Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-30 / 306. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1977. december 30., péntek Múzeumi számvetés Jelenlét a mindennapokban Alkotóház Gomorszoloson Versenytársak vagy szövetségesek? Napjainkban sokfelé készül számvetés, mit végeztek a különböző intézmények a most záruló évben, illetve milyen fő feladatok áilnak előttük. A szokásosnak megfelelően ilyen számvetést készített a Borsod megyei Múzeumi Szervezet is. © A múzeumi szervezet az éves munka legjelentősebb eredményét a közművelődési jeladatok terén, a közművelődési munkák minőségi és mennyiségi fejlesztésével, a kapcsolódó múzeumi szolgáltatások színvonalának további emelésével érte el. Lényegeset lépett előre az ifjúság múzeumlátogatásának szám- szerű növelésében. Harminc- nyolc kiállítás készült el az év folyamán, amelyek között kiemelkedő volt a lapunkban is többször említett A Petró-gyűjtemény remekei című, de feltétlenül említést érdemel a visszatekintésben a szlovákiai városokban megrendezett Borsod népművészete című kiállítás, a Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban napjainkban is látható Észak-magyarországi üveghuták, a Szerencsen bemutatott Kalasnyikov fametszet-kiállítás, és fontosnak ítélhető az Encsen nyitott Abaúj népművészete című bemutató. A kiállítások és a javuló propagandatevékenység eredményeként emelkedett a múzeumok látogatott-, sága és novemberig túlhaladta a 450 ezret. A múzeum munkatársai a helyi rádióban előadássorozatot tartottak, ugyancsak a TIT-ben is. összességében arról adhatnak számot a múzeumi szervezet vezetői, hogy a Herman Ottó Múzeum rendezvényei a megye közművelődésének homlokterében voltak. Egy másik tevékenységi fő területe a múzeumnak a feldolgozó, illetve tudományos munka. A korábbi évekhez képest jelentősebb teret kaptak a kiadványokban a múzeum munkatársai. A tanulmányok az 1976-ban indult középtávú tudományos tervben megfogalmazottak szerint készültek. Elkészült egy, készülőben van három doktori disszertáció, több országos téma kutatásába ^kapcsolód- , tak be a muzeológusok. Igen jelentős feladat volt a most záruló évben a múzeum majdani új épületének átvételre előkészítése, újabb gyűjtemények elhelyezésének megtervezése. Miskolcon is folyamatban van egy gyűjtemény elhelyezése kiviteli tervének / készítése, valamint Tokajban egv megfelelő mú- zeuménület átvétele. Hasonló módon felújítanak egy épületet Pácinban. Mjnt lapunkban is hírt adtunk róla. Encsen megnyílt az Aba- úji helytörténeti gyűjtemény, amely a bemutatáson kívül nénrajzi és helytörténeti kutatást tűzött ki célul. Nem sikerült viszont előrelépni a megyei és a városi feladat- tervekben szereplő miskolci ipartörténeti és munkásmozgalmi kiállítás elhelyezésének ügyében. A kiállítás anyagának feltárását 's annak tudományos előkészítését folyamatosan végezték. A múzeumi számvetés részletesen beszámol a régészeti osztálv különböző ásatásairól és leletmentéseiről, a történeti osztály kutatásairól, anyagbeszerzéseiről, a néprajzi és képzőművészeti osztály végzett munkájáról, anyaggyarapodásáról. Ugyancsak számot vet a vidéki múzeumok tevékenységével. Mindezeket itt felsorolni nincs mód, a legjellemzőbb eseményekről és adatokról évközben tudósítottunk. ® Nem szünetelt a múzeumnak a kiadványi munkája, elkészült a miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. kötete, a Borsodi Kismo- , nográíiák három újabb kötete, valamint a Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványainak 8. kötete. Jelenleg két évkönyvkötet és egy közleménykötet van nyomdában, és elkészült a Herman Ottó Múzeum kiadványainak bibliográfiája. A múzeum valamennyi tudományos munkatársa több tanulmányt készített, doktori disszertációt írt, kötetet készített elő. Az ismeretterjesztő tevékenységre jellemzőként érdemes feljegyezni, hogy a Herman Ottó Múzeumban négy időszakos kiállítást rendeztek, a Képtárban ötöt, a diósgyőri várban egyet, Szerencsen hetet, Tokajban hármat, Borsodnádasdon egyet, Sárospatakon ötöt, más helyeken további tizenhatot. Ezek közül nem egy vándorkiállítás is volt. Ezeknek tizenkét kiállítási vezetőt nyomattak, illetve adtak ki. Folyamatosan meghirdették az Ist- vánffy Gyula honismereti és néprajzi gyűjtöpályázatot,. s a múzeum munkatársai egy sor egyéb közművelődési és ismeretterjesztési tevékenységbe kapcsolódtak be. ® Az új esztendőre legelső fy feladatként a közmű velődé si munka mennyiségi és minőségi fejlesztését tűzték n.aguk elé, a múzeum munkatársai. További fő feladat az ipartörténeti és munkás- mozgalmi kiállítás anyagának további gyűjtése. Ugyancsak a fő f-’adatok között szerepel az országos középtávú todományos tervben megfogalmazott témák kutatása és publikálása, a tudományos munka erősítése, a múzeum munkatársai tanulmányainak különböző orgánumokban történő publikálása. részvállalás a megye régészeti, történeti, néprajzi, népművészeti és művészet- történeti múltjának feltárásában, és ezzel Borsod társadalomtudományi kutatásában a múzeum bázisjellegének erősítése. Az előző év számvetésében említett különböző 'gyűjtemények elhelyezése is fontos feladata az 1978-as évnek, csakúgy, mint a tokaji leendő múzeumépület felújítása, segítségnyújtás a Leninvárosi ipartörténeti gyűjtemény kialakításához, valamint az encsi Abaúji helytörténeti gyűjtemény erősítéséhez. Tovább kívánják fejleszteni a kapcsolatot a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság egyik üzemével, valamint a miskolci Gyermekvárossal. Közművelődési kapcsolatot kívánnak kifejleszteni a Lenin Kohászati Művekkel és a Diósgyőri Gépgyárral. Elkészítették az éves munkatervet, amely osztályokra és tudományos munkatársakra bontva pontosan meghatározza a gyűjtés és gyűj- teménygvarapítás, a tudományos feldolgozást az ismeretterjesztés feladatait. Érdemes megemlíteni, hogy az állandó kiállítások mellett huszonöt időszaki kiállítást terveznek Miskolcon és a megyében, többféle kiadványt terveznek, és igen jelentősen kívánják növelni az olyan jellegű közművelődési tevékenységet. amely szoros kapcsolatot biztosít különböző üzemek dolgozóival, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemmel, középiskolákkal, s általában a múzeumnak a mindennapi közművelődési életben való rendszeres közreműködését biztosítja. (bm) A jövő év közművelődési feladatait vitatták meg az elmúlt napokban Özdon. Elsősorban arra kerestek vá- | laszt, hogyan tudnák biztosítani a munkásművelődés eddiginél jobb feltételeit. Sajátos problémát jelent ugyanis, hogy az ózdi üzemek dolgozóinak jelentős ré.sze bejáró munkás, akiknek a művelődési igényeihez a feltételeket lakóhelyükön kell megteremteni. Ezért szeretnék, ha az üzemi szakszervezeti bizottságok nagyobb segítséget nyújtanának a községi tanácsoknak a könyvtárak és a művelődési házak fejlesztéséhez. Gömörszőlősön a helyi honismereti kör kezdeményezésére a jövő esztendőben — e program részeként — alkotóházat hoznak létre. A Gömörszőlősi községi Tanács és a környező termelőszövetkezete«: anyagi támogatással segítik az új kezdeményezést. A június 1-én megnyíló alkotóház-kezdetben csak a járás, később más tájak alkotóit is vendégül látja. A szállást faházakban biztosítják. Az ezt követő években Ke- lemérben a régi Gömör megyében szokásos szövést és fonást bemutató tájházat, Putnokon pedig tájmúzeumot létesítenek. NAPJAINK sokat vitatott kérdése: egymás létére törő konkurrensek vagy egymás hatását felerősítő, kulturális emelkedést hozó szövetségesek-e a televízió, a film, a rádió, a könyv meg a színház? Az elméleti válasz olyan egyértelmű, hogy magát a kérdést megszüntetni látszik: a mozgó kép sokféle módon ébresztnet irodalmi érdeklődést (regények, elbeszélések film vagy tv adaptációja; írók, színészek közvetlen megszólaltatása; irodalmi viták a tv-nézők nyilvánossága előtt; színházi közvetítések — amelyek nem pótolván az „igazit” annak megnézésére késztetnek —- közeli és távoli tájak, városok bemutatása; történelem, művészet, néprajz, természettudomány témaköreiből vett ismeretterjesztő filmek és még sok minden ébreszt csak a könyvek segítségével kielégíthető kíváncsiságot); az olvasmányélmények viszont gyakran kívánják a képi kiegészítést (például útleírás, művészettörténet); és a színházlátogató szívesen nézi meg kedvelt művészeinek portréfilmjeit. Elvileg tehát kétségtelen a szövetséges helyzet, a sokféle kölcsönhatás, olyannyira, hogy feleslegesnek tűnik a további töprengés. Mégsem az. A gyakorlat — mint annyi más kérdésben is —, nem követi feltétlenül az ésszerűséget. A ráció ugyanis az „elvont emberre” szabott, ám a valóságos egyéniség a maga pszichológiai kötöttségeiben vergődik. * A mozgó képet a nagy filmesztéta, Balázs Béla korunk népművészetének nevezte. A megállapítás eredeti ugyan, de csak látszólag helytálló. A film (a továbbiakban vegyük egy kalap alá a tv-vel, mert mondanivalónk szempontjából szerepük azonos) „fogyasztója” valóban az egész nép; készítőinek serege is növekszik, gondoljunk az amatőrfilmesek óriási táborára. A népművészet lényege( azonban nem az, hogy sokan „fogyasztják”, és sokan hozzák létre, hanem, hogy közösségben születik, magán viseli egy adott közösség jellegzetességeit és — a tárgyi alkotásokat kivéve — a közösség kollektíván formálja, alakítja, csiszolgatja, miközben térben és időben (szomszédainak, illetve utódainak) terjeszti. Ezt a kollektivitást (alkotók és „fogyasztók” azonosságát) semmiképp sem találjuk meg a mozgó képnél, a televízió meg éppen ellene hat, mert az egyént szabad óráiban otthonához láncolja és így társas kapcsolatait sorvasztja. E kapcsolatok hiánya halványítja a szellemi életet is. Amint a népek történetében a tengeri hajózás, az egymással való érintkezés kultúrák gyors kibontakozását tette lehetővé, úgy az egyén életében is óriási lendítőerő a gondolatcsere, a gondolatok összeszikrázása. Olvasáspszichológiai felmérésekből tudjuk, hogy sokkal többet olvasnak, akiknek van kivel megbeszélniük könyvélmé- nyeiket. A mozgó kép azonkívül mértéktelen fogyasztás esetén Passzivitást kelt, megbénítja a személyiség cselekvő erejét. Különösképpen akkor,' ha valaki kisgyermekként nő hozzá a képernyőhöz, ha azt szülei amolyan „házi Tegyel- mezőnek”, „ingyen dadának” tekintik. A‘z ilyen gyermekben kialakul a képi gondolkodás túlsúlya, s ez elnyomja a fogalmi, azaz elvont gondolkodás képességét, szintúgy a bontakozó képzeletet is. (Nem szólva az idegrendszerre és a látásra ható egészségügyi ártalmakról!) Az ilyen gyermek elkábul a benyomásoktól, dekoncent- rált, felületes lesz, s el sem jut oda, hogy a fáradságosabb, de maradandóbb ismeretszerzés fogalmi, —• vagyis könyvekre alapozott — útját járja, megteremtvén magában a megismerés eszközeinek áhított szövetségét. Mindez persze nemcsak a gyermekre, hanem a műveltség első lépéseinél tartó felnőttre is érvényes. Pasz- szivitás, kényelem, elzárkózás; megannyi akadálya, hogy az előbb említett versenytársakból szövetségesek legyenek. Mert ez az ésszerű és természetesnek látszó szövetség csak abban a belső harmóniában ' valósulhat meg, amit az egyén a különféle ismeretszerző eszközök okos felhasználásával önmagában kialakít. Az aránytalanságokból eredő torzulások ellen csak akkor tudunk védekezni, ha a mozgó kép* pszichológiai hatásának veszélyeivel őszintén szembenézünk. Könnyű — és felületes — megoldás lenne a statisztikák számaival megnyugtatni magunkat: évről évre több könyv fogy nálunk, köztük olyan magas szintű művek is, amelyekhez hasonlókat egy emberöltővel ezelőtt legfeljebb néhány százan, ha olvastak. A fejlődés kétségtelen, ám az is tény, hogy a lakosság fele nem olvas rendszeresen, harmada pedig egyáltalán nem vesz könyvet a kezébe. Naponta tapasz! aljuk, hogy kétmilliós fővárosunkban hiánycikk a színház- iegy, de ha a színházi férőhelyek számát a lakosságéhoz viszonyítjuk, nyomban kiderül, nem a színházlátogató sok, — a színház kevés. * Végül még néhány szót a rádióról, amely oly nyilvánvalóan szövetséges, hogy versenytárs mivolta fel sem merül. Szerény doboz, szemünket nem rongálja, nem pótol sem látványt, sem könyvet, gondolkodásunkat inkább fogalmi útra tereli, jótétemény, a magánosoknak, s leginkább egyhangú, manuális munkák végzőinek: szépirodalmi, ismeretterjesztő műsorai más tevékenység közben is pallérozzák elménket, s gyakran rábírnak egy-egy könyv kézbevételére. NEM FÉLÜNK a „Guten- berg-galakszis” alkonyától, a könyvkultúra hanyatlásától: a könyv évezredeken ál kévéseké volt, s most már gyűrűzve terjed, hogy mind többeké legyen. Az a kívánsá sugallja e sorokat, hogy kép társulva a könyvhöz, hanghoz, a játékszínhez, égé: népünk körében szolgálja szabacf n szárnyaló gondol; tol. A közműveltséget, amel csak közösségi lehet. Bozóky Éva Értesítjük Miskolc város lakóit, hogy 1978. január 2-től a fenyőfák gyűjtését elkezdjük Kérjük, a lakásokból kikerülő fenyőfákat a szemét- gyűjtő edények mellé elhelyezni szíveskedjenek. MISKOLCI KÖZTISZTASÁGI VALLALAT TOTÓZÓK! Az 53. heti totószelvényen szereplő olasz bajnoki mérkőzések lejátszásának ideje: december 31., szombat. Az e heti szelvények beérkezésének határideje decemto 31., szombat déli 12 óta A miskolci totó-lottó kirendeltségek nyitva tartási rendjt a következő: ' december 30., péntek, a szombaton szokásos nyitva tartás, december 31., szombat, a vasárnap szokásos nyitva tartás, január 1-én a kirendeltségek zárva maradnak. A vidéki totó-lottó kirendeltségek nyitva tartási rendje: december 30., péntek, a szokásos pénteki nyitva tartós, december 31., szombat, a kirendeltségek zárva maradnak. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács V. B. Hletményhivatala (Miskolc, Tanácsház tér 1.) felvételt hirdet ÜGYINTÉZŐI MUNKAKÖRÖK betöltésére. A munkakörök betöltéséhez feltétel: középiskolai végzettség. A felvételnél előnyben részesülnek az SZTK-ügyiitfézői képesítéssel rendelkezők, illetve a gyakorlott bérelszámolók. Bérezés a munkában töltött évek számúiéi is függ.
