Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-19 / 43. szám

1978. február 19., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 ■ LÁTOGATÓ Egy öreg falusi néni felutazik Pestre, meglátogatni fiát és menyét. A fiatalok látszólag kedvesen fogadják. Ez a ked­vesség mindaddig tart, amig a hazait szép sorjában kipakol­ják a kosárból. — Aztán meddig marad, mama? — kérdezi a menye. — Ameddig csak akarjátok, gyermekeim — moiuija a né­niké. — Hát csak addig? — könnyebbül meg a meny. ÉRTI A IT0DJÄT A kis Pistike életeién sí­rásba kezd, mert anyuká­ja nem engedi az udvarra játszani. Végre jó fél óra múlva elcsendesedik. — Hála istennek, hogy abbahagytad — sóhajt meg­könnyebbülten az anya. — Tévedsz, anyu — feleli a gyerek határozottan — nem hagytam abba, csak pihenek egy kicsit ALKU A család várja a nagyma. mát. Az apa odaszól a kis­fiának : — Menjél csak szépen ki a nagymami elé kisfiam az állomásra. mert mindjárt megérkezik a vonat. S, ha szépen hazakiséred, kapsz tő_ lem öt forintot. — És ha nem érkezik meg a nagymami? — aggályosko­dik a gyerek. — Alikor tíz forintot kapsz — feleli az apa határozót, tan. SZEGÉNY ANYÓS A bíró megkérdezi az em­berölés gyanúja miatt letar­tóztatott vádlottat. — Mondja kérem, miért ölte meg az anyósát? — Mert egy pszichiáter és ideggyógyász tanácsolta. — Ugyan kérem, az lehe­tetlen, hogy mondhat ilyen őrültséget? — Nem őrültség ez kérem. Az anyósom nap mint nap felbosszantott és idegesített, már-már a teljes kiborulás határán voltam, amikor el­mentem egy pszichiáterhez, aki azt mondta, hogy a be­tegségem csak akkor gyógyul meg, ha megszüntetjük az előidéző okot. Hát kérem tisztelettel, én megszüntet­tem. NŐI HIÚSÁG Az egyik atlétikai Európa, bajnokság után az újságírók megkérdezték a tehetséges és igen csinos atlétanőtől, hogy mi az oka a gyenge szereplésének? Miért utolsó­nak futott be a célba? — Azért, — válaszolta őszin­tén —, mert így tovább sze­repelhettem a tv képernyő­jén. ŐSZINTE MEGNYILVÁNULÁS Az igazgató felesége fel­keresi férje új titkárnőjét. — Maga a férjem új tit­kárnője? — kérdezi rrtorózu- san. — Igen! — Remélem, nem lesz olyan rámenős és szertelen, mint az elődje volt? — Miért asszonyom, ki volt az elődöm? — Én! — hangzott a ha­tározott válasz. NÉHA ENNI IS KELL Fiatal nászutas-házaspár érkezik az egyik üdülőbe. A férj a vacsoránál udvariasan odaszól az újdonsült asszo. nyának. — Válassz drágám, mihez van leginkább kedved? — Ejnye Ferikém, hiszen tudod, hogy mit szeretek a legjobban? — Tudom, tudom édes szívem, de azért néha en­nünk is kell valamit. ÉRDEKES FELADAT Egy villamos háztartási gépeket gyártó külföldi cég a következő felhívást intézte az üzem mérnökeihez és technikusaihoz: A jövőben olyan készülé­keket konstruáljanak, ame­lyek pontosan azon a napon romlanak el, amikor a ga. rancia lejár. — Az a gyanúm, ezekből a műszakiakból többen Ma­gyarországon telepedtek le. ÜZENET Az egyik hetilap főszer­kesztőjének a közismerten bohém újságíró a következő üzenetet küldte: — Főszerkesztő Ür, én va­gyok az új munkatársa, aki­nek a múlt szerdán és a hét szerdáján egy-egy cikket kellett volna leadnia a lap számára. Kérem, üzenje meg, hogy számít-e rám a jövő szerdán is? JÓ TANÁCS A főnök egyik nap magá­hoz rendeli az egyik rendet­len, elhanyagolt külsejű, ápo. latlan beosztottját. — Ide figyeljen barátom, mondja határozottan. Én nem ismerem a maga csalá­di körülményeit, de adhatok egy jó tanácsot. Vagy nősül, jön meg, vagy pedig váljon el. W. L. Kertbarátok rovata Fokföldi ibolya ZÖfliSÉp Kedvelt cserepes virágunk a saintpaulia ionantha, vagy ahogy a virágkedvelők in. kább ismerik, a fokföldi ibo­lya. Nevét ugyan az ibolyá­hoz hasonló kék virágjáért kapta, de rózsaszínű, lilás- piros és világoskék változa. tát is ismerjük. A növény tulajdonságairól, gondozásá­ról Honti Győző kertészmér­nököt kérdeztük meg. — Egyik leghálásabb szo­banövényünk, apró, kedves virágaival tél elején és vé. gén is megörvendeztet ben­nünket, ha kedveli a helyét. Nem igényel állandó napsü­tést. de annál inkább vilá­gos helyet, olyat, ahol egész napon át egyenletesek a fényviszonyok, és mérsékelj ten meleg a hőmérséklet. Az A gyümölcsfáink közül a kajszi-, és különösen az őszi­barackfák kezelése kívánja a legtöbb szakértelmet a ker­tészektől. Kerbolt Gyula kertészmérnököt, a metszési munkákkal kapcsolatban kérdeztük: — Az egyre nagyobb pusz. tulást okozó őszibarack-rá- kosodásnak és a kajszifák jól ismert gutaütésének meg­előzésére a metszést, — bár. milyen korú is a fa — csak egy-két hónapig is eltartó virágzás idején bőségesen öntözzük, és hetenként egy­szer tápoldatot is juttassunk a növényeknek. Az öntöző­vizet mindig a növény gyö. keréhez öntsük, s ne a le- vélzetre, mert az a víztől megfoltosodik, elpusztul. A fiatalabb növényeket a tavaszi virágzás után na­gyobb cserépbe és friss föld­be ültessük át. Az idősebb növényeket elég kétévenként átültetni. Ültetéskor arra ügyeljünk, hogy a növény levélrozettája mindig a cse­rép pereire fölé emelkedjen. Ha a levélnyél ráfekszik a' cserép szélére, megpuhul és elroh ad. A fokföldi ibolyát levél- dugványról szaporítsuk. az úgynevezett pirosbimbós állapotban kezdjük meg és a virágzás végéig, tehát a sziromhullásig fejezzük be. Kajszinál a középmagas törzsű, sudaras korona kiala­kítása ajánlható, az ösziba- rack-bokoríáknál pedig a katlan alak. A művelet során keletkezett nagyobb sebeket feltétlen kezeljük oltóviasz- szal, vágy fémmentes sárga festékkel. a házikertbei Egyik levélírónk a sárga­répa és a petrezselyem op­timális vetési időpontjáról és módjáról érdeklődik. Kér­désére Szabó Lajos kertész- mérnök válaszol: — A sárgarépát korai ter­mesztéshez olyan korán ves­sük. amilyen korán csak le­het. Az őszi vetés volna a legjobb, de télen a talaj hő­mérséklete gyakran huzamo­sabb ideig a fagypont fölé emelkedik, a magvak kicsi­ráznak, és később az erősebb fagyok következtében a fia­tal növények elpusztulnak. Ezért a vetésre a február a legmegfelelőbb időpont. A sárgarépa vetésekor célszerű gyorsan kelő korai saláta-, esetleg retekmagot sorjelző, nek a mag közé keverni (egy kilogramm sárgarépamaghoz 2—3 deka saláta, vagy retek­mag az arány), hogy a sor­közöket minél korábban le­hessen kapálni. A vetés mélysége homokos területen 3, a kötöttebb talajokon 2 cm. A petrezselyem vetését, ha az idő engedi, és a talajra rá lehet menni, már febru­ár végén el kell kezdeni. A petrezselyem sortávolsága 25—35 cm. A vetés mélysége korai vetésben, nedves tala­jon 1—2 cm, lazább, száraz­ságra hajló területeken vagy elkésett vetés esetén 3 cm. A barackfák metszése Jó kapcsolat IS cser kistermelővel h |!lü.í:üí: r MgJ,\ a sertéspreiram EEegvalósításáért / Ujabh, kedveső ssersődési feltételek Hazánk lakosságának étkezésében to­vábbra is fontos szerepet tölt be a sertés­hús. Ugyanakkor a magyar húsiparnak ez a terméke kitűnő exportcikk is. Ezek figye­lembevételével hirdette meg a kormány a sertéshúsprogramot, amelynek közvet­len célja az életszínvonal további növelése, a sertéshúsellátás javításával, illetve a népgazdasági egyensúly megteremtését szol­gáló exportárualapok bővítése. A program megvalósításában évről évre eredménye­sebben vesz részt a Bprsod-Abaúj-Zemplén megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, illetve a vele szerződő gazdaságok, és a több mint 15 ezer borsodi kistermelő is. r Uj alapárak, magasabb árbevétel A tenyésztési kedv fokozása érdekében a húsipar 1978. január 1-től új, a koráb­binál magasabb átvételi alapárakat alkal­maz a sertéshizlalási szerződésben. Az új alapár kilogrammonként 2 Ft-tal növelt át­vételi árat jelent, amit nagy elégedettség­gel fogadtak a kistermelők ezrei, hiszen számukra ez jelentős árbevétel-növekedést jelent. Az új alapárak az alábbiak szerint alakultak 1978. január 1-től: — hús- és húsjellegű sertés 100—125 kg közötti súlyban 27.50 Ft/kg — hús- és húsjellegű sertés 125 kg feletti súlyban 25.30 Ft/kg — zsír- és zsírjellegű sertés 130 kg feletti súlyban 24.50 Ft/kg — tenyésztésbe fogott sertés 170 kg feletti súlyban 24.30 Ft/kg Igazán az új alapárak mellett is azok járnak jól, akik több éves szerződést köt­nek a húsipari vállalattal. Ez esetben ugyanis jelentős felárak is megilletik őket. Mégpedig: az 1. évben 0.50 Ft/kg; a 2. évben 1.00 Ft/kg; a 3. évben 1.50 Ft/kg felár Amennyiben pedig a kistermelők mező­gazdasági nagyüzemen, vagy áfészen ke­resztül értékesítik sertéseiket a húsipari vállalatnál, részesülnek abból a felárból is (kg-onként további 1 Ft), amit a gaz­daság legalább 20 darab sertés továbbítása esetén kap. Az a kistermelő, aki legalább 20 darab sertést saját maga közvetlenül a húsipari vállalatnak ad le, kilogrammon­ként 0:50 Ft további felárban részesül. Mindezeket figyelembe véve, a több évre szerződést kötő kistermelők az alapárak­kal és felárakkal 1978. január 1-től 27.50— 29.50 Ft/kg árbevételt is elérhetnek, ami már igen kedvező. Új feltételek a vemheskoca- kihelyezésnél A sertéshizlalásra kötött szerződések mellett sok ezer borsodi kistermelő köt szerződést vemhes kocasüldő tartására is. A közelmúltban annak feltételei is kedve­zően változtak a kistermelők szempontjá­ból. Mindenekelőtt hadd hívjuk fel a fi­gyelmet a törlesztésben bekövetkezett vál­tozásra. Amint az ismert volt, eddig a kis­termelők malaccal, süldővel, vagy hízott sertéssel törleszthették a 4500 Ft'db érték­ben átadott vemhes kocasüldőket. Az új szerződéskötési feltétel már biztosítja a pénzbeli törlesztést is. A törlesztési idő másfél év! A kötelező tenyésztésben tar­tós ideje pedig a kihelyezéstől számított 3 esztendő. Miért érdemes vemhes kocasüldő tartásá­ra szerződni? A fentebb említetteken kívül előny, hogy a húsipari vállalat korszerű, a mai köve­telményeknek megfelelő hússertéseket, a nagygazdaságokban orvosilag ellenőrzött, egészséges, betegségektől mentes vemhes kocasüldőket biztosit. Ezek a kocasüldők minden esetben igazolt vemhesele, s a brucella és Aujeszky betegség ellen oltot­tak. A kihelyezés egész évben folyamatos, ám a malacnevelés szempontjából legérde­mesebb ilyenkor, februárban és március­ban szerződést kötni vemhes kocasüldő tartására. Felvetődhet: mi történik akkor, ha ne­tán mégsem vemhes a süldő? A kister­melő ilyenkor sem károsulhat. Ugyanis, ha a kistermelő ezt 30 napon belül jelenti, s a körülményt állatorvosi bizonyítvánnyal igazolja, amellett, hogy a Vállalat kiese­iéi i a kocasüldö' s az eredetire ráhizlalt súlyt a napi ái\ megfizeti, még 300 Ft kártérítést is fizet. Ez biztonságot ad a kistermelőnek ahhoz, hogy semmiképp nem járhat rosszul. Fentebb már szóltunk röviden arról, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ál- latíorgalmi- és Húsipari Vállalat is kitűnő állományból biztosítja a vemhes kocasül- döket. Ennek alapja a tenyészkocasüldő- ket előállító gazdaságokkal való jó kap­csolat. Egyébként a vállalat számukra is több új, előnyös feltételt dolgozott ki és alkalmaz a tenyészkocasüldő-előállítási kedv fokozása érdekében. Ilyen új előny például, hogy év elején kihelyezésre al­kalmas vemhes kocasüldők után darabon­ként 1000 forint felárat számol el a hús­ipari vállalat, míg a márciustól júniusig átadottakért darabonként 500 forintot. Ez újabb komoly ösztönzést jelent ahhoz, hogy a gazdaságok megfelelő időben, meg­felelő számú vemhes kocasüldőt biztosít­sanak a húsipar, illetve a kistermelők ré­szére. S hogy esetleges vitás ügyben a gazdaságot se érje kár, á húsipari vállalat garanciát ad a tenyészkocasüldőket elő­állító gazdaságoknak is. Mégpedig: ameny- nyiben a kihelyezésre szánt süldők min­degyike nem vemhesül, az átadott meny- nyiség 30 százaléka után a rendes vétel­áron felül darabonként 500 forintot fizet a húsipari vállalat. A hizlalás, tartás közös érdekünk A sertéshizlalás, malacnevelés, vemhes- kocasüldő-tartás, aligha kell bizonygat­nunk, mindannyiunk közös érdeke. A kis­termelő minden eddiginél kedvezőbb fel­tételek, a korábbinál jobb jövedelmező­ségi viszonyok mellett kapcsolódhat be a húsipar alapanyag-ellátásába. Az egyre na­gyobb számú szerződés a húsipari válla­latnak megfelelő hátteret, biztosítékot je­lent az egyre növekvő termelési feladatok teljesítéséhez. Vagyis: ha a kistermelők még több sertést adnak át a húsiparnak, még több vemhes kocasüldő tartására szer­ződnek, nemcsak saját közvetlen hasznu­kat növelik, hanem elősegítik, hogy a hús­ipari vállalat több sertéshús, hústermék előállításával járuljon hozzá megyénk és országunk lakosságának ellátásához, a nép­gazdaság exportfeladatainak teljesítéséhez. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Állat­forgalmi- és Húsipari Vállalat ezért tö­rekszik a több mint 15 ezer borsodi kis­termelővel, vagy például a számos nagy- gazdasággal kialakult korrekt partneri kapcsolat ápolására, újabb kistermelők és gazdaságok bevonására a sertésprogram helyi feladatainak megvalósításába. Ezt szolgálják azok az új kedvező szerződési feltételek is, amelyek most léptek életbe, s amelyek iránt máris nagy érdeklődés nyilvánul meg szerte a megyében, a ser­tésneveléssel már hagyományosan foglal­kozó borsodi községekben, ám a városok­ban is. Befejezésül hadd hívjuk fel az érdek­lődők figyelmét arra, hogy a sertéshizlalás­ra, vagy vemhes kocasüldő kihelyezésére, tartására köthető szerződések (amelyeket helyszűke miatt természetesen nem ismer­tethettünk részletesen), feltételeikről, a kistermelőket érintő különböző tudniva­lókról a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Állatforgalmi- és Húsipari Vállalat köz­pontjában, a vállalat telephelyein, területi felvásárlóinál és megbízottainál egyaránt érdeklődhetnek. Ugyancsak ezeken a he­lyeken szerezhetők be a szerződéskötéshez szükséges különböző okmányok, megren­delőívek is. ÁHV Miskolc (X) V

Next

/
Oldalképek
Tartalom