható egy tudatos, tudományos együttműködés a könyvtárak között, elsősorban azok. Jcal a könyvtárakkal, amelyek a tudományos szolgáltatásokban részt vesznek. E kapcsolatok eddig is éltek, most a mindennapi gyakorlatban hasznosíthatókká válnak. Saz új elosztási rendszer egyik legnagyobb előnye lesz, hogy hozzáférhetővé, fellelhetővé válnak — közvetlenebbül — a különböző kiadóknál, a különböző intézetekben és intézményekben megjelenő munkák. Az áttekintés és a betekintés válik lehetővé. Csulorás Annamária