Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-25 / 48. szám

1978. február 25., szombat ESZAK-MAGYARORSZÄG 5 11 mim erier épségé KISZ-fiatalok a népgazdasági terv végrehajtásáért Szervezeiten, személyes felelősséggel Emberek százezreit érintő- érdeklő témával foglalkozott nemrégiben a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Köz­ségeink, nagyközségeink egészségügyi alapellátásáról volt szó, márpedig megyénk lakóinak 56,3 százaléka él ezeken a településeken. Hol tartunk jelenleg az alapellá­tással, milyen községeink egészségügyi színvonala? Az egészségügyről szóló, 1972. évi törvény értelmé­ben, minden magyar állam­polgárnak biztosítani kell az ingyenes, magas szintű, nap­szaktól és települési viszo­nyoktól független gyógyító, megelőző ellátást. A közsé­gekben ezt a munkát a kör­zeti orvos vezetésével az ál­talános orvosi szolgálat vég­zi. Megyénkben, mint az or­szág más részeiben is, befe­jezték az általános körzeti orvosi hálózat kiépítését. A lakók ellátásának munkája 194 általános és 4 gyermek­orvosi körzeti szolgálatra hárul. Az itt dolgozók szak­mai felkészültsége, emberi magatartása megfelel a kö­vetelményeknek. Rendkívül fontos kérdések ezek, hiszen a körzeti szolgálat dolgozói állandó és közvetlen kapcso­latban vannak a lakossággal, évente átlagosan minden em­ber !3—6 alkalommal keresi fel körzeti orvosát, s érthe­tő, hogy ki-ki az alapellátás­ban dolgozók munkája, ma­gatartása, életmódja alapján mondhatni az egész magyar egészségügyről alkot képet. A körzeti orvosok munká­jának óriási felelősségét, lé­vén, hogy valóban az .,ala­pokon” dolgoznak, szükség­telen hangsúlyozni. A tárgyi feltételek megteremtése ma már a községi tanácsok fel­adata, melyek minden lehe­tő módon — időnként erejü­kön felül is — igyekeznek eleget tenni eme kötelessé­güknek. Tanácsaink csaknem mindenütt megfelelő nagysá­gú és minőségű szolgálati lakást tudnak biztosítani, rendszerint az orvosi rende­lővel egybeépítve. A körzeti rendelők műszerezettsége, gyógyszerellátása ugyancsak elfogadható és egyre javul. A diagnosztikus tevékenysé­get segítő, költségesebb mű­szerek is mind nagyobb számban fordulnak elő. Ta­valy, az Egészségügyi Mi­nisztérium ellátmányából minden vidéki körzeti orvos kapott életmentő műszere­ket, gyógyszereket tartalma­zó készenléti táskát. Ugyan­csak központi keretből sike­rült biztosítani az oltások­hoz az úgynevezett ,,egy- szerhasználatos” injekciós tű­ket. A múlt évben hathatós előbbrelépés történt az éj­szakai sürgősségi betegellá­tás érdekében, a körzeti ügyeleti szolgálat átszervezé­sével. Kilenc vidéki telephe­lyen, 80 körzet bevonásával folyamatos, éjszakai ellátást biztosító központi ügyelet működik. Hét telephelyen pedig, 64 körzet bevonásá­val központi hétvégi ügyelet munkálkodik. Az említett ügyeletek számára állami gépkocsit biztosítottak, to­vábbi 25 körzetben pedig összevont, hétvégi ügyelete­ket szerveztek meg, melyek­ben az orvosok — térítés el­lenében — saját gépkocsiju­kat használják. A lakók az új ügyeleti rendet megelége­déssel fogadták, mint aho­gyan az orvosok többsége is. A helyi tanácsok ugyancsak biztosították az ügyeletek munkájához szükséges tár­gyi feltételeket. Telefonnal, ügyeleti helyiséggel, beren­dezéssel. A tervek között szerepel a telephelyek és a gépkocsik közötti rádióössze­köttetés megteremtése is. Mint a fentiekből érzékel­A hazai utazási, kirándu­lási lehetőségekről nyílt ki­állítás pénteken az Országos Idegenforgalmi Tanács ren­dezésében a Néprajzi Mú­zeumban. A bemutatón több mint 400 fotó, színes kép de­hető, és amint azt a vb is megállapította, községeink el­látásában jól látható az egészségügyi szervek erőfe­szítése, a színvonal emelését szolgáló, számos törekvése. Az országos képhez' viszo­nyítva azonban továbbra is sok még a tennivaló. Nehe­zíti például a tisztes ellátást — és az orvosok munkáját —, hogy megyénkben ma 34 vidéki körzeti orvosi állás betöltetlen. A hiányzó orvo­sokat természetesen helyette­sítésekkel pótolják, de ez egyáltalán nem könnyű. Ál­talában az adott terület or­vosa helyettesít, sokszor hó­napokig, évekig, de előfor­dul, hogy kórházi orvosokat kell kirendelni, ami viszont a kórház számára megter­helés. Sajnos, általános ta­pasztalat, hogy sem a he­lyettesítő, sem a helyettesí­tett körzetben nem sikerül teljes értékű alapellátást nyújtani. Az egészségügyi osztály társadalmi ösztöndíj-szerző­déssel, az egészségügyi dol­gozók letelepítésének segíté­sével próbál a helyzeten ja­vítani. Az orvosoknak 5—15 ezer forint letelepedési se­gélyt ad és lehetőség van kedvezményes kölcsön felvé­telére is berendezkedéshez, gépkocsi vásárláshoz. A kör­zeti védőnői, ápolónői állá­sok nagyobb része betöltött ugyan, e tekintetben a hely­zet megfelelő, de a hosszabb ideig tartó távoliét elég gya­kori. A szolgálati lakások hiánya a védőnők letelepíté­sénél sok problémát okoz. Ugyancsak a gondok közé tartozik a közlekedés ügye. Vidéki körzeteinknek több mint 60 százalékához legalább egy, de inkább több kap­csolt község tartozik, követ­kezésképpen ezeken a terü­leteken nélkülözhetetlen munkaeszköz a gépkocsi. Körzeti orvosaink többsége rendelkezik ugyan kocsival, a használatért különböző mértékben térítést is kap­nak, ez a térítés azonban ke­vés. Nem fedezi a kocsi fenn­tartási költségeit. Megyénk­ben, különösen az északi ré­szeken, a hegyek, dombok között bizony egyáltalán nem ideálisak az útviszonyok, a kocsik gyakran elromlanák, gyorsan kopnak. De nincs is minden orvosnak kocsija. A védőnőknek, ápolónőknek szintén nincs. Ez utóbbiak szolgálati kerékpárt kapnak, de ezt természetesen csak a nyári hónapokban tudják használni. Üti átalányuk, vé­dőruha-ellátmányuk az ese­tek többségében szintén nem fedezi a valós költségéket A gépkocsiról, a fuvar- költség térítéséről ugyancsak sok szó esett a megyei ta­nács vb-ülésén. Abban az értelemben, hogy föltétlenül szükséges megoldást találni. Való igaz: lehetne sorolni különös foglalkozásokat — talán helyesebben: pénzszer­ző tevékenységeket — me­lyeknek művelői a társada­lom számára semmit hasznot sem hoznak, de váltogatott gépkocsikkal járnak-kelnek. Miért lehet gond a vidéken dolgozó körzeti orvosok ko­csikérdése, a kocsik térítési díja, az egészségügy alapel­látásán munkálkodók közle­kedése? Mindenesetre még gond. Mint ahogyan számos he­lyen gond még a munka tisztes ellátása a már emlí­tett. egyéb okok miatt. Köz­ségeink egészségügyi alapel­látása azonban mindezekkel együtt is hathatósan javult az utóbbi években és meg­van a lehetősége a további javulásnak. monstrálja azokat a tájakat, üdülőcentrumokat, amelyeket a nagyközönség még kevéssé ismer, külön vitrinekben pe­dig az egyes tájakra jellem­ző népművészeti tárgyakat állítottak ki. Évente mintegy három­százezer tohna különböző vastagságú drótot használnak fel Univáz-elemek és vako­latmentes födémek gyártásá­hoz a Beton- és Vasbeton­ipari Müvek Alsózsolcai Gyárában. Képünkön Uni- váz-elem vasszerkezetét ké­szítik. A szén jövesztése során, a föld mélyéből kikerülő ég­hetetlen anyagok mozgatása az egyik legnehezebb bá­nyászmunka. Manapság is még legtöbb aknánál kézi erővel szállítják a külszínen a meddőt, s e teendő ellá­tása sok embert köt lé. Ép­pen ezért egyre inkább tö­rekvés a Borsodi Szénbá­nyáknál. hogy gépeket he­lyezzenek üzembe ezen a munkaterületen. Február közepétől már a Az utóbbi időben szinte mindennaposán találkozom valamilyen formában az emberség, a segítőkészség emlegetésével. S a legtöbb esetben olyan megközelítés­ben, hogy: „... ez és ez, di­cséretet érdemel, mert igen emberséges volt velem, és másokkal szemben, ami napjainkban ritkaság. Az emberek ugyanis önzők, egyre kevesebb a megértés, egymás tisztelete ...” Es így tovább ... Több olyan levél fekszik előttem — olvasóink írták szerkesztőségünkhöz —, amelyben kérik; említsük meg X-nek, vagy Y-nak a nevét, mert jót tett. Kedves dolgok ezek? Igen! Emberi­nek tűnnek. A szépséghiba csak az, hogy sokszor olyas­miért dicsérnek, amit X-nek vagy Y-nak — s valóban sok az XY —, kötelessége lett volna munkájából ere­dően is elvégezni. De mert megtette, s mert a levélíró­val szemben mások -r- eset­leg már sokan mások —, nem ilyenek voltak, tollat ragad, hogy megköszönje. Azt ami kötelességteljesítés. Ez az, ami szépséghibája az ilyen eseteknek, leveleknek... Vagy mindennapi életünk­nek?.-^ A KISZ Borsod megyei Bizottsága a közelmúltban tartott ülésén megállapította, hogy a megye KISZ-fiataljai a KISZ IX. kongresszusa határozatának megfelelően eredményesen vettek részt az 1977. évi népgazdasági terv teljesítésében. A fiata­lok megértették a terv gaz­daságpolitikai koncepcióját, az 1977-es év jelentőségét a V. ötéves terv időszakában. A KISZ-szervezetek a fiata­lok mozgósításával jelentő­sen segítették a konkrét, he­lyi feladatok megoldását. Az Alkotó Ifjúság Pályázat és Kiállítás, a szakmai ver­senymozgalmak, a Radar­mozgalom, a vas- és hulla­dékgyűjtési akciók jelentős mértékben járultak hozzá a hatékonyság növeléséhez, a termelési költségek csökken­téséhez, az anyag- és ener­giatakarékossághoz, az ex­port növeléséhez, a beruhá­zások gyorsításához. A megyei pártbizottság úgy ítélte meg, hogy 1978- ban az V. ötéves terv gaz­daságpolitikai célkitűzéseivel, összhangban a hatékonyság fokozásával, a fejlődés mi­nőségi tényezőinek előtérbe állításával tovább kell erő­síteni a népgazdaság egyen­súlyát tartósan javító folya­matokat. A KISZ-fiatalok a termelőmunkában való ak­tív résztvétel mellett a moz­galmi munka sajátos eszkö­Bükkaljai Bányaüzem szele- si bányájánál is géppel vég­zik a meddő ürítését A Do- nyec-tipusú berendezés csak­nem teljesen automatikus működésű. Amíg korábban nyolc ember kellett műsza­konként a széntermelés „melléktermékének” elhe­lyezéséhez, addig a gépet mindössze ketten kezelik. Lényegesen gyorsabb a gé­pesített meddőürítés a ha­gyományosnál, s emellett ke­vésbé balesetveszélyes. „... szerelőt kértünk a gázgyártól a konvektor ki­szerelésére — amit meg is ígértek —, de a szerelő nem jött. Ekkor kétségbeesetten te­lefonáltunk a vállalathoz, s K. Z. ügyeletes diszpécser eredményesen , intézkedett. Igen jól esett a napjaink­ban, mór sajnos egyre rit­kábban tapasztalható embe­ri megértés és segítőkészség. Hálás köszönet a vállalat ilyen gondolkodású- dolgozói­nak, akikre a vállalat joggal büszke lehet” — írja levelé­ben Z. T.-né kedves olva­sónk. ... Erre én csak azt tudom mondani: Nem — kedves Z. T.-né —, nem a diszpécser érdemel itt dicsé­retet. Nem K. Z.-re lehet büszke a vállalat. Ellenkező­leg: azt a felelős vezetőt, azt a szerelőt kellene felelősség­re vonni, aki ígért és nem teljesített. S mert nem ol­dottak meg egy elvállalt fel­adatot, elmarasztalást érde­mel a szerelő, a vezető, a vállalat. Ügy érzem, ez a he­lyes szemlélet és ezt kelle­ne alkalmaznunk, gyakorol­nunk! Az idézett eset és a ha­sonló esetek, levelek, véle­mények sokasága, sajnos olyan következtetések levo­zeivel sokféle módon, for­mában segítik a tervek való­ra váltását. A már említett Alkotó Ifjúság és Pályázat le- hetőségei mellett, a gazdasá­gi egységek várják a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa irányítása alatt te­vékenykedő fiatalok javasla­tait a tervek teljesítése ér­dekében. Természetesen eh­hez az is kell: a vállalat, szövetkezet, intézmény KISZ- szervezete kérje fel a gaz­daságvezetést, hogy adjon ki témajegyzéket a munkahely előtt álló gazdasági felada­tokról. a legfontosabb meg­oldásra váró problémákról. Nagyon fontos, hogy a fiatal műszakiak által készített — kevés beruházással, jelentős termelésnövekedést tervező — Szakdolgozatok bevezetés­re kerüljenek. Az üzem- és munkaszer­vezés területén a belső tar­talékok feltárásában, a vesz­teségidők csökkentésében, a munkamódszerek javításá­ban nagyon nagy segítséget adhat a „Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg!” jelszó je­gyében beindított Radar­mozgalom. A megyei K1SZ- bizottság az évi akcióprog­ram részeként az anyagi és szellemi erőforrások jobb ki­használása érdekében 1978. március 1. és november 30. között meghirdeti az „ifjú­sági újítási hónapokat”. A cél az, hogy az ipari és me­zőgazdasági üzemekben dol­gozó kollektívák, fiatalok ebben az időszakban minél több — a népgazdasági ter­melést elősegítő — újítást nyújtsanak be. A nagy ér­tékű gépek és berendezések kapacitás-kihasználását se­gítheti, ha a KISZ-fiatalok vállalják ezeken a termelő­berendezéseken a többmű­szakos munkarendet és egyé­ni vagy brigádfelajánlásokon keresztül vállalják a gyors és jó minőségű javításukat. Fontos feladatuk a KISZ- szervezeteknek a jó üzem— iskola kapcsolatok kialakí­tása és fejlesztése. Az idén is megrendezendő pályavá­lasztási hónap keretében ter­vezett kiállítások, gyárláto­gatások szervezésével segítik a pályaválasztás előtt álló fiatalokat. A megye üzemei­ben foglalkoztatott szakmun­kástanulók szakmai, politi­nására, olyan gondolat ki­mondására, leírására sar­kallják az embert, hogy: té­vesen ítéljük meg, tévesen értelmezzük manapság sok helyen és sokan egyrészt a kötelesség, másrészt az em­berség fogalmát. „A gazdasági feltételek, a szükséges anyagok, tervek biztosítása mellett arra is szükség van, hogy problé­máink, javaslataink meghall­gatásra találjanak. Ne le­gyen felelőtlen ügyintézés a különböző igazgatási szer­veknél. Ne kellessen több­ször is órákat eltölteni az irodákban, ha elintéznivalónk van. S beszélni kell még az emberségről, az emberi meg­értésről is. Van rá példa, hogy családtag, gyermek be­tegsége esetén, vagy óvodai elhelyezéseknél segítségre van szükség. Ilyen esetekben legyen támogatós, emberség a vezetés, a párt-, a szak- szervezet részéről meg min­denki segítsen a másiknak...” Egy gazdasági jellegű ta­nácskozáson felszólaló alko­tó, teremtő munkás igaz, őszinte és okos szavait idéz­tem, amelyek nem magya­rázzák, de jól érzékeltetik, mi a kötelesség és mi az emberség, hogy melyiket mikor és hol, kivel szemben kell alkalmazni. És ez a dol­gok lényege! Emberségnek, önzetlen se­gítőkészségnek tekinthető az, ha időnk, erőnk ellenszol­gáltatás nélküli feláldozásá­val segítünk egy betegen — persze nem mint orvosok, mert az megint más kategó­kai, emberi fejlődését folya­matosan figyelemmel kell kísérni. A pályakezdők vál­lalati és üzemi szintű foga­dásán túl meg kell valósítani a közvetlen munkahelyi fo­gadást, s folyamatosan fi­gyelemmel kell kísérni fejlő­désüket. Jó, ha szükség ese­tén a munkahelyi KISZ- szervezetek felülvizsgálják a beilleszkedést elősegítő pat- ronálási rendszer jelenlegi helyzetét, és a tapasztalatok alapján határozzák meg a feladataikat, A megyei beruházások ha­táridőre történő megvalósí­tását segítik a fiatalok a védnökségvállalásokkal, az egyéni feladatvállalásokkal. Az anyag- és energiatakaré­kosság területén a KISZ-fia- talok akcióinak eredménye­képpen tavaly összegyűjtött 8700 tonna hulladék is hoz­zájárult áz ország, a megye nyersanyag-szükségletének kielégítéséhez. Az 1978—79- es mozgalmi évben a megyei akcióprogram kiegészítésében a fiatalok vállalták 6000 ton­na vas- és fémhulladék, és 100—100 tonna papír- és tex­tilhulladék összegyűjtését. A KISZ-bizottsógok. veze­tőségek és alapszervezetek az akcióprogramok készíté­sénél, illetve kiegészítésénél mindenütt figyelembe veszik a helyi gazdasági terveket, a pártszervezetek cselekvési programjait. A szakszerve­zetekkel szorosan együttmű­ködve törekednek a szocia­lista munka verseny-mozga­lom kiszélesítésére, a hasz­nos kezdeményezések meg­valósítására. KlSZ-taggyűlé- seken ismertetik a fiatalok­kal a népgazdaság és az adott vállalat előtt álló fel­adatokat, s mozgósítják őket az ebben a hónapban meg­rendezésre kerülő gazdaság- politikai szabad pórtnapok- ra. A KISZ Központi Bizott­sága által ez év januárjában megtartott Országos. Agitáci- ós és Propaganda Konfe­rencia alapján a különböző szintű KISZ-bizottságok az 1978. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtását se- f gítő agitációs- és propagan­datervet fognak készíteni. ria —, ha munkaidőn túl is rendelkezésére állunk valaki­nek, ha a magunkéból ön­zetlenül adunk, juttatunk a rászorulóknak. Ez emberség, ezért köszönet jár, vagy: jár köszönet!... S hadd vitáz­zam kicsit azon levélírók­kal, aggályoskodókkal. akik határozottan kijelentik: „ma olyan ritkaság a segítőkész­ség, ma kiveszőben van az emberség. Valóban, találko­zunk ilyen emberekkel, s valószínű, hogy az ilyen em­berek később sokszor talál­koznak majd azzal az ér­zéssel, hogy nem szeretik, nem becsülik, nem segítik őket. Megérdemlik! De tény az is, hogy ha akár a rádió­ban, akár tévében, újságban megjelenik valami kérés, ha segítségre van szükség, nem egyes emberek, hanem bri­gádok, üzemek — kollektí­vák — sietnek a segítség­gel. S ez azt mutatja, hogy társadalmunk ,,alapérzése”, alapvető tulajdonsága a szo­lidaritás, a segítőkészség, a más emberek ügyeivel való törődés. A jó, a természe­tes persze az lenne, ha ki­ki és mindenki egyénileg is így gondolkodna, így csele­kedne ... Ez azonban már nagyon bonyolult dolog. Ezt elvárni bizony korunkban még bizonyos fokú illúzió csupán. Reméljük, nem so­káig!... Barcsa & Priska Tibor lieptorplnis kiállítás nyílt p. j. Töprengés Az emberségről Gépesítették a meddőürítést

Next

/
Oldalképek
Tartalom