Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-04 / 3. szám

Korszerű gazdálkodás — növekvő politikai felelősség Feljegyzések a Miskolc városi Pártbizottság üléséről 1978. január 4., szerda A Magyar Szocialista Munkáspárt Miskolc városi Bizott­sága, Kottáth Sándornak, a pártbizottság titkárának elnökle­tével, kibővített ülést tartott kedden délelőtt Miskolcon, a pártház nagytermében. A tanácskozáson részt vettek a párt- bizottság tagjain, az apparátus dolgozóin és az állandó meg­hívottakon kívül a város üzemeinek, vállalatainak és intéz­ményeinek gazdasági vezetői, és ott voltak a gyárakban dol­gozó szocialista brigádok képviselői. Részt vett a testület munkájában gzakali József államtitkár, a Központi Bizott­ság tagja, Újhelyi Tibor, a Borsod megyei Pártbizottság tit­kára és Markovics Ferenc, a Központi Bizottság munkatársa. ÉSZAK:MAGYARORSZÁG 3 A December 4. Drótművek sodróim! gyáregységében a 31-es pászmagépet üzem közben ellenőrzi Horváth bájosáé. A bekecs! Hegyalja Tsz-ben Hesiiéifeei leüli eredményt felez i gyorsmérleg Az új esztendő első testü­leti ülésén Drótos László, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára fűzött szóbeli ki­egészítést a gazdálkodás 1977. évi tapasztalatait és az idei gazdaságpolitikai cselekvési programot tartalmazó jelen­téshez. Az írásos előterjesz­tésből, a kiegészítésből és a sokrétű alkotó vitából, mely­nek során csaknem húszán kaptak szót, kicsendült, hogy Miskolc város termelése — a középtávú terv céljainak megfelelően — dinamikusan növekedett. Javultak a gaz­dasági mutatók, fokozódott a munka termelékenysége, erő­södött a végrehajtás szerve­zettsége. A munka- és élet- körülmények is javultak, és a lakosság életszínvonala az országos célkitűzéseknek meg­felelően alakult. Így a múlt évi eredményekkel a város gazdálkodó egységei teljesí­tették, illetve túlteljesítették az V. ötéves terv eredeti célkitűzéseinek időarányos feladatait. Ennek fő forrása volt Miskolc dolgozóinak al­kotó tevékenysége és a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tisztele­tére kibontakozott szocialista \ munkaverseny. Az elért ered­mények, a létező tartalékok, n társadalmi törekvések le­hetővé teszik, hogy az idén a gazdasági munka az eddi­giéknél is tervszerűbb, ki­egyensúlyozottabb és ered­ményesebb legyen. Ésszerűbb gazdálkodás r Az 1978. évi gazdaságpoli­tikai célkitűzések eredményes megvalósítása növekvő poli­tikai felelősséget igényel a pártszervektől és a kommu­nista gazdasági vezetőktől. Megköveteli az irányító mun­na színvonalának és eredmé­nyességének fokozását, az egységes szemlélet és gyakor­lat erősítését, a tervszerűbb, fegyelmezettebb, céltudato­sabb végrehajtást. Fokozód­nia kell az önállóságnak, a bátor kezdeményezőkészség­nek, valamint a felelősség- vállalásnak és a felelősség érvényesítésének. Jó érzés volt hallani azo­kat a megjegyzéseket, ame­lyekből kitűnt, a munka ha­tékonyságának fokozása, min­den gazdálkodó egység alap­vető feladata. Ez megkövete­li, hogy a termelő, szolgálta­tó és kereskedelmi vállala­tok politikai, gazdasági ve­zetői vegyék jobban figye­lembe a helyi adottságokat, ésszerűbben gazdálkodjanak anyagi és szellemi erőforrá­saikkal. Határozottabb intéz­kedéseket kell tenni a terme­lési szerkezet fejlesztésére, a korszerű, exportképes termé­kek mennyiségének növelésé­re, a gazdaságtalan, elavult gyártmányok termelésének csökkentésére, illetve meg­szüntetésére, gyorsítva a ter­mékszerkezet változását szol­gáló szelektív gyártmány- és gyártásfejlesztést. * Szükség van az összhang­ra a termelés növekedése és a gazdaságos értékesítés ha­tárain belül. Bátrabban kell élni az előnyös licencvásárlá­sokkal és az exportáruala­pok bővítését szolgáló hite­lek igénybevételével. Előtérben az üzem- és munkaszervezés A pártbizottsági ülés vitá­jából és az előterjesztésből kitűnt, hogy az üzem- és munkaszervezés középpont­jába az élő munka termelé­kenységépek növelése, a bel­ső tartalékok feltárása és hasznosítása került. A szer­vezési feladatoknál konkrét célokat kell kitűzni, biztosít­va a bevezetés feltételeit. Törekedni kell a termelés jobb összehangolására, a munkamódszerek javítására, a teljesítménykövetelmé­nyek, a normák alkalmazási területének növelésére, a veszteségidők csökkentésére, és a nehéz fizikai munka gé­pesítésére. Szó esett arról is, hogy növelni kell a vezetők szervezőkészségét, valamint a termelési és a vállalati irá­nyítás szükséges ismereteit. Szembetűnő változások Alapvető szemléleti és tar­talmi változásra van szük­ség a munkaerő-gazdálko­dásban. A munkahelyi veze­tők törekedjenek a meglevő munkaerő megtartására. Fog­lalkozzanak többet a belső munkaerő-tartalékok feltárá­sával, a munkaerő hatéko­nyabb foglalkoztatásával és a felszabadult munkaerő válla­laton belüli, vagy vállalatok közötti átcsoportosításával. A fegyelmezetlenségeket kiváltó okok megszüntetésével, a fe­gyelmezés munkajogi eszkö­zeinek következetes alkalma­zásával, a munkaidő telje­sebb kihasználásával, minden területen határozottabb elő­rehaladást érhetünk el. A kibővített pártbizottsági ülés légköréből kiérződött az is, hogy gazdaságpolitikai tö­rekvéseinkkel, a társadalmi célokkal összhangban a dol­gozó embert, a munka- és életkörülmények állandó ja­vítását és a kulturális fel- emelkedést kell szolgálni. Az eredmények igaz elismeré­sén kívül szókimondó őszin­teség és jól értelmezett sc- gitőkészség jellemezte a kri­tikai észrevételeket. Ennek tükrében kapott helyt a cse­lekvési programban, hogy az elért eredményekre építve, minden területen előtérbe kell állítani a helyi politika-, a várospolitika és a vállalati politika kialakítását és fej­lesztését. Építsünk e politika erősítésénél a széles demok­ratizmusra, melynek feltétele az azonosuláson kívül a meg­valósításban való cselekvő részvétel. Mindez olyan té­ma, amely egybeesik a Köz­ponti Bizottság határozatai­val, a helyi pártszervek szép törekvéseivel, s azoknak, akik e városban élnek, legigazibb személyes érdekeivel. Paulovits Ágoston Lassan mar egy esztende­je lesz annak, hogy a beke- csi Hegyalja Termelőszövet­kezet zárszámadó közgyűlé­sén sok vendéggel együtt fel­figyeltem arra. hogy mind a beszámolót, mind a vitát, a felszólalásokat mennyire a közgazdasági szemlélet hatja át. És azt is észrevettük, hogy mennyire az újra, a jobbra való törekvések, min­den erőnek a jobb gazdálko­dásra, a többtermelésre való koncentrálása jellemzi ezt a közös gazdaságot. Akkori jegyzeteimben aláhúztam egy gondolatot, azaz inkább kérdést: „itt. ahol már együtt nan a szükséges szellemi tö­ke. vajon hogyan tudják azt 1977-ben kamatoztatni?” * És most, amikor nagy vo­nalakban már elkészült az 1977-es esztendő gyorsmér­lege, mégis egy kis szoron­gással kérdeztem Pisák Já­nostól, a bekecsiek elnökétől, hogy vajon hogyan sikerült az elmúlt esztendő? — Reményen felüli, jó, erős évet zárunk — hangzott a megnyugtató válasz. Ter­veinket szinte minden vo­natkozásban sikerült túltel­jesítenünk ... A sok kedve­zőtlen körülmény, az időjá­rási gondok, a víz, a fagy okozta kiesések ellenére is ... örültem ennek a válasz­nak, mert azon a tavalyi zárszámadáson, jó néhány más „vendéggel” együtt ma­gam is azt „jósoltam”, hogy a bekeesi Hegyalja Tsz jól alapozott, nem érhetik kelle­metlen meglepetések... Márpedig 1977, megyénk me­zőgazdaságában, nemcsak a gyengébb, hanem jó néhány ugyancsak jól „alapozó” üzemben is hozott ilyen kel­lemetlen meglepetéseket. Hi­szen köztudott, hogy zömmel a természeti csapások több, mint 30 közös gazdaságban okoztak veszteségeket. * — A bekecsieknek sze­rencséjük volt... — mond­hatják. s bizonyára mondják is jó néhányan. Senki sem ta­gadja, a bekecsiek sem, hogy a mezőgazdaságban a jó eredményekhez kell egy kis szerencse is. De azt az „lS"-t nagyon ki kell hang­súlyozni! Elég felsorolni a Hegyalja Tsz gyorsmérlegé­nek néhány „mutatóját”, a gazdaság termésátlagait, ho­zamait ahhoz, hogy bebizo­nyítsuk: ezt elsősorban a szakértelemnek, a szakszerű munkának, a fegyelemnek, szorgalomnak köszönhetik, és hozzátehetjük, hogy a sze­rencse sem kerülte el őket. De nézzük csak a bekeesi „beszédes számokat”. Búzá­ból 50 mázsa 65 kilós, árpá­ból 38 mázsás, kukoricából 47,5 mázsás, napraforgóból 20 mázsa 55 kilós, szőlőből 82 mázsás (átlagosan 19.2 cukorfokú must!) átlagter­mést értek el. De ezek csak a hagyományos, úgynevezett „fő” növényeik. — 1975-höz viszonyítva 28 százalékkal, 1976-hoz viszo­nyítva 19 százalékkal növel­tük a termelési értéket — mondja az elnök — s ezt a növényváltásoknak is kö­szönhetjük. Annak, hogy na­gyobb termelési értékeket adb, azaz ..pénzesebb” növé­nyeket. mintegy 340 hektá­ron elsősorban vetőmagnak termelt babot, uborkát, bor­sót és tököt „hoztunk be” gazdaságunkba. Ezeknek a zöldségeknek, illetve zöldség- vetőmagoknak a vetésterüle­tét tovább növeljük, mert ennek az ..újdonságnak” is köszönhetjük, hogy 1977. évi terveinket, az elvárásokat is sikerült 10 százalékkal túl­teljesítenünk. Még egy összehasonlító adat a gyorsmérlegből: a Hegyalja Tsz 1975. évi brut­tó árbevétele 71 millió forint volt, az 1977. évi pedig már 97 millió forint. (És az 1978-as terv: 117 millió fo­rint!) * — És mit mutatnák az ál­lattenyésztés 1977-es ered­ményei? (Ebben az ágazat­ban aztán még kevésbé ját­szik közre a szerencse ...) — Az egy tehénre jutó tejtermelés megközelíti a 3700 litert. A tehenészeti te­lepről értékesített tej meny- nyisége az előző évhez vi­szonyítva mintegy 38 száza­lékkal növekedett. (Ez ösz- szességében mintegy 4 millió forint „tejprémiumot" jelent a gazdaságnak!) De sorolhatnánk tovább az állattenyésztés fejlődésének más bizonyítékait, mint pél­dáiul a hízómarháknál elért napi 155 deka körüli súly- gyarapodást, ' a juhászat gyapjútermelésének 6 száza­lékos növekedését és a ki­lónként elért 110 forintos gyapjú egységárat. * Az eredményességet, a nyereséget növelte a tsz új, mások számára is hasznos, egy szolgáltatást lehetővé te­vő melléküzemága, az úgy­nevezett robbantási üzem. Azaz a mezőgazdasági rob­banóanyagot, az' andót gyár­tó üzem és a trágyarobbantó (de, ha kell tüskökéit, árko­kat, csatornákat is robbantó) brigádok. Igen, ez is egy olyan újdonság, amit a be­kecsiek mertek megcsinál­ni... És ugyancsak ez a tsz a gesztora egy másik új­nak, a szerencsi járás mező- gazdasági üzemei között lét­rejött agrokémiai társulás­nak, a teljesen újszerű, igé­re! es agrokémiai centrum­nak. * Már említettem, hogy a bekeesi Hegyal ia Tsz-ben rendelkezésre áll a szüksé­ges „szellemi tőke”. Sok he­lyen irigylik a tsz-t, mert az átlagnál jóval több a szak­emberük és a szakmunkásuk is. És a vezetés ezt az iri­gyelt „sokat” mégsem tárttá elegendőnek. Azt vallják, hogy a többhöz, a jobbhoz ebből is még többre vari szükség. Ezért tervezik léi­déül szövetkezeti lakásén?!, kezesi akció beindítását, tá­mogatását, hogy még jobban idekössék a szakembereket, szakmunkásokat. (P. s.) í év - új beruházás Megkezdődött az olefingyár bővítése Az V. ötéves terv a vál­lalati és szövetkezeti beru­házások finanszírozásához mintegy 100—110 milliárd fo­rint hitelkeretet irányoz elő. Ebből 45 milliárd az export- árualap bővítését — minden piacon értékesíthető — ter­mékek előállítását szolgáló hitelalap. A Tiszai Vegyi­kombinát is élt a lehetőség­gel, és pályázatot nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankhoz. Mire is kérte tulajdonképpen a vállalat az exportáruala­pok gyártását segítő hitel­keretet? Közismert, hogy az olefin­gyárban az etilénen és a propilénen kívül, évenként nagy mennyiségű pirobenzinl állítanak elő. Ez utóbbi ter­méket mostani állapotában, a a benzin keverésére szolgáló komponensként használja a kőolajfeldolgozó ipar. A TVK vezetői időközben gazdaságossági számításokat végeztek: ha a pirobenzint helyben hasznosítanák, egy­részről fontos vegyipari alapanyaghoz jutnának, ily módon bővülne a kombinát termelésének vertikuma, másrészről lehetővé válna az export, ezen belül is elsősor­ban a tőkés kivitel fokozása. Végül is a TVK részéről olyan döntés született, hogy célszerű tovább bővíteni az olefingyárat. A pirolízis-ben- zinből ugyanis olyan fontos vegyipari alapanyag állítható élő, mint például az izoprén és a benzol. A plrolizis-benzin feldolgo­zására szolgáló új üzem meg­építése azért is jelentős, mert segíti a szocialista gazdasági integráció komplex program­jának megvalósítását. Ha­zánk és a Román Szocialista Köztársaság között ugyanis létrejött egy államközi egyez­mény, amelynek értelmében a TVK-ban majdan termelt izoprént Romániába szállít­ják, ahol feldolgozzák, és cserébe kész mügumit kap a magyar népgazdaság. A ter­vek szerint, a benzol egy ré­szét belföldön, a Dunai Kő­olajipari Vállalat hasznosítja, ugyanakkor jelentős mennyi­séget tudnak belőle értékesí­teni a tőkés piacon is. A fentiekre való tekintettel a Magyar Nemzeti Bank ked­vező elbírálásban részesítette a TVK pályázatát, és több mint 200 millió forint hitel folyósításával segíti a csali- nem félmilliárdos beruházás megvalósítását. — Az 1977-es esztendő a beruházás előkészítésének éve volt — mondta kérdésünkre Balázs Lajos, a Tiszai Ve­gyikombinát beruházási igaz­gatóhelyettese. — Üj ebben a munkában, hogy a TVK nemcsak beruházója ennek a létesítménynek, hanem egy­ben generáltervezője is. Most első ízben vállalkoztunk ter­vezői munkára, s bízunk benne, hogy tehetséges szak­embereink sikerrel megbir­kóznak ezzel az újabb fel­adattal. A generáltervező személyében bekövetkezett változás csak javunkra szol­gálhat, hiszen azáltal, hogy a vállalat saját magának ké­szíti a terveket, felgyorsul, egyszerűbbé válik ez a fon­tos tevékenység. Mindeneset­re egy év múlva, a beruhá­zás félidejénél mór konkrét eredményekről tudunk szá­mot. adni ezen a területen is. — Hol tartanak az olefin­üzem bővítésével? — Már az elmúlt évben elkészítettük az építészeti terveket. Ugyancsak rendel­kezésre állnak a létesítmény organizációs tervei, s várha­tóan május végére befejez­zük a technológiai kiviteli tervek összeállítását. — Mivel az új üzem épí­tése a termelő olefingyár szomszédságában történik, a fokozott tűz- és robbanásve­szély miatt rendkívül nagy körültekintéssel kell a biz­tonságos munkavégzés felté­teleit megteremteni. Ez a munka szintén megkezdő­dött. Ügy tervezzük, hogy a beruházás alapozási munkái­hoz még a télen hozzáfogunk, s 1978 nyarán megkezdjük az acélszerkezetek helyszíni sze­relését és a csőelőregyártást. A határidő ugyanis igen rövid. Lényegében két év alatt kell a beruházást befe­jezni, ami azt jelenti, hogy jövő év október 31-én már termelni kell. A TVK által megpályázott beruházás rend­kívül gazdaságos befektetés. A leendő’ üzem éves árbevé­tele eléri majd a 750 millió forintot, a beruházásra for­dított pénzösszeg *-edig — a számítások szerint — 3 év alatt a létesítmény bruttó nyereségéből teljesen megté­rül. L. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom