Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-05 / 4. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1978. január 5., csütörtök Filmlevél Ök ketten Az új magyar film címe nem egészen pontos. Az Ök ketten meghatározás vonat­koztatható a filmben szerep­lő két házaspár mindegyiké­re, és a két asszony sajátos baráti kapcsolatára. De azt is mondhatjuk, hogy nyugod­tan lehetne a film címe: Mi hatszázezren, vagy Mi, egy- milliónyian, hiszen azok a társadalmi témák, gondok és feszültségek, amelyek a film négy főszereplőjének életé­ben Mészáros Márta új film­jében tükröződnek, sajnála­tosan széles rétegeket érinte­nek, és ha e filmtörténet hő­seinek esetét példaként fog­nánk fel, akár közelebbi is­meretségi körünkből is mind­nyájan több-kevesebb azo­nossággal tudnánk behelyet­tesíteni Mari és Juli, meg férjeik szerepébe. Mészáros Márta filmjeiben rendkívül tiszteletre méltó következetességgel kutatja napjaink asszonyainak életét, helyét és helyzetét a társa­dalomban, a családban és a családon kívül, egyáltalán azt, vajon a törvény biztosí­totta női egyenjogúság mi­ként realizálódik, mennyire lesz önálló ember a nő, mennyire lesz teljes jogú élettárs, és mennyire halnak még a nő helyzetének meg­ítélésében az évszázadokon belénk rögződött szokások, elfogultságok, akár egy csa­ládon belül is. Üj filmje, az Ök ketten szintén ezt a gon­dolatsort követi, mégpedig napjaink uszonyai életének egy sajátos vetyletében. Azt kutatja, vajon milyen a há­zasélete két asszonynak. Az egyiknek a férje iszákos, veri is olykor a feleségét,- az még­is ragaszkodik hozzá, mégha időnként kénytelen is elme­nekülni tőle. E se vele, se nélküle kapcsolat alapja még­is valami sajátos szeretet, vonzódás, nem utolsósorban a szexuális vonzalom. A má­sik család élete kiegyensú­lyozottabbnak látszik. Ta­gadhatatlanul, valamivel idő­sebbek is, ott viszont éppen az egymáshoz vonzódás hiányzik. E két család két asszonya kerül egymáshoz, az előbbi mint a munkásszállás lakója, az utóbbi, mint a munkásszállás vezetője. Ba­rátság szövődik közöttük, és így bontakozik ki a két csa­lád sajátos élete, így derül fény arra, hogy az együtt­élés, a családon belüli együtt- lét is rendkívül összetett do­log, és kinél a szexuális von- zalóm, kinél a józan megfon­tolás jelenti a mindig erős, összetartó kapcsot. Bizonyára sokan lesznek majd, mint Mészáros Márta legutóbbi filmjénél, a Kilenc hónapnál is, akik azt kifogá­solják, hogy ezek a filmbeli történések, filmbeli gondok, problémák nem munkásté­mát képviselnek. Akkor sem, ha a részeges férj mellett dolgozó asszony textilüzemi munkásnő, a munkásszálló gondnokát pedig ugyancsak a textilüzemből, munkapad mellől helyezték jelenlegi be­osztásába. Tagadhatatlan, hogy ez a film a munkás­életnek nem adja egy széle­sebb képét. Teljes egészében hiányoznak belőle a termelé­si vonatkozások, ugyanakkor a munkásasszonyokat mint embert mutatja be rendkí­vül sokrétűen, összetett, elemző módon, a maguk em­beri, és nem utolsósorban asszonyi gondjaival. Olyan gondokkal, amelyek ugyan jelentkeznek más társadalmi kategóriáknál is, de jelen vannak a munkásoknál, és a munkásasszonyok életét is döntően befolyásolják. A Kóródy Ildikó és Balázs József írta forgatókönyv Mé­száros Márta elgondolásai alapján, Kende János tőle megszokott, magas színvona­lú remek képsoraival bár nyomasztó, de igen elgon­dolkoztató, mai emberi drá­mát tár elénk, gondolkodás­ra és önvizsgálatra késztet: vajon a magunk életében mi­ként jelentkeznek kisebb- nagyobb mértékben az ilyen gondok? Élő téma, mai té­ma, roppant érzékletes fel­dolgozásában. A színészválasztásról és a színészek játékáról külön ér­demes szólni. Egy jó eszten­dővel ezelőtt éppen ennek a filmnek a szereposztása ka­varta annak a vitának első hullámait, amely a külföldi színészek szerepeltetését ki­fogásolta hazai filmjeinkben. Erre a vitára már most nem érdemes visszatérni, oktalan­sága már azóta is kitűnt, de ha valaki most megnézi ezt a filmet, ismételten meggyő­ződhet róla, mennyire jó vá­lasztás volt a munkásszállás vezetőnőjének szerepét Ma­rina Vladyra bízni. Nemcsak ma is sugárzó szépsége, utá­nozhatatlan könnyes moso­lya, hanem az az emberi ala­kítóerő is indokolta ezt a vá­lasztást, amellyel Marit olyan asszonnyá formálta, akiről elhisszük, hogy múr-már be­lenyugodott az öregedésbe, és a férjével való szürke, unal­mas együttélésbe, és mégis csak egy másik emberi sors­ba betekintés kell hozzá, hogy benne is fellobbanjon újra a szerelemvágy, az ér­dekesebb életre vágyás. A másik asszonyt Monori Lili formálja olyanra, hogy elő­ször magunk is visszataszí­tónak, ellenszenvesnek érez­zük, és megértjük, hogy mel­lette iszákossá válik a férj, majd egyre inkább kibonta­kozik előttünk ennek a kis, szerencsétlen sorsú munkás­asszonynak szebbre vágyása, és minden rossz ellenére is férjét szeretése. A férj isme­rős Mészáros Márta korábbi filmjéből: Jan Nowicki len­gyel színész, ugyancsak sze­reposztási telitalálat. Mari férjét Tolnay Miklós játssza hitelesen. Egy kisebb szerep­ben Vlagyimir Viszockij szov­jet színészt, Marina Vlady férjét látjuk. Mari kislányát Czinkóczi Zsuzsi formálja si­keresen. Fel kell jegyezni még Meszléri Judit munkás­szállási vezetőheiyettes alakí­tását. A komédiás A filmbaráti körök mozi­jaiban a Donald Wrye ren­dezte amerikai A komédiás, a főszerepében Jack Lemmon- nal. A főszereplő neve bizo­nyára nagy vonzerő. E film, amely Osborne azonos című drámája nyomán készült, azonban bizonyára sokaknak kiábrándító is lesz. Melodra- matikus történet egy tönk szélén álló varieté-színészről és annak családjáról, megte- tézve az 1944-es nyugati part­raszállással, a színész fiának hősi halálával, az apa színpa­di halálával, s mindez véget érni nem akaró, elnyújtott előadásban. A filmnek nem kevés jó részlete van, de összegészében aligha jegyez­zük fel jó filmemlékeink kö­zé. * Dugó, a csodacsatár cím­mel svéd ifjúsági film is pe­reg mától; természetesen el­sősorban az ifjú nézőknek ajánlható. Bár rendezőjének, Bo Widerbergnek a neve sok felnőttet is bevonz a néző­térre. A megrögzött • a címe az Aloiz Brencs rendezte szov­jet-észt bűnügyi filmnek, amely egy börtönből szaba­dult, de jó útra térni nem tudó ember történetét tárja a néző elé. Benedek Miklós Erőfeszítések és eredménye! Az elmúlt tanévben a ko­rábbi 3,7 százalékról 2,9 szá­zalékra csökkent a borgodi általános iskolákban az évis­métlésre utalt tanulók száma. Nem nagy ügy, legyintenek talán a kívülállók, hiszen a csökkenés mértéke még az egy százalékot sem éri el. Ám koránt sincs igazuk azoknak, akik ezt a szerény­nek tűnő eredményt leki- csinylik. Mert ez a 0,8 száza­lékos csökkenés azt jelenti, hogy több száz fiatal foly­tathatja töretlenül általános iskolai tanulmányait, s töb­bek között benne van az is, hogy a korábbi 523 osztályo- zatlan tanuló helyett csak 421 értékelhetetlen tanuló van az iskolákban, s hogy a korábbi 734 helyett „csak” 523-at kellett felmenteni az iskolalátogatás alól túlkoros­ság, vagy más okok miatt. S benne van az is, — ami igazán nem csekély ered­ménynek számít —. hogy a borsodi általános iskolákban növekvő létszámú cigányta­nulókból — ma az összta- nulók 14,3 százaléka cigány- tanuló •— mind többen jut­nak el a felső tagozatba. Amíg például 1974-ben 550 érte el közülük a nyolcadik osztályt, addig most 745-re emelkedett a számuk. Ezek a számadatok arra mutatnak, hogy megyénkben eredményes a tánkölelezett- ségi törvény végrehajtására hozott intézkedés. Az elmúlt tanévben — olvastam egy megyei összesítésben — a nyolc évvel ezelőtti első osz­tályosok 77.5 százaléka végez­te el tanköteles koron belül a nyolcadik osztályt. Most 2,5 százalékkal nagyobb az arány. A nyolcvan százalé­kon túl pedig — ezzel tisz­tában kell lennünk! —, minden egyes tizedszázalék­nyi javításért hihetetlenül nagy erőfeszítéseket kell ten­nünk, s nemcsak a pedagó­gusoknak. Mert a tanköte­lezettségi törvény végrehaj­tásáért nyilvánvalóan a ta­nácsi szerveknek is meg kell tenniük a magukét; többek között a szigorúbb és követ­kezetesebb felelősségre vo­nást kell alkalmazniuk azok­kal szemben, akik elmulaszt­ják gyermekeik iskolába já­ratását. A számszerű eredmények mellet* vagy mögött termé­szetesen igen sokoldalú tevé­kenység húzódik meg. Az oktatás területén bevezetett intézkedések kétségtelenül éreztetik már a hatásukat. De ami ennél több: azok az erőfeszítések hoznak lassan eredményeket, amelyeket többek között az óvodai he­lyek számának gyarapításá­val, az iskolai előkészítők megszervezésével, a napkö­zis férőhelyek gyarapításá­val, vagy éppenséggel a szaktantermi hálózat fejlesz­tésével, az osztatlan vagy részben osztott iskolák, ta­nulócsoportok számának csök­kentésével fémjelezhetünk. Anélkül, hogy adatokkal kí­vánnánk terhelni az olva­sót: megyénk 95 082 általá­nos iskolai tanulójából a fel­ső tagozatban már csak 465 jár összevont tanulócsoport­ba. a szakrendszerű oktatás aránya pedig 98,7 százalékra emelkedett. Nőtt a megyénk­ben tanító pedagógusok szá­ma, s csökkent a képesítés nélkülieké. \. Háromezerrel több napközis tanuló van is­koláinkban, s négyezerre] nőtt a szakkörökben tevé­kenykedők száma. Mindezek biztatóak. Mert ha figyelembe vesszük azt, hogy egy folyamat kezdeti eredményeit jelzik, akkor — ismerve a megye ilyen irá­nyú törekvéseit, amelyek anyagi erőfeszítésekkel is pá­rosulnak — bízhatunk ab­ban, hogy további előrelépé­sek is lesznek, amelyek hoz­zájárulnak a tankötelezett­ségi törvény végrehaitásún túl ahhoz is. hogy javuljon a megve általános iskoláiban az-oktatás hatékonysága, ami érezteti hatását a továbbta­nulásban is. Pedagógusaink fel készültek \ a feladatok meg­oldására. s a javuló munka- feltételek. az oktatás szemé­lyi és tárgyi megalanozott- ságának javítása mind-mind olyan biztosítéknak tűnik, amire építeni lehet. (cs. a.) KOSSUTH RADIO 8.27: I-Iarsan a kürtszó! — 8.57: Charles Münch vezényel. — 10.05: A szakmák nyomában. — 10.30: Wilhelm Backhaus zongorázik. — 11.25: Minden hatodik. — 11.40: Különös házasság. VII. rész. — 12.35: Melódiákoktól. — Közben: 13.15: Házunk tája. — 13.30: A Melódiákoktól iolytatása. — 14.00: Szabadpolc. — 14.30: Andor Éva és Tihanyi József népdalokat énekel. — 15.10: Kóruspódium. — 15.23: A hinta, a romos ház meg a Gizi. Hányjátok. — Ki.OH: Nyi­tányok. — 17.07: A háztartások életformájáról. — 17.27: Placido Domingo operafel vételeiből. — 18.15; Kritikusok fóruma. — 19.15: Lemezmúzeum. — 19.45: A ba­rokk százada. — 20.09: Bécsi szerzők operettjeiből. — 21.00: Háttérbeszélgetés. — 21.30: A Magyar Rádió népi zenekara ját­szik. — 22.20: A dzsessz világa. — 23.20: Két szimfonikus költe­mény. — 0.10; Gallai Péter lánc­dalaiból. PETŐFI RADIO 8.05: A nemzetközi munkás- mozgalom dalaiból. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.33: Nóták. — 9.10: Slágermúzeum. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 12.00: Fúvósmuzsika az NDK-ból. — 12.33; Miskolci stúdiónk jelentke­zik. — 12.55: Erkel operáiból. — 13.28: Édes anyanyelvűnk. — 13.33: Lengyel gyermekek énekel­nek. — 14.00: Sportvilág. — 17.00: Segíthetünk? — 18.00: Bemutat­juk az újvidéki iskolarádiót. — 18.33; Hétvégi panoráma. — 19.55: Slágerlista. — 20.33; Ma Önök kérdeznek. — 20.58: Zsoldos Im­re és a Körmendi együttes közös felvételeiből. — 21.14: Donizetti: Lammermoori Lucia. — 22.33: Tiz perc külpolitika. — 23.28: Farkas András népi zenekara játszik. Esti mese. — 18.50: Idöjárásje- lentés. — 19.30: Tíz lépcsőfok az aranyhoz. — 20.30: Egy fér­fi. akinek nem szabad meghal­nia. Tévéfilmsorozat. I. rész. — 21.30: Tv-híradó. — 22.00: A rendőrség naplójából. — 22.05: Az úton nem vagy egyedül. — 22.10: Bizalmas beszélgetések. BÜKÉ DE. A megrögzött Kezdés: n. 10 és n. 12 óra­kor DU. Dugó, a csodacsatár Mb. szí. svéd film Kezdés: í. 4 órakor A megrögzött Szovjet film Kezdés: hn. G és 8 órakor KOSSUTH DE. Ok ketten Szí. magyar film Kezdés: f. 3. hn. 5 és 7 óra­kor HEVESY IVAN FILMKLUB A komédiás Mb. szí. amerikai film Kezdés: f. 5 és f. 7 órakor FAklya Dulszka asszony erkölcse Mb. szí. lengyel film Kezdés: f. 5 és f. 7 órakor PETŐFI Kegyetlen tréfa Mb. szí. szovjet film Kezdés: f. 5 és f. 7 órakor SZIKRA Ki iálott engem? Szí. magyar film Kezdés: 5 és 7 órakor 3. MŰSOR 14.05; A XX. század zenéjéből. — 15.03: Az alvajáró. — 16.03: Fonotéka. — 16.23: Mi a vélemé­nyed? — 16.43: ötórai tea. — 18.05: Csáth Géza: Ismeretien házban. Könyvszemle. — 10.15: Üj magyar zene n rádióban a közönség és a kritikusok 1977. évi díjáért. — 19.33: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. — Közben: kb. 20.15: Versek vilá­ga. — kb. 20.35: A hangverseny- közvetités folytatása. — kb. 21.15: Dzsesszfelvételekből. — 21.40: Romantikus mesterek műveiből. A MAGYAR RADIO Miskolc-körzeti stúdiójának műsora (a 109 m-es középhullámon 17.00—18.30 óráig) 17.00: Hírek, időjárás. — Fia­talok félórája. Szerkeszti: Do­bog Béla. Beat-kedvelőknck a Lokomotív GT és a Boney M. együttes felvételeiből. — Ven­dégségben a brigádnál. Riporter: Sütő Enikő. — Slágerpanopti­kum. — 10.00—10.30: Észak-ma­gyarországi krónika (Háromna­pos népfront-konferencia Aggte­leken — Művelődési intézmények vezetőinek tanácskozása Miskol­con). — Dévai Nagy Kamilla énekel. — Hírösszefoglaló, lap- és müsorelőzetes . .. BUDAPEST, 1. MŰSOR 1G.13: Hírek. — 10.30: A Ma­gyar Televízió Szabadegyeteme. — 17.10: A modern festészet elő­futárai. — 17.50: Tízen Túliak Társasága. — 10.30: Napirenden a művezetők. — 19.00: Reklám­műsor. — 19.10: Esti mese. — '19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv­híradó. — 20.00: Hadüzenet nél­küli háború. Afrika szarván. — 20.50: zenés Tv-színház. Verdi: Otelló. Opera. — 23.10: Tv-hír­adó 3. 2. MŰSOR 18.50: Francia nyelvtanfolyam, — 19.15: Angol nyelvtanfolyam. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Té­li slágerparádé. Bolgár zenés film. — 20.40: Tv-híradó 2. — 21.00: Kisfilmek a nagyvilágból: Állatokról bizalmasan. — 21.25: Giovanni Santini Aichel. Cseh­szlovák rövidfilm a cseh ba­rokk építészet kiemelkedő egyé­niségéről. — 21.40: A bolygók. Angol ismeretterjesztő rövidfilm. — 22.15: Beszámoló n munka szépségéről. A színes fazekak­ról és a száraz halakról. Angol film. POZSONY 0.45: Tv-híradó. — 9.00: Isko­latévé. — 9.30: A haladó tapasz­talatok iskolája. — 10.10: A Ceplisz-ügy. szovjet film (lsm.). — 11.45: A rendőrség nyomoz (ism.). — 11.50: Higiénia. I. rész (ism.). — 12.15: Tv-híradó. — 14.55: Tv-híradó. — 15.00: Is­kolatévé. — 15.20: Iskolatévé. — 15.50: Eduard Manet. — 16.30: Tv-híradó. — 10.45: A kék fé­nyű világítótorony. — 17.05: Ka­merával önök között. — 17.20: Fecske. Pionírmagazin. — 18.00: Kerekasztal-beszélgetés. — 10.40: TÁNCSICS Feliér hajó Mb. szí. szovjet film Kezdés: f. 5 és f. 7 órakor PERECES ök kelten Szí. magyar film Kezdés: 5 és 7 órakor HÁMOR Egyetlenem Mb. szovjet film Kezdés: G órakor Színház 5, csütörtök Ivanov Schiller bérlet Este 7 órakor 6, péntek Ivanov Bérletszünet Délután 5 órakor Miskolci Képtár: A Petró-gyűj- temény remekei. Megtekinthető délelőtt 10 órától este G óráig. Eszak-magyarországi üveghu­ták — kiállítás a Herman Ottó Múzeumban. Megtekinthető dél­előtt 10 órától este 6 óráig. Hincz Gyula grafikusművész kiállításának megnyitása a mis­kolci József Attila Könyvtárban este 6 órakor. Bertha Zoltán festőművész ki­állítása a sárospataki vármú­zeumban. Nyitva délelőtt ö órá­tól este G óráig. Életünk az erdő — fotókiállí­tás a miskolci Ady Endre Mű­velődési Házban. Megtekinthető délelőtt 10 órától délután 5 óráig. A képzőművészeti körök kiál­lítása a Diósgyőri Vasas Műve­lődési Központban. Megtekint­hető délelőtt ío órától este 6 óráig. Telkibányai Ipartörténeti Mú­zeum. Nyitva délelőtt 9 órától délután 4 óráig. Szakái Edit grafikai kiállítá­sa a tokaji művelődési otthon­ban. Megtekinthető délután 2 órától este 0 óráig. Malyóélet. Kiállítás a mezőkö­vesdi Matyó Múzeumban. Nyitva délelőtt 9 órától délután 5 óráig. Özdi kohászmúzeum. Nyitva délelöt lo órától este 6 óráig. Dómján József festőművész gyűjteményes kiállítása a Sá­rospataki Képtárban. Nyitva dél­előtt 10 órától délután 4 óráig. Lillafüredi Emlékház: Herman Ottó élete és munkássága. Meg­tekinthető délelőtt 10 órától est« G óráig. Andrássl Kurta János szob­rászművész kiállítása a Sárospa­taki Galériában. Nyitva délelőtt 8 órától este 6 óráig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom