Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-24 / 47. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1970. február 24., péntek Szentistván—Miskolc—Tárcái Találkozók Borsod megyében először rendezték meg a falusi film­napokat. A február 16-án kezdődött sorozat a Filmna­pok falun elnevezésű orszá­gos akció része, és Borsod­ban 25 települést érint. Fel­ismerve a film jelentőségét, valamint a film és a falusi dolgozó kapcsolata javításá­nak, erősítésének halasztha­tatlanságát, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Borsod megyei Szövetsége, a MEDOSZ Bor­sod megyei Bizottsága, vala­mint a Borsod megyei Mozi­üzemi Vállalat érdekes prog­ramot állított össze a cél; a film vidéki terjesztésének se­gítése érdekében. A közmű­velődési párthatározatnak egy mondatát választották az akció mottójául: „Gondos­kodni kell arról, hogy az ér­tékes, szocialista eszmeiségű művészeti ' alkotások mind nagyobb tömegekhez jussa­nak eV’ Ezért választottak 25 települést, amelyek között város is van, és ezért válo­gattak ki mintegy 50 filmet, hogy mind több művészeti alkotás a falusi tömegek mind nagyobb hányadához eljut­hasson, megkedveljék, megis­merjék a filmet, barátaivá legyenek ennek a nagy tö­meghatású művészetnek. * Az elmúlt héten csütörtö­kön megkezdődött akció so­rán nemcsak vetítéseket tar­tottak és tartanak, hanem több kiemelt rendezvény, ünnepi. találkozás is segíti a falusi filmnapok céljainak megvalósítását. A szentistvá- ni ünnepi megnyitóról már beszámoltunk, s most öröm­mel adhatunk hírt arról, hogy ugyancsak Szentistván- ban február 21-én közönség- találkozót tartottak a Magya­rok című filmhez kapcsolód­va. A találkozó vendége volt a film két főszereplője: Koncz Gábor és Papp Éva, valamint Balázs József, a film alapjául szolgáló regény írója. A találkozó roppant jó hangulatú, bensőséges volt. Ez nemcsak annak tudható be — bár tagadhatatlanul sokat segített az emberi fel- tárulkozásokbán is —. hogy Koncz Gábor, a szomszédos Mezőkeresztes szülötte, apja Szentistvánban született, ro­konsága ott él és gyermek­korát maga is ott töltötte, hanem hogy ez a kapcsolat valójában a filmbeli Fábián Andráshoz és társaihoz kap­csolta a nézőket. Ugyanis nagy számban vettek részt a találkozón olyan szentistváni parasztok, akik hajdan ugyanúgy voltak bérmunkán a náci Németországban, mint a Magyarok szereplői, és sze­mélyes emlékeikkel hitelesí­tették a mozivásznon látotta­kat. Másnap, szerdán este Mis­kolcon, a Hevesy Iván Film­klubban a film dramaturgja, Űjhelyi János találkozott a nézőkkel. A közvetlenül a ve­títés után — bár több néző ekkor, már nem először látta a filmet — folytatott gondo­latcsere, természetesen sok tekintetben eltért a szentist- vánitól. A miskolci nézők nem az ábrázolt mezőgazda- sági cselekvések oldaláról közelítették meg a témát, ha­nem azt fejtegették, meny­nyiben tükrözte ennek a tíz magyarnak élete, illetve élet­epizódja az akkori magyar­ság életét, helyzetét és mit mond ez a történet a mának. Jóllehet, a beszélgetésen szá­mos részletkérdés is szóba került, Űjhelyi János precíz tájékoztatást adott a mű út­járól a regénykötettől a film- bemutatóig. méltatta Fábri Zoltán munkásságát, alapve­tően mégis az volt e talál­kozó legfőbb érdeme és ta­nulsága, ami egy középisko­lás lány felszólalásában fo­galmazódott meg, nevezete­sen. hogy e film fényében jobban megérti szülei emlé­keit, történelemszemléletét és apja indulatait. A falusi filmnapok egy to­vábbi filmje, amelv egyben az elmúlt év legjobb, legér­tékesebb filmjének bizonyult az András Ferenc rendezte Veri az ördög a feleségét ke­rült tegnap este Tarcalon a közönség elé. Itt — sajnos — alkotó nem jelenhetett meg, a filmről azonban igen tartalmasán beszélgettek Koppányi Györgyné nek, a megyei moziüzemi vállalat propaganda csoportja veze­tőjének irányításával. Néhány napig még tart a falusi filmnapok sorozata. A záróünnepséget február 27-én hétfőn Sárospatakon tartják, ahol az ünnepélyes zárást ugyancsak közönségtalálkozó­val kötik egybe: bemutatják a 'Vübörgő csend című ma­gyar filmet és beszélgetnek Szijj Miklóssal, annak ren­dezőjével. (bm) ötver Márka-kupakért mindig egy sorsjegyet kap, ha beküldi, vagy személyesen eljuttatja a begyfijtőhelyre. CÍM: 1061 Budapest, Hegedű u. 9. Az átvétel időrendje: hétfő, szerda, péntek, 13-tól 16 óráig. Főnyeremény: egy Zsiguli személygépkocsi, és további értékes nyeremények. Február 24—március 9: „Encs— Kazincbarcika” Az Encsi járási Hivatal művelődésügyi osztálya és a járási művelődési központ, valamint Kazincbarcika vá­ros Tanácsa művelődésügyi osztálya és az Egressy Béni Művelődési Központ kezde­ményezésére kéthetes rendez­vénysorozatot szerveznek feb­ruár 24-e és március 9-e kö­zött Kazincbarcikán. Az „Encs—Kazincbarcika” című sorozatban kiállítások, kórus­koncertek és szakmai tapasz­talatcserék szerepelnek. Kazincbarcika és Encs ve­zetőinek február 24-i, dél­előtt tíz órai találkozójával kezdődik a sorozat, s annak keretében tájékoztató hangzik el az encsi járás helyzetéről, majd délután három órakor dr. Vékony Ernő, a Kazinc­barcikai városi Pártbizottság első titkára a városi kiállító­teremben megnyitja az En- csen élő Borsos István szob­rász és Szathmáry István festő munkáiból összeállított tárlatot. E kiállítás március 10-ig tekinthető meg. Ugyan­csak a városi kiállítóterem­ben látható az encsi járási díszítőművészeti szakkör tag­jainak munkáiból válogatott tárlat. A szakmai jellegű ta­lálkozókat február 28-án a művészeti körök tagjainak és a rajztanároknak összejöve­tele vezeti be, majd március 1-én a munkáltatói jogkörrel rendelkező óvodavezetők ta­pasztalatcseréje, 2-án az ál­talános iskolai igazgatók, 3- án a szocialista brigádveze- tők gondolatcseréje szerepel a programban. A sort a Bor­sodi Vegyikombinát kísérleti telepének 6-i meglátogatása zárja. Az egész sorozat záró eseménye a március 9-re, az Egressy Béni Művelődési Központba tervezett koncert lesz, amelyen Sotkó József karnagy vezényletével az encsi járási pedagógus ének­kar és a gönci vegyeskar lép pódiumra. Kulturális körkép LOVAGGÁ ÜTÖTTÉK II. Erzsébet angol királynő lovaggá ütötte Peter Pears világhírű tenoristát. Pears Benjamin Britten zeneszerző közreműködésével alakította a híres Albeburg-i zenei fesz­tivált. FILMFESZTIVÁL Több mint harminc ország, és az ENSZ 140 filmje sze­repelt a 28. nyugat-berlini filmfesztiválon. A bemutató­kon szerepel 25 Marlene Dietrich-film felújítása is. Magyarország is képviselteti magát a versenyen. Ezen a filmfesztiválon az elmúlt há­rom évben egy nagydíjat és két második díjat nyertek a magyar filmek. VERSESKÖTET Hongkongban megjelentet­ték azt a verseskötetet, ame­lyet a pekingi idegen nyelvű főiskola diákjai állítottak össze Csou En-laj elhunyt miniszterelnökről. A több száz oldalas könyvben meg­találhatók azok a versek, ha- lottsiratók, és egyéb írások, amelyeket a kínaiak írtak és ‘‘üggesztettek ki az 1976. áp­rilisi Tienanmen téri tünteté­sek alkalmával. BOLGÁR KULTÚRHÁZ A bolgár építészeknek sike­rült megtervezniük egy funk­cionálisan alakítható, köny- nyen felépíthető kultúrházat. Az egyszintes könnyűszer­kezetes épületben mozi, tor­naterem, előadótermek, klub­szobák, olvasószobák, büfék kapnak helyet. A szerkezetek könnyen szállíthatók. A falak azbeszt cementből készülnek. A termek gyorsan átalakít­ható k. MÜGYÜJTÉSI LÁZ A brit szigeteken fellendült a régiségkereskedelem. Kü­lönösen drágák az ipari for­radalom kezdete előtt készült tárgyak. Az elmúlt években a régi bútorjk. porcelánok, bronzszobrok ára többszörö­sére emelkedett. KÖNYVTÁRAK LAKAT ALATT Két nagy római közkönyv­tár zárva van. Egy nemrég elfogadott törvény értelmé­ben Olaszországban csökken­tik a felduzzasztott bürokra­tikus apparátust és ezek közé sorolták a nemzeti könyvtá­rak társaságát is. A minisz­térium úgy döntött, , hogy egyelőre bezárja a könyvtá­rakat FELHÍVÁS Fiatalok! Ifjúkommunisták! A forradalmi ifjúsági napok, a X. Világifjúsági Találkozó és a KMP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére az anyagi és szellemi erőforrások jobb kihasználása érdeké­ben a Szakszervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ta­nácsa és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Borsod megyei Bizottsága 1978. március 1-től 1978. november 30-ig megren­dezi az ifjúsági újítási hónapokat. Eredményes részvétele­tekkel fokozzátok az újítómozgalom lendületét! Az újítási hónapok kapcsolódnak az Országos Találmányi Hivatal és a Szakszervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanácsa által az V. ötéves terv időszakára meghirdetett megyéi újítóversenyhez, annak részét képezi. Az újítási hónapok az alábbi főbb célok megoldását kí­vánják elősegíteni: — a gazdaságosság javítását, a műszaki fejlesztést; — a takarékosság intenzívebbé tételével az anyag- és energiaköltségek fokozottabb csökkentését; — a munka- és üzemszervezés fejlesztésével összefüggő újítói tevékenységet. KISZ-fiatalok! A KISZ Borsod megyei Bizottsága 1978—79. évi akció- program kiegészítésében megfogalmazottak alapján a szo­cialista munkaverseny-mozgalom ifjúsági formáiban az egyéni feladatvállalásokon .keresztül vegyetek részt a moz­galomban. Kérjük a vállalatok gazdasági vezetőit és szakszervezeti bizottságait, hogy megfelelő együttműködéssel segítsék a fiatalok újítási mozgalomba való fokozottabb bevonását, a vállalati feladatok eredményesebb megoldása érdekében. Az értékelés módja: A fiatalok által benyújtott egyéni és kollektív újításokat a vállalati értékelések alapján —, melyet a szakszervezet és a KISZ-bizottságok is véleményeztek — 1978. november 30-ig kell eljuttatni a KISZ Borsod megyei Bizottságára. A vállalatok az újítások elbírálásánál az alábbi szempon­tokat vegyék figyelembe: — az újítással várhatóan milyen mértékben növekszik a vállalati eredmény; — a benyújtott újításokkal importanyag-megtakarítást, vagy exportnövelést érnek-e el; — a benyújtott újítás(ok) mennyire segíti a vállalati újí­tási feladatterv végrehajtását. A megyei szintű értékelést, rangsorolást a KISZ Borsod megyei Bizottsága és a Szakszervezetek megyei Tanácsa együttesen végzi. A versenyben legjobb eredményt elérő 30 fiatal újító 1979 tavaszán NDK-jutalomúton vesz részt, melynek költsé­geit a KISZ Borsod megyei Bizottsága és a Szakszervezetek megyei Tanácsa biztosítja. Fiatalok 1 Hasznosítható, bevezethető újításokkal járuljatok hozzá a népgazdasági terv eredményes megvalósításához. Bízunk ab­ban, hogy fiataljaink, különösen az ifjúsági brigádok, a fel­hívásban foglaltakat magukévá teszik, tevékenykednek an­nak továbbfejlesztésén, és törekszenek az „Egy brigád — egy hasznos újítás” mozgalom kiszélesítésére. Szakszervezetek B.-A.-Z. megyei Tanácsa KISZ Borsod megyei Bizottsága Új könyvek A Kossuth Könyvkiadó új­donságai közül nagy érdek­lődésre tarthatnak számot a magyar mezőgazdaság törté­nelmi jelentőségű átalakulá­sát, s az azóta megtett utat feldolgozó munkák, ezek kö­zül is kiemelkedik Halász Péter és Tóthné Loós Gyöngyi Egy termelőszövetkezet har­minc éve című munkája, amely a makói Úttörő Tsz három évtizedes küzdelmét mondja el, hitelesen ábrá­zolva, honnan küzdötték fel magukat a mai színvonalra, az élenjárók közé. A Szabad Föld című lapnak volt évti­zedeken át főmunkatársa Danes József, az egy-kél éve nyugalomba vonult ismert újságíró. Gazdag újságírói pályafutásának és politikai küzdelmeinek történetét most Utak és állomások című me­moárkötetében jelentette meg. Az úgynevezett láger­irodalom nemcsak a szocia­lista országokban, hanem Nyugaton is változatlanul sok érdeklődőt vonz. A las­sanként három és fél évti­zede történt szörnyűségnek felelevenítése többnyire nem ön,célú: azt szolgálja, hogy a ma embere ismerje meg a fasizmus igazi arcát, és ez­által alakuljon ki benne az ellenállás az újfasizmus je­lenségeivel, mindenféle „mo­dern” praktikáival szemben. Ilyen szempontból érdemes felhívni a figyelmet a lengyel Wieslaw Kieíar könyvére: A 290. számú auschwitzi fogoly* szinte gyerekfejjel került a lágerbe, és több esztendős ott tartózkodásának történetét mondja el hitelesen, jelleg­zetes egyéni humorral fűsze­rezve. A népszerű Mit kell :udni? sorozatban látott nap­világot Kerekes György Mit kell tudni Kubáról? című kis kötete, amely jó] használható az országszerte ezekben a hetekben zajló VIT-vetélke- dőkre való felkészüléshez is. Az Akadémiai Könyvki­adónál Gerevich László fő- szerkesztésében, a Budapest Fővárosi Tanács gondozásá­ban megjelentetett Budapest története ismét újra vaskos kötettel gazdagodott: a most megjelent negyedik kötetben Spira György és Vörös Ká­roly eleveníti fel Budapest történetét az 1848 márciusi forradalomtól az 1918-as őszi­rózsás forradalomig. E kor­szak azért is érdekes, mert erre az időszakra esik Buda­pest felgyorsuló ütemű kapi­talista fejlődése, a korszerű világváros arculatának kiala­kulása. Vass Henrik, Halay Tibor és Vészi Béla szerkesz­tésében látott napvilágot a tavaly októberben Budapesten megtartott nagyszabású tudo­mányos ülésszak anyagának összefoglaló kötete, A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója címmel. A kötet előadásai, tanulmá­nyai jól érzékeltetik a Nagy Október nemzetközi történe­lemformáló jelentőségét. A Filozófiai írók Tára új folya­mának 18. köteteként — má­sodik kiadásban — jelent meg Georg Wilhelm Fried­rich Hegel nagyszabású mun­kája az Előadások a filozó­fia történetéből. Ugyancsak az Akadémiai Kiadó jelen­tette meg Gál János—Káldy József: Erdősítés című szak- könyvét. A magyar fasizmus 1941—Í944 közötti jugoszlá­viai földbirtok-politikáját i»- leplező Harcban a földért című kötetet (Lőrincz Péter munkáját), A szocialista vál­lalat című sorozat 7. kötete­ként a Vállalati funkciók, vállalati struktúra című köz- gazdasági szakkönyvet, s a német, angol, francia, olasz, spanyol, magyar, orosz nyel­vű zenei szótárt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom