Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. február í., szerda Pécs készülődik Háromszoros jubileum je­gyében készülődik most Pécs a soron következő magyar játékfilmszemle megrende­zésére: Ez lesz sorrendben a tizedik szemle, ebben az év­ben lesz harmincéves a ma­gyar állami filmgyártás — ezt augusztusban országosan megünneplik, s, — nem utol­sósorban — ebben az év- ■ ben huszonöt évesek mai for­májukban a megyei moziü­zemi vállalatok. E hármas jubileum egybeesésére Rejtő János, a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat igazgató­ja hívta fel a figyelmet, amikor arról adott számot, miként készülődnek Pécsett a X. magyar játékfilmszem- lére. * A játékfilmszemlék min­denkor éves számvetések, munkaértekezlet jellegű ren­dezvények. Zsűri nem is mű­ködik, díjakat nem adnak ki. A február 13-án kezdődő egyhetes rendezvénysorozat azt a célt szolgálja, hogy a szakma és a filmművészet iránt intenzívebben érdek­lődő közönség visszatekint­hessen egy esztendő film­termésére. és bizonyos mér- | tékig előre is tekinthessen az elkövetkező hónapok ígérte bemutatókra, élmé­nyekre, fejlődési tendenciák­ra. A már kialakult hagyomá­nyoknak megfelelően, az egyik pécsi peremiermoziban sorra bemutatják azokat a magyar játékfilmeket, ame­lyek az utolsó magyar film­szemle óta készültek el és már a Icözönség előtt is vizs­gáztak. így kerül majd a szemle közönsége elé tizen­három filmalkotás, köztük az olyan kiemelkedő sikerű is, mint a Veri az ördög a fe­leségét, és az olyan sikerte­lennek mondható, mint a Sámán, vagy éppen a Ki lá­tott engem7 E két határeset között ott a többi, a mérsé­keltebb, vagy kevésbé sike­res alkotások sora, amelyek a maguk egymásutánjában sokkal plasztikusabb képet adnak majd 1977. filmtermé­séről, mint egyedileg szét­szórtan adhattak. Az előre­tekintést tizenkét olyan ma­gyar film bemutatása szol­gálja, amelyet a nagyközön­ség ezt megelőzően még nem láthatott. A megnyitó dísz­előadáson, 13-án Fábri Zol­tán Magyarok című új alko­tását mutatják be, amelyet a nagyközönség egyébként még azon a héten láthat a premiermozikban. A vissza­tekintő sorozaton és az elő­retekintésen túl a szemle résztvevői megtekinthetik a Balázs Béla Stúdió néhány filmjét, a főiskolások alkotá­sait és egy Huszárik Zoltán sorozatot. Valamint mód nyí­lik rá, hogy a hazai és a külföldi vendégek kívánsá­gára egyéb filmeket is be­mutassanak. Jóllehet, ez a szemle a magyar filmek számvetése, a szakmai kö­zönség kedvéért tíznél több új, a későbbiekben nagykö­zönség elé kerülő külföldi filmalkotás is mozivászonra kerül. Természetesen a filmszem­le nem kizárólag bemutatók­ból áll. Igen fontos kiegészí­tője lesz a tanácskozások és találkozók sora. Nem vélet­len. hogy a legelső tanács­kozás A magyar film és kö­zönsége címmel a filmforgal­mazás kérdéseit vitatja meg, majd a magyar filmgyár- űr stúdiók rnunlca társai a műhelymunka időszerű kér­déseiről tanácskoznak. Az éves számvetést szolgál­ja a Magyar játékfilm 1977 Arany János levele Arany Jánosnak Garay Já­noshoz írt — a nyilvánosság előtt eddig ismeretlen — le­velét jelentették meg Szek- szárdon, a Tolna megyei könyvtár időszakos kiadvá­nyának. legutóbbi számában. Dr. Kisasszondy Éva levéltá­ros „Költősorsok a szabad­ságharc leverése után” című tanulmányában — fénykép­másolattal illusztrálva — is­merteti az 1850. év őszének végén Szailontáról Szekszárd- ra küldött levelet. Arany János saját nehéz sorsa elle­nére, nagy lelkierőről tanús­kodva, a csöggedés leküzdé­sére buzdította költőtársát. A kétoldalas levelet Arany János születésének közeledő 160. évfordulója alkalmából hozták nyilvánosságra. r­Tokaj-Hegyalja múltja, jelene Megyénk nagy múltú táj­egysége, Tokaj-Hegyalja év­tizedek óta vonzó kutatási te­rület a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kara számára. Főképp a 'vidék szőlökultúrája, erdeinek, he­gyeinek flórája, faunája, ás­ványvilága szolgáltat sok té­mát az egyetem fiatal és idősebb tudósainak feldolgo­zásra. Üjabban a földrajzi tanszék is mindinkább be­kapcsolódik a táj természet- földrajzi, településhálózati .Kérdéseinek tanulmányozásá­ba, és ennek eredményeként egymás után jelennek meg a Tokaj-Hegyaljával foglalko­zó tanulmányok. Legutóbb dr. Hajdú Zol­tán tudományos kutató je­lentetett meg értékes művet Tokaj-Hegyalja városi jelle­gű településeiről, részletesen tárgyalva Abaújszántó, Sze­rencs, Tokaj, Sárospatak, Sátoraljaújhely, vagyis a táj öt központi szerepkörű váro­sának, nagyközségének múlt­ját, jelenlegi és a jövőben kirajzolódó szerepét a tele­püléshálózatban. Az igényes mű és ennek kapcsán a táj időszerű közigazgatási, von­záskörzeti kérdéseinek meg­vitatására a járási-városi pártbizottság és a tanács a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem Gazdaságföldrajzi Tanszékével karöltve Sátor­aljaújhelyen tudományos ta­nácskozást rendezett. A pártbizottság székhazá­ban lezajlott tanácskozást, amelyen az érdekelt települé­sek párt- és állami szervei­nek, fontosabb intézményei­nek képviselői vettek részt, Fleskó László városi tanács­elnök-helyettes nyitotta meg. Az értekezleten megjelent és felszólalt Porkoláb Albert, a járási, Vavrek István, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra és dr. Pinczés Zoltán tanszékvezető egyetemi do­cens. Dr. Hajdú Zoltán előadá­sában kiegészítette munká­jának egyes témakörét, fő­képp a tárgyalt települések fejlődési lehetőségeivel fog­lalkozó részét, ismertette a különböző vonzáskörzeti és közigazgatás-rendszeri elkép­zeléseket. Értékes tanulmá­nyához és előadásához sok hozzászólás hangzott el, s a vita résztvevői megállapítot­ták, hogy az előadó tudomá­nyos alapossággal, új megkö­zelítésből vizsgálta Tokaj- Hegyalja történelmi, gazda­sági, művelődésügyi kérdé­seit a múltban, a jelenben, és munkája — a hozzászólók adataival, észrevételeivel ki­egészítve — hasznosan hoz­zájárulhat a történelmi múl­tú vidék arculatának kiala­kításához, további felvirágoz­tatásához. H. J. című, nagyszabásúnak ígér­kező ankét, végül a hazai filmkritikusok és filmalkotók találkozása és gondolatcse­réje a külföldi kritikusokkal zárja a szakmai tanácskozá­sok sorát. Közönség és mű­vész találkozót rendeznek az ifjúsági házban, két egyete­men és egy főiskolán. A szemle idején Pécsett tartják nemzetközi tanácskozásukat a szocialista országok filmfor­galmazási vezetői. A szemle vendégei számára többféle kulturális programot, infor­mációs vetítést is biztosíta­nak. Egyébként nyolcszáznál több szakmai érdeklődőt hívtak meg a X. magyar já­tékfilmszemlére. Új vonása ennek a szemlének, hogy a forgalmazási kérdések, te­hát a közönségkapcsolatok, vagy másképpen megfogal­mazva, a film közművelődé­si funkciója teljesítésének mikéntje ilyen nagy hang­súlyt kap. A Magyar Filmkritikusok Szervezete a közelmúltban elvégezte a maga értékelését az elmúlt év filmjeiről és díjak odaítélésével is kife­jezte testületi állásfoglalását. Az egyhetes játékfilmszem­le most valójában nagy rész­ben ugyanazt a filmtermést veszi bonckés alá. hozzávé­ve a már elkészült, de a nagyközönségnek még be nem mutatott filmeket is. Nem lesz érdektelen e két megközelítés, illetve állásfog­lalás egybevetése. ★ Pécs mindig jó házigazdája a játékfilmszemléknek. Mos­tani felkészülése is ezt a jó házigazdái hagyományápolást tükrözi. De a szemlét alap­vetően mégis a filmek hatá­rozzák meg. (benedek) Új köztéri alkotások Ez évben is több jelentős köztéri képzőművészeti alko­tással gyarapodik az ország. Plesnivy Károly Munkácsy- díjas iparművész műtermé­ben több éve készül egy 24 négyzetméter nagyságú go­belin, amely a makói párt­székház nagy tanácstermét díszíti majd. A szekszárdi Prometheus emlékmű kivite­lezésén Varga Imre Kossuth- díjas szobrászművész dolgo­zik. A háromfigurás króm­acél plasztikát a város főte­rének rendezése után avat­ják fel, még az idén. A Kép­zőművészeti Kivitelező Vál­lalatnál ebben az évben ön- tik ''■bronzba Kiss Sándor Munkácsy-díjas szobrászmű­vész Halottvivők című több­figurás szoborkompozócióját. A műalkotás, amely a bajai új köztemető bejáratát fog- ; i díszíteni, a művész Parti­zántemetés című korábbi munkájának témáját fejleszti tovább. A veszi rémi műve­lődési központ 57 négyzetmé­teres homlokzati reliefje Ma­rosán László Munkácsy-díjas szobrászművész műtermében készül. Pályázati felhívás a szakmunkástanulók körében végzett szakszervezeti nevelő munka továbbfejlesztésére A SZOT Ifjúsági Bizottsá­ga és a Pedagógusok Szak- szervezetének KV köznevelé­si, kulturális és agitációs pro­a MÉM Mérnök- és Vezetötovábbkcpző intézet szervezésében, 1978-ban A jelentkezés feltételei: a 30/1977. (Vili. 28.) sz. MÉM rendelet alapján. Cél: A mezőgazdasági gépjavító bázisok művezetői (műhelyvezető) munkakör ellátására műszaki, gazda­sági ismeretekkel, megfelelő általános műveltséggel és ideológiai, politikai felkészültséggel, valamint veze­tési ismeretekkel és készségekkel rendelkező szak­emberek képzése. ! Kérjen részletes tájékoztatót a képzés feltételeire vonatkozóan. Jelentkezni lehet személyesen vagy levélben — A. Tű. 824. űrlappal — 1978. március 1-ig, az alábbi címen: Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet 5741 Kétegyháza, Gyulai út 6. Továbbképzési osztály Telefon: Elek — 119. paganda osztálya pályázatot hirdet a szakmunkástanulók között végzett szakszervezeti munka tapasztalatairól, a szakmunkástanulók politikai, kulturális nevelésében, osz­tályöntudatuk, a szakma- és munkahelyszeretetük, közös­ségi gondolkodásuk fejleszté­sében, sajátos érdekvédelmük ellátásában kialakítható mód­szerekről. A pályázaton részt vehet­nek a szakmunkásképző is­kolák és kollégiumok elmé­leti és gyakorlati tárgyakat oktató pedagógusai, valamint a szakmunkástanulók neve­lésében, oktatásában közre­működő üzemek,1 vállalatok dolgozói. A pályázóknak a következő témaköröket javasoljuk fel­dolgozásra : 1. A szakmunkástanuló fia­talok szakszervezeti taggá ne­velésének lehetőségei, színte­rei, formái, módszerei. 2. A tanulói alapszerveze­tek működését, a nevelő mun­ka és az érdekvédelem meg­valósítását hogyan segítik, irányítják a felnőtt szakszer­vezeti bizottságok irányításá­val. 3. Az iskola és az üzem együttműködése a tanulók szervezett munkássá, szak- szervezeti taggá nevelésében, szervezésében. 4. Az osztályfőnökök, a szakoktatók, az üzemi dol­gozók szerepe a szakmunkás- tanulóknak a szakszervezeti mozgalomba való beilleszke­dése érdekében. A pályázók a megjelölt cí­meken kívül a témakörhöz szervesen kapcsolódó pálya- műveket is beküldhetnek. A pályázóktól bevált gya­korlati módszereket, javasla­tokat, a valóságot tükröző pályamunkákat várunk. A pályaműveket 3 pél­dányban kérjük, azokat nem küldjük vissza. A pályázat jeligés: terjedelme nem ha­ladhatja meg a 20 gépelt ol­dalt (kettes sortávolsággal). A pályamunkák beküldési határideje: 1978. április 30. Cím: SZOT Hiúsági Bizott­ság Bp. VI., Dózsa György út 84,/b. I. díj II. díj III. díj 5000 Ft 3000 Ft 2000 Ft A pályázatot a meghirdető szervelv által felkért szakem­berek bírálják el. A pályázat eredményéről a Népszavában, a Pedagógusok Lapjában és a Munkában adunk tájékoztatást. A leg­jobb pályamunkákat a Peda­gógusok Szakszervezete Út­mutató sorozatában közöljük. Eredményhirdetés, díjkiosz­tás 1978 júniusában, a SZOT székházában lesz. szakszervezeti feladatokról A járási pártbizottság szer­vezésében közös tanácskozást ra gyűltek össze a mezőcsáti járás szakszervezeti és az irányításukat ellátó pártszer­vezeti titkárok. Kiss Béla, az SZMT titkára az elmúlt év rövid értékelése után az üze­mi demokrácia fejlesztésével, az életszínvonallal összefüg­gő feladatokról szólt. Ki­emelten foglalkozott a tö­megmozgalomban folyó ne­velő munka tennivalóival, a szakszervezeti beszámolók előkészítésének és lebonyolí­tásának módszerével. A ta­nácskozást levezető Végh Jó­zsef, a járási pártbizottság csoportvezetője zárszavában hangsúlyozta, hogy a párt- bizottság az 1978. évi felada­tok végrehajtásában számít a szakszervezeti dolgozók mun­kájára. Kérte a púrttitkóro- kat, hogy a szakszervezeti munka hatékonyabb végzé­séhez nyújtsanak nagyobb segítséget Sziklarajzok Bronzkori templom marad­ványait tárták fel a kazah régészek a Tiensan-hegység- ben. A templom falait egy szurdok meredek lejtől he­lyettesítették, az oltárt iste­neket ábrázoló faragásokkal díszítette a több mint romezer t, évvel ezelőtt hó­éit művész. A szurdok falain állatokról és álarcos embe­rekről készített sziklarajzoki láthatók. gépjavító míívezetőképzés

Next

/
Oldalképek
Tartalom