Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-18 / 42. szám
1978. február 18., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 1 lÉÓtóspi Élűd Bezórkőzottan, a szomszédokat sem ismerve élünk a társasházakban mi, lakótelepi emberek. Számunk pedig egyre gyarapszik, hiszen 15 év alatt egymillió lakás épült, s ugyanennyi család került megváltozott életkörülmények közé, komfortosabb otthonhoz jutva. A lakóhelyi „népvándorlás” következménye, hogy ma már hazánk népességének több mint 50 százaléka él városban, s több mint másfél millió embernek új lakótelepek adtak otthont. A többnyire ifjú házaspárok nem kis költséggel foglalják el új otthonaikat. A lakótelepi emberek elidegenedése csupán látszólagos, hiszen a közösséggé válás nem megy egyik napról a másikra. Ez hosszabb folyamat, türelem és idő kell hozzá. Özdon és Kazincbarcikán már megfigyelhető, hogy az egy házban lakó, és ugyanabban az iskolába járó gyerekek között szövődő barátság a szülőket is közelebb hozza egymáshoz. Miskolcon az iskolában hangversenyt rendeztek a környékbeli lakók részére. Ezek az első lépések, amelyeket követnek a többiek: a közös társadalmi munkák, a politikai fórumok, az együttes rendezvények, a közös segítségadás. Felül kell vizsgálni azt az érvelési rendszert is, mely szerint az úgynevezett kö- zössségi helyiségek, klubok, kisebb termek építésére a lakótelepeken nem jut pénz. A helyiséggondok nehezítik a lakóterületi politikai munkát, a népfront tevékenységét. Ennek ellenére már vannak új kezdeményezések. A diósgyőri városközpontban I az egyik lakásszövetkezet sa-; ját ifjúsági és nőbizottságán! keresztül igyekszik a lakó-' telepen élő fiatalokat és a i GYES-en levő anyákat a kö- ( /.ősségi életbe bekapcsolni. Ugyancsak Diósgyőrben a helyi párt-, tanácsi és mozgalmi szervek egy régebben épült lakótelepből „minta- körzetet” szerveznek, ahol többek között a szabad idő hasznos eltöltéséhez is segítséget adnak. A végső cél az egészséges lakáspatriotizmus kialakítása, amikor a lakók magukénak érzik nemcsak otthonukat, hanem lakóhelyüket is, és cselekvő részt vállalnak környezetük formálásából. Egyszóval alapos szociológiai vizsgalatok szükségesek, hogy a VI. ötéves terv lakásépítési programjának kialakításához meglegyenek a tudományos megállapítások. Meg kell vitatniuk a lakótelepi életmód kérdését a Hazafias Népfront bizottságainak is. A miskolci autóbuszjáratok sűrítése, a megállók helyének kijelölése mind, mind olyan kérdés, amiben nem lehet mindenki megelégedésére intézkedni, nem is szólva az MKV gazdaságossági szempontjairól, melyek ugyancsak nem hagyhatók figyelmen kívül. A Magyar Rádió miskolci stúdiója legutóbbi fórum-adásában igyekezett választ adni ilyen kérdésekre is a többi, ugyancsak jelentős felvetés mellett, mégis maradt megválaszolatlan kérdés szép számmal. Cserba Imre szóvá tette, hogy a Lyukóba rendszeresen utazók, telektulajdonosok szeretnék, ha gyakrabban járna a busz és ha sűrítenék a megállókat. A válasz: — Az eddig kialakult gyakorlatnak megfelelően műszakváltáskor és a „zöld forgalom” időszakában elegendőnek mutatkozik a járatok sűrűsége, egyelőre változást nem tervez az MKV egyéb, ugyancsak fontos feladatainak megoldása miatt — mondta Cimmer- man Ferenc igazgató. Nagy Albert arra kért választ, miért nem jár gyakrabban a 24-es autóbusz fél négy után, amikor kezdődik Miskolcon a csúcsforgalom.' — A túlzsúfoltság senkinek sem jó. mi sem akarjuk fenntartani, állandósítani, ezért egy alaposabb vizsgálat után tudunk csak dönteni. A vállalati felmérések eddig azt mutatták, hogy csúcsforgalom idején is elegendő kocsi áll rendelkezésre a 24-es vonalán — hangzott a válasz. Tóth Lajosné a régebben még létező 1/A-s járatot reklamálja, miért szüntették meg? — kérdi a Tátra utcaiak nevében. — Nincs mód az 1/A-s járat visszaállítására — tájékoztatta lapunkat az igazgató —, ugyanis a fordulóhely hiánya miatt a forgalmas kiliáni területen nagyon balesetveszélyes helyzetet teremtett az I/A-s minden útja. örültünk, hogy megszüntethettük. Az úgynevezett sima 1-es autóbuszokon kívül talán az 1/D-s járatot ajánlhatjuk még azoknak, akik a belváros felől a Kilián felé utaznak. Kovács András azt tette szóvá, hogy a 23-as autóbusz végállomását nem kellett volna a Tiszai pályaudvaron kialakítani. — Próbáltuk ezt is — válaszolt az MKV igazgatója —, de a tapasztalatok arról győzték meg a forgalmi szakembereket, hogy jobb, ha a 23-as áll be a Tiszaira, mint a 3-as. Erre a döntésre a Tiszai egyébként is zsúfolt forgalma miatt került sor. N. J. Ingázók. Munkások, piacozók. Nem ritka látvány az ilyen várakozó tömeg a Búza téri autóbusz-pályaudvaron. Mivel az autóbuszok az indulás előtt egy-két perccel állnak be az lndítóhelyrc. Jő napot! Kérek egy hírlapot! Mit olvasunk? Beszédes számok — a lapterjesztésről Több mint 300 létesítmény Évzáró közgyűlés a mezőcsáti TÖVÁLL-nál A reggelhez hozzátartozik az újság. Kit már az ajtókilincsbe tűzve vár, kit a lépcsőházi levélszekrényben, ki a kapun kilépve szorítja a markában az aprópénzt, hogy az utcai árusoknál vegye meg. Külpolitikai, belpolitikai tájékozódás, érdeklődés a világ mindennapjainak eseménye iránt — mögötte a sajtótermékek terjesztésének „gépezete” áll. Mit tud meg a világról Borsod? Nagy szerepet játszik ebben a Miskolci Postaigazgatóság megyei hírlaphivatala, megyénk sajtóterjesztésének irányítója, koordinálója. Nem kevesebb, mint 280 postahivatal lapellátását segíti, fogja ősz- sze, s gondoskodik arról, hogy a megye több mint 300 településének mindenik lakója hozzájusson a napilapokhoz, a legkülönbözőbb sajtótermékekhez. Mit és mennyit olvasnak az ország legészakibb megyéjében az emberek? A megyei hírlaphivatal adatai, beszédes számai pontosan rávilágítanak erre. Kiderül például, hogy az elmúlt év igen eredményes volt a tájékozódás, a lapterjesztés szempontjából. Segített ebben a jó propaganda, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem. hogy nőtt az emberek érdeklődése, tudásigénye is. Az év első hónapjában egyetlen hétköznapon 190 ezer napilapot továbbított a hírlaphivatal, decemberben viszont kétszázezernél nagyobbra nőtt e szám. Nem véletlen az sem, hogy tavaly 85 millió 352 ezer lapot kézbesített a posta a borsodiaknak, 13,6 százalékkal többet, mint 1976-ban. S hogy az óriási példányszám mellett hányféle sajtótermék közül választhatunk? Nos, nem kevesebb, mint 470-fajta lapot terjesztenek megyénkben. Nemcsak magyar nyelvűeket, számos idegen nyelven írottat is. Érdekes a számok megszemlélése, hiszen tükrözi érdeklődésünket, igényünket: ez év februárjának egy átlagos hétköznapján 61 ezer 600 ember akarja elolvasni a „Népszabadság”-ot, 81 ezer 150 olvasó pedig az Észak- Magyarország című lapra kíváncsi, a miskolci városi lap, a Déli Hírlap nedig átlagosan 14 500 példányszámban fogy el. A népszerűségi listán vezet még a Rádió és Televízió Üisás. a Nők Lapja. a Szabad Föld és a Magyarország című hetilap. De ugyancsak sokan szeretik medvénkben az „észtornát” kívánó Fülest és a szatirikus Ludas Matvit is. Borsod inari iellegét, a munkásság érdeklődését tükrözi: a Fáklya című folyóiratnak több az előfizetője megyénkben, mint Budapesten a bétezerötszáz előfizetőn kívül további háromezer olvasó vásárolja meg e sajtóterméket. Melyik a kelendő, a népszerű úiság? Az olvasó és a szakember véleménye ebben megegyezik. A jó címlap, amely felkelti az érdeklődési — fél siker. De ugyanilyen súllyal esik a latba maga a cím is. Egy példa: 1961-ig a Falusi Vasárnap című hetilapot csak módjával vásárolták. Amióta Képes Üjság a címe, alig győzik az igényeket kielégíteni. No, de nem kevésbé játszik szerepet a nyomdatechnika sem. Amióta a Pajtás, a Film, Színház, Muzsika, vagy az Ez a Divat színes nyomással készül, lényegesen nagyobb az érdeklődés irántuk. A lapterjesztést politikai munkának tekintik a megyei hírlaphivatal dolgozói. Szép eredménynek könyvelhető hát, hogy az elmúlt évben 138 millió forintot fordítottak Borsodban újságvásárlásra, tízmillióval többet, mint az azt megelőző évben. Az eredményhez hozzájárult a jól szervezett munka: a megye nagyobb postahivatalaival naponta kapcsolatot tartanak. Nemkülönben fontos feladatuk a megye olvasási-tájékozódási kedvének feltérképezése. A számok sok érdekességet mutatnak: megtudhatjuk, hogy Edelényben például minden családnak jár egy napilap, Ózdon és Putnokon pedig száz ház közül nyolcvanötbe visz á postás újságot. A borsodi falvak között. Károlyfalva jár élen az újságolvasásban: lakóinak közel 82 százaléka rendszeresen tájékozódik. Az évek során egyébként bebizonyosodott, hogy az olvasottsági szintet nemcsak a település jellege befolyásolja, hanem igen nagy szerepet játszik a helyi párt-, tanácsi és kulturális vezetők szemlélete, aktivitása is. A temetőkről Asztalos Jánosné, miskolci olvasónk elhalt hozzátartozójának sírboltot szeretne építeni, de ehhez nem kapott engedélyt.. Levélírónk furcsának tartja ezt az eljárást, ezért, tanácsot kér a jogi szabályozást illetően. A temetőkről és a temetkezési tevékenységről az 1008/1970. Korm. és a 10/1970. ÉVM—EüM. számú rendeletek adnak tájékoztatást. Ezek a jogszabályok temetők létesítésére és fenntartására elsősorban a helyi (községi, városi) tanácsok szakigazgatási szervét, jelölik ki. 'Temetőfenntartónak kell viszont tekinteni azokat a vallási felekezeteket is, amelyek 1970. április 17-én temetőt tartanak fenn. Ennek megfelelően van köztemető és felekezeti temető. A Mezőcsáti Termelőszövetkezeti Építőipari Vállalkozás — ismertebb nevén TÖVÁL.L — 1963 óta lógja össze és kivitelezi a járás termelőszövetkezeteinek építőipari beruházásait. A napokban közgyűlésükön került sor az elmúlt gazdasági év összegzésére, s ezen természetesen szó esett az eltelt másfél évtizedről is, hiszen ez időszak munkája által jutottak el a megnyugtató jelenig. Vállalkozásuk 15 év alatt 324 létesítményt épített. Elkészült 8600 sertés-, 3600 szarvasmarha- és 1800 juhférőhely. Építettek még 33 lakóházat, 150 óvodai férőhelyet, további 10 más jellegű létesítményt, tejházakat, ösz- szesen 4600 négyzetméter alapterületű géptároló színt, valamint több kilométer bekötő utat. A járásban nincs olyan község, ahol valamilyen létesítményhez ne fűződne a vállalkozásuk neve. Az 1977-es évben javult a gépesítés és a kapacitás hatékonysága, amihez a hat új tehergépkocsi is jelentősen hozzájárult. Állományuk 132 dolgozója közül 109 fizikai dolgozó, akik az elmúlt évben 69 létesítményen dolgoztak. Ezek közül kiemelkedett a tiszabábolnai termelőszövetkezet. részére 7,3 millió forint értékű, 480 férőhelyes szarvasmarhatelep, valamint a mezőcsáti gazdaság kiegészítő létesítményeinek (üzemi út, tejház) építése. Ide sorolható még Tiszapalko- nyán egy 300 férőhelyes sertéstelep építése. Valamennyi létesítmény az idén kerül átadásra. Az elmúlt évben hozták létre a lakossági és a közüA mezőkövesdi Matyó Tsz megalakulása óta jelentős segítséget nyújt az egyéni és háztáji termelési kedv növeléséhez. Az elmúlt évben a gazdaság 4.6 millió forintértékű terményt és terméket biztosított a gazdáknak. Ez az összeg többek között 20 vagon szemes termény, 23 vagon széna, 25 vagon táp értékét jelenti. Naposcsibéből 15 300 darabot adtak el a Ezekben a temetőkben a sírhely, a sírbolt és az urnafülke használatára általában megállapodást lehet kötni. A sírhely használata — beleértve az 1970. április 17-e után létesített kettős sírhelyet is — 25 év; az urnafülkéé (urnasírhelyé) 10 év, de díjfizetés mellett hosszabbítható; a sírbolt használata pedig a megállapodástól függően 60—100 évre terjedhet. A jogszabály szerint sírhelyet szilárd alapra kell elhelyezni és engedélyre nincs szükség, de a felállítandó síremlék tervét (vázrajzát) a temető kezelőjének be kell mutatni. Sírbolt létesítéséhez ft helyi tanács építési (műszaki) szakigazgatási szervének engedélye, amihez a temető fenntartójának pedig hozzájárulása szükséges. Ez azt jelenti, hogy a tanács vagy az egyház, mint temetőfenntartó a hozzájárulást több okból- megtagadhatja. leti szolgáltatás javítása céljából, a villamos gépeket javító részlegüket. De szó esett a gondokról is. A jövőben vállalkozásaiknak olyan mértékben kell emelkednie, hogy meg tudja valósítani Dél-Borsod beruházási igényeit Ezt eddig még nem sikerült maradéktalanul teljesíteni, aminek fő akadályai az eszköz- és forgóalap- hiányuk. Ezért a vállalat minden évben jelentős ösz- szegeket. fordít a fejlesztésre. Bizonyítja ezt, hogy bruttó bevételük 1975-ben 16 millió forint volt, 1973-ra pedig már 30 millió forintot irányoztak elő. Ahhoz, hogy 1980-ig szóló tervüket teljesítsék, tovább kell fokozni az egy főre jutó termelési értéket. Erre megvan a reális alap, mert a dolgozók átlagéletkora fiatal, és kedvező a szak- és segédmunkások aránya. Az idei év feladatai között első helyen áll a minőségi munkavégzés, a teljesítmény- rendszer további fokozása, a munkaeszközök hatékonyabb kihasználása, a szocialista versenymozgalom kiszélesítése. Terveik megvalósításának alapja lehet a különböző „szinten” kitüntetett vagy jutalmazott 58 dolgozójuk, és a közel egyharmadrész törzs- gárdatagság. háztáji állattartóknak. Ezenkívül legelöterületet és feles szénakaszálási lehetőséget is biztosítottak az igénylőknek. Jelentős volt a tsz-en keresztül történő felvásárló tevékenység. Ily módon a kö- vesdiek 353 mázsa szőlőt, 655 mázsa fénymagot, 800 mázsa búzát, 1426 mázsa árpát, és 3700 mázsa burgonyát értékesítettek. az építési hatóság pedig ennek hiányában az építési engedélyt nem adja meg. Ha a temetőben sírbolt van, az nyilvántartási kötelezettséggel is jár, mert a „sírboltkönyvbe” be kell vezetni az elhalt, vagy elhelyezett halottak nevét, születési idejét, legutolsó állandó lakóhelyét, az elhalálozás napját és idejét, a halál okát, a temetés napját, a sírhelysort és a sírbolt számát, A sírboltba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg. A jogszabálynak a temetők rendjére, az őrzésére, a kötelező nyilvántartások vezetésére és a temetői munkák végzése tekintetében a temetőt használóknak (kezelőknek) számos kötelezettsége és joga van. Dr. Sass Tibor (mikes) Jogászunk válaszol — csanálosi MII iiií! a parasrafus? MM, megáiról Tsz és feli toplak
