Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-02 / 28. szám

1978. február 2., csütörtök ESZAK'MAGYARORSZÁG 3 Ahol szívügy a munkaverseny Hatezer hektár példamutató gazdái Nem is helyeselve, de kü­lönösebb felháborodás nélkül néztem végig a napokban azt a tv-riportot, amely ismét felelevenítette a miskolci Szentpéteri kapui lakások­ban • levő áldatlan állapoto­kat. Lehet, hogy nem latta mindenki, így hadd említsem meg, hogy itt sok-sok ezer ember maradt már közel ki­lenc éve gyakorlatilag für­dőszoba nélkül a thermofor kémények cletveszélyessége miatt. Elképesztő, hogy amíg ez idő alatt új és új lakótele­pek születtek, ennek a kér­désnek a megoldására érthe­tetlen módon, csak megvaló­sítatlan terveket készítettek. A tervezők, elképzelésem szerint, jobbnál-jobb kiviteli terveket gyártottak — mind­hiába! Valakinek, vagy vala­kiknek a döntés felelősségét vállalni kellett volna. Ilyen pedig, úgy látszik, nem akadt... így azután, amíg az érin­tett lakók évek óta rendre csak kis lábaskákban viszik haza kegyelmeséktől a for­ró vizet, a kérdés megoldása „legalsó szinten" az Építés­ügyi- és Városfejlesztési Mi­nisztériumra vár. Ezt tudtuk meg legalábbis a riportban szereplő tanácsi főelőadó­tól... A minisztériumban talán akad olyan ember, aki ki­mondja a végső szót. És, ha netán tévedne, rossz szót szólna, legalább lesz kire, kí­vülállóra mutogatni... Az ilyen taktikázásban azért — szerencsére —, nem minden­ki vesz részt. Miután a thermofor kémények köztu­dottan alkalmatlanok gázfo­gyasztó berendezések égés­termékének elvezetésére, a Borsod megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat például Sa_ j őszen Ipéteren inkább el­nyújtotta a kivitelezést, más tökéletes tervet kért és a be­tervezett thermofor kéményt nem építette meg. Tudván- tudva, hogy annak módosí­tása, új kémények kialakítá­sa —, a lakók indokolt bosz- szúságán kívül — sok-sok felesleges munkával, emel­lett jelentős vállalati és nép- gazdasági kárral is járna! A halogatás, a tétovázás nem először bosszulja meg magát. Még mindenki jól emlékezhet arra, hogy 1976 kora őszén a miskolci Avas- déli lakótelep majdnem fű­tés nélkül maradt. Negyven­ezer ember esetleges dider­gése miatt, akkor néhány embernek igencsak „melege” lelt volna. Szerencséjükre a városi tanács elnöke és a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium államtitkára lépett köz­be, hogy soron kívül legyárt­sák azokat a konténeres ka­zánokat, amelyekkel a fűtést és a melegvíz-szolgáltatást a tél közeledtére megoldották. A „tűzoltó módszert” a kö­zelmúltban ismét alkalmaz­ták. Miskolcon, a Stadion ut­cában közel 60 lakás fürdő­szobájában mind a fali fűtő­testeket, mind pedig a gáz­bojlereket lezárta a TIGÁZ. Ezt pedig — állítólag — az indokolta, hogy a Kémény­seprő Vállalat (fantázia ne­vén KÉTÜSZ) életveszélyes­nek nyilvánította a haszná­latukat. Idézem Sarkadi Istvánt, a Kéményseprő Vállalat mű­vezetőjét: „A kéményekben nem megfelelő a huzat, mert 24x24 centiméteres falazott kéménykürtőt nem ismer a magyar szabvány”. Szó sze­rint így mondta! Közbevetői eg azokat a ké­ményeket, amelyekről 1977. szeptember 6-án a KÉTÜSZ szakemberei ezt megállapí­tották, 1972—73-ban építet­ték. Fodor Vilmosnc, a MIK osztályvezetője szerint az új kémények, kivitelezésére ter­vek készültek, és a kivitele­zést, illetve az üzemeltetést akkor a Kéményseprő Válla­lat engedélyezte. Ez utóbbi állítási; egyébként megerősí­tette Katona Zoltán, a TT_ GÁZ miskolci üzemegységé­nek vezetője is. Ennek megalapozottságát húzza alá az a tény is, hogy bár Sarkadi István megígér­te, hogy a szóban forgó ter­veknek és engedélyeknek utánanéz, ez azonban mind a mai napig elmaradt... Ezek szerint tehát a Ne­hézipari Értesítő 1977. május 20-i számában megjelent gázfogyasztó berendezések égéstermék elvezetésére vo­natkozó általános előírások 86. paragrafusának 4—5. be­kezdése akkor, utólag vissza­tekintve is teljesült. S bár a legutóbbi szabályzatnak — ha van ilyen — nem va­gyunk birtokában, hozzá kell még azt is tenni, hogy az ominózus kémények, az 1974- ben megjelent Országos Épí­tésügyi Szabályzat 41. parag­rafusa 3. bekezdésének biz­tosan, a 4.-nek pedig feltéte­lezhetően felel meg. A felté­telezhető szó azért szerepel az előző mondatban, hisz jó­magam nem vagyok a téma szakembere, de lehet, hogy a Kéményseprő Vállalatnál sem mindenki az. Hiszen az állí­tólagos helytelen kivitelezés megállapításához 3, azaz há­rom (!) szakmabeli ment ki... A vita eldöntése és a la­kók fürdőszobájának a gáz­szolgáltatásba való mielőbbi visszakapcsolása nem a mi feladatunk. Am az illetéke­sek, a MIK, a TIGÁZ (bár ők végzik a leghálátlanabb feladatot, a fogyasztók ki­kapcsolását) és a Kémény­seprő Vállalat bizonyára tudja, hogy hasonló problé­mák, Miskolcon még több ezer lakásban előfordulnak. Ezekben a gázszolgáltatás megszüntetése még nem tör­tént meg. Ám, ha sorra ke­rülnek, az igen sokba kerül a tanácsnak, az ingatlanke­zelőnek. És ezt végső soron a lakóházak tervszerű megelő­ző karbantartása, felújítása stb. sínyli meg! Körültekin­tőbb tervezéssel, építéssel, mindezek a gondok nyilván elkerülhetők lettek volna. Buch ért Miklós fogjuk megvalósítani. Az el­ső ütemben meghatározó lesz a gépi beruházás; hatéko- nvabb gépekkel új, korszerű termékek gyártását tervezzük. Ily módon 1980-ig mintegy megkétszerezhetjük a jelen­legi termelést; várhatóan el­érjük a 250 milliós termelési értéket. A beruházás máso­dik lépcsőjében már sor ke­rül egy új, központi telep létesítésére is, ahol modern üzemcsarnokban, nagy telje­sítményű berendezésekkel ál­lítunk majd elő elsősorban pvc alapanyagú termékeket. — Profilváltásra jelen­tősebb fejlesztésre azonban az idén még nem kerül sor — veszi át a szót Szabó Kál­mán, a gyáregység főköny­velője. — Most a belső tar­talékok feltárására kell össz­pontosítanunk az erőket. Az elmúlt évben 25 százalékkal növeltük a munka termelé­kenységét, úgy, hogy nem változtattunk a profilon, ngm újítottuk fel a gépállományt. Tartalékaink azonban még mindig vannak. Elsősorban a munkaszervezésben rejlő le­hetőségeket kell még jobban kihasználnunk. Az idén még több területen akarjuk alkal­mazni az úgynevezett, kél- gepes módszert, s gazdaságo­sabb termékeket akarunk gyártani, nagyobb szériában. Emellett további lehetőségek vannak még a munkaidő jobb kihasználásában is. Az idén több mint 20 ezer fo­rinttal akarjuk növelni az egy munkás állal előállított éves termelési értéket. A gyáregység ez évi ter­melési tervében 118 millió forint értékű termék előállí­tását irányozták elő. A vá­sárlói igények azonban azt mutatják, hogy a tervezettől jóval több termék is elad­ható volna. Ezért az üzem­ben dolgozó szocialista bri­gádok vállalták, hogy túltel­jesítik a terveket, tö^ib fo­gyasztási cikket gyártanak. Hórukk! Barkácskészlet A KGST-országokban is számon tartják már a gépko­csialkatrészeket gyártó kis­üzemet, amelyet a Csongrád megyei Csanádpalotán létesí­tett nemrégiben a Szegedi Tömegcikkipari Szövetkezet. Más hazai céggel kooperálva, az idén már félmillió olaj­szűrő betétet készítenek a Zsiguli gépkocsikhoz. Idei új gyártmányuk a visszapillantó tükör, amelyből több tízezret készítenek tehergépkocsikhoz. Ezekből számos szocialista országnak is szállítanak. Ugyancsak külföldön — a zágrábi nemzetközi vásáron — sikert arattak: aranyérmet nyertek a munkaasztalból és szerszámokból álló gyermek- barkácskészlettel, amelyből most százezer garnitúrára szóló megrendelést kaptak Jugoszláviából. — A BVK tiszteletben tartja a gyáregység termelési és értékesítési kötelezettsé­geit — jegyzi meg Glódi András. — Profilunk válto­zatlan, a fúzió után sem csökken a fogyasztási cikkek mennyisége, választéka. Az idén is fokozott figyelmet fordítunk a lakossági igé­nyek kielégítésére. Bővítjük a kristály utánzatú tálcák és a bordás mintájú tálak vá­lasztékát, gyarapítjuk a ház­tartási termékek, valamint a kempingfelszerclések család­ját. Ebben az évben 15 faj­ta új termékkel jelentkezünk a piacon. Exportunkat a bá­zishoz képest megháromszo­rozzuk. — A BVK nagy segítséget nyújt a feladatok megoldá­sában — folytatja a főköny­velő. — Nekünk is meg kell tanulnunk milliók helyett milliárdos nagyságrendben gondolkodni. Szeretnénk mi­előbb beilleszkedni a nagy- vállalat „vérkeringésébe”, piaci koncepciójába. Az együttműködés lehetőségei mindinkább kiépülnek. Az alkatrészellátást például már közösen szervezzük meg a BVK-val, s tartalék gépeket és egyéb kisegítő berendezése­ket is kapunk a központtól. A kombinát vezetői terve­zik, hogy a műanyagfeldol­gozó szerszámok javítását a miskolci gyáregység szakem­bereire bízzák. Már készül­nek egy új, korszerű szer­számüzem tervei. A döntést az indokolja, hogy a miskol­ci üzemben évek óta nagy figyelmet fordítanak az után­pótlás biztosítására; mű­anyagfeldolgozó és szerszám­készítő szakmunkásokat egy­aránt képeznek itt. Jelenleg is több mint száz ipari ta­nulót oktatnak. A kombinát munkásgárdáiához így olyan közösség csatlakozott, amely­nek 70 százaléka szakmun­kás, jól képzett szakember. D. H. Azl kérte tőlük az orszáp, a párt: «—9 százalékkal ter­meljenek többet. Amikor most egy esztendeje me­gyénk tsz-ei közül elsőnek csatlakoztak a csepeli mun­kások felhívásához, 12—13 százalékot ígértek. Nehéz, küzdelmes volt az év, az cdelényi Alkot'mán.v Tsz-t is milliókkal károsította nr időjárás, de 1977-ben így is 19 százalékkal nőtt a terme­lési értékük, 1975-höz viszo­nyítva. Az Edelényt és a környező községeket összeölelő, hatezer hektáros közös gazdaság zár­számadásán a vezetőség elem­ző, őszinte beszámolója reális képei adott az elmúlt sikeres, dolgos esztendőről. Hartman Bálint tsz-elnök nemcsak azt mondta el, hogy mi mindent jelent ez a plusz 19 százalék, milyen munkával, kiknek a példamutató helytállásával sikerült ismét előbbre lépni­ük. Arról is szólt, ami még mindig gátja volt a még jobb eredményeknek. Az Alkotmány Tsz — a bá­zishoz viszonyítva — 16 mil­lió forinttal növelte termelé­si értékét, 2,3 millióval tiszta nyereségét, 12 millióval a szövetkezeti tiszta vagyon ér­tékét, s 43 ezer forinttal, már 208 ezer forint fölé emelke­dett az egy dolgozóra jutó halmozott termelési érték. Az 1100 hektárnyi búza vetéste­rületen közel 7 mázsával nőtt az átlagtermés. 421 ezer liter tejjel termeltek többet, 436 mázsával nőtt az értékesített hús, és csaknem 20 ezer má­zsával az értékesített burgo­nya mennyisége. És még sincsenek megelé­gedve a búza, a burgonya átlagtermésével, keveslik a tehenenként 300 literrel nö­velt tejhozamot. Nemcsak a tervet készítő szakvezetők ál­lítják Edelényben, hogy nem lehetnek megelégedve ezek­kel a szép „mutatókkal”. A Láng-gépgyáriak felhivásá- hoz megyénk elsőnek csatla­kozó 12 szocialista brigádjuk tagjai is tudják, s többen kö­zülük a zárszámadáson is el­mondták: az idén többet kell termelniük. Adottak hozzá a feltételek, s az itt szívügynek számító szocialista munka­verseny, a brigádmozgalom segít feltárni a még rejtett tartalékokat is. Ezért fogadta el az elmúlt év eredményes mérlegével együtt az idei terveket is egyhangú szavazással, lelke­sen a tagság. És ez a terv 30 százalékkal magasabb terme­lési értéket ír elő a növény- termesztési föágazat. számára, a főnövényeknél 10—30 szá­zalékos termésátlag-javulást. Állattenyésztésük idei elő­irányzatában szerepel többek között a tejtermelés 15 szá­zalékos növelése, a juhállo­A tavalyinál jobb, maga­sabb színvonalú és választé­kában is gazdagabb gépkíná­latra számíthatnak idén a mezőgazdasági termelők — amint arról az Agrotröszt il­letékesei tájékoztatást adtak. 1977-ben termelői áron szá­molva, 11,4 milliárd forint értékű gép, mezőgazdasági jármű és műszaki berendezés talált gazdára, idén csaknem 16 milliárd forint értékű készletből válogathatják ki a gazdaságok a számukra leg­megfelelőbb gépeket, eszkö­zöket. örvendetes, hogy idén elő­ször valamennyi traktorosz­tály gépei megvásárolhatók: az Agrotröszt a 130 és a 180 ’óerős vontatókból is megfe­lelő készlettel rendelkezik. (Ezek a típusok évekig a hiánycikkek listáján voltak.) összesen 6500 traktort szere/ be idér. az Agrotrós/c. és to­vábbi 2900 vontató vár. mát- is a rabárakban eladásra, ez az idei „nyitó készlet” általá­ban az MTZ—80-as, a Rába— Steiger és a Rába—180-as gé­pekből áll. mány csaknem 900 darabos fejlesztése. A tej föágazat, amelyhez a tejüzem — s az év elejétől már az egész Bód- va völgyében lebonyolított tejfelvásárlás is tartozik — az árbevétel megduplázását ter­vezi az idén. Júniusra elké­szül szálastakarmány-feldol- gozó üzemük, amelytől már az idén 9,2 millió forint ár­bevételt várnak. Az összesített idei terv: az elmúlt „erős” évnél 22 száza­lékkal nagyobb, 122 milliós termelési érték és 8 millió forintos tiszta nyereség el­érése. De nemcsak az ilyen muta­tókat értékelték a zárszám­adáson. Szó esett arról is, hogyan élnek. Mert nemcsak az fontos, hogy a közös gaz­daságban. ebben a „nagy csa­ládban” két év alatt 35 236 forintról 39 245 forintra nőtt az egy dolgozóra jutó éves átlagjövedelem. Sokat számit, jobb munkára ösztönöz az is, hogy az elmúlt évben több, mint kétszázan pihentek egy- egy hetet a debreceni és a mezőkövesdi üdülőben, hogy 85 színházbérletük van, 80 gyermeket üdültettek a sző*- lősardói táborban, húszán váltak külföldi jutalomúton, 16-an kaptak építési segélyt, s megkezdték két 8 lakásos társasház építését is. De a to­vábbtanulásban, különböző tanfolyamokon is több, mint 50-en vettek részt a tsz tá­mogatásával. És ösztönöz, lelkesít a munkaverseny élenjáróinak kifizetett, 210 ezer forintnyi jutalom, a nyugdíjasoknak adott 97 ezer forintnyi segély is. A hosszú évek töretlen fej­lődéséért, az elmúlt évi helyt­állásért, a megye valamennyi termelőszövetkezeiének pél­dát mutató szocialista bri­gádmozgalomért, a szívügy- .ként kezelt munkaverseny- szellemért dr. Németh Pál, a TESZÖV titkára tolmácsolta a megyei párt- és tanácsi ve­zetés elismerését, jókívánsá­gait az Alkotmány Tsz tag­ságának. Szaniszló Gyula, az Edelényi járási Pártbizottság első titkára pedig a járási vezetés nevében mondott kö­szönetét a munkában való helytállásért­Méltó befejező akkordja volt az edelényi zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésnek a 12 szocialista brigád, köz­tük az aranykoszorús Gaga­rin és az ezüstkoszorús Kos­suth Lajos, az Antal György, a Martos Flóra és a Várnai Zseni brigádok munkájának méltatásá, s 11 élenjárónak a Kiváló szövetkezeti dolgozó jelvénnyel való kitüntetése. (p. s.) A növekvő teljesitményű traktorokhoz nagyobb pótko­csikra van szükség, ezeket is biztosítja a kereskedelem­összesen 5000 pótkocsit sze­reznek be a hazai és a kül­földi gyártóktól, s további 4000 van raktáron. Kétezer-egyszáz arató­cséplő érkezik külföldről az Agrotröszt • megrendelésére, további 700 van raktáron. A kukoricabetakaritó adap­terekből — ezeket szerelik fel a kombájnokra a kukori­cabetakarítási szezonban — szintén kielégítik a megren­delőket, mintegy 1500 adap­ter vár majd eladásra. Hiány lesz ellenben burgo­nyaültető gépekből a tavaszi szezonban. A kereskedelem nagy erőfeszítéseket tett im­port biztosítására, de a teljes igényi mégsem sikerül fe­dezni. A legnagyobb gond: sem a? önjáró, sem a trak­torra szerelt rakodógépekből nincs elegendő a raktárak­ban, és a következő hóna­pokban sem változik a hely­zet. Fúzió után Mi# terveznek? Kapocska Lászlúné a íojáslariók öntéshibáját tisztítja. Fotó: Sz. Gy. Egy hónap telt el azóta, hogy a több évtizedes múlt­ra visszatekintő Miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalat a Borsodi Vegyikombinát mű- nnyagfeldolgozó gyáregysége­ként tevéken-'kedik. Az egyesülést érthető izgalom­mal fogadták az üzem dol­gozói, akiket munkásgy ülé­sen tájékoztattak a fúzió ad­ta fejlődési lehetőségekről, a további feladatokról. — Az egyesülés módot ad az üzem dinamikus fejlődé­sére, a munka termelékeny­ségének növelésére — mond­ja Glódi András, a gyáregy­ség igazgatója. — Tervezzük a géppark felújítását; foko­zatosan nagyobb termelé­kenységű berendezéseket he­lyezünk majd üzembe. Olyan termékszerkezetet akarunk kialakítani, amely korszerű és gazdaságos. A fejlesztési elképzeléseket két lépcsőben Mezőgazdasági gépellátás, 1978 Eiptipsii, tiMta

Next

/
Oldalképek
Tartalom