Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-25 / 48. szám
1978. február 25., szombat ESZAK-MAGYARORSZÄG 5 11 mim erier épségé KISZ-fiatalok a népgazdasági terv végrehajtásáért Szervezeiten, személyes felelősséggel Emberek százezreit érintő- érdeklő témával foglalkozott nemrégiben a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Községeink, nagyközségeink egészségügyi alapellátásáról volt szó, márpedig megyénk lakóinak 56,3 százaléka él ezeken a településeken. Hol tartunk jelenleg az alapellátással, milyen községeink egészségügyi színvonala? Az egészségügyről szóló, 1972. évi törvény értelmében, minden magyar állampolgárnak biztosítani kell az ingyenes, magas szintű, napszaktól és települési viszonyoktól független gyógyító, megelőző ellátást. A községekben ezt a munkát a körzeti orvos vezetésével az általános orvosi szolgálat végzi. Megyénkben, mint az ország más részeiben is, befejezték az általános körzeti orvosi hálózat kiépítését. A lakók ellátásának munkája 194 általános és 4 gyermekorvosi körzeti szolgálatra hárul. Az itt dolgozók szakmai felkészültsége, emberi magatartása megfelel a követelményeknek. Rendkívül fontos kérdések ezek, hiszen a körzeti szolgálat dolgozói állandó és közvetlen kapcsolatban vannak a lakossággal, évente átlagosan minden ember !3—6 alkalommal keresi fel körzeti orvosát, s érthető, hogy ki-ki az alapellátásban dolgozók munkája, magatartása, életmódja alapján mondhatni az egész magyar egészségügyről alkot képet. A körzeti orvosok munkájának óriási felelősségét, lévén, hogy valóban az .,alapokon” dolgoznak, szükségtelen hangsúlyozni. A tárgyi feltételek megteremtése ma már a községi tanácsok feladata, melyek minden lehető módon — időnként erejükön felül is — igyekeznek eleget tenni eme kötelességüknek. Tanácsaink csaknem mindenütt megfelelő nagyságú és minőségű szolgálati lakást tudnak biztosítani, rendszerint az orvosi rendelővel egybeépítve. A körzeti rendelők műszerezettsége, gyógyszerellátása ugyancsak elfogadható és egyre javul. A diagnosztikus tevékenységet segítő, költségesebb műszerek is mind nagyobb számban fordulnak elő. Tavaly, az Egészségügyi Minisztérium ellátmányából minden vidéki körzeti orvos kapott életmentő műszereket, gyógyszereket tartalmazó készenléti táskát. Ugyancsak központi keretből sikerült biztosítani az oltásokhoz az úgynevezett ,,egy- szerhasználatos” injekciós tűket. A múlt évben hathatós előbbrelépés történt az éjszakai sürgősségi betegellátás érdekében, a körzeti ügyeleti szolgálat átszervezésével. Kilenc vidéki telephelyen, 80 körzet bevonásával folyamatos, éjszakai ellátást biztosító központi ügyelet működik. Hét telephelyen pedig, 64 körzet bevonásával központi hétvégi ügyelet munkálkodik. Az említett ügyeletek számára állami gépkocsit biztosítottak, további 25 körzetben pedig összevont, hétvégi ügyeleteket szerveztek meg, melyekben az orvosok — térítés ellenében — saját gépkocsijukat használják. A lakók az új ügyeleti rendet megelégedéssel fogadták, mint ahogyan az orvosok többsége is. A helyi tanácsok ugyancsak biztosították az ügyeletek munkájához szükséges tárgyi feltételeket. Telefonnal, ügyeleti helyiséggel, berendezéssel. A tervek között szerepel a telephelyek és a gépkocsik közötti rádióösszeköttetés megteremtése is. Mint a fentiekből érzékelA hazai utazási, kirándulási lehetőségekről nyílt kiállítás pénteken az Országos Idegenforgalmi Tanács rendezésében a Néprajzi Múzeumban. A bemutatón több mint 400 fotó, színes kép dehető, és amint azt a vb is megállapította, községeink ellátásában jól látható az egészségügyi szervek erőfeszítése, a színvonal emelését szolgáló, számos törekvése. Az országos képhez' viszonyítva azonban továbbra is sok még a tennivaló. Nehezíti például a tisztes ellátást — és az orvosok munkáját —, hogy megyénkben ma 34 vidéki körzeti orvosi állás betöltetlen. A hiányzó orvosokat természetesen helyettesítésekkel pótolják, de ez egyáltalán nem könnyű. Általában az adott terület orvosa helyettesít, sokszor hónapokig, évekig, de előfordul, hogy kórházi orvosokat kell kirendelni, ami viszont a kórház számára megterhelés. Sajnos, általános tapasztalat, hogy sem a helyettesítő, sem a helyettesített körzetben nem sikerül teljes értékű alapellátást nyújtani. Az egészségügyi osztály társadalmi ösztöndíj-szerződéssel, az egészségügyi dolgozók letelepítésének segítésével próbál a helyzeten javítani. Az orvosoknak 5—15 ezer forint letelepedési segélyt ad és lehetőség van kedvezményes kölcsön felvételére is berendezkedéshez, gépkocsi vásárláshoz. A körzeti védőnői, ápolónői állások nagyobb része betöltött ugyan, e tekintetben a helyzet megfelelő, de a hosszabb ideig tartó távoliét elég gyakori. A szolgálati lakások hiánya a védőnők letelepítésénél sok problémát okoz. Ugyancsak a gondok közé tartozik a közlekedés ügye. Vidéki körzeteinknek több mint 60 százalékához legalább egy, de inkább több kapcsolt község tartozik, következésképpen ezeken a területeken nélkülözhetetlen munkaeszköz a gépkocsi. Körzeti orvosaink többsége rendelkezik ugyan kocsival, a használatért különböző mértékben térítést is kapnak, ez a térítés azonban kevés. Nem fedezi a kocsi fenntartási költségeit. Megyénkben, különösen az északi részeken, a hegyek, dombok között bizony egyáltalán nem ideálisak az útviszonyok, a kocsik gyakran elromlanák, gyorsan kopnak. De nincs is minden orvosnak kocsija. A védőnőknek, ápolónőknek szintén nincs. Ez utóbbiak szolgálati kerékpárt kapnak, de ezt természetesen csak a nyári hónapokban tudják használni. Üti átalányuk, védőruha-ellátmányuk az esetek többségében szintén nem fedezi a valós költségéket A gépkocsiról, a fuvar- költség térítéséről ugyancsak sok szó esett a megyei tanács vb-ülésén. Abban az értelemben, hogy föltétlenül szükséges megoldást találni. Való igaz: lehetne sorolni különös foglalkozásokat — talán helyesebben: pénzszerző tevékenységeket — melyeknek művelői a társadalom számára semmit hasznot sem hoznak, de váltogatott gépkocsikkal járnak-kelnek. Miért lehet gond a vidéken dolgozó körzeti orvosok kocsikérdése, a kocsik térítési díja, az egészségügy alapellátásán munkálkodók közlekedése? Mindenesetre még gond. Mint ahogyan számos helyen gond még a munka tisztes ellátása a már említett. egyéb okok miatt. Községeink egészségügyi alapellátása azonban mindezekkel együtt is hathatósan javult az utóbbi években és megvan a lehetősége a további javulásnak. monstrálja azokat a tájakat, üdülőcentrumokat, amelyeket a nagyközönség még kevéssé ismer, külön vitrinekben pedig az egyes tájakra jellemző népművészeti tárgyakat állítottak ki. Évente mintegy háromszázezer tohna különböző vastagságú drótot használnak fel Univáz-elemek és vakolatmentes födémek gyártásához a Beton- és Vasbetonipari Müvek Alsózsolcai Gyárában. Képünkön Uni- váz-elem vasszerkezetét készítik. A szén jövesztése során, a föld mélyéből kikerülő éghetetlen anyagok mozgatása az egyik legnehezebb bányászmunka. Manapság is még legtöbb aknánál kézi erővel szállítják a külszínen a meddőt, s e teendő ellátása sok embert köt lé. Éppen ezért egyre inkább törekvés a Borsodi Szénbányáknál. hogy gépeket helyezzenek üzembe ezen a munkaterületen. Február közepétől már a Az utóbbi időben szinte mindennaposán találkozom valamilyen formában az emberség, a segítőkészség emlegetésével. S a legtöbb esetben olyan megközelítésben, hogy: „... ez és ez, dicséretet érdemel, mert igen emberséges volt velem, és másokkal szemben, ami napjainkban ritkaság. Az emberek ugyanis önzők, egyre kevesebb a megértés, egymás tisztelete ...” Es így tovább ... Több olyan levél fekszik előttem — olvasóink írták szerkesztőségünkhöz —, amelyben kérik; említsük meg X-nek, vagy Y-nak a nevét, mert jót tett. Kedves dolgok ezek? Igen! Emberinek tűnnek. A szépséghiba csak az, hogy sokszor olyasmiért dicsérnek, amit X-nek vagy Y-nak — s valóban sok az XY —, kötelessége lett volna munkájából eredően is elvégezni. De mert megtette, s mert a levélíróval szemben mások -r- esetleg már sokan mások —, nem ilyenek voltak, tollat ragad, hogy megköszönje. Azt ami kötelességteljesítés. Ez az, ami szépséghibája az ilyen eseteknek, leveleknek... Vagy mindennapi életünknek?.-^ A KISZ Borsod megyei Bizottsága a közelmúltban tartott ülésén megállapította, hogy a megye KISZ-fiataljai a KISZ IX. kongresszusa határozatának megfelelően eredményesen vettek részt az 1977. évi népgazdasági terv teljesítésében. A fiatalok megértették a terv gazdaságpolitikai koncepcióját, az 1977-es év jelentőségét a V. ötéves terv időszakában. A KISZ-szervezetek a fiatalok mozgósításával jelentősen segítették a konkrét, helyi feladatok megoldását. Az Alkotó Ifjúság Pályázat és Kiállítás, a szakmai versenymozgalmak, a Radarmozgalom, a vas- és hulladékgyűjtési akciók jelentős mértékben járultak hozzá a hatékonyság növeléséhez, a termelési költségek csökkentéséhez, az anyag- és energiatakarékossághoz, az export növeléséhez, a beruházások gyorsításához. A megyei pártbizottság úgy ítélte meg, hogy 1978- ban az V. ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzéseivel, összhangban a hatékonyság fokozásával, a fejlődés minőségi tényezőinek előtérbe állításával tovább kell erősíteni a népgazdaság egyensúlyát tartósan javító folyamatokat. A KISZ-fiatalok a termelőmunkában való aktív résztvétel mellett a mozgalmi munka sajátos eszköBükkaljai Bányaüzem szele- si bányájánál is géppel végzik a meddő ürítését A Do- nyec-tipusú berendezés csaknem teljesen automatikus működésű. Amíg korábban nyolc ember kellett műszakonként a széntermelés „melléktermékének” elhelyezéséhez, addig a gépet mindössze ketten kezelik. Lényegesen gyorsabb a gépesített meddőürítés a hagyományosnál, s emellett kevésbé balesetveszélyes. „... szerelőt kértünk a gázgyártól a konvektor kiszerelésére — amit meg is ígértek —, de a szerelő nem jött. Ekkor kétségbeesetten telefonáltunk a vállalathoz, s K. Z. ügyeletes diszpécser eredményesen , intézkedett. Igen jól esett a napjainkban, mór sajnos egyre ritkábban tapasztalható emberi megértés és segítőkészség. Hálás köszönet a vállalat ilyen gondolkodású- dolgozóinak, akikre a vállalat joggal büszke lehet” — írja levelében Z. T.-né kedves olvasónk. ... Erre én csak azt tudom mondani: Nem — kedves Z. T.-né —, nem a diszpécser érdemel itt dicséretet. Nem K. Z.-re lehet büszke a vállalat. Ellenkezőleg: azt a felelős vezetőt, azt a szerelőt kellene felelősségre vonni, aki ígért és nem teljesített. S mert nem oldottak meg egy elvállalt feladatot, elmarasztalást érdemel a szerelő, a vezető, a vállalat. Ügy érzem, ez a helyes szemlélet és ezt kellene alkalmaznunk, gyakorolnunk! Az idézett eset és a hasonló esetek, levelek, vélemények sokasága, sajnos olyan következtetések levozeivel sokféle módon, formában segítik a tervek valóra váltását. A már említett Alkotó Ifjúság és Pályázat le- hetőségei mellett, a gazdasági egységek várják a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa irányítása alatt tevékenykedő fiatalok javaslatait a tervek teljesítése érdekében. Természetesen ehhez az is kell: a vállalat, szövetkezet, intézmény KISZ- szervezete kérje fel a gazdaságvezetést, hogy adjon ki témajegyzéket a munkahely előtt álló gazdasági feladatokról. a legfontosabb megoldásra váró problémákról. Nagyon fontos, hogy a fiatal műszakiak által készített — kevés beruházással, jelentős termelésnövekedést tervező — Szakdolgozatok bevezetésre kerüljenek. Az üzem- és munkaszervezés területén a belső tartalékok feltárásában, a veszteségidők csökkentésében, a munkamódszerek javításában nagyon nagy segítséget adhat a „Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg!” jelszó jegyében beindított Radarmozgalom. A megyei K1SZ- bizottság az évi akcióprogram részeként az anyagi és szellemi erőforrások jobb kihasználása érdekében 1978. március 1. és november 30. között meghirdeti az „ifjúsági újítási hónapokat”. A cél az, hogy az ipari és mezőgazdasági üzemekben dolgozó kollektívák, fiatalok ebben az időszakban minél több — a népgazdasági termelést elősegítő — újítást nyújtsanak be. A nagy értékű gépek és berendezések kapacitás-kihasználását segítheti, ha a KISZ-fiatalok vállalják ezeken a termelőberendezéseken a többműszakos munkarendet és egyéni vagy brigádfelajánlásokon keresztül vállalják a gyors és jó minőségű javításukat. Fontos feladatuk a KISZ- szervezeteknek a jó üzem— iskola kapcsolatok kialakítása és fejlesztése. Az idén is megrendezendő pályaválasztási hónap keretében tervezett kiállítások, gyárlátogatások szervezésével segítik a pályaválasztás előtt álló fiatalokat. A megye üzemeiben foglalkoztatott szakmunkástanulók szakmai, politinására, olyan gondolat kimondására, leírására sarkallják az embert, hogy: tévesen ítéljük meg, tévesen értelmezzük manapság sok helyen és sokan egyrészt a kötelesség, másrészt az emberség fogalmát. „A gazdasági feltételek, a szükséges anyagok, tervek biztosítása mellett arra is szükség van, hogy problémáink, javaslataink meghallgatásra találjanak. Ne legyen felelőtlen ügyintézés a különböző igazgatási szerveknél. Ne kellessen többször is órákat eltölteni az irodákban, ha elintéznivalónk van. S beszélni kell még az emberségről, az emberi megértésről is. Van rá példa, hogy családtag, gyermek betegsége esetén, vagy óvodai elhelyezéseknél segítségre van szükség. Ilyen esetekben legyen támogatós, emberség a vezetés, a párt-, a szak- szervezet részéről meg mindenki segítsen a másiknak...” Egy gazdasági jellegű tanácskozáson felszólaló alkotó, teremtő munkás igaz, őszinte és okos szavait idéztem, amelyek nem magyarázzák, de jól érzékeltetik, mi a kötelesség és mi az emberség, hogy melyiket mikor és hol, kivel szemben kell alkalmazni. És ez a dolgok lényege! Emberségnek, önzetlen segítőkészségnek tekinthető az, ha időnk, erőnk ellenszolgáltatás nélküli feláldozásával segítünk egy betegen — persze nem mint orvosok, mert az megint más kategókai, emberi fejlődését folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A pályakezdők vállalati és üzemi szintű fogadásán túl meg kell valósítani a közvetlen munkahelyi fogadást, s folyamatosan figyelemmel kell kísérni fejlődésüket. Jó, ha szükség esetén a munkahelyi KISZ- szervezetek felülvizsgálják a beilleszkedést elősegítő pat- ronálási rendszer jelenlegi helyzetét, és a tapasztalatok alapján határozzák meg a feladataikat, A megyei beruházások határidőre történő megvalósítását segítik a fiatalok a védnökségvállalásokkal, az egyéni feladatvállalásokkal. Az anyag- és energiatakarékosság területén a KISZ-fia- talok akcióinak eredményeképpen tavaly összegyűjtött 8700 tonna hulladék is hozzájárult áz ország, a megye nyersanyag-szükségletének kielégítéséhez. Az 1978—79- es mozgalmi évben a megyei akcióprogram kiegészítésében a fiatalok vállalták 6000 tonna vas- és fémhulladék, és 100—100 tonna papír- és textilhulladék összegyűjtését. A KISZ-bizottsógok. vezetőségek és alapszervezetek az akcióprogramok készítésénél, illetve kiegészítésénél mindenütt figyelembe veszik a helyi gazdasági terveket, a pártszervezetek cselekvési programjait. A szakszervezetekkel szorosan együttműködve törekednek a szocialista munka verseny-mozgalom kiszélesítésére, a hasznos kezdeményezések megvalósítására. KlSZ-taggyűlé- seken ismertetik a fiatalokkal a népgazdaság és az adott vállalat előtt álló feladatokat, s mozgósítják őket az ebben a hónapban megrendezésre kerülő gazdaság- politikai szabad pórtnapok- ra. A KISZ Központi Bizottsága által ez év januárjában megtartott Országos. Agitáci- ós és Propaganda Konferencia alapján a különböző szintű KISZ-bizottságok az 1978. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtását se- f gítő agitációs- és propagandatervet fognak készíteni. ria —, ha munkaidőn túl is rendelkezésére állunk valakinek, ha a magunkéból önzetlenül adunk, juttatunk a rászorulóknak. Ez emberség, ezért köszönet jár, vagy: jár köszönet!... S hadd vitázzam kicsit azon levélírókkal, aggályoskodókkal. akik határozottan kijelentik: „ma olyan ritkaság a segítőkészség, ma kiveszőben van az emberség. Valóban, találkozunk ilyen emberekkel, s valószínű, hogy az ilyen emberek később sokszor találkoznak majd azzal az érzéssel, hogy nem szeretik, nem becsülik, nem segítik őket. Megérdemlik! De tény az is, hogy ha akár a rádióban, akár tévében, újságban megjelenik valami kérés, ha segítségre van szükség, nem egyes emberek, hanem brigádok, üzemek — kollektívák — sietnek a segítséggel. S ez azt mutatja, hogy társadalmunk ,,alapérzése”, alapvető tulajdonsága a szolidaritás, a segítőkészség, a más emberek ügyeivel való törődés. A jó, a természetes persze az lenne, ha kiki és mindenki egyénileg is így gondolkodna, így cselekedne ... Ez azonban már nagyon bonyolult dolog. Ezt elvárni bizony korunkban még bizonyos fokú illúzió csupán. Reméljük, nem sokáig!... Barcsa & Priska Tibor lieptorplnis kiállítás nyílt p. j. Töprengés Az emberségről Gépesítették a meddőürítést
