Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-25 / 48. szám
ÉSZM-MAGYARORSZAG 8 A leninvárosi Sajó: Két áruház — egy áruházban 1978. február 25., szombat Talajjavítás, talajvédelem - nagyobb termőképessé; A tudomány — termelőeszköz, alkalmazza Ön is! Csatornakészítés a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat kotrógépével. Ügynevezett protilkotrással tökéletes mérctlartással, igen jó minőségben nyithatók a vízszabályozás legfontosabb létesítményei, a csatornák. Való igaz: a cím némiképp magyarázatra szorul. Nos: a leninvárosi Sajó Iparcikk és Ruházati Áruház megyénkben az egyetlen, — sót, az országban is azon kevesek közé tartozik —, amelyeket két vállalat üzemeltet. Az 1977. november 4-én megnyitott áruházban ugyanis a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat, illetve a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat egységei. kaptak helyet. Az áruházban elhelyezett osztályok korábban, mint önálló boltok üzemeltek a városban, s az áthelyezésükkel megüresedett helyiségeket más kereskedelmi egységek vehették birtokukuba. Ennek egyik módja: az „anyabolt” egy része megmaradt a régi helyen, s az eladótérben, illetve a raktárakban levő korábbi zsúfoltság helyett kényelmes elhelyezésre, kulturált kiszolgálásra nyílt lehetőség. íme, egy példa erre: a korábbi méter-, konfekció- és kötöttáruboltból az árukészlet egy részét átszállították az új áruházba, s az így tágasabbá vált része Olcsó Áruk Boltja néven üzemel tovább. Az üzletek másik részénél a megüresedett helyiségekbe az előző üzemeltető vállalat új boltokat költöztetett. Erre két példa: a volt 119-es számú vas-műszaki szakbolt teljes egészében átköltözött az áruházba, a helyét a szomszédos háztartási bolt új részlege, a TVK festék- és műanyag mintaboltja foglalta el. Az egyik korábbi papírbolt úgyszintén teljesen elköltözött, ennek helyén pedig — új, szolgáltatásként — egy barkácsboltot nyitottak. Tehát akármi is lett a felszabadult boltok, boltrészlegek sorsa, a helycserék előnyeit elsősorban a vevők érzik. S csak aztán a kereskedelmi dolgozók; hiszen nekik sem mindegy, hogy jobb lett a kiszolgálás minősége, bővült az üzlehálózat, vagyis: javultak a munkakörülmények. Leninvárosban, főként az utóbbi években egyre gyakrabban jelentkeztek olyan gondok, hogy kevés a bolt. A vevőnek egy-egy nagyobb bevásárlás alkalmával — a szó szoros értelmében —, a nyakába kellett vennie a várost, s akkor sem volt biztos, hogy mindent megkap, amire éppen szüksége van. Ezeken az égető gondokon enyhít a Sajó Ár.uház. melyet eredetileg mintegy 40 ezres lélekszámra terveztek. Az áruház tehát nemcsak a leninvárosiak igényeit hivatott kielégíteni, hanem el kell látnia a várost körülvevő falvak lakóit is. A ruházati áruházat egy fiatalember, Tanyi István vezeti. Beszélgetésünkön munkatársaival — Szűcs János- néval, a kötött- és divatáru osztály vezetőjével és Ducsai Ferencnével, a méteráru és lakberendezési osztály vezetőjével — együtt vett részt. Valamennyien egyetértettek abban, hogy az áruházra nagy szükség volt. Forgalmuk, az első napoktól kezdve, egyértelműen bizonyítja, hogy a vásárlók rövid idő alatt megkedvelték ezt az új kereskedelmi centrumot és — láthatóan — kedvvel járnak ide vásárolni. A ruházati szakma itteni képviselői valóban gazdag áruválasztékot kínálnak; a központi beszerzés mellett önálló beszerzésként is nagy mennyiségben rendelnek árut. Ez utóbbi azért is fontos, mert az előre feladott központi megrendelésekből nem biztos, hogy olyan árucikket is kapnak, amelyet a vevők tömegesen keresnek. Elég csak egy-egy új divatcikkre gondolni... Az iparcikk áruház két helyettes vezetője, Pelyhe Kál- mánné és Erdélyi György — akik a másik szakmát képviselték a beszélgetésnél — hozzátették, hogy a rendszeres központi és saját beszerzés mellett, ők vezetnek egy naplót, amelyben feltüntetik a már elfogyott vagy fogyófélbén levő árucikkeket, valamint az olyan hiánycikkeket, amelyeket sokan szeretnék megvásárolni. (Tréfásan jegyzik meg, hogy a ceruzaelem például állandóan szerepe] a naplóban.. .) Erre azért van szükség, mert a megrendelések szükség, mtrt a megrendelések feladásánál így még véletlenül sem feledkeznek meg olyan árukról, amelyekre valóban nagy szükségük lenne a vásárlóknak. A ruhások sem hagyták magukat, mint mondták: nekik is van ugyanilyen célra rendszeresített naplójuk. (Szükséges itt közbevetni egy gondolatot. Egymástól tulajdonképpen távol eső két kereskedelmi szakma, ugyancsak két áruház — még ha egy fedél alatt is —, egymásnak többnyire idegen eladók, s módszereik mégis mennyire azonosak. Teljességgel bizonyosra vehető, hogy az idő és a gyakorlat alakította ki ezeket az alapjaiban is azonos módszereket, — de ezt mindenképpen a vásárló érdekeinek, igényeinek tiszteletben tartása határozta meg.) És ez jellemezte ezt a kollektívát akkor is, amikor az új munkahelyről, az eddig eltelt idő alatt szerzett tapasztalatokról esett szó. Nem titkolták, vannak az áruház épületében bosszantó, többnyire tervezési hibák, hiányosságok — az árut szállító gépkocsik csak oldalukkal tudnak a lerakóhelyre állni; a teherszállító liftek gyakrabban rosszak, mint jók; a raktárakat (főként az iparcikk részlegnél), szűkre méretezték —, ám ezek a vásárlóra nem tartoznak. Munkájukat igyekeznek mindig úgy végezni, hogy a vevő elégedetten távozzon — még akkor is, ha netán olyan árut keresett, ami énpen hiánycikk. Ilyenkor az udvarias, elnézést kérő szó. a biztató ígéret — amely eléggé meg- alanozott is — gyakran pótolja a meghiúsult vásárlást. A munkahely szeretete, a vevők érdekeinek képviselete érződött szavaikból akkor is, amikor a nyitva tartási időről esett szó. Az első időben reggel. 9 órától délután 5-ig tartott nyitva az áruház. Ám a karácsonyi csúcsforgalomban a 17 órai zárás korainak bizonyult, így a helyi tanács — a vásárlók kérésére — egy órával meghosszabbíttatta a nyitva tartást. (A két üzemeltető vállalat, a BRKV és a BIK, akkor ezzel egyet is értett.) Csakhogy azóta vége a csúcsnak, jóval csendesebb napok jöttek, s most már indokolatlan a 18 órai zárás. Az áruházat többé-kevésbé megismertük. De milyen árucikkeket kínálnak, különös tekintettel a közelgő nőnapra, illetve a tavaszra? A ruházati áruház vezetője elsőként az átmeneti kabátot ajánlja. Felnőttméretekben, ballon és szövet alapanyagból 1500-tól 2100 forintig. Ugyanez gyermekméretekben 250—1600 forint között. Nőnapra kedves ajándék a díszdobozos zsebkendő, valamint a több színben kapható tiszta és műselyem kendő. Az előbbi ára 40—66, az utóbbié 52—120 forint között van. Kifejezetten nőnapi ajándékcikk a cseh importból származó Norida finom harisnyanadrág, amely a korábbi 48,10 forintos ár helyett 34 forintért kaható. A Habselyem Kötöttárugyár elegáns, több színben árusított selyemgarbói 214 forintba kerülnek. Aki pedig nem tud dönteni, hogy milyen ajándékot vegyen, kérhet ajándékutalványokat — 100 forintos címletekben —, amelyek a BRKV bármelyik boltjában beválthatók. Az iparcikk áruház ugyancsak gazdag választékkal várja az ajándékozókat. Kedvcsinálóul: bizsuk fából, fémből és műanyagból 30-tól 80 forintig, ugyanez nemes anyagból 700 és 1200 forint között. Női karórák 410-től 2100 forintig, manikűrkészletek pedig 50—251 forint között kaphatók. 200 forintért nagyon szép faliképeket kínálnak fába égetett mintákkal. Meg kell említeni a rámia vázákat, az áruk 163 —540 forint, illetve a porcelán nippeket, amelyeket 17,50 —392 forint között a-^_ műszaki cikkek közül: hajszárítók 240—293, illetve haj- sűtő vasak 142—248 forintért. A háziasszonyoknak kedves ajándék lehet a kenyérpirító 150, a kávédaráló 254 és a mixergép 345 forintért. Most már a vásárlókon a sor, akiket szeretette] vár a leninvárosi Sajó Iparcikk és Ruházati Áruház.* (x) A mezőgazdasági termeléssel szemben országosan és megyénkben is egyre nagyobbak az igények. Ezek kielégítése a földterületek növelésével azonban nem oldható meg, mert inkább a művelhető föld csökkenésével kell számolni. Dr. Soós Gábor, a MÉM államtitkára egy nemrégiben adott nyilatkozatában elmondotta, hogy az ország mezőgazdaságilag művelt területe az elmúlt negyven évben jelentős mértékben csökkent. 1935—1975 között 762 ezer hektárral, kereken tíz százalékkal. Legnagyobb mértékű a szántóterületünk csökkenése volt. kereken 600 ezer hektárral, amely mintegy 17 százalékot jelent. Igaz, ennek keretében azonban a felszabadulás óta 413 ezer hektáron tudatosan és tervszerűen erdőt telepítettünk, s így az erdők aránya az ország területén 11,8 százalékról 16,3 százalékra növekedett. A közelmúltban a nép- köztársaság Elnöki Tanácsa az MSZMP XI. kongresszusának iránymutatásának megfelelően módosította és korszerűsítette a korábbi földvédelmi törvényt. Az új rendelkezések jelentősen korlátozzák a legértékesebb földek igénybevételét, a mezőgazdaságilag művelt földek csökkenésével azonban a jövőben is számolni kell. Ez elkerülhetetlen és együtt járó jelensége gazdasági fejlődésünknek, új ipari, közlekedési, lakásépítési terveink megvalósításának. A prognózis szerint, várhatóan 1985-ig további néhány százezer hektárnyi termőfelüjet csökkenésével kell országosan számolni. * A mezőgazdasági üzemek feladata tehát az, hogy kisebb földterületen termeljenek évről évre többet. Az MSZMP Borsod megyei Bizottságának 1977 szeptemberében a mezőgazdaság feladatait összegező határozata is hangsúlyozza: „A mező- gazdaságban a föld ésszerű használatával tovább kell növelni a növénytermesztés hozamait. Ennek egyik feltétele — elsősorban a Bodrog- és Taklaközben, valamint a Tisza mentén —. a komplex meliorációs munkák gyors, hatékony megvalósítása”. A megyei párthatározat felhívja a figyelmet a termőföld fokozottabb védelmére, a talaj védő gazdálkodás fontosságára, arra, hogy a termelést követően a földterület rekultiválására, a kedvező adottságú mezőgazdasági területek termőképességének mind jobb kihasználására kell törekedni. A termelés intenzitását tehát legfontosabb mezőgazdasági termelőeszközünk, a föld termőképességének fokozásával lehet csak fenntartani, emelni. Meg kell akadályozni a talajok termőképességének csökkenését. A mezőgazdasági termelés során felhasznált eszközök, anyagi befektetések hatékonyságát csak oly módon lehet növelni, hogy a föld potenciális termőképességét is növeljük. Ebben nyújt nagy segítséget az alkalmazott tudomány. A talaj termékenységének növelése, a jövedelmezőség javítása a melioráció útján biztosítható. A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Borsod—Heves megyei Irodájának szakemberei, dolgozói, a rendelkezésükre álló korszerű géppark igen nagy segítséget nyújtanak megyénk mezőgazdasági üzemeinek a különböző meliorációs munkák szakszerű, jó minőségben történő elvégzéséhez. A Sajószentpeteren levő megyei iroda (telefon: Sajószen tpéter 94; telex: 062-215) csak az elmúlt esztendőben 63 millió 800 ezer forint értékű társaüalmi termékérlé- ket produkált, ami tervéhez viszonyítva 120 százalékos teljesítésnek felel meg. Többek között több, mint 25,2 millió forint értékben végeztek kémiai talajjavítást (meszezést), csaknem 2,5 millió forint érfékben altalajlazítást, 10,7 millió forint értékben kiviteleztek vízrendezési munkákat és több. mint 17,5 millió forint értékben táblásítást, útépítéseket. * A vállalat alapvető profil- tevékenysége, hogy a legújabb tudományos eredmények szem előtt tartásával a termőterületeket — magas szintű művelés céljára — korábbi rosszabb állapotukból visszaalakítsa, illetve a kisebb termésátlagokra képes földeket jól művelhető, intenzív kultúrák termesztésére alkalmas termőterületté tegye. Megyénkben például igen nagy szükség van a kémiai talajjavításra, amellyel a savanyú kémhatás megszüntethető. Az eredményes termesztést ugyanis az alacsony PH- szint, káros alumínium é3 vasvegyületek gátolják. Az utóbbiak határt szabnak a hozamok további növelésében, a még javítható agrotechnikában, főként a fajtákban rejlő biológiai tulajdonságok érvényesülésében. A savanyú talajok pazarlóvá teszik a műtrágyázást, mivel a káros vegyületek jelenléte — a talaj kémiai egyensúlyát felborítva —, sok műtrágyával kevés eredményt produkálnak. A savanyú talaj mésszel javítható! Célja és hatása többirányú: — a növények számára közel semleges kémhatás kialakítása; — a műtrágyák jobb érvényesülése; — a fizikai állapot javítása; — a vízgazdálkodás (tárolóképesség, áteresztő képesség) javítása és — a termeszthető növények választékának bővítése (pillangósok stb.). A mérési eredmények egyértelműen igazolják a javí- tatlan állapothoz viszonyított kiugró hozameredményeket, a vízkapacitás növekedését, amely kritikus, csapadék nélküli időszakban elégséges lehet a növények átmentésére. Rét-, legelőterületeken — a kémiai talajjavítás eredményeként — a gyepek korábbi hozamai többszörösére növekednek, így lehetővé válik az olcsó tömegtakarmány- bázis kialakítása. * A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Borsod—Heves megyei Irodája természetesen a legkülönbözőbb meliorációs munkák elvégzését vállalja. A megyei iroda termelő gépparkjában található többek között 30 darab Sz—100-as lánctalpas erőgép dózerlapokkal, szkré- perládákkal, 8 darab kiskot- ró rakodó, 15 vontató, szórókocsikkal, pótkocsikkal. 9 darab IFA tehergépkocsi szóró adapterrel és 5 kotrógép, hidraulikus profilberendezéssel. Profilkotrással például termelékenyen nyithatók csatornák. Trapéz profilkanállal a csatornakészítés tökéletes mérettartással végezhető, s a ■ rézsű kialakítása és stabilizálása is tökéletes. A vállalat kotrógépei alkalmasak meglevő csatornák szelvénybővítésére, tisztítására, oldalkotrására. A jó minőségben megépített, kellően karbantartott csatorna a vízelvezetés, a vízszabályozás legfontosabb műszaki létesítménye. Borsod megye számos mezőgazdasági üzeme végeztetett az elmúlt esztendőkben, s rendelte meg az idén is különböző meliorációs munkák elvégzését a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Borsod—Heves megyei Irodájától. Az elmúlt év jelentősebb ilyen munkái közé tartozott például a beke- csi Hegy alj a Tsz-ben kivitelezett 2,5 millió forintos vízrendezés és 800 ezer forintos talajvédelmi, a mezőkövesdi Matyó Tsz 1,4 milliós talaj- védelmi, a borsodsziráki Bartók Béla Tsz 1,3 milliós talajvédelmi beruházása és 1,5 milliós kémiai talajjavítása, valamint a mádi Rákóczi Szakszövetkezetben, a prügyi Tiszamente Tsz-ben, vagy a karcsai Dózsa Tsz-ben és sok más gazdaságban végzett hasonló munkák. Legfontosabb mezőgazdasági termelőeszközünk, a föld termőképességének fokozásához, a tervezett magasabb termésátlagok eléréséhez az idén is a lehető legnagyobb segítséget igyekszik nyújtani a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Borsod—Heves megyei Irodája (X>
