Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-29 / 305. szám

1977. december 29., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 A megyei pártbizottság megtárgyalta: 1 gazdasági n mérlege i és a iü éli feladatok tata A jövő évben az ötödik öt­éves terv félidejéhez érünk, s ez igen fontos időszak a terv teljesítésének szempont­jából. Az eddigi számítások azt mutatják, hogy nincs szükség a tervben meghatá­rozott lő gazdaságpolitikai célok megváltoztatására. A célok elérése' azonban meg­követeli, hogy a hatékonyság fokozásával, a minőség 1 javí­tásával erősítsük a népgazda­ság egyensúlyát tartósan ja­vító folyamatokat. A megyei pártbizottság éppen ezért megállapította, hogy az irá­nyítás és a végrehajtás min­den szintjén alapvető fel­adatnak kell tekinteni me­gyénkben is a termelési szer­kezet fejlesztését, a műszaki színvonal emelését, a beru­házások tervszerű megvalósí­tását, az állóalanok gazdasá­gos kihasználását, az ésszerű takarékosságot, a munkaerő hatékony foglalkoztatását. Műszaki fejlesztés cs egyensúly A Központi Bizottság ha­tározata alapján az ipari ter­melésnek országosan 5,5—ti százalékkal kell növekednie, amely 3—1 százalékos bel­földi és 11—12 százalékos ex­portnövekedést biztosít. A tervezettnél gyorsaab ütemű növekedés csak akkor áll ér­dekünkben, ha az megfelel a hatékonysági és egyensúlyi követelményeknek. A műszaki fejlesztések eredményeit is gyorsuló ütemben kell hasznosítani. Ehhez szelektíven kell foly­tatni a kutatási eredmények bevezetését. A megyei párt- bizottság legutóbbi ülésén hangzott el ezzel kapcsolat­ban, hogy szervezési intézke­désekkel biztosítani kell a megyei építőipari vállalatok­nál a nagy termelékenységű gépek kihasználását, a ház­gyári termékek többcélú fel­használásának meggyorsítá­sát. A kohászatban, a minő­ségi, értékesebb, magasabb feldolgozottságé termékek arányát kell növelni, s erre megvannak a lehetőségek. Tovább javíthatók az ered­mények a vegyiparban is, a müanyagfeldolgbzás bővítésé­vel. A pvc-nyílászárú szer­kezetek, falburkoló elemek gyártásának bővítésére, a fel­használás kiszélesítésére is van még kihasználatlan le­hetőség. A megyei pártbizott­ság felhívta a megye építő­iparának figyelmét rá, hogy használják jobban a korsze­rű termékeket. Az Észak­magyarországi Vegyiművek­ben a növényvédő szer érté­kesítését kell biztosabb ala­pokra helyezni, például na­gyobb részt vállalva* a szov­jet—magyar agrokémiai egyezmény teljesítéséből. Üzemeink ismerik az ex­portlehetőségeket és -felada­tokat. Jól tudják, hogy a gyártmányszerkezet korsze­rűsítése melleit, szükség van az exportkötelezettségek pon­tos. jó minőségű teljesítésére. A termelő- és külkereskedel- rpi vállalatok kapcsolatán is lesz még mit javítani az új évben. kenységtöl, az exporttal való foglalkozást továbbra is rendkívül fontos politikai kérdésnek tekinti a megyei pártbizottság. A hatékonyabb gazdálko­dás lehetőségeit vizsgálva a megyei pártbizottság ülésén sok szó esett a munkaerő- gazdálkodásról, annak javí­tásáról. Növekvő gazdasági feladatainkat ugyanis lénye­gében a meglevő munkaerő­vel kell megoldanunk. Éppen ezért az ésszerűbb munkaerő­gazdálkodás a fizikai dolgo­zók és az alkalmazottak kö­rében egyaránt követelmény. Nem lehet belenyugodni ab­ba, hogy a tartós munkaerő- hiány mellett az alkalmazot­ti létszám növekszik. A gaz­dálkodó egységeknek na­gyobb gondot kell fordítani­uk a munkaerővel való ész­szerűbb gazdálkodásra, a munkaidő-veszteségek mér­séklésére, a munkafegyelem javítására, a belső munka­erő-tartalékok feltárására és hasznosítására. A megyei pártbizottság ez­zel kapcsolatban a követke­ző feladatokat állítja a párt- szervek elé az elkövetkező időszakban: bátorítsák min­den szinten a gazdasági ve­zetőket abban, hogy a ha­nyagul dolgozókkal, az in­dokolatlanul gyakran mun­kahelyet változtatókkal, a táppénz- és munkafegyelmet sértőkkel szemben következe­tesen alkalmazzák a törvé­nyes szankciókat. A beruházások tervszerű szabályozása A Központi Bizottság az 1978-as népgazdasági terv egyik legnehezebb kérdésé­nek a beruházások tervszerű szabályozását tartja. A nép- gazdasági egyensúly helyzete akt indokolja, hogy a beru­házások összege ne haladja meg az V. ötéves tervben 1 f)78-rg számított 173 milli­árd forintot. Az lí)78-ban induló két nagyberuházás közül az egyik — az LKM kombinált acél­mű — megyénkben valósul meg. Emellett hat nagyberu­házás kivitelezése van folya­matban. A jövő évben telje­sen be kell fejezni az Özdi Kohászati Üzemeknél az acélgyártás fejlesztését, Mis­kolcon a Húskombinátnál a különböző okok miatt elma­radt munkálatokat. A PVC—• lll-hál, a Polipropiléngyárnál és a Tiszai Erőműnél meg kell teremteni a próbaüze­melés, illetve üzembe helye­zés feltételeit. Ugyancsak fontos az LKM kombinált acélmű beruházás zökkenő­mentes indítása és a Diós­győri Géogyár technológiai rekonstrukciójának a terve­zettnek megfelelő ütemű ki­vitelezése. Mindezek mellett érvényt kell szerezni a vállalati be­ruházások szabályozásának. A vállalati pártszervek csak olyan beruházásokkal értse­nek eevet, amelyeknél a dön­tés előtt egyértelműen tisz­tázták a beruházási költsé­gek. a pénzügyi tartalékok, a kivitelezési. a gazdaságos működési és értékesítési le­het őséneket. A célcsoportos beruházások — így a lakásépítések is —, nem haladhatják meg az 1078. évre számított értéket. Az úi kezdések a lakásépítés mellett elsősorban a gyer­mekjóléti intézmények, az általános iskolai oktatást és szakmunkásképzést szolgáló létesítményekre irányulhat­nak. E feladatok megoldásá­ban nagy az építőipar szere­pe, ezért különösen szüksé­ges, hogy ott növeljék a tervszerűséget, a szervezett­séget és a fegyelmet. Növekvő feladatok a inező«azdasaji előtt O D A mezőgazdaság jövő évi fejlődésére — figyelembe vé­ve az 1977-es eredményeket, 2—3 százalékos termelésnö­vekedést irányoz elő a Köz­ponti Bizottság. Ezzel a me­zőgazdasági termelés vala­melyest meghaladja az öt­éves tervben 1978-ra számí­tott mértéket. Megyénkben a középtávú tervfeladatok időarányos tel­jesítése csak az országostól magasabb növekedési ütem­mel biztosítható. A jövő évi termés előkészítése jó volt, október végéig 5 százalékkal nagyobb területen vetették el a kenyérgabonát. Az állatál­lomány növekvő száma meg­alapozza az állat- és állati termékek felvásárlási elő­irányzatát. Ahhoz, hogy mezőgazdasá­gunk termelése megfeleljen a magasabb követelményeknek, néhány dologban előbbre kell lépni az 1978-as évben. El­sősorban a munka hatékony­ságán kell javítani. Pontos, bőgj' a zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztésben, a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztésben erősödjenek a kedvező tendenciák, javul­jon a cukorrépa termelés, va­lamint a rét- és legelőgaz­dálkodás színvonala. A felvá­sárló és élelmiszeripari üze­meknek nagyobb felelősséget kell érezniük a termeltetés megszervezéséért, a megter­melt áru rendeltetésszerű fel- használásáért. Ebben segíthet a megyei tanács és az érdek- képviseleti szervek jobb ko­ordinációja. Megyénk mezőgazdasági üzemeinek feszítettebb köz- gazdasági környezetben kell feladataikat megoldaniuk, ezért törekedni kell a helyi lehetőségek teljesebb kihasz­nálására. Javítani kell a gazdálkodó egységek- közötti együttműködést, s az eddigi­nél is nagyobb figyelmet, kell fordítani a vezetés színvona­lának emelésére. A megyei pártbizottság megállapította, hogy a fel­adatok sikeres megoldásához elengedhetetlenül szükséges a dolgozók cselekvő aktivitásá­nak erősítése, s az, hogy a vállalatok, üzemek vezetői fokozottabban támaszkodja­nak a dolgozók alkotó kezde­ményezésére. Biztosítsák a szocialista munkaverseny lendületes folytatását, s a felajánlások legyenek össz­hangban az éves terv céljai­val. A pártszervek és pártszer­vezetek a tervben foglalt gazdaságpolitikai célok eléré­sére összpontosítsák erőiket. A tervek végrehajtására konkrét cselekvési programot dolgozzanak ki, mozgósítsák a párttagságot, a dolgozókat a hatékonyabb, fegyelmezet­tebb munkára. A szakszervezetben, KISZ- ben. a tömegszer vezetőkben és tömeemozgalmakban tevé- kenvkedő párttagok és akti­visták felvilágosító, meeiryő- ző munkával ösztönözzék a dolgozókat az 1970. évi ter­vek telíesitésére. Megvénk dolgozói minden bizonnyal kénesek lesznek a jövő évi megnövekedett fel­adatoknak is eleget tenni. Megyénkben kedvező a poli­tikai légkör a még hatéko­nyabb munkához. ( Vége) Jobb munkaerő- gazdálkodást ! Az V. ötéves terv fő köve­telménye, az egyensúlyi hely­zet biztosítása döntően attól is függ, hogy a hitelt igény­be vett üzemek export ígére­teiknek mennyiben tesznek eleget. Minthogy az egyen­súly megteremtése fő gazda­ságpolitikai követelmény, s ez nagyban függ az eredmé­nyes külkereskedelmi tévé­Szakemberek és szakmnnkások a tenuüsznetkezelekkei A jövő szőlőtermesztő szakmunkásai. Szakmai gyakorlaton az abaújszántói szakmunkásképző iskola tanulói. A mezőgazdaság intenzív fejlesztésének szakaszában megvalósítandó feladatok kü­lönösen fontossá teszik az emberi tényezők, a vezetők, a szakemberek, a szakmun­kások felkészültségének kor­szerűsítését, szakmai és poli­tikai ismereteik állandó bő­vítését. Megyénk mezőgazda- sági szövetkezeteiben ezek az emberi tényezők döntően befolyásolhatják az V. ötéves terv feladatainak teljesítését, a mezőgazdasági termelés to­vábbi dinamikus növelését. Ezért is tűzte ' apirendre a közelmúltban a megyei TESZÖV a tsz-ek szakember- és szakmunkás-ellátottságá­ról, az oktatás és tovább­képzés helyzetéről készített részletes, tanulságos felmérés tapasztalatainak megvitatá­sát. Milyen is megyénk szövet­kezeteiben a szakember- és szakmunkás-ellátottság ? Kezdjük a szakemberekkel. Ha az utóbbi esztendők sta­tisztikáit nézzük, akkor je­lentős fejlődés tapasztalható a szakemberek számát tekint­ve. 1968. és 1976. között ugyanis a szakemberállomány egynegyedével megnövelte­det t. (Ugyanezen idő alatt a termelőszövetkezeti aktív dolgozók létszáma 24 száza­lékkal csökkent.) Legszámottevőbb a növe­kedés a közvetlen termelés- irányító üzemmérnöki és technikusi munkakörökben, de mérsékeltebb a javulás az egyetemi végzettséget igény­lő magasabb vezetői munka­körökben. A fejlődés ellené­re azonban korántsem lehe­tünk elégedettek, mert me­gyénk tsz-einek szakember­ellátottsága még mindig ala­posan elmarad mind a me­gyei állami gazdasági, mind az országos termelőszövetke­zeti átlagtól. Amíg megyénk állami gazdaságaiban 1000 hektár mezőgazdaságilag mű­velt területre öt szakember jut, addig a tsz-ekben cí.ik 2,6. Egy tsz-re megyénkoen áíiagosar 7—8 felsó'OKÜ és 9—10 középfokú végzettségű szakember jut, szemben az országos 10—11. illetve 15— 16 fővel. Jelenleg az egyete­mi végzettséget igénylő mun­kakörök 90 százalékát, a fő­iskolai végzettséget igénylő munkakörök 52 és a középis­kolai végzettséget igénylő munkakörök 74 százalékát töltik be a képesítési előírá­soknak megfelelő szakembe­rek. (És tegyük hozzá, hogy ezt a statisztikát néhol bi­zony „kegyes csalások” is ja­vítják!) Nem kielégítő a szakem­berállomány területi és ága­zati elosztása sem. És itt meg kell említeni, hogy bi­zony a kedvezőtlen adottsá­gú, a legkedvezőtlenebb jö­vedelmezőségű tsz-ek hát­rányban vannak, ezek a gaz­daságok nem vonzók a szak­emberek, főleg a pályakez­dők számára. (Ezért is van igen nagy jelentősége a ked­vezőtlen adottságú tsz-ek 1 szakember támogatásáról szó­ló 32 1977. MÉM—MüM SZ. rendelet következetes végre­hajtásának.) Legrosszabb a helyzet tsz- einkoen a számvitel terüle­tén, hiszen a főkönyvelőknek csupán 11 százaléka rendel­kezik egyetemi vagy főisko­lai végzettséggel. 69 százalé­kuk középiskolát, 20 százalé­kuk pedig csak általános is­kolát végzett. A főállatte- nyésztői munkakörök terüle­tén sem rózsás a helyzet, mert a szükséges egyetemi végzettséggel csak a főállat- tenyésztók 37 százaléka ren­delkezik. Ami a szakmunkás-ellátott­ságot illeti: a növekedéssel itt sem lehetünk elégedettek. Szövetkezeteinkben az aktív dolgozók 34 százaléka beta­nított-, illetve szakmunkás, de ebből az utóbbiak száma csak 14 százalékos. Két év alatt a képzett munkások száma 12 százalékkal növe­kedett, de ezek zöme betaní­tott munkás. Több ágazatban, igy az állattenyésztésben is az országos átlagnál jóval kisebb közös gazdaságaink­ban a szakmunkások száza­lékaránya. A munkaerő-csökkenésnek elkerülhetetlen ténye miatt a dolgozók szakmai képzése a tsz-ek egyik kiemelt felada­ta. Ez a munkásképzés két részre osztható: a fiatalok képzésére (a megye öt szak­iskolájában) és a felnőtt szakmunkás, illetve betaní­tott munkásképzésre. A fia­talok megnyeréséért (majd megtartásáért) különösen szí­vós munkát kell végezni, mert a mezőgazdasággal fog­lalkozó lakosság 19 százalé­kos aránya mellett az után­pótlást jelentő szakmunkás- tanuló fiataloknak már csak 5—6 százaléka jön a mező- gazdaságba. És a fenőtt dol­gozók képzése is további erő­feszítéseket követel, vala­mint azt is, hogy megyei me­zőgazdasági oktatási intézmé­nyeink is alkalmasabbak le­gyenek a \ magasabb szintű szakképzés megvalósítására. A gondok, a tennivalók te­hát mind a szakember, mind a szakmunkás-ellátottság és -továbbképzés terén számot­tevőek megyénk termelőszö­vetkezeteiben. A megyei TE­SZÖV mint eddig is, a jövő­ben még inkább mindent el fog követni annak ' érdeké­ben, hogy segítse a szövet­kezeteket e részleteiben is ismert gondok, tennivalók megoldásában. A világgazdaság hírei A számvetés és a tervké­szítés időszakát éljük. Szerte a világon mérleget vonnak és előretekintenek népgazdasági és vállalati szinten egyaránt. Napjainkban ennek a mun­kának azért is nagy jelentő­sége van, mivel mindenütt előtérbe kerültek a gazdaság- fejlesztéssel kapcsolatos ten­nivalók. Előtérben az élelmiszer- termelés A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzetgyűlése mindenekelőtt a bruttó hazai termelés 21,5 százalékos és a mezőgazdasági termelés 30,7 százalékos növelését irányoz­ta elő a következő évre. Ezen belül ii elsőbbséget kell ad­ni az élelmiszertermelésnek — hangsúlyozta Le Thanh Nghi vietnami miniszterel­nök-helyettes. Mint beszámoltak róla. a jelenlegi ötéves terv első két esztendejében, 1976-ban és 1977-ben nem sikerült telje­síteni a terv célkitűzéseit, ezért a hátralevő három esz­tendőben fokozni kell az erő­feszítéseket. Az 1978-ra vo­natkozó tervekben az ipari termelés 21,7 százalékos, a kivitel 45 százalékos és a nemzeti jövedelem 21 száza­lékos növelése szerepel. Hétéves terv A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság új hétéves terve egyebek között előirá­nyozza, hogy 1984-re évente 50—60 milliárd kilowattóra villamos energiát, 80 millió tonna szenet, 7,8—8 millió tonna acélt, 50 ezer darab szerszámgépet, 12—13 millió tonna cementet termeljen az ország. A nehézipar fejleszté­se mellett nagy gondot for­dítanak a könnyűipar és ál­talában minden olyan gazda­sági ágazat fejlesztésére, amely a lakosság életszínvo­nalának közvetlen emelését célozza. Ilyen feladatokra fordítják az új hétéves terv befektetéseinek több mint 80 százalékát. Több fogyasztási cikk A kubai nemzetgyűlés el­fogadta a jövő évi gazdaság- fejlesztési tervet és a költ­ségvetést. Mintegy 1.84 milli­árd dollárnak megfelelő ösz- szeget szánnak az oktatás és az egészségügy fejlesztésére. Jövőre elsősorban a fogyasz­tási cikkek — köztük a koz­metikai cikkek, a televíziók, a hűtőgépek, a ruházati cik­kek — gyártását fokozzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom