Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-31 / 307. szám

I ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1977. december 31., szombat Aidresfri nemet minit ez OStP iak Giulio Andreotti olasz mi­niszterelnök pénteken dél­ben megtartott római sa.itó- értekazletén annak a véle­ményének adott hangot, hogy „nem elkerülhetetlen'’ a kormányválság. Sajtóértekezletének fő té­mája az Olasz Kommunista Párthoz fűződő viszony kér­dése volt. A kormányfő nem cáfolta meg azt a korábban neki tulajdonított kijelen­tést. amely szerint amíg ő lesz a kormányfő, a kom­munisták nem léphetik át a hatalom küszöbét. Andreotti hivatkozott a keresztényde­mokraták és a kommunisták közti filozófiai, ideológiai és történelem-szemléleti különb­ségekre és azt mondta, hogy ezeket csak fokozatosan, „ug­rások nélkül” lehet tomoí- tani. Közölte, hogy a jelen­legi „oolitikai kénlet” meg­tartásához nemcsak kormá­nya ragaszkodik. hanem pártja, a kereszténydemok­rata párt is. Elutasította a „teljesen új” .politikai meg­oldást. Giancarlo Pajetta, azOKP titkárságának és vezetőségé­nek tagja a Gazzetta del Po- polónak adott nyilatkozatá­ban megismételte. pártja olyan kormányt akar, amelyben a kommunisták közvetlenül részt vesznek. A kommunista vezető szerint Andreotti kormányának nap­jai meg vannak számlálva. Enrico Manca, a szocialista párt vezető?«*0! tagja a ró­mai La Renubblica pénteki számában megjelent, nyilat­kozatában úgy vélekedett, hogy Olaszországban lénye­gében elkezdődött a kor­mányválság. A szocialista vezető közös kezdeménye­zést javasolt a kommunis­ták. a szocialisták és a köz- társaságoártiak között a „szükségDrogram” a'aovető pontjainak kidolgozására. r Népfront-ülés Peüiniben December 27. és 29. kö­zött ülést tartott Pering­ben a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (nép­front) Országos Bizottsága. Az ülésen Hu^ Kuo-feng el­nök vezetésével részt vettek a párt- és állami vezetők, a kínai demokratikus pártok, a tömegszervezetek, az ország­ban élő nemzetiségek, vala­mint a pártonkívüliek kép­viselői. Az úgynevezett kul­turális forradalom óta első ízben megtartott népfront- ülésen határozatot fogadtak el arról, hogy a jövő tavasz- szal. az országos népi gyűlés (parlament) ülésszakával egy­idejűleg megtartják a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület ülésszakát. A KNPTT Országos Bizott­ságának ülésén beszédet mon­dott Je Csien-iing, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának alelnöke. a Né­pi Politikai Tanácskozó Tes­tület országos bizottságának alelnöke. Élesen elítélte a „négyek bandájának” romboló tevé­kenységét, amelynek egyik jellemzője az volt, hogy a kulturális forradalom évei­ben lábbal tiporták a nép­frontpolitikát és a proletár- diktatúra élét a népfrontban tömörült hazafias erők ellen irányították — mondotta, majd hangoztatta: a „né­gyek” szétzúzásával merőben új helyzet jött létre Kínában, és ebben a helyzetben a Kí­nai Kommunista Párt. a nép­front gerincét képező mun­kás-paraszt szövetség vezető ereje, arra törekszik, hogy hatalmas egységbe tömörít- sen minden olyan erőt, amely híve a szocializmus ügyének. Chandra visínaÉ kitüntetése Hanoiban csütörtökön este ünnepélyes keretek között átnyújtották a Barátság Ér­demrendet a Béke-világta- nácsnak és elnökének, Ro- rnesh Chandrának, elisme­résül azért a cselekvő támo­gatásért, amelyet a vietnami nép nemzeti harcához nyúj­tottak, illetve napjainkban az újjáépítéshez nyújtanak. A VSZK magas kitünteté­sét a nemzetgyűlés és a vi­etnami nép nevében Xuan Thuy, a nemzetgyűlés állan­dó bizottságának alelnöke és főtitkára adta át Romesh Chandrának. KÜZLEMÉNY Értesítjük az utazóközönséget, hogy az előző évekhez hason­lóan 1977. december 3í-én, szil­veszter éjszaka a villamos- és au tóhusz járatokat az alábbiak szerint közlekedtetjük: VILLAMOSFORGALOM: 31-én 24.00-ig valamennyi vi­viszonylaton a járatok szabad szombati napokra érvényes me­netrend szerint közlekednek. 24.00- tól Tiszai pályaudvarról induló 1-es villamosjáratok: 24.00, 0.30, 1.00, 1.25, 1.50, 2.15, 2.40, 3.05, 3.30. 24.00- től Diósgyőr végállomás­ról induló 1-es villamosjáratok: 0.15, 0.35, 1.05, 1.35, 2.00, 2.25. 2.50, 3.15, 3.40. A Vasgyár forgalmát ebben az időben 0-ás lcörjáratokkal biztosítjuk. Január 1-én 3.40-től va'ameny- nyi járat ünneonápi menetrend szerint közlekedik. AUTÖBUSZFORG ALOM: 31-én 24.oo-ig valamennyi vi­szonylatban a járatok szabad szombati naookra érvényes me­netrend szerint közlekednek. Ja­nuár 1-én 0.00-tól az alábbiak szerint indítunk autóbuszokat: 1- es vonal: Tiszai pályaudvarról indulnak: 0.15. 0.50. 1.25. 1.55, 2.25. 3.00. Majális-parkból indulnak: 0.21, 0.46, 1.25, 2.00, 2.30, 3.00, 3.31. 2- es vonal: * Búza térről indulnak: 0.20, 0.40, 1.10. 1.40. 2.10, 2.40, 3.10. Tapolcáról indulnak: 0.40, 1.00, 1.30, 2.00. 2.30, 3.00, 3.30. 3- as vonal: Búza térről indulnak: 0.02, 0.40, 1.40, 2.40, 3.40. Szirmáról indulnak: 0.17, 1.00, 2.00, 3.00, 4.00. 4- cs vonal: Búza térről indulnak: 0.05, 0.50, 1.40, 2.40, 3.40. Görömbölyről indulnak: 0.25, 1.10, 2.00, 3.00, 4.00. 5- ös vonal: Majális-parkból indulnak; 0.48, 1.23. 1.58, 2.20, 2.58, 3.30, 4.01. Lillafüredről indulnak: 0.10, 1.00, 1.35, 2.10, 2.40, 3.10, 3.45, 4.13. G-os vonal: Marx térről indulnak: 0.05, 0.45, 1.45, 2.45. Perecesről indulnak: 0.21, 1.05, 2.05, 3.05. 7-es vonal: Búza térről indulnak: 0.17, 1.00, 2.00, 3.00, 4.00. Felsőzsolcáról indulnak- 0.30, 1.15, 2.15, 3.15, 4.15. 19-es vonal: Marx térről indulnak: 0.05. 0.45, 1.45, 2.45, 3.45. Komlóstetőről indulnak: 0.20, 1.00, 2.00, 3.00, 4.00. 14-es vonal: Repülőtérről indulnak: 0.17, 0.47, 1.17. 1.47, 2.17, 2.47. Cementgyártól indulnak: -0.10. 0.35, 1.05, 1.35, 2.05, 2.35. 3.05. 31-én üzemzártától 1-én üzem­kezdetig nem közlekednek jára­tok az 1/D, 101, 101/B. 103, 4/A, 8. 9, 10, 11, 12, 15. 16, 21, 121. 23, 24, 29, 32-es vonalakon. Január 1-én minden viszony­laton a járatok ünnepnapi me­netrend szerint közlekednek. A szilveszter éjjeli forgalomra való tekintettel a Szemere ut­cai és a Marx téri jegypénztá­rainkat egész’ éjjel nyitva tart­juk, a Búza téri és Tiszai pá­lyaudvari jegykiadó automaták folyamatosan üzemelnek. MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VALLALAT Az Egyesült Államok célja: Mii államek nepyeríse az eiviptoiii—izraeli pártazéilliez Az Egyesült Álamok nem adta jóváhagyását a Jordán folyó nyugati partjára és a Gaza-övezetre vonatkozó Be- gin-tervhez, de „jó kiindu­lópontnak” tekinti azt a to­vábbi béketárgyalásokhoz — ielentette ki újságíróknak Cyrus Vance külügyminiszter a Washingtonból Varsóba tartó elnöki repülőgép fedél­zetén. Vance kijelentette: Szadat és Begin iszmailiai tárgyalá­sain történt haladás. „Termé­szetesen nem szabad elvárni, — fűzte hozzá magyarázólag a már a Szadat szájából is­mert formulát —, hogy egyet­len egy találkozó megoldja az immár harminc év óta tartó összes közel-keleti prob­lémát.” Vance, aki ezúttal hivata­losan is közölte, hogy részt vesz az egyiptomi és az izra­eli külügyminiszter január 15—16-án Jeruzsálemben megtartandó tanácskozásain — hangsúlyozta: a tárgyalá­sok igen nehéz szakaszba ju­tottak. A megoldásra váró legfogasabb kérdések egyiké­nek a palesztin problémát említette. „Remélem — mon­dotta —, hogy a nem túl tá­voli jövőben a palesztinok is bekapcsolódnak a tárgyalá­sokba, részt vesznek saját jö­vőjük eldöntésében.” „Szeret­ném világosan hangsúlyozni, hogy az Egyesült Államok nem adta jóváhagyását a nyugati parttal (a Jordán fo­lyó nyugati partja) és a Gaza- övezettel kapcsolatos Begin- javas)átokhoz, azonban jó ki­indulópontnak tekinti azokat a további tárgyalásokhoz.” A palesztin „otthonnak” — ezt a kifejezést használta Vance a „palesztin állam” helyett — a legszorosabb kapcsolatokat kell fenntartania Jordániá­val”. Vance szerint ezért kü­lönösen fontos, hogy mi a véleménye Husszein jordániai királynak a Begin-tervről, hogy milyen konstruktív mozzanatokat lát benne, s hogv mi okoz számára nehéz­séget. Carter elnök éppen en­nek kiderítésére' találkozik Husszeinnel Teheránban az új év első napján — jelentette be Vance. Tüntetései Cilién Heves összecsapások rob­bantak ki Santiagóban a fasiszta Pinochet-junta támo­gatói és ellenzői között. A belvárosban rendőrök támad­tak a' január 4-re tervezett népszavazási komédiát ellen­ző tüntetőkre. Riasztólövése­ket adtak le, s a Prensa La­tina szerint több tüntetőt le­tartóztattak. Pinochet államfő —, aki a népszavazási terv miatt szem­bekerült más generálisokkal — csütörtökön felkereste Santiago négy elővárosát. Hívei előtt azt bizonygatta, hogy a január 4.-i népszava­zásnak „semmi köze sincs a belpolitikai problémákhoz”, a kormányzat iránti „szolidari­tás kinyilvánításáról”, az „or­szág szuverenitásának védel­méről” van szó „az ellenség­gel” szemben, amely határo­zatot nyújtott be az ENSZ- ben. Chilei baloldali pártok száműzetésben élő képviselői csütörtökön Rómában sajtó- értekezleten ismertették a tervezett népszavazási komé­dia kapcsán a fasiszta katonai juntában kirobbant súlyos nézeteltéréseket. Megerősítet­ték, hogy Gustavo Leigh re­pülőtábornok, a chilei légierő főparancsnoka a juntához in­tézett levélben elutasította a népszavazást. A tábornok sze­rint ugyanis a tervezett nép­szavazásban „a légierő tekin­télye forog kockán”, s hogy a népszavazás kiírásáról szóló rendeletről csak utólag, mint befejezett tényről tájékoztat­ták a négytagú junta három tagját. Harc a tárcáiért S oares után tehát ismét Soares. Kormányalakításra ismét a Szocialista Párt főtitkára kapott megbízást Portugáliában, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a válság megoldódott. Ellenkezőleg mintha most kezdődnék! Már Eanes államfő szerda esti bejelentése heves felhá­borodást váltott ki. A jobboldali szociáldemokrata párt szóvivője ugyanis közölte: az elnök döntését velük senki nem vitatta meg. Soares azóta ismételten kijelentette: szó sem lehet koalíciós kabinetről. Legfeljebb annyiban mó­dosulhat a leendő kabinet a korábbi szocialista párti kor­mányhoz képest, hogy a PSZP politikusain kívül úgyne­vezett személyiségeket is számításba vesznek a miniszteri kinevezéseknél. Ebből azután máris éles vita kerekedett a portugál jobb­oldal két pártja között. A CDS berkeiben nem csináltak titkot abból, hogy Soares elképzelése kivívta tetszésüket. Szerintük ez a formula ideális az új kormány megala­kítása szempontjából. A Demokrata Szociális Centrummal szemben a szociáldemokraták az elutasítás álláspontjára helyezkedtek. Ók ugyanis a két jobboldali párt, az övék és a CDS koalíciójában látják az egyetlen kivezető utat, s ezt a megoldást a CDS — úgymond — elárulta. A baloldal legerősebb pártja, a Portugál Kommunista Párt mindenfajta jobboldali kalandtól meg szeretné óvni az országot, s ismételten felaiándotta a két munkáspárt koalíciójának megalakítását, amit viszont Soares elutasí­tott. Alvaro Cunhal pártját azonban mégsem lehet kire- keszteni a kabinetből, noha Soares látszólag erre törek­szik. Míg ugyanis saját pártján kívül a CDS-nek is haj­landó valamely személyiségen, vagy személyiségeken ke­resztül közvetve tárcát juttatni, a kommunisták legfel­jebb államtitkári tisztséggel kellene, hogy beérjék, amit a PKP nyilvánvalóan nem fogad el. Soares tehát a megbízást ugyan megkapta az új kabinet megalakítására, ezzel azonban a liszaboni válság tovább éleződött. Heves összecsapás várható a szocialisták és a kommunisták, Soares pártja és a jobboldali ellenzék kö­zött. Eddig csupán egyetlen halvány biztató jel mutat­kozik: a jobboldal egysége fölbomlott. A CDS és a szo­ciáldemokraták együttműködése, az úgynevezett „demok­ratikus konvergencia” — az Arriba című spanyol lap ér­tesülése szerint — a múlté. A tárcákért folytatott ádáz küzdelem viszont most kez­dődik, s a jelekből íté . még jó ideig el is tart Lisza- bonban. Pakisztáni letartóztatások A pakisztáni katonai kor­mányzat pénteken reggel visszavonta azt a csütörtöki közleményét, amely szerint szabadon bocsát 11 109 poli­tikai foglyot. Megfigyelők a döntést az amnesztia elha­lasztásaként értékelik. Rawalpindiben három hó­naptól egy évig terjedő bör­tönbüntetésre ítélte csütörtö­kön egy katonai bíróság Zulfikar Ali Bhutto volt pa­kisztáni kormányfő tíz hívét, a pakisztáni népfront akti­vistáját. aki az ország észak- nyugati részén fekvő Pesha­war városában nemrég tün­tetésen vett részt. Ügyüket a statáriális törvények szerint tárgyalták. Több más városban is le­tartóztattak néppárti aktivis­tákat, s az AFP hírügynök­ség ezt összefüggésbe hozza a párt január 5-re tervezett demonstrációival, amelyekre Bhutto 50. születésnapja ad alkalmat. Miar jnternaciinalislák nyomában (IV.) Kossuth-nóta Irkutszkban Az irkutszki repülőtéren zömök, kö­zépkorú férfi vár bennünket. Először azt hittem rosszul hallok: — Kolozsvári — mutatkozik be, azután oroszul folytat­ja. Igen, Vologya Kolozsvári kollégánk, a néhai Kolozsvári Lajos magyar inter­nacionalista fia, a helyi televízó infor­mációs osztályának vezetője. Irkutszk egyik főútvonalán, modern épületek között, kis parktól övezve, jel­legzetes pirostéglás, régi ház emelkedik. Talán csak annyi változhatott az épüle­ten, hogy a hagyományos ablakokat tükör-ablakokra cserélték. A kapuban régi barátom, Gerold Konsztantyinov, a baráti társaság elnöke üdvözöl. Míg az első mondatok után kollégáimmal ismer­kedik, jóleső érzés elgondolkodni azon, hogy Irkutszkban csakúgy, mint más szovjet nagyvárosban, otthona van a barátságnak. A kényelmes fogadóterem vitrinjeiben különböző delegációk ajándékai. A fala­kat a Szovjetunióban járt szocialista országok párt- és kormányküldöttségei­nek látogatásáról készült képek díszítik. Ebben a szinte otthonos környezetben beszélgetünk a Szovjet—Magyar Baráti Társaság munkájáról, miközben tekin­tetünk gyakran téved az ajtó felé: ide­várunk egy magyar internacionalistát is. Kisvártatva hangok hallatszanak a lép- csőhazból. Idős, alacsony ember jelenik meg az ajtóban — három fia kíséreté­ben. Eliksz Alexandrovics Márkus, azaz, ahogy itthon mondanák, Márkus Elek. A 89. életévében levő Elek bácsi szemei ma is fiatalosan csillognak — s mint fiai mondják, előző nap egymaga 30 zsák krumplit szedett ki a földből. Márkus Elek Budapest környékén szü­letett, arra már nem emlékszik, hogy pontosan hol. Apja vasúti munkás volt. Ö pedig a cipész mesterséget tanulta. 1915-ben Baranovicsi környékén esett fogságba és mint hadifogoly Csitába ke­rült. 1917-ig van ott, majd beáll Lazó egységébe, azután csekista lesz. Még 1919-ben szerveznek egy kommunát, ké­sőbb ő lesz a kolhoz elnöke, majd a szakmájában dolgozik. Tagoltan és lassan magyarul kérde­zem, mit tudott annak idején családjá­ról. A kérdést megérti, de oroszul vá­laszol: tudja, hogy szülei meghaltak és három bátyja elesett az első világhábo­rúban. Évtizedek óta nem hallott magyar szót, és már a legegyszerűbb, leghasz­nálatosabb magyar szavakra sem emlék­szik. Majd kézről kézre jár egy megsár- gult fénykép, amelyről szembenéz ve­lünk a fiatal Márkus Elek, a Burját Nemzeti Terület pártkonferenciáján. 1922-ben nősült, orosz lányt vett felesé­gül, aki négy fiút szült neki. Ele.k bá­csinak 9 unokája és 4 dédunokája van. Irkutszktól mintegy 200 kilométerre, Ba- jandajban, egy kis burját településen él. Mellette ülnek fiai, az 51 éves Alexan­der, az 52 esztendős Vili és az 50 éves Vlagyimir — magyarul ők sem beszél­nek. Szeretettel hallgatják apjuk szavait ezek a javakorabeli férfiak, akik szin­tén megjárták a háború poklát. Az emlékezés, anekdotázás vacsora közben is folyik. Nem remeg az öreg keze, amikor Szibériára és Magyar- országra üríti vodkával színültig telt poharát. Mint az egyszerű szibériai emberek, nyílt szívűek, vidámak, ha úgy illik, tartózkodóak, mind a négyen. Meg­figyeltem természees intelligenciájukat, nem ették végig a vacsorát. Mindegyi­kük hagyott a tányérjában valamit — bizonyára azért, nehogy azt higgyék, hogy mohók. A szibériai nép ilyen jel­legű magatartásformái mind a mai napig megmaradtak. Étkezés közben gyakoriak a tósztok. Különös ez a szertartás. A mondanivaló „koreográfiája”, az elmés fordulatok és csattanók, az érzelmekre ható mély gon­dolatok, az érdekes és élvezetes ízek mellett, szellemi táplálékot is jelente­nek. A késő estébe nyúlt a vacsora és mint ilyenkor szokott lenni, a vidámság nó­tát fakasztott, felcsendüllek a népdalok. Ekkor Márkus Elek emlékezetének mé­lyéről felszínre került a Kossuth-nóta. Ezúttal már másodszor jártam Szibé- | ria földjén. Másodszor ismerkedtem az j Angara két partján felépült Irkutszk nevezetességeivel: viszontláthattam az irkutszki villamos-erőművet, utaztam szárnyashajóval a felduzzasztott Anga- rán, újra megcsodáltam Irkutszk remek­mívű faépületeil, az ablak- és ajtótokok facsipkéit, a hatalmas alumíniumkombi­nátot és a természet csodálatos ajándé­kát: a Bajkált.. Bárhol jártam, meggyőződhettem Szi­béria lendületes fejlődéséről, van itt olaj, gáz, színes- és nemesfémek, az er­dők fát és nemes préméket adnak, ki­meríthetetlen a hatalmas folyók ener­giája. S ott vannak a legnagyobb kin­cset jelentő szibériai emberek, a régiek és az újak, akik két kezük munkájával azon fáradoznak, hogy még jobb, még szebb életet teremtsenek hazájukban. Jó arra gondolnunk, hogy az októberi for­radalom idején magyar internacionalis­ták is harcoltak itt, felismerve, hogy saját hazájukért, saját szabadságukért is küzdenek. Jó tudni azt is, hogy ba­rátaink élnek ezen a vidéken, akik ked­ves egyéniségükkel — egyszerűségükkel, nyíltságukkal —. emberségükkel bevés­ték magukat emlékezetünkbe. Boros Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom