Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-13 / 11. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Lumiére árnyékában „Mit láttál a moziban?” — gyakran hangzik el ez a kér­dés. És ilyenkor a megkér­dezett mesélni kezd. Elmond­ja jól, rosszul a látott film- lörténet gerincét, meséjének fordulatait, és általában eszé­be sem jut, hogy amit me­sél, azt nem látta, hanem azt az előtte pergő képekből asszociálta. Ezzel a gondolat­tal kezdődik Gyertyán Ervin esszéinek és tanulmányainak új kötete, amely Lumiére ár­nyékában címmel a közel­múltban jelent meg a Mag­vető Könyvkiadó gondozásá­ban. Gyertyán sokoldalú em­ber. Filmkritikus, filmeszté­ta. de ír regényeket is, fog­lalkozik irodalomtörténettel, több József Attila tanul­mánykötete jelent meg, if­jabb korában még verset is írt, sőt egy időben a fan­tasztikus regénnyel is kacér­kodott. Legfőbb tevékenysé­gi területe azonban a film. Kritikái a Filmvilágban, a Népszabadságban és más or­gánumokban jelentkeznek rendszeresen. Jelenleg a . Filmtudományi Intézet mun­katársa. * Filmmel kapcsolatos írásai többféle formában jelentek már meg kötetben is. A most a kiadó Elvek és utak soro­zatában megjelent nagysza­bású kötete négy nagyobb fejezetre oszlik. Az elsőben elméleti problémákat boncol­gat, tizenhat írása foglalkozik a szórakozás és műélvezet témáival, a második fejezet­ben pedig, amelynek a Mit ér a film, ha magyar? ösz- szeíoglaló címet adta, a ma­gyar filmgyártásról és film­kritikáról írt tanulmányait gyűjtötte csokorba. A követ­kező fejezet a Jancsó Miklós parabolái címet viseli. Ez a nagyszabású tanulmánya ko­rábban önálló kötetben jelent meg a Népművelési Propa­ganda Iroda és a Filmtudo­mányi Intézet és Filmarchi- v,um Kortársaink a filmmű­vészetben című népszerű so­rozatában. (Annak idején részletesen méltattuk is.) Vé­gül a negyedik, legnagyobb fejezet mintegy félszáz ma­gyar film kritikáját közli. A fentiekből kitűnik, hogy a Lumiére árnyékában című kötet egyetlen új írást sem publikál, és a filmművészet kérdései iránt intenzívebben érdeklődő olvasók nagy több­sége megjelenése idején ol­vashatta valamennyi írást. Mégis ezek az esszék, tanul­mányok, kritikák összegyűjt­ve rendkívül széles körű be­tekintést adnak az utóbbi másfél-két évtized magyar filmművészetébe és azzal kapcsolatosan általánosabb filmelméleti témákba. Azt írja Gyertyán kötetének fül­szövegében, hogy „bár- hely- lyel-közzel kirándultam más országok kinematográfiájába is, érdeklődésem középpont­jában mindvégig a magyar film állott. Filmkritikusi gya­korlatom, ’ars poeticám’ a magyar film szolgálatában alakult ki.” Valóban, a köte­tet végigolvasva meggyőződ­het az olvasó róla, hogy Gyertyán mennyire elkötele­zettje a magyar filmművé­szetnek és az „érted harag­szom, nem ellened” elv alap­ján állva miért bírálja nem ritkán rendkívül erélyesen, rendkívül keményen a ma­gyar filmművészet egyes megnyilatkozásait. * A kötet nemcsak kritikákat tartalmaz, mint jeleztük, bár mintegy félszáz kritika átol­vasása jó másfél évtized ma­gyar filmtermésének jelentős részét vetíti elénk, megraj­zolva azt a nem egyenletes ívet is, amelyet ez idő alatt megtett a magyar film. ha­nem bőséges kultúrhistóriai adalékkal is szolgál az ér­deklődő számára. Ugyanak­kor a kötet első felében ta­lálható esszék és tanulmá­nyok olyan széles körű isme­reteket nyújtanak az érdek­lődőnek magáról a filmről, mint művészeti ágazatról, a film és a közönség, a szóra­kozás és a műélvezet viszo­nyáról, amely minden néző­nek segít, hogy a filmvász­non jelentkező képsorokat másképpen láthassa, érzékel­hesse, értőbben nézze a fil­met. A bevezetőben említett „Mit láttál a moziban?” kér­dés és a válaszhoz fűzött gondolatmenet már arról győz meg, hogy a néző ma­gáévá tette a képi látványt, hiszen egyébként nem tudná elbeszélni a történetet. A ké­pi megoldásokból, utalások­ból, különféle jelzésekből történésekre, összefüggések­re, érzésekre következtetett. Ez a bizonyos „Mit láttál a moziban?” kérdés rendszere­sen elhangzik és önmagunk­nak is feltehető, s hogy mindinkább értsük mindazt, amit láttunk, ahhoz ad igen sok segítséget Gyertyán Er­vin vaskos tanulmány- és kritikai gyűjtemé^ve (bcnedek) r—" ........ — ---------------——----------;— E lhunyt Nagyajtay Teréz Csütörtökön 81 éves korá­ban elhunyt Nagyajtay Te­réz jelmeztervező, Diósy An­tal festőművész özvegye — a Kossuth-díjas érdemes művész pályáját az Opera­házban kezdte. Majd a Nem­zeti Színház tagjaként három és fél évtized műsorainak csaknem minden ruhatervét .ő készítette. 1950-től 1956-ig az Iparművészeti Főiskola jelmeztervező tanára volt. A MEDICOR MÜVEK ORVOSI ELEKTRONIKAI KÉSZÜLÉKEK GYÁRA az aiábbi munkakörökbe: 2—3 éves gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt, valamint marós, esztergályos, szerszámlakatos, általános lakatos, fémfestő, hegesztő. Jelentkezés: Miskolc II!., Győri kapu 24. Üzemgazdasági osztály. Zsebpénz Napjainkban látható a premiermozikban Francois Truffaut új filmje, a Zsebpénz, amely egy iskola gyermekeinek életé­ben tükrözteti a • dél-fran.ciaországi kisváros viszonyait. A filmről január 12-én közöltünk értékelést, most egy koc­kát mutatunk be belőle: a képen a társadalmon kívüli gyer­mek, a csövező Julien. Januári premier: Lorenzaccio Egy hónap múltával (de­cember 20-án két premier is volt a Miskolci Nemzeti Szín­házban: a Hamupipőke és a Két férfi sakkban) ismét be­mutató lesz a Miskolci Nem­zeti Színházban: Beke Sán­dor rendezésében Alfred de Musset: Lorenzaccio című drámáját viszik színpadra. A francia szerző az utóbbi évek­ben meglehetősen ritkán sze­repelt magyar színpadon, Mis­kolcon generációk nőttek fel például anélkül, hogy „köny­vön kívüli” kapcsolatot te­remthettek volna a neves drámaíróval. A Lorenzaccio, melynek történését az 1536- os Firenzébe teszi a „lehető­ségek” drámája, s mint min­den Musset-mű, elsősorban morális megközelítésű. Az előadásban — melynek min­den bizonnyal érdekes kö­zönségvisszhangja lesz, leg­alábbis erre némi alapot nyújt a Monna Vanna tava­lyi sikere — igen sok szerep­lő lesz — a plakát is több mint húsz szereposztásról tu­dósít, s legjobb erőit vonul­tatja fel a színház. A cím­szerepet Reviczky Gábor játssza, Firenze fejedelme Blaskó Péter lesz. Jelentős szerepeket kapott a darab­ban Gyöngyössy Katalin, Má­té Éva, Csiszár András, Si­mon György, Fehér Tibor ... Az előadás díszlettervezője Jan Hanák, jelmeztervezője Helena Bezáková meghívott vendégek, koreográfus: So- moss Zsuzsa. A Lorenzaccio bemutatója január 20-án lesz. r Ózd képviseletében A koronát és koronázási ékszereket átadó ünnepségen Simkó István, a Kandó Kál­mán szocialista brigád veze­tője, a szocialista munka hő­se és Poduszló Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja képviselte az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozó kollektíváját az Or­szágházban. Mata János emlékkiállítása A miskolci Kossuth Műve­lődési Ház Minigalériájá­ban hétfőn, január 16-án nyí­lik meg Mata János emlékki­állítása. A harminchárom év­vel ezelőtt elhunyt művész hagyatékát a debreceni Déri Múzeum őrzi, s a birtokuk­ban levő fametszeteket mu­tatják ezúttal be a miskolci kamaratárlaton. Mata erőtől duzzadó kisgrafikáit első íz­ben láthatja majd a miskol­ci közönség. A január 16-án nyíló kiállítást egyébként kö­zel egy hónapig tekinthetik majd meg az érdeklődők. Kocatartó kistermelők figyelmébe ajánljuk: előnyős feltételekkel továbbra is vásárolhat vemhes kocasüldőt az állatforgalmi és húsipari vállalatoktól. Kérjük, hogy rendelését mielőbb juttassa el felvásárlóinkhoz, kirendeltségeinkhez, ahol részletes felvilágosítással is szolgálnak. AU.ATFORGAIMI ÉS HÚSIPARI TROSZf 1978. január 13., péntek Íz isisül freak 3 fcSIWlÖfal • o Uiést tartott Miskolc város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Tegnap, január 12-én dél­előtt ülést tartott Miskolc megyei város Tanácsa Vég­rehajtó Bizottsága, melynek ez évi első testületi ülésén két oktatási, illetve művelődési téma is szerepelt, hiszen meg­tárgyalták a közoktatás és a közművelődés kapcsolatában elért városi eredményeket, s tájékoztatást kaptak az isko­lai előkészítő tevékenység helyzetéről is. A végrehajtó bizottság ülésén ezen kívül tájékoztatás hangzott el a vá­ros általános rendezési ter­vének felülvizsgálatáról, va­lamint az Edzett ifjúságért mozgalom egyéves tapaszta­latairól. A végrehajtó bizottság 1976 szeptemberében már tárgyalta egyszer a közokta­tás és a közművelődés össze­kapcsolódásának helyzetét Miskolc város területén. Ak­kor jobbára még kezdeti lé­pésekről adhattak számot a város művelődési életének vezetői, hiszen a két terület szorosabb együttműködéséhez mindenekfelett az 1974-ben megszavazott közművelődési törvény teremtette meg a le­hetőségeket. Az azóta eltelt időben azonban igen jelentős előrelépés történt, ami nem­csak azért számottevő, mert — elsősorban — az új lakó­telepek iskoláiban művelő­dési beruházás nélkül meg­teremtődhettek a feltételei a közművelődésnek (kiállítások, hangversenyek, különböző előadások fémjelezhetik ezt a tevékenységet), hanem azért is, mert világosan kell látnunk, hogy az iskola nem­csak oktató-nevelő színtér, nemcsak az ismeretek meg­alapozását várjuk tőle, az is­kola ma a legfontosabb terü­lete a közművelődésnek is. Ifjúságunk nevelésében itt kell megkezdenünk a köz- művelődési szemlélet meg­alapozását. Csak így érhetjük el, hogy az önművelődésre képesítő iskolák, a jövő isko­lái működjenek Miskolc vá­rosában is. Az a tény, hogy a város oktatási és művelő­dési intézményei országosan is kezdeményezőek voltak az együttműködés kialakításá­ban, kétségtelenül alapja az eredményeknek is. S ezek kö­zé az eredmények közé kell sorolnunk, hogyha még nem is általános, de már tudatosan tervezett ez az együttműkö­dés. Egyre több iskola és közművelődési intézmény dol­gozik megállapodásokban rögzített elvek szerint. Az együttműködés gyakorlati haszna — állapította meg a jelentés —, hogy az intéz­mények összehangolják tár­gyi, személyi, technikai.lehe­tőségeiket. Ennek leggyako­ribb formája ma még a te­rembiztosítás, de hatékony és élő formáknak bizonyul­tak a múzeumi, levéltári és könyvtári órák is, noha még csak a tanulók egy viszony­lag szűk körére terjednek ki. Az együttműködés haté­konyságának fokozása a kü­lönböző nevelési célok meg­valósításáért, határozottan pozitív képet .mutat. Ugyan­akkor azonban látnunk kell — hangzott el az ülésen —, hogy az együttműködés to­vábbi fokozása, hatékonysá­gának növelése érdekében azokat a személyi feltételeket is biztosítani szükséges, ame­lyek a nevelést — a tárlatlá- togalásokon például az esz­tétikai nevelést — fokozhat­ják. Jóllehet a tantervi kö­vetelmények végrehajtásához magának a pedagógusnak is közművelődési feladatokat kell magára vállalnia, na­gyobb segítséget nyújthatná­nak a különböző művészeti szervezetek, .és az ifjúsági mozgalom is. Igen gazdag egyébként az együttműködés eredményeként a művészeti nevelést segítő tevékenység, s nemcsak a Miskolci Nem­zeti Színház, az Országos Filharmónia ifjúsági bérlet- sorozataira gondolunk itt, hanem az író—olvasó találko­zókra. a szavalóversenyekre, vagy a zenei programokra is. Az amatőrmozgalom nem egyenletes az ifjúság köré­ben, stagnál például a népi- tánc-mozgalom, amely évek óta nem tud kimozdulni a holtpontról. A művelődési házak nagyobb patronálást vállalhatnának például az is­kolai amatőr művészeti cso­portok fölött. Feltétlenül említést érdemel viszont, hogy a város elképzeléseiben szerepel egy központi diák­művészegyüttes létrehozásá­nak terve, amely a szakmun­kásképző intézetek, a gimná­ziumok, szakközépiskolák ta­nulóifjúságára támaszkodhat majd. Igen jelentős területe az együttműködésnek az ifjúság kulturált szabad idő töltésé­nek biztosítása. A szünidei diákfoglalkoztatás különböző formái mintegy kétezer diá­kot érintenek, s ebbe a nyári napköziktől kezdve a külön­böző szaktáborokig különböző formák foglaltatnak bele. Jobban ki lehetne viszont aknázni „Az egy üzem, egy iskola” mozgalom adta ön­művelési lehetőségeket. Az ülésen is megfogalma­zódott, hogy az együttműkö­dés hatékonyságának növelé­se érdekében a közoktatás és a közművelődés területén dolgozóknak mélyebben meg kell ismerniük egymás mun­katerületét is ahhoz, hogy összehangoltabban, a közös nevelési célkitűzések szelle­mében dolgozzanak. És to­vább kell javítani a szemlé­letformálás munkáját is; az­az erősíteni kell azt a néze­tet, hogy az iskolában dől el, a jövő felnőttéi miként vi­szonyulnak majd a művelő­déshez. Mint értő, a műve­lődést igénylő és befogadó emberek. (cs. a.) Minta utáni értékesítésnél • • On csak kiválasztja és mi lakásán 48 órán belül üzembe helyezünk bármely típusú Vegye igénybe szolgáltatásunkat a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalattal közösen üzemeltetett 135. sz. Műszaki boltban Miskolc, Széchenyi u. 56. mffjín KERESKEDELMI UALLALAT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom