Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-04 / 285. szám
* 1977. december 4., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Szocialista évfordulóink a politikai, társadalmi életben a nemzeti felszabadulás, a demokratikus és szocialista fejlődés' szempontjából döntő fontosságú eseményekkel függnek össze. Ünneplésük kapcsán alkalom nyílik az évfordulók jelentőségének helyes értelmezésére, tudatosítására, a fejlett szocialista társadalom építésének céljaival való, tettekben megnyilvánuló értelmi-érzelmi azonosulásra, haladó történelmi és munkásmozgalmi hagyományaink ápolására. Az évfordulók ünneplésének alapját a párt testületéinek határozatai képezik. A járás párt- bizottságai, pártszervezetei, társadalmi, gazdasági szervei és művelődési intézményei a felsőbb pártszervek határozatai megvalósítása jegyében tevékenykednek, .s az eddigi tapasztalatok kedvezőek. A különböző szervek, művelődési intézmények eltérő lehetőségek között végzik ez irányú munkájukat. Az objektív és szubjektív feltételek p .települések sajátosságúnak és a lakosság összetételének megfelelően változnak. A szocialista évfordulók ünneplését , kedvezően segítik elő szocialista társadalmunk építésének eddigi sikerei is, a dolgozó tömegek cselekvő aktivitásának fokozódása. Esetenként még tapasz!álható, hogy a lakosság egy részének tudatában Jobb évfordulónk értékrendje nincs kellp arányban történelmi jelentőségükkel. Március 15-én jellemző' az 1046—49-es eseményekre - való , .emlékezés, büszkélkedés,. Ez természetesen helyes,' . Jíiszen 'fprra3{8- mi,' nemzeti hagyományaink tiszteletben tartásának, ápolásának megnyilvánulása, az Viszont már nem, hogy szőkébb körökben március 21- én, a Tanácsköztársaság évfordulóján ez a lelkesedés alábbhagy. A pártszerveknek az évfordulók ünneplésével kapcsolatos követelményt támasztó," orientáló, ellenőrző és segítő tevékenysége fejlődő. Figyelembe veszik a helyi lehetőségeket, sajátosságokat, hagyományokat a megemlékezés formájának, módjának megválasztásánál. Edelény nagyközségben sok éve hagyománnyá vált az impozáns, május 1-i felvonulás. Több helyen már a dolgozók többségének belső igénye lett alkotmányunk ünnepén munkás-paraszt találkozók rendezése. Az évfordulók közül szinte mindenhol megkülönböztetett figyelem kíséri legnagyobb nemzeti ünnepünk, április 4-ének a megünneplését. Ez alkalommal a Szend- rő községben levő Szovjet Hősi Emlékmű járási szintű és néhány községben levő 'fel- szabadulási emlékművek helyi szervezésű koszorúzása hatásos, a sz vjet hősök emlékét kegyelettel ápoló hagyománnyá vált. Az úttörők, KISZ-fiatalok szeretettel gondozzák az emlékművek, a sírhelyek környékét. Az évforduló jellegétől függően az ünneplésre való felkészülés nem szűkül le a megemlékezés időtartamára, napjára. Sokoldalúbbá teszik az eseményeket, az évfordulók tiszteletére indított munkaversenyekkel, önkéntes vállalások teljesítésével, kulturális programok szervezésével, sport-, úttörő-, KlSZ-rendez- vények tartásával. A megyében egyedülállóan a járási . KlSZ-bizottság; az MHSZ séa ' ’ a .sportfelügyelőség -szerve- zéséoen április 4-e kapcsán minden évben Felszabadulási Harci Túrát indítanak a Szendrőlád—Bordatetőn levő ismeretlen szovjet katona sírjához. Átlagosan 500 fiatal vesz részt ezen, amely maradandó élményt nyújt számukra. A felkészülés, a helyi ünnepségekben csúcsosodik "á, és egyre inkább jellemző az a törekvés, hogy az ünnepségeket lehetőleg ! az évforduló napján tartsák. A különböző szervek, intézmények változatos, gazdag programmal készültek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésére. A csepeli dolgozók által kezdeményezett munkaversenyhez a járás valamennyi gazdasági egységében összesen 71 szocialista brigád 1200 fővel csatlakozott. A felajánlások között szerepelt 20 ezer óra társadalmi munka végzése, s a vállalásokat az év végére várhatóan teljesítik. Az évfordulók megünneplése előtt legtöbb helyen a pártszervek irányításával és útmutatásával operatív bizottságot hoznak létre, piely kidolgozza a konkrét tennivalókat és koordinálja a különböző szervek, intézmények szervező, mozgósító munkáját. Az érdeklődés felkeltésében sok helyen jól alkalmazzák az agitáció különböző formáit, eszközeit. Az évfordulók sikeres ünneplése döntően a körültekintő, felelősségteljes, szervezőmunkán, múlik, A szervezés hiányosságai negatív következményekkel járhatnak: kevesen jelennek meg az ünnepségen a megemlékezések mozzanatai sablonosak, a párhuzamos ünnepségeken való részvétel rontja az élmények hatását. A legtöbb helyen a párlszer- vék... időközönként, testületi. . üíésgn. tűzik napirendre a szocialista évfordulók ünneplésének politika; tapasztalatait. Emcdi Gyula az MSZMP Edelényi járási Bizottságának politikai munkatársa Egész embernek maradni 9,J Az egvre fejlettebb tersei melőeszközök világában, a ( gépjárművek számának ro- M hamos növekedésével, ha “ J tiem is törvényszerű, de y" együttjár a fokozottabb bal- m eseti veszély. Másik oldalról tÓM Ugyanakkor a technikai fejéit tóttség ahhoz is segítséget J nyújt, hogy a gépeket, beren- ■J clezéseket kezelő embert az eddiginél is jobban megvéd- *1 .iük, megvédhessük a balese- .rfíj teklől, sérülésektől. ' új Társadalmunk megszervezi cílj a munkát végző ember védel- én mét, törvényeket, rendelele- j hét alkotott annak érdekéin ben,'hogy ezeket a követel- J menyeket, a lehető legszigo- 1M hibban betartsák. A balesetei bői eredő, vagy munkahelyi yfl'j ártalom miatt bekövetkezett M csökkent munkaképességű ' J dolgozó nem marad magára. e'j Csökkent munkaképesség- k ’) gél is egész embernek érez- iyw heti magát az, aki továbbra .A is nap, mint nap hasznosnak 1J ítélheti meg a saját tevé- •Í,J kenységét, aki a munkájával el változatlan életszínvonalat jí] biztosíthat a családjának, . fi visszakapja a munkavégzés, ' fj az alkotás örömét. Mit. tesznek ennek érdekéjük ben a városi tanács vb irá- t b nyitása alatt működő rhis- kolci vállalatok? 6 | Az ezzel kapcsolatos vizs- • i gálát tíz vállalatnál gyűjtött őri tapasztalatokat összegez. A ;éh felmérés általában kedvező . képet fest a rehabilitációs J munkáról: az idős, beteg és ^j csökkent munkaképességű 1*\ dolgozók számára elsősorban gtj a saját berkeiken belül te- ,-A temtettek munkalehetőséget. ‘ j Mit vehettek alapul az °lyan munkakörök kialakításához, ahol a felgyógyult ember is teljes értékű tevékenységet láthat el? Az embernek egy adott munkakör betöltéséhez nincs szüksége minden irányú fizikai és szellemi képesség igénybevételére. A csökkent munkaképességűek újbóli munkába állítása ezért általában sehol sem okozott gondokat, hi-" szén a gépek kezelésétől kezdve, a telefonközpontos teendőkön, portási szolgalaton át, sok-sok feladat ellátását bízhatják a felgyógyult, de régi munkakörükbe visz- sza nem helyezhető dolgozókra. A lelkiismeretes, pontos felmérés, elengedhetetlen, ugyanis ki ne ragaszkodna a magasabb rendű igénybevételt megkövetelő munkához, ha azt el is tudja látni. Az a gyakorlat mondható jónak, ahol a vállalati rehabilitációs bizottságnak tagja az üzemorvos is, aki a munkahelyeken helyi ismerettel rendelkezik, pontosabban fel tudja mérni, hogy melyik foglalkozás, munkakör mi- ■ lyen megterhelést jelent. Így végzi a munkáját, az orvos bevonásával, a kertészeti vállalat, a Miskolci Mélyépítő Vállalat és a közlekedési vállalat rehabilitációs bizottsága is. Talán nem szorul magyarázatra, hogy ezek a kérdések tapintatot, emberséges intézkedési formákat igényelnek. A sérült, aki fel- gyógyulása után űj munkakörbe kerül, nem lehet olyanképpen vizsgálat tárgya, hogy az számára személyileg sértő legyen, még a legkisebb mértékben sem. A baleset, sérülés, önmagában is megrázkódtatást jelenthet, befe- léfordulást, zárkózottságot. Sajnos, kevés példát találni arra, hogy átképzéssel jól kvalifikált munkakörökbe helyezzék azokat, akiket betegségük egyfajta munkavégzésben már gátol. Ezt a lehetőséget az eddigieknél sokkal jobban ki kell használni, hiszen, közös érdekről van szó. A vállalatnak és a korábbi munkakörébe vissza nem helyezhető dolgozónak is jó, ha átképzéssel új szakmában állíthatják munkába. Ez egyben a legjobb megoldás: a rehabilitált teljes értékű munkát végez, amiben sérülése már egy cseppet sem zavarja. Külön munkahely, külön üzemrész a csökkent munkaképességűeknek? Ez is humánus intézkedésről, gondoskodásról vall, de az előbbihez képest érezhetően nagy a különbség! Persze vannak olyan vállalatok, ahol ez a legmegfelelőbb foglalkoztatási forma a dolgozóknak is. Csakhogy a szakmunkás megkapja-e a régi bérét akkor is, ha egy ilyen üzem kollektívájában tölti a munkanapjait? Keresetkiegészí- tést kevés vállalat kért az SZTK-tól, vagyis többnyire változatlanul hagyták a béreket. Társadalmunkban ugyanis magától értetődő, hogy aki a munkahelyén, munkája közben megsérül, maradandó egészségkárosodást szenved, továbbra is érezheti a munkahely, közvetve az egész társadalom gondoskodását. Nagy József Az eredeti fénykép és a vasúri igazolványkép bizonyítja az azonosságot. November másodikén lapunkban közzétettünk egy levelet — fénykén kíséretében —, amely egy szovjet katonát ábrázolt, ölében egy kislánnyal. Matyusenko Vlagyimir Romanovics. egykori szovjet katona, aki arnnak ideién a felszabadító hadsereggel járt hazánkban és Miskolcon, több mint három évtized óta féltve őrzött emléket bízott ránk: keressük meg a képen látható kislányt. Akkor hirtelen mi sem gondoltuk, hogy ez néhány napon belül sikerül. Amikor az alacsony, feketeruhás asz- szonyka felkeresett a szerkesztőségben, ő maga is kételkedett az azonosságban, de mint mondotta; azok, akik gyerekkora óta ismerik őt, azonnal felismerték a kénen. Természetes, hogy néhai Dombai József esztergályos Mária nevű lányát.nem hagyták nyugodni a gondolatok, s ha ő hirtelen nem is emlékezett a képen látható katona arcára, voltak olyan emlékei, amelyek a felszabadító hadsereg házuk környékéig elszállásolt tagjaihoz kötötték. Ilyen volt például a szép szőke nő. Natasa, akiről a levél is említést tett. — Mi annak idején az Acél utcában laktunk, a Tyúktelep volt arrafelé, a régi vasgyáriak talán még emlékeznek rá. A közelünkben volt egy egészségügyi osztag A régi Marika ma kei gyermekes családanya. Fotó: Kozák Péter elszállásolva. Emlékszem Natasára. nagyon szép szőke nő volt. ő hurcolt mindig magával. Csokoládét adtak, lóhátra ültettek. Akkor vihettek el a fényképészhez is. Sajnos, a képen látható katona arcára nem emlékszem, ezért volt eleinte bizonytalan. De amikor a szomszéd néni. Pavlánszki Rezsőpé látta a képet az újságban, megismert. — Ez csak Te lehetsz, fiacskám! — Tudom, az emlékek szentségével senkinek sincs joga visszaélni, de amióta láttam ezt az újágcikket és beszéltem magával, én Aszt- rahánnyal fekszem és Aszt- rahánnyal kelek. Bizonyos, hogs' mindkettőnk számára örök emlék lenne a találkozás. A továbbiakban arról beszélgetünk. hogy a háború alatt a családdal Perecesen laktak. — Miután felszabadult Miskolc. csak akkor merészkedtünk haza. Közel volt a gyár,' érthetően féltünk a bombázásoktól. Apám a gyárban dolgozott, mint esztergályos, s Csöpikének szólított mindig. Beszél még a régi udvar emlékeiről, a kecskelábú faasztalról — egyedül nekik volt ilyen a környéken —. a vékony lécekkel körülkerített kerekeskútról. Egy Iván nevű katonáról, aki tanító volt, s a kövér vallásos szakácsról. aki a nagymamánál lakott; a lovakról, amelyeket a kúthoz pányváztak a nagy-, mama zsörtölődése kíséretében a szovjet katonák. Végezetül a közelmúlt emlékeit jegyezzük fel. s azokat a gondolatokat; mennyit változott életük, sorsuk a fénykép készítése óta elmúlt idő alatt. — Nagylányóm már főiskolás. a kisfiam gimnazista a Kiliánban. Férjem lakatos, ón pedig gépírónő vagyok az LKM karbantartó gyáregységében. Most már az egész család várja, milyen jelt kapunk Vlagyimir Romanovics. ról, hogyan alakult a sorsa, mi a foglalkozása, és szeretne-e találkozni velünk. Azt az ígéretet tehettük! hogy az eddig megjelent újságcikkeket. a megtalált fényképeket. s a meghívólevelet elküldjük az LKM és a Borsodi Szénbányák tagcsoportja nevében Asztrahányba, Matyusenko Vlagyimir Ro- manovicsnak. azzal a kéréssel. látogasson el Miskolcra, feleleveníteni a régi emlékeket hazánk felszabadulásának harmincharmadik évfordulóján. Bercncsy Sándor N EB-vizsgá lat Kazincbarcikán A Kazincbarcikai városi Népi Ellenőrzési Bizottság októberben vizsgálta meg a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari szakmunkástanulók élet- és munkakörülményeit a 105. sz. Lékai János Ipari Szakmunkásképző Intézetben és a Kazincbarcikai Sütőipari Vállalatnál. A vizsgált területen az 1975—76-os oktatási évben indult be az élelmiszeripari szakmunkás- képzés az 1910. számú sütő szakmában a Sátoraljaújhelyi Mezőgazdasági Szakközépiskola és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet kihelyezett tagozataként. Az elméleti oktatás személyi és tárgyi feltételeit a 105. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet vállalta, a gyakorlati képzén a Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat helybeli kenyérgyárában történik. A kihelyezett tagozat beindítása a Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat kezdeményezésére történt, a szakmunkás-utánpótlást hivatott kielégíteni. Az 1975—76-os oktatási évet követően — ßz akkor beisko- lázbttak közül tizenhármán végeznek majd a jelen tanév végén — újabb osztályok beindítására nem került sor. A népi ellenőrök a vizsgálat során azt állapították meg, hogy mind a 105. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, mind pedig a sütőipari vállalat jó munkát végzett az utánpótlás biztosítása érdekében. A beiskolázottak elméleti és gyakorlati képzé-, séhez szükséges alapvető személyi és tárgyi feltételek biztosítottak voltak. A tanulók élet- és munkakörülményei kielégítőéit. A népi ellenőrök véleménye szerint azonban — a szakma népszerűsítése érdekében — az iskolák, a pályaválasztási tanácsadó és a kapcsolódó vállalatok együttműködését még szorosabbá, még átgondoltabbá kell tenni a jövőben. — ba — | l
