Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-18 / 15. szám

1978. január 18., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Akármelyik t^mZ nyeket és gondokat — vették is elő a kereskedelem szak­emberei, mindig egy téma­körhöz jutottak vissza: első­sorban a gondos, jó munka dönti el, teljesítik-e a keres­kedelmi vállalatok az idei tervet. Márpedig az idei for­galom tervezésekor számítás­ba vették, hogy a lakossági fogyasztás várhatóan valami­vel mérsékeltebben emelke­dik a tavalyinál. Az élelmi- s erekből várhatóan ugyan­annyi lesz a fogyasztás, a ru­házati cikkek forgalmának emelkedése az igényekhez jobban igazodó, választéko­sabb árukínálat hatására vár­ható csak, a vegyesiparcikkek forgalmáról is azt tartják a prognózisok, hogy „mérsékel­ten változik”. Megnézik az emberek, mit vesznek —, de meglehet, azt is megnézik, hogy hol, me­lyik boltban. Legalábbis ezt is számításba kell vennie a kereskedelmi vállalatoknak, ha üzletpolitikájukat az 1978- a„ követelményekhez igazít­ják — állapította meg a ke­reskedelmi és vendéglátóipari pártbizottság, amikor meg­tárgyalta az idei gazdaság- politikai cselekvési program­ját. Sokan ítélnek abból, hogy milyen boltjainkban az áru­bőség, s való 1 nz, életszín­vonalunknak is beszédes ki­rakata a bőséges áruválasz­ték. A megyei pártbizottság — december 13-1 ülésén —• annak a véleményének adott kifejezést, hogy javult tavaly az áruellátás a megyében. Ez egyértelműen a jó szakmai munka eredménye, hiszen a 'altételek nem javultak, a boltok száma csökkent — a szanálások miatt és mert az új lakótelepeken késnek a já­rulékos beruházásként épülő új üzletek. Másrészt évről évre visszaköszönő kereskedő, gondok se tűntek el: a hi­ánycikkek fogalma is ismert még, a minőségi gondok köre sem a múlté, aztán a szállí­tás-szervezés (illetve: szerve­zetlenség) is okozott nehéz pillanatokat. Mégis: mindent összevetve sikeres ével zárt a kereskedelem, s ebben a pártbizottság és az alapszer­vezetek gazdaság-politikai cselekvési progr hja jo vég- .-hajtásának oroszlánrésze volt. Sok olyan kezdeménye­zése volt a pártbizottságnak, am • közvetlenül hatott a gazdasági munkára. Az idei év —, mint emlí­tettük — új feladatokat hoz a kereskedők számára. Mert való igaz, az ellátásért nem­csak a kereskeaők felelősek, de mindenképpen ütköző­pontban vannak. Hiszen csak azt adhatják el, amit besze­rezni tudnak — hazai válla­latok termékeit, vagy import­árut —, de ha a vevő mást keres, mint amit adni tud­nak? A kereskedelem pedig nem tud beszerezni száraz­elemet, mezőgazdasági szer­szár..okát vagy alkatrészeket —, hogy csak a pillanatnyi­lag legneuralgikusabb témá­kat említsük —, s a boltban a vevő mégis őket szidja, akik a pult mögött állnak. A ke­reskedők közvetlen kapcsolat­ban vannak a lakossággal, s nemcsak akkor kell helytáll­niuk, ha századszor mondják ugyanazt, — hogy: „nincs” —, de akkor is, ha el kell adniuk az olvan árut is, ami a másik boltban is garmadá­val áll. A párttagoknak kel] megadniuk az alaphangot ezentúl is a kereskedelmi dol­gozók 35 ezres táborában, hogy a munka az idén is jól menjen, a terveket teljesítsék. A politikai meggyőző mun­kára pedig ismét, nagy szük­ség lesz, mert némelyik vál­lalatnál pesszimistán ítélik meg az idei évet, túlságosan feszítettnek tartják a tervet. Pedig a laza terv még soha­sem ösztönzött jó munkára. A kereskedelmi és vendég­látóipari pártbizottság idei cselekvési programját a meg­vitatáskor úgy értékelték a hozzászólói?, hogy annak alap. ján az alapszervezetek a konkrét feladatok felsorakoz­tatásával nagyon jó tervet készíthetnek a gazdasági fel­adatok megoldására. A jobb árukínálatnak van a legnagyobb jelentősége az idén is. Ehhez a beszerzési munkát, a piackutatás haté­konyságát kell javítani. Va­lójában most érkezett el a kiskereskedelem ahhoz —, hiszen az ipar egyre több árut kínál —, hogy érvényre jut­tassa a nagykereskedelmi vál­lalatoknál, az iparnál igé­nyeit. Ez persze nem öncél, hiszen nem a saját, de első. sorban a vevők érdekeit szol­gáljál? azzal, ha keresett áru- cikireket tudnak kínálni. Az áruforgalom javításának be­vált módszereit kell fejlesz­teni — közvetlen beszerzés az ipari vállalatoktól,, gyarapí­tani a közös üzemeltetésű bolthálózatot, s fejleszteni a minta utáni értékesítési rend­szert. A kereskedelmi munka ja­vításának is megvannak a „tartalékokból” feltámasztha­tó feltételei. Még van mit ja­vítani a munka szervezettsé­gén, a takarékosabb) gazdál­kodás, a munkaerő-gazdálko­dás javítása is cél. Sokat kell tenni a dolgozókért, mert az emberei? tehetnek jó munká­jukkal legtöbbet a vállalati tervek teljesítéséért A vásárló mes^rzi A fdSdllU boltban azt is, hogy az ott dolgozó kol­lektívánál? milyen a közér­zete. Mert ha tagadjuk, ha nem, ez kihat a munkájukra. Udvariatlanok? Megy a má­sik boltba a vásárló. Nos, bármilyen hihetetlen — vevők és eladók táborában egyaránt — ez az idő következett el. Azt is meg fogjál? nézni az emberele, hol vásároljanak, nemcsak azt, hogy mit ve­gyenek ... Sz. M. Sohasem megszokásból Sz új csimópont fergalii rendje Miskolcon megnyitották a Korvin Oltó utcának a Széchenyi utcára csatlakozó szakaszát és ezzel a megye- székhely forgalmi ütőerét, gerinchálózatát sikerült kis­sé tehermentesíteni. Az ere­deti terv szerint ez egyirá­nyú közlekedést is lehetővé tett volna, a korábbinál zök­kenőmentesebben kötötte vol­na össze a 3-as fő közlekedési út és a 26-os sajószentpéteri, ózdi út forgalmát. Abban az esetben a Kazinczy, Szemere utca is egyirányú forgalom­mal segítette volna a város közlekedésének felgyorsítá­sát. Csakhogy egyelőre csu­pán a Korvin Ottó utca el­készült szakaszával lehet szá­molni, a Beloiannisz utca átadására várni kell. Amikor a Korvin Ottó ut­cában végig megindult a for­galom, csak egy irányba le­hetett közlekedni. Ezzel azonban fontos intézmények megközelítését tették körül­ményessé, nehézkessé. A tarthatatlan helyzet megvál­toztatásával új táblák kerül­tek ki a csomópontokhoz, az út mellé. Csakhogy, aki meg­szokta már az átadáskor ki­alakult rendet, értetlenül állt a változások előtt, a legtöb­ben persze az okokat nem is­merték, amiért elengedhetet­lenné vált a forgalom átszer­vezése. A Korvin Ottó utca és a 3-as főút csatlakozását az SZMT-székház fölött újra szabályozták. A tanács ille­tékesei szerint ez a szabályo­zás teljesen egyértelmű, az arra haladó járművezetőknek semmi másra nem kell ügyel­niük, mint a KRESZ-szabá- lyok pontos betartására. Mi­ért írjuk le mindezt? Azért, mert az utóbbi napokban, hetekben sok-sok észrevétel érkezett az új csomópontban történt „majdnem balesetek­ről”, egymással összefutó ko­csikról, melyeknek a vezetői természetesen egymást hibáz­tatva magyarázkodtak, ami­ért ugyanabban a sávban egyikük, ki akart hajtani a főútra, a másikul? lekanya­rodni készült, egyazon sáv­ban. Seres Péter, a városi ta­nács közlekedési csoportve­zetője pontos szakmai leírás­sal, a szabályok mérlegelő, alapos áttekintésével bizo­nyította: az egyébként szige­tekkel is lehatárolt, új for­galmi rend megfelel a kívá­nalmaknak. Átmenetileg okozhatott ugyan zavarokat a korábbi és még egy ideig valamelyest látható felfes­tések sora az újak mellett, de most a tél idején ezek hamar eltűnnek, félő, hogy az újjakkal, a jelenleg érvé­nyesekkel együtt. Azoknak pedig, akik erre járnak na­ponta, csupán annyit taná­csolhatunk, nézzék meg job­ban, körültekintőbben az új csomópont forgalmi rendjét és aszerint közlekedjenek. Mert most már nemcsak egy irányba lehet haladni a Korvin Ottó utcában, de az új szabályozás lehetővé te­szi a felső csomópontnál a jobbra, balra való kikanya­rodást, sőt a 3-as főútról va­ló lekanyarodást is mindkét oldalról. Megszokásból, csupán a helyismeretre való hagyat­kozással sohasem lehet ve­szélytelenül vezetni. Erre mór csak azért is szívesen hívjuk fel a figyelmet, mert a köze­li jövőben számos változás várható a Búza tér környé­kén. az északi tehermentesí­tő út építési körzetében. N. J. A borsodsziráki Bartók Béla Tsz 300 hektáron készíti elő a talajt cukorrépavetésre. Havrán László műtrágyaszóró gép­pel végzi ezt a műveletet. A láthatatlan export I tiiíizmys piti lip is A boldogkői vár (Fotó: Laczó József) A múlt év októberében je­lentős nemzetközi idegenfor­galmi esemény színhelye volt Budapest Itt tartotta 21. kongresszusát a FIJET, az Idegenforgalmi Újságírók és Írók Nemzetközi Szervezete. A tény már önmagában is mutatja: hazánk helye, sze­repe egyre nő a világ ide­genforgalmában. A nemzet­közi statisztika pedig azt mu­tatja, hogy évről évre több, tavaly már mintegy 250 mil­lió turista járta a világot, s a világ részeként hazánkat, amely földrajzi helyzeténél fogva szerencsés helyet foglal el az európai turizmusban. A turizmus, mint a két- és sok­oldalú politikai, társadalmi és gazdasági együttműködés el­mélyítésénél?, egymás kölcsö­nös megismerésénei? forrása, erében gazdasági tényező is. Nem véletlen, hogy láthatat­lan exportként is szokták em­legetni. A turizmus, ez a „modern népvándorlás”, mind nagyobb méreteket ölt szű- l:ebb hazánkban, Borsodban is, ahol több százezer belföldi és külföldi turista fordult meg 1977-ben. Tózsa István, a Borsod Tourist Idegenfor­galmi Hivatal vezetője el­mondta még, hogy az itt töl­tött vendégnapok száma 1976- l.oz viszonyítva jelentősen emelkedett, ami azt mutatja, hogy az idelátogatók kezdik magukat mind jobban érezni Borsod tájain. •* A lokálpatrióták nem vélet­lenül vallják: megyénk az ország legváltozatosabb arcú tája. Ahol megtalálható az alföldi síkság, s a Bükk hegy­ség 900 méter magas fenn­síkja. A Bodrog és a Tisza ölelkezésében várja vendége­it Tokaj, s, ahol pipáló gyár­kéményeivel Szerencs nem­csak a magyar édesipar egyik fellegvára, de egy világszerte ismert terület, a csaknem 70 kilométer hosszúságú törté­nelmi borvidék, a Hegyalja kapuja is az Alföld felől. Másik végén őrt állnak a Sá­tor-hegy csúcsai, utat nyitva egy sajátos arculatú vidék­nek, a zempléni Hegyköznek. — Mezőkövesd, Szentistván, Tárd — a „Matyóország” ... Az abaúji részen a lankás- völgyes Cserehát; az erdősé­gek, fenyvesek, tavak, a me­leg vizű gyógy- és strandfür­dők és a fogalommá vált Aggtelek, Európa egyik leg­nagyobb cseppkőbarlangja mind-mind a lehetőségek gazdag tárháza, hogy az itt élők, a megyéjükre büszke borsodiak mind többet mu­tathassanak önmaguk életé­ből és a táj szépségeiből az idelátogató külföldieknek és hazaiaknak. A monográfiák rokonszen­ves szerzői mindig is szívesen kutatták a változatos északi vidéket, de a „felfedezések” hosszú évtizedeken át meg­torpantak Miskolc-Tapolcá­nál, Lillafürednél, Tokajnál és Aggteleknél, a bel- és kül­földi turizmus szempontjából már amúgy is ismert, „biz­tosnak” mondható kiránduló- helyeknél. így adódott, hogy a hazai turizmus is évtizede­ken át csak Miskolc-Tapolcá­ban, Lillafüredben, vagy Agg­telekben gondolkodott, ami nem csoda, hiszen a vendég­várás és vendéglátás feltéte­lei, úgy-ahogy, itt voltak meg­teremtve Nem véletlen, te­hát, hogy az Országos Ide­genforgalmi Tanácshoz tar­tozó Észak-magyarországi In­téző Bizottság 1971. márciusi ülésén behatóan foglalkozott területünk idegenforgalmi fejlesztési kérdéseivel, állást foglalva és ajánlási tervet ké­szítve mintegy 60 témában, amelyek a legfontosabb fej­lesztéseket foglalták maguk­ba. A dinamikus fejlődés, amely e téren az utóbbi évek­ben tapasztalható, még a ha­talmas méretű ipari beruhá­zások mellett is számottevő, hiszen az utóbbi öt év alatt javultak az elszállásolási fel­tételek, kedvezőbbé váltak az étkezési lehetőségek, javult a közlekedés, noha a Borsod tá­jai, adottságai kínálta lehe­tőségeket még korántsem használtuk ki. * Az idén fennállásának 20. évébe lépett Észak-magyaror­szági Intéző Bizottság —mű­ködési szabályzatának megfe­lelően — kezdettől fogva azon fáradozott, hogy a lakosság szervezésével és közreműkö­désével a helyi erőforrások feltárásával „fehér foltokon” is, tehát az egész megye te­rületén igyekezzél? megvaló­sítani az országos idegenfor­galmi politikába szervesen beépülő helyi idegenforgalmi politikát. Földrajzi fekvésénél fogva Borsod sajátos hely­zetben van: északi szomszé­dunktól Csehszlovákiából, de Lengyelországból és újabban mind nagyobb számban az ezen az útvonalon érkezők az NDK-ból is évről évre töb­ben lépik át Tornyosnémeti­nél a határt. A turizmus egé­szen napjainkig átvonuló jel­legű volt, elsősorban a Bala­ton és a Hortobágy irányá­ba. Ahhoz, hogy megyénk megtarthassa turistáit, ugyan­akkor vonzóbbá is tegye ide­genforgalmi helyeit, a felté­telek megteremtése az első lépés. Lelik Jánossal, az Észak­magyarországi Intéző Bizott­ság titkárával arról váltot­tunk szót, hogyan épül be tevékenységük a megye éle­tébe. mit tettek és mit tehet­nek a tájegység idegenfor­galmáért? összefoglalva az elmúlt évek alatt végzett munkát, csak címszavakban utalhatunk mindarra, amit például az idegenforgalmi te­rületek kereskedelmi ellátása és javítása érdekében lettek. Ezek közé tartozik a mind látogatottabb Zsóri-fürdő vendégeinek ellátására épített konyha és étterem, Lillafüre­den és a bogácsi fürdőben az új élelmiszer, zöldség-gyü­mölcs árusító pavilonsor, a sátoraljaújhelyi Zemplén- szalló; Boldogkőváralján meg­nyílt a turistaszálló, Szeren­csen a Ho-tel Huszárvár, Mis­kolc-Tapolcán a múlt évben adták át — folyamatosan to­vább bővül — az Éden kem­pinget. De egyéb jellegű bé­re házasokkal is igyekeztünk az üdülőterületek színvonalát emelni — mondja az ÉIB titkára. — Parkírozókat, pi­henőhelyeket létesítettünk, utakat építettünk, illetve anyagi támogatással ösztönöz­tük ezek megvalósulását. Az anyagi támogatás egyik for­rása pedig a vissza nem térí­tendő alap, amelyet az Or­szágos Idegenforgalmi Ta­nácstól kapnak. A múlt év­ben — mondja a titkár — ez 3 millió 300 ezer forintot tett ki. Ez az összeg, figye­lembe véve az igényeket, nem nagy. Az Intéző Bizott­ság elsősorban arra törekszik tehát, hogy ebből a pénzből olyan létesítményei? megvaló­sítását finanszírozza, amelyek megépítéséhez a helyi taná­csok és szervek rendelkeznek ugyan bizonyos összeggel, de nem annyival, mint amennyi­re szükségük lenne. Az épít­kezéshez tehát a fejlesztési alapból kapnak támogatást. A múlt évben így került sor Miskolc-Tapolcán a hejőligeti pihenőnek megépítésére, ugyanitt az Iglói úti kemping belső úthálózatának rendbe­hozására, Lillafüreden, Bükk- szentkereszten parkosításra, autóparkírozó építésére és a bankúti sípálya korszerűsíté­sére. * Elsősorban a Miskolc kör­nyékiek kedvelt hét végi ki­rándulóhelye a mályi, nyék- ládházi mesterséges tórend­szer, ugyanígy az ózdi mun­kások pihenését szolgálja a közeli arlói tó. De felfedezték már a vizeket a külföldiek is! Egy-egy hétvégén nem rit­ka, hogy 200—300 csehszlo­vák. lengyel autós turista ér­kezik e helyekre, ezért a ta­nácsok anyagi lehetőségeit növelendő, az ÉIB támogatást adott villamosvezeték, vízve­zeték. autóparkírozó és más létesítmények építéséhez. Ugyanebből az alapból adnak támogatást a Zsóri-fürdő kö­zelében arborétum létesítésé­hez. Sárospatak közelében a végardói melegfürdő korsze­rűsítéséhez. De nagy szerepe volt az Intéző Bizottságnak a Bükki Nemzeti Park létreho­zásában, az aggteleki csepp­kőbarlang úthálózatának, vi­lágításának, egész belső teré­nek korszerűsítésében — mondja az ÉIB titkára. A vissza nem térítendő alap természetesen csak része a tájegység idegenforgalmának növeléséért tett erőfeszítések­nek. Továbbra is nagy szere­pe van a helyi források feltá­rásának, a nagy összegeket kitevő társadalmi munkának,' Hiszen tennivaló még bőven van! Az eddigi tapasztalatok alapján az idei idegenforga­lom várható alakulása, az automobilizmus elterjedésével az utazási kedv növekedése megkívánja, hogy az észak­magyarországi tájegység nyúj­totta adottságokat, az eddigi­től is okosabban használjuk ki, aminek nemcsak anyagi előnyei vannak, de a turiz­mus politikai jelentősége sem hagyhafó figyelmen kívül. Önodvári Miklós bűzik a esteret, lii vesznek Háromszáz hektáron...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom