Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-19 / 16. szám

1978. január 19,, csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Egy város kezdődül itt, mondhatnánk úgyis, város a város­ban, hiszen a földszintes házakat ennél az utcánál váltják fel a belvárosi lakótelep impozáns paneltömbjei. A demokratikus fórumok napirendjén Megvilatjgk a vállalati szociális terveiéi Gyermekctkezletés Leninvárosban A gyermekétkeztetés mód­ját, mikéntjét minden tele­pülésünkön állandóan figye­lik, gondosan ellenőrzik, ért­hető, hogy Leninvárosoan, unol a lanok túlnyomó több­sége fiatal házas, még foko­zottabban figyelnek ra. Leg­utóbb a város népi ellenőrei vizsgálták meg u körülmé­nyedet. Jelentésük pár nap múltán kerül a bizottság elé. Az ellenőrök a város több bölcsődéjébe, óvodájába, ál­talános iskolájába látogat­tak el. A tapasztalatok ked­vezőek, de néhány tenni­valóra is felhívták a figyel­met. A konyhák általában megfelelnek a követelmé­nyeknek, a személyzet hoz­záértően végzi munkáját, tiszta, rendes körülmények között. Az étkezés körülmé­nyei kulturáltak, mindenütt van abrosz, evőeszköz, po­hár is az asztalokon. Heti ét­lap készül, és az adagok mind mennyiségileg, mind minőségileg megfelelőek. Az élelmiszert előírásszerűén vásárolják, tárolják, az el­lenőrök sehol nem találtak lejárt szavatosságú árucik­ket. A vásárlást főként a kiskereskedelmi egységekben bonyolítják le, esetenként azonban magánosoktól, ős­termelőktől is vesznek élel­miszert, ha az állami keres­kedelemben az éppen hiány­cikk. Az általános iskoláknál azonban az étkeztetést ille­tően nagy a zsúfoltság. El­sősorban azért, mert az ere­detileg tervezettnél jóval na­gyobb létszámot étkeztetnek. Az egyik iskola konyhájában nincs megoldva a szellőzte­tés. Az elszívóberendezést ugyan már megvásárolták, a beszerelése viszont késik. Az 1. számú Általános Iskolának és az 1. számú Óvodának kö­zös a konyhája. Az ellenőrök javasolják, hogy ezt a kony­hát válasszák külön, mivel az óvodás és az általános isko­lás gyerekek más-más fűsze­rezést kívánnak. A népi ellenőrök összefog­laló jelentésükben még több, kisebb-nagyobb módosítást javasolnak, az általános kép azonban a leninvárosi gye­rekek étkeztetéséről kielé­gítő. A vállalatok általában tervszerűen hajtják végre középtávú szociális tervüket. A vállalati vezetőknek a kollektív szerződés végre­hajtásáról szóló beszámoló­jával egyidejűleg a szociá­lis terv végrehajtásáról is tájékoztatást kell adni, és azt meg kell vitatni a dolgozók­kal. A tájékoztatás során le­hetővé kell tenni, hogy a dolgozók megismerjék a munkakörülmények javításá­ra tett intézkedéseket, az eredményeket, az oktatás, a közművelődés helyzetét, a szociális létesítmények mi­nőségbeli változásait, az egyes szociális juttatások kedvez­ményes alakulását. Arról is szólni kell, hogy az egyes pénzügyi forrásokat, például a fejlesztési vagy a részese­dési alapot milyen arány­ban érintik a szociális költ­ségek. Ki kell térni a terv­től való elmaradásra is. Meg kell indokolni, hogy hol és milyen mértékben történt lemaradás? Az 1978. évi szo­ciális tervnek szoros össz­hangban kell lennie az üzemfejlesztéssel, a szerve­zés korszerűsítésével. Gon­doskodni kell arról, hogy a szociális létesítmények az új üzemrészekkel egyidejűleg készüljenek el, a munkaerő átcsoportosításokat kapcsol­ják össze a dolgozók megfe­lelő képzésével. Ugyanakkor a jóléti, szociális, kulturális és sportlétesítmények fej­lesztésénél is érvényesülje­nek a hatékonysági követel­mények. Folytatni kell a munkásosztály helyzetének javításáról szóló párthatáro­zatból adódó feladatok vég­rehajtását. Tovább kell fej­leszteni a munkásellátási juttatásokat. Már a tervben elő kell irányozni a követel­ményeknek legjobban meg­felelő védőfelszerelések, mun­karuhák beszerzését, a nehéz fizikai munka könnyítését, a kulturáltabb munkásszállí­tást, a szabad és változó munkaterületen dolgozók el­látását, a munkásszállások korszerűsítését. Fejlesztések a megyeszékhelyen Bővül a közműhálózat Borsodban, illetve a me­gyeszékhelyen ebben az év­ben is jelentős fejlesztések­re kerül sor, amelyek köz­vetve, vagy közvetlenül hoz­zájárulnak ahhoz, hogy to­vább javuljanak életkörül-, ményeink, környezetünk szebb legyen, a települések, lakótelepek ellátottsági szín­vonala emelkedjen. Miskolcon a fejlesztésre szánt költségek legnagyobb részét a célcsoportos lakás­építésre fordítják, hogy mi­nél több család jusson mi­előbb megfelelő otthonhoz. A tervek megvalósítását ennek a célnak az érdekében min­den eszközzel segíti a vá­ros. Örömmel nyugtázható az építőipari vállalatok munka- verseny-felajánlása: vállal­ják, hogy az átadásra terve­zett, új otthonokat megfe­lelő ütemezésben készítik el, csaknem a felét már az év első felében átadják, amire korábban még sohasem volt példa. Ezen felül az építők arra is ügyelnek, hogy az új otthonokban minél kevesebb legyen a műszaki átadásokat követő hiánypótlás, hogy a lakók minél kevesebb kifo­gással éljenek. 1978-ben 2344 új lakás átadásával számol­hat a megyeszékhely, ebből a célcsoportos lakások száma 1853, a többi OTP, munkás­lakás, stb. Lipták Balázs, a városi ta­nács tervosztályának veze­tője elmondta, hogy a jelen­tős lakásépítési munkák mel­lett számottevő lesz az idén sorra kerülő útépítés, aluljá­ró, csomópontok kiépítése. A leendő, északi tehermentesí­tő út építési munkáit majd két irányból végzik, egyelőre azonban a belváros felőli szakasz munkáihoz fognak hozzá. A Búza téri csomó­pont. kiépítésére az aluljáró létesítésével egyidőben kerül sor. Az új Búza téri forgal­mi rend hosszú időre szabá- lyozza majd a belváros mindeddig nehezen áttekint­hető közlekedését. Az idén megépítik az Avas II. üteméhez tartozó szenny­vízfőgyűjtőt is, ezzel együtt hozzákezdenek a III. építési ütem közmüveinek kiépíté­séhez is. 1978-ban folytatódik a vá­ros Sajó-parti szennyvíz- tisztítójának építése, és 1980- ig a biológiai derítő is üzem­be léphet, vagyis a nagy mennyiségű szennyvizet nem­csak ülepítik és nemcsak a kisebb-nagyobb hulladéktól szabadítják meg, hanem a biológiai tisztítására is sor ke­rül. Folytatjuk a Keleti csúcs­vízmű építési, bővítési mun­káit, melynek a befejezése 1979-re várható, vagyis jö­vőre jelentős víztermelő ka­pacitással gazdagodik a vá­ros, ami a hosszú szárazsá­gok, kánikulai csúcsfogyasz­tások idején jó tartalék lesz, évközben pedig a kiegyensú­lyozott ellátás biztosítéka. A Semmelweis Kórház se­bészetének rekonstrukcióját folytatják, míg a tervek el­készülte után csak jövőre kezdik meg a Vasgyári Kór­ház sebészetének rekonst­rukciós munkáit. Ebben az évben folytatják a Zrínyi Gimnázium tornatermének építését. Utak újulnak meg, tovább szépül Tapolca, nagyvárosia- sabb lesz a közvilágítás, új kereskedelmi, szolgáltató jellegű létesítményekkel gaz­dagodnak Miskolc új lakóte­lepei 1978-ban. lí eredmények a Miskolci liö Isméi Ezekben a napokban a különböző gazda­sági egységekben, így a megye áfészeinél is javában tart az 1977-es esztendő eredmé­nyeinek számbavétele. Mérlegadatok ugyan még nemigen állnak rendelkezésre, ám a gazdasági vezetők többsége már szinte haj­szálpontos, alig változó előzetes adatokkal rendelkezik. Az elmúlt év eredményeinek számbavétele megkezdődött Borsod megye legnagyobb általános, fogyasztási és érté­kesítési szövetkezeténél, a Miskolci UNIÓ Áfész-nél is. DINAMIKUS NÖVEKEDÉS A korábban három kisebb áfész egyesí­tése révén létrehozott „óriás” az 1977-es évben igazolta, hogy érdemes volt az erők összevonásával. egységesítésével kísérle­tezni. Az UNIÓ Áfész az előzetes adatok szerint megfelelt annak a várakozásnak, amelyet a megyeszékhely és a megye veze­tése, a 48 település lakossága, a felügyeleti szervek támasztottak a „milliárdos” UNIÓ- val szemben. Különösen örvendetes, hogy az áfész fő profiljában, a kiskereskedelem­ben és vendéglátásban számottevő eredmé­nyek születtek, nemcsak a bázishoz, hanem a tervhez képest is. Az előző évhez képest 9,G százalékkal, a tervhez képest 1,5 százalékkal növelte for­galmát a Miskolci UNIÓ Áfész. A kiske­reskedelmi forgalmon belül néhány vonat­- hozásban egészen kiemelkedő eredmények születtek. Ilyen például az élelmiszerboltok forgalmának 17,7 százalékos növekedése, a zöldség-gyümölcsforgalom 39,7 százalékos (!) növekedése (ezen belül az almaforgalom 65 százalékkal haladta meg az előző évit!), vagy például a ruházati ágazat 28,8 száza­lékos forgalomnövekedése. Ezek a jó ered­mények sok-sok erőfeszítéshez fűződnek, egyes kollektívák különösen sokat tettek érte. Így például meg kell említenünk a miskolci Árucsarnok 13,7 százalékos for­galomnövekedését; a beszerzési források kiszélesítése terén elért eredményeket (ezen belül különösen jó, gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a SKÁLÁ-val, amely- lyel egyre növekvő árucsere-forgalmat bo­nyolít le az UNIÓ); a vidéki, miskolci já­rási települések bolthálózatának ellátását olcsó árfekvésű, alapvető ruházati cikkek­kel; a közös üzemeltetésű boltok 8 száza­lékos forgalomnövekedését; a tüzelő- és építőanyagtelepek többségének jó mun­káját. NÉPSZERŰ AZ OLCSÓ ÁRUK HÁZA Fentebb említettük, hogy az UNIÓ Áfész feladatainak teljesítéséből kivették részüket a közös üzemeltetésű boltok is. Az áfész vezetősége jó érzékkel látta meg, hogy ezek a boltok milyen sokat jelentenek a lakosság még jobb, különösen olcsó árfek­vésű árucikkel való jobb ellátása érdeké­ben. Ezért született olyan vezetői döntés a már korábban is üzemelő közös boltok számára otthont adó épületek szanálása­kor, hogy ezeknek az egységeknek még a korábbinál s jobb működési feltételeket kell biztosítani. Így jött létre az ÉTEX- Kontex-boltnak, az Olcsó cipők boltjának- stb. egységnek helyet adó Olcsó Áruk Háza a Bajcsy-Zsil i nszky úton. A komp­lexum működésének rövid ideje alatt is fényesen bizonyította, milyen nagy szükség van a közös boltokra, mennyire szereti a lakosság ezeket a boltokat, mennyire szí­vesen vásárol bennük. Jó példa lehet erre az Olcsó cipők boltja is, amely évente ma már mintegy 35 ezer pár jó minőségű, olcsó cipőt árusít a Duna Cipőgyár segít­ségével 40—60 százalékos árengedménnyel. A miskolci-borsodi vásárlók csak ettől az egy közös bolttól 2—2,5 millió forintos visszatérítést kapnak árengedmény formá­jában! Ám lényegében ez mondható el az ÉTEX-Kontex boltról, vagy például a de­cember 1-től az Ady Endre utcában a Kis­kunhalasi Kötöttárugyárral közösen üze­meltetett Kötöttáruboltról is, ahová egyre nagyobb bizalommal térnek be a miskol- ciak-borsodiak férfi, női, és gyermek fel­ső kötöttárucikkek vásárlása céljából. A közös boltoknak is nagy szerepe van abban, hogy a Miskolci UNIÓ Áfész for­galma — beleszámítva a kiskereskedelmi forgalom 787 milliós, a vendéglátás 175 milliós, a felvásárlás és ipari tevékenység 38 milliós teljesítését — 1977-ben elérte az 1 milliárd forintot! BERUHÁZÁSOK. FEJLESZTÉSEK A gazdasági szakemberek meglepődéssel tapasztalták Miskolcon és a miskolci járás­ban is, milyen nagy gondot fordított a Miskolci UNIÓ Áfész 1977-ben is a beru­házásokra, fejlesztésekre, felújításokra, lé­nyegében a biztosabb jövő megalapozására. Több olyan beruházás is megvalósult — ha némelyik nem kis nehézségek árán is —, amelyek tovább erősítik az UNIÓ-t, még kedvezőbb feltételeket teremtenek a jobb gazdálkodáshoz, tevékenységhez. Nézzük meg. mit is tett az áfész azért, hogy a vá­sárlók, vendégek még jobb körülmények között találkozhassanak az áfész dolgozói­val, még elégedettebben távozhassanak egy- egy boltból, vendéglátó egységből. Harsányban a volt iparcikk és élelmi­szerbolt összevonásával, az épület teljes korszerűsítésével sikerült kialakítani egy 351 négyzetméter alapterületű, korszerű ABC-t. A havi 800 ezer forint forgalomra tervezett ABC a korábbinál összehasonlít­hatatlanul jobb körülményeket teremt az áfész dolgozói és a vásárlók számára. Amellett, hogy a községben javul az áru­ellátás, a boltban hűtőpult, mélyhűtő, tej- hűtő, hűtőszekrények biztosítják a válasz­tékos árukészlet tartását. Emellett javult az ott dolgozók helyzete is, hiszen pozití­van módosultak a raktározás és szociális helyzet körülményei. Hernádnémetiben még a volt bocsi áfész határozta el a „PÁVA” presszó kialakítá­sát. A most az UNIÓ Áfész „égisze” alatt megnyílt 220 négyzetméter alapterületű, kulturált szórakozási lehetőségeket bizto­sító presszó és borozó egyik láncszeme csak a község kialakulóban levő kereske­delmi és vendéglátóipari hálózatának. Hétszázezer forintba került az UNIÓ- nak 'az Adrián-telepi, 96 négyzetméteres élelmiszerbolt, 600 ezer forintba az ócsaná- losi 86 négyzetméteres bolt kialakítása, illetve korszerűsítése. Jóval nagyobb költ­séget, 4,6 millió forintot emésztett fel a zöldség-gyümölcs programhoz kapcsolódó miskolci komplextelep kialakítása. A majdnem ezer négyzetméternyi területen korszerű raktárak, iroda, portahelyiség kaptak helyet. A legjelentősebb fejlesztések 1977-ben — az Olcsó Áruk Háza, vagy például a mis­kolci szerelvénybolt mellett — a megye- székhelyen, az Avas-déli lakótelepen tör­téntek. Itt- jött létre — az áfész saját dol­gozóinak áldozatos munkája nyomán — a célcsoportos lakásépítéshez kapcsolódó, 860 négyzetméter alapterületű, rendkívül im­pozáns, a városi tanács s a MÉSZÖV hoz­zájárulását is élvező bevásárlási-szórako­zási komplexum. Az emeletes épületben helyet kapott 460 négyzetméteres ABC az egész környék legszebb, legkorszerűbb, leg­jobban ellátott kereskedelmi létesítménye. Az egységen belül megoldott a tőkehús­árusítás, zöldség-gyümölcs, napi cikkek, iparcikkek, gyermekgondozási és élelme­zési cikkek árusítása. Magas fokú gépesí­tettség, korszerű raktárak, számos hűtőbe­rendezés, korszerű szociális létesítmények segítik az itt dolgozók munkáját, s az itt vásárlókat. A komplexumban kapott helyet a hangulatos, külső-belsőépítészeti remek­műnek számító 400 négyzetméter alapterü­letű „PIRAMIS” presszós kisvendéglő. A PIRAMIS azonos időszakban megközelítő­leg mintegy száz vendég magas fokú, kul- turáltságú ellátását biztosítja. A presszó rész mintegy hatvan, a terasz nyáron to­vábbi mintegy hatvan vendégnek ad he­lyet. Sajnos, a PIRAMIS és az ABC ma még — a környéknek, nem az UNIÓ Áfé- szen múló rendezetlensége miatt — nem tud olyan mértékben a vendégek, vásárlók rendelkezésére állni, ahogyan azt az áfész- nél szeretnék. Remélhetőleg ezek a gondok azonban rövidesen megoldódnak, s akkor ez a sokmilliós beruházás is egyik ékköve lesz a Miskolci UNIÓ Áfész 300 egységből álló hálózatának. Az Avas-dél egy másik, közeli részéh a tanács és a MÉSZÖV 21 millió forintos tá­mogatásával egy másik ABC-áruházat, kis­vendéglőt és háztartási boltot is épít az UNIÓ. Amíg ez el nem készül, az ott la­kók ellátásáról egy 200 négyzetméteres, tavaly év végén felállított, ideiglenes jel­legű faépülettel gondoskodik az áfész. Az ideiglenes ABC mintegy 1,5 millió forintba került, s egyelőre jól tölti be feladatát. MIT HOZ A JÖVŐ? A Miskolci UNIÓ Áfész tevékenysége Miskolc és környékének 47 településére terjed ki. A 18 400 szövetkezeti tag és a 48 település lakói érdeklődéssel várják, vajon mit hoz a jövő, továbbra is olyan dinami­kusan fejlődik-e az UNIÓ, mint eddig? A szövetkezetnél már készülnek az 1978. évi tervek. Pontos adatokról még nem lehet beszélni, ám az elmondható, hogy a ta­vaszi, az elmúlt év eredményeit értékelő, s az idei esztendő célkitűzéseit meghatá­rozó közgyűlésen további dinamikus növe­kedésről, fejlődésről számolnak majd be a szövetkezet vezetői. A legfőbb cél az, hogv Miskolc és környéke lakossági ellátásának javulásában minél nagyobb, fontosabb sze­repet töltsön be a Miskolci UNIÓ Áfész. Ehhez kéri a vezetőség a 18 400 szövetke­zeti tag segítségét is, akik 1977-ben pél­dául 4,5 millió forint értékű célrészjegy jegyzésével segítették a szövetkezet fejlesz­tési elképzeléseinek megvalósulását. Ez a megértés is sokban hozzájárult ahhoz, hogy az egyesült Miskolci UNIÓ Áfész bevál­totta az egyesüléshez fűzött reményeket, hogy megfelelt az egyre növekvő követel­ményeknek, hogy egyre fontosabb szerepet tölthet be a lakosság ellátásának javulá­sában. (x) N. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom