Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-23 / 301. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 i 1977. december 23., péntek II Inna és a knsázás étek Msiyar-szevje! árucsere-forgalom A korona, a jogar és az országalma másolata. (A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona.) A korona legértékesebb és legismertebb történelmi ereklyénk. Értékét nem annyira nemesfém- és drágakötartal- ma határozza meg, hanem az, hogy a magyar állam születésének szimbólumaként társadalmunk különleges becsben tartja. A koronát két részből illesztették össze. A felső rész a két íves aranypántból álló, úgynevezett latin" korona, melyet István királyunk kapott 1000-ben II. Szilveszter római pápától, s mellyel az államalapítás tényét 'de- monstrálóan Istvánt megkoronázták. Alsó részét 1075. tá-'án VII. (Dukász) Mihály bizánci császár ajándékozta I. Géza királynak, ez az úgynevezett görög korona. A latin korona íves aranypántjai és az azokon látható rekeszzománc apostolképek olasz mesterek munkái. Az ezüsttel ötvözött aranypántokat gazdagon díszítették drágakövekkel, rubinnal, zafírral, igazgyönggyel. A tetején a pántok találkozásánál látható, 73x73 mm-es nagy Krisztus-kép és az apostolképek a rekeszzománcos technika legrégibb, ismert olasz művei közé tartoznak. A csúcson levő kép a trónon ülő Krisztust ábrázolja, két oldalán a korabeli katolikus liturgiának megfelelően ciprusfa áll. Feimagasságban a napot és a holdat látjuk. A Krisztus-képből emelkedik ki a gömböcskékben végződő kis aranvkereszt, melynek fer- deccgét egy történettel magyarázzák: a XIV. században bajor Ottó herceg tulaj- dórába került a korona, s elindult vele, lovon Magyar- országra, hogy ott fejére tétesse. Űfcközben a korona kiesett a nyeregkápából, s állítólag az esésnél ferdült el rajta a kereszt. A pántokon a Krisztus-képtől' jobbra Péter és András, balra Pál és Fülöp. fölötte Jakab és Tamás, alatta János és Bertalan apostol zománcportréi helyezkednek el. Négy apástól .képe hiányzik, valószínűleg, amikor a két koronát összeillesztették, nem tudtak mit kezdeni a négy kis zománcképpel. A rekeszzománc lapok színezése elég kezdetleges, de élénk: zöld, kék, vörös, fehér és sárga. A zománc jó minőségű, átvészelte egy évezred viszontagságait. A mostani korona alsó része. a Dukász-féle korona művészi kivitele szebb, ábrázolási módja megragadóbb. Ez a nyitott, párta alakú korona ugyancsak két részből tevődik össze, egy alsó abroncsból és egy hozzáforrasztott diadémból áll. Az abroncs közepén a homlok fölötti részen itt is Krisztuskép látható. Ahogyan a latin koronán, itt is két ciprusfa között ül. de a római ábrázolástól eltérően itt vállmagasságban görög betűs monogramiát látjuk. Az abroncson Mihály és Gábor arkangyal, Gvörgy és Demeter, Szent Kozma és Szent Demjén mellképei sorakoznak. De megtaláljuk itt Du- kJLz Mihály bizánci császár, Bí! rbanszületett Konstantin és I. Géza királyunk mellké- pét is. Minden képen görög, cirillbetűs felirat jelzi, kit ábrázol a kép és az 1074. és 1077. között uralkodó Géza képén ez a feli at olvasható: „Gáza, Turkia hű (hívő) királya”. (A Turkia megjelölés a korabeli bizánci értelemben Magyarországot jelentette.) Az abroncs alsó széléről két oldal négy-négy, hátul egy, összesen kilenc aranyláncoeska lóg le. a bizánci koronák jellegzetes díszei, minden aranylánc végén eredetileg levélfoglalatú drágakő volt. A zománcképek minősége, az ékkövek köszörülése és csiszolása a kor legjobb színvonalát mutatja, az alapra karcolt rajzok igazi művész kezére vallanak. Az alsó abroncs felső részére oromdíszeket forrasztottak. ' A koronákat valószínűleg I-„. Béla (1172—1196) idején egyesítették. Az időpont máig is vitatott. A középkori források és a > tárgyi emlékek vizsgálata különböző feltevésekre vezették a történészeket. Az átalakítás miatt egyes kutatók azt állítják, hogy a felső rész nem István koronájából, hanem egy korabeli könyvfedél aranypántjaiból származik. A felső rész rekeszzománcos portréit ugyanezen források XIII. századi magyar ötvösmunkának mondják. Állításukat azokkal a forrásokkal támasztják alá, amelyek szerint 1044-ben, amikor III. Henrik császár Ménfőnél legyőzte Aba Sámuelt, bevonult Székesfehérvárra, ott megkaparintotta a koronát és azt visszaküldte Rómába, ahol annak örökre nyoma veszet*. A későbbi királyábrázolásokon azonban ott látjuk István koronáját és ez az előző állításokkal szemben jobban valószínűsíti a felső rész eredetiségét. A görög korona, vagyis az alsó rész zománcképeinek keletkezési időpontja 1074—1077. közötti évekre •‘ehető, ameny- nyiben a bizánci császári udvar aranyműves műhelyében készültek. Itt is megoszlanak a vélemények, mert ewes kutatók a zománcképeket magyar ötvösművész keze munkájának tartják, A korona mérete, súlya az átalakítás után sem volt állandó: a karbantartással, a bélés időnkénti felújításával némileg módosult az évszázadok folyamán. Súlya a . mit században a bélés felújítása után, 1867-ben 2056 grammot tett ki. Belső átmérője egyik irányban 21.6. a másik irányban 20,3 centimé er. A korona a legfontosabb koronázási jelvény. Mellette azonban más műkincsek is szerepet kaptak a koronázási aktusban. A jogar is két részből áll. A más jogarokétól eltérő alakú, 34 centiméter hosszú, aranyozott, ezüstdíszes nyélre hét centiméter átmérőjű kristálygömböt illesztettek. Ez utóbbira oroszlánra emlékeztető, mesebeli állatalakokat véstek. A jogarról lecsüngő aranyláncok, valamint a kristálygömb vésetei bizánci eredetűnek látszanak. A nyél — III. Béla idejéből származó — magyar ötvösmester műve. Az országalma a legfiatalabb koronázási jelvény. Aranyozott fémlemez golyó, felül kettős kereszttel, oldalán Anjou kori magyar címerrel; minden jel szerint Róbert Károly vagy Nagy Lajos koronázására készült. III. Béla királyi pecsétjén azonban már szerepel az országalma. Minden jel arra mutat, hogy ez elveszett és az Anjouk pótolták a hiányt. A korona sokáig velejárója volt a hatalomnak, ez az aranyfejdísz jelentette a királyi hatalom jogosságát, az ő nevében gyakorolták a törvényt Ezért sokáig a hatalomért vívott harc középpontjában volt, riasztó és regényes kalandok estek meg vele, míg végül a második világháborúban amerikai kézbe került Két évtizedes, következetes elvi békepolitika, hazánk eredményei, Magyarország növekvő nemzetközi tekintélyének következménye, hogy a korona történetének h. ’árosán új szakasza kezdődik. Mint arról olvasóink értesültek már, a koronát és a koronázási ékszereket ünnepélyes keretek között Budapesten adják át az Egyesült Államok képviselői, jogos tulajdonosának, a magyar népnek. Pinochet népszavazást tart? Pinochet, a chilei diktátor bejelentette: engedélyezi, hogy a chileiek népszavazáson nyilvánítsanak véleményt arról az ENSZ-hatá- rozatro amely elítéli a rezsimet az emberi jogok megsértése miatt. A katonai junta vezetője szerdán este rádió- és tele- vizióbeszédében ''•özölte, hogy a népszavazáson —•' amelynek időpontjáról semmi közelebbit nem mondott — az ország 18 éven felüli lakosságának véleményét kéri ki majd, az 1973-as véres kato- &aí puccs óta először. Pinochet furcsa döntése válasz akar le—J az ENSZ közgyűlésének a múlt pénteken elsöprő többséggel elfogadott határozatira, arra, arnelv az emberi jogok megsértése miatt megbélyegezte Pinochet rendszerét. A határozatot az ENSZ-tagállamok nagy többsége megszavazta, köztük az Egyesült Államok és az eruópai Közös Piac országai is. A diktátor, aki hatalomra jutásakor könyörtelenül szétzúzta az ország demokratikus parlamenti rendszerét, beszédében „nemzetközi ösz- szeesküvésnek” nevezte a világszervezet állásfoglalását. Török ellenzék A legnagyobb török ellenzéki párt a Köztársasági Néppárt csütörtökön bizalmatlansági indítványt nyújtott be a parlamentben Suleyman Demirel miniszter- elnök konzervatív kormánya ellen. A bizalmatlansági indítvány szinte valamennyi lényeges kérdésben tehetetlenséggel vádolja a Demirel- kormányt A bizalmi szavazáson a 450 tagú parlamentben 226 szavazatra van szüksége az Ecevit-vezette ellenzéknek ahhoz, hogy lemondásra kényszerítse a konzervatív koalíciós kormányt (Folytatás az I. oldalról.) — A Szovjetunióval folytatott külkereskedelmi kapcsolatainkat nem átmeneti konjunkturális érdekek határozzák meg. Népgazdaságunk termelési és külkereskedelmi szerkezetében meghatározó szerepe van a Szovjetuniónak. mint a magyar termékek importőrének és mint a számunkra szükséges nversanvagok. gépek és energia szállítiának. A magyar népgazdaság jelentős fejlesztési programjai ilyen nagy mértékben csak a magyar—szovjet külkereskedelmi kapcsolatok megfelelő fejlődése útján valósíthatók meg. Gondolok itt például a járműioarunk fejlesztésére, vagy a timföldtermelés és az alumínium- hengerdei. valamint az úgynevezett továbbfeldoigozó magyar kapacitások megteremtésére. A megállapodások eredményeként például 1978ban a különféle típusú Ikarus autóbuszokból több mint hatezret szállítunk a Szovjetunióba. Szállítunk továbbá 30 500 darab autóbusz és trolibusz hátsó hidat, jelentős mennviségű garázsberendezést, 95 millió rubel értékű tartalék alkatrészt az autóbuszokhoz és a hátsó hidakhoz, 410 ezer készlet részegységet a Lada tíDusú génkocsikhoz. Ennek fejében a Szovjetunió szá'lítia a magyar szükséglet túlnyomó részének kielégítését biztosító. 38 500 személygépkocsit — ennek 90 százaléka a Lada különböző tíousaiból kerül ki —, továbbá több mint hatezer különféle típusú tehergépkocsit, t.öbb száz egyéb haszonjárművet és a hozzá- iuk szükséges tartalék alkatrészeket, 30 millió rube't meghaladó értékben. Az általunk szántandó timföld mennvisése 300 ezer tonna — ezért 150 ezer Ionná alumíniumot importálunk. — A nem a teljesség igényével ismertetett magyar áruexport ellenében túlnyomórészt a magyar népgazdaság számára nélkülözhetetlen nyersanyagokat importáljuk, részben a szakosítási és kooperációs szerződések, részben a különböző célegyezmények alapján. Kőszénből és kokszból 1 millió tonnát, kőolajból több mint hétmillió tonnát hozunk be a Szovjetunióból. A magyar kohászat szinte száz százalékban szovjet importból származó vasércet használ. Hazai energiaszük- ségletünk kielégítésében sem kisebb jelentőségű a villa- mosenergia-imoort. ennek előirányzata 4.4 milliárd kilowattóra. Gépiparunk anyagellátásában igen Jelentős szerepet tölt be a Szovjetunióból behozott hengereit áru (650 ezer tonna' a réz Hő ezer tonna), az. ólom (11 ezer tonna) és a többi színesfém is. Elif öltél! a fraicoista rendszer nemzeti imeptt A Spanyol Szocialista Munkáspárt küldöttségének a közelmúltban a Szovjetunióban tett látogatása maradéktalanul hasznosnak és gyümöl- csö. 7nek bizonyult — jelentette ki madridi sajtóértekezletén Feline Gonzalez, a párt1 főtitkára. Hangsúlyozta: ked/ezően értékeljük azokat a kapcsolatokat, amelyek látogatásunk során a legfelső szinten teremtődtek és állást foglalunk e kapcsolatok megerősítése és továbbfejlesztése mellett. A két párt azonos vagy közelálló nézeteket vall az időszerű nemzetközi kérdésekről. Gonzalez újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette, hogv pártja ellenzi Spanyol- ország csatlakozását a NATO-hoz. s hangoztatta: pártjának képviselői csak akkor lépnek be a kormányba, ha a parlamenti választásokon a párt megkapja a többséget. A spanyol minisztertanács szerdai ülésén eltörölte a munkaszüneti napok közül a francoista rendszer legnagyobb nemzeti ünnepét, július 18-át. 1936-ban ez>en a naDon robbantotta ki Franco tábornok Afrikában a II. köztársaság ellen a testvérgyilkos polgárháborút. Az ország nehéz gazdasági helyzetire hivatkozva, takarékossági és termelékenység- növelési okokból az országos ünnepek számát az eddigi 14-ről 12-re (1978-ban a vasárnapra eső január 1-vel voltaképpen 11-re) csökkentette. A kormány üléséről kiadott közlemény felsorolja a megmaradt ünnepeket és ezek közül hiányzik a július 18-i dátum. A spanyol politikai pártok a múlt nyáron élesen bírálták a kormányt, mert az idén bár hivatalos ünnepséget és katonai díszszemlét mar nem tartottak, munkaszüneti nap volt még július 18. A kormány ülésén fontos gazdasági döntéseket hoztak. Elhatározták,' hogy a spanyol állam megvásárolja a Transmediterranea hajótársaságot, amely a Baleari- és a Kanári-szigetekkel, illetve a szigetcsoportok szigetei között bonyolítja 'e a hajóforgalmat. A kormány ezeket az útvonalakat közérdekű útvonalaknak minősítette. Elhatározták, hogy 32,5 millió pesetát bocsátanak Madrid városa rendelkezésére környezetvédelmi célokra. Hiteleket szavazott meg a kormány lakásépítésekre és a munkanélküliség csökkentésére az ország legelmaradottabb vidékein. Töprengés: Helyszín: a Miskolc—Budapest között közlekedő egyik gyorsvonat. Elsőosztályú kocsi.. Időpont: december 20. (1977-ben!) Jelen vannak: öt felnőtt utas és egy gyerek, mindannyian télikabátban — és egy középkorú kalauz, aki az ajtóban áll. Téli vasutasköpenyben. Egyik utas (nő, a gyerek édesanyja. Kezében újság, abból idéz: — Azt írják itt a hirdetésben, hogy jó utazást és kellemes ünnepeket kíván a MÁV. Mondja, kedves kalauz bácsi, miért nem fűtenek itt egy picinykét sem, hogy kellemesebb legyen. Itt van a gyerek, direkt első osztályú jegyet vettünk, hátha itt kényelmesebb. Kint mínusz tíz fok van. Nem lehetne valahogy fűteni, hiszen villany hajtja a mozdonyt, elektromos fűtés van. S ha van, miért nincs? ' Kalauz: — Kedves asszonyom, ne engem tessék bántani. Én kérem ebben ártatlan vagyok. Hiába szólunk már hetek óta mindennap. Hideg a gyors, hideg az expressz. Nem csinálnak a fűtéssel semmit. Másik utas (férfi, középkorú, szemüveges, prémes, prémbéléses kabátban): — A fene se érti ezt. Réndszeresen utazgatok. Novemberben, amikor kint meleg volt, úgy fűtött némelyik vonat fűtőtestje, hogy ingujjban ültünk. Most meg az ellenkezője. Ha ez így lesz az ünnepeken, ünnepek után az utazók fele táppénzre megy. Kifagy a lelkűk. S ki fizet erre rá? Megint csak az állam, meg mi. Akkor miért nem fizet az államvasút előre egy kicsit többet a fűtés- szerelőknek, hogy javítanák meg a fűtést. Ha másként nem megy. Kalauz: — Nem tudom hogy van, csak azt tudom, hogy mi is lassan lebetegszünk. Tény, hogy ezen a villamosított vonalon mindig baj van a fűtéssel... Hát mennem kell tovább. Jó utat, ha már meleg nincs is. (Ezzel el.) Mi maradunk. Csöndben ülve, nehogy a beszéddel is fogyatkozzék belőlünk a meleg. Csak a gondolat dolgozik, csak az agy töpreng: Hihetetlen, hogy ilyen, lényegében apró dolog ezrek, tízezrek kedvét elveheti és elveszi. Áram van, fűtőtest van, vonat van, utas van, csak meleg nincs. Takarékoskodás lenne az oka?! Nem hiszem, mert bennfentes vasutas ismerősöm mondta a minap — ő is didergett —, hogy minimális energiafogyasztással jár a vonalok fűtése. Szerelő nincs? Talán. Dehát néhány emberen múlik?! Vagy figyelmetlenség az ok? Miért nincs, aki mindezt ellenőrzi? A kalauzok jelentik a dolgot. Elkallódna a jelentés? Ezernyi kérdés, de választ — legalábbis pillanatnyilag — nincs, aki adjon. Talán majd az illetékes igazgatóság. De addig: ezrek utaznak ezen a villamosított vonalon az ünnepek alatt. Vajon hányán bosszankodnak majd, s hányán betegszenek meg — különösen, ha hideg marad az idő. * Helyszín: a Budapest—Nagykanizsa között közlekedő gyorsvonat. Időpont: december 20. (1977-ben.) Jelen vannak: négy felnőtt, két férfi és két nő. A férfiak ingujjra vetkőzve, a nők is csak blúzban. Az utasfülke ajtaja résnyire nyitva, hogy bejöhessen némi hűsebb levegő. Egyik utas: — Igazán kellemes itt a meleg. Azért az utóbbi néhány év során sokat fejlődött a vasút. Goiidolnak az utasok egészségére. Ügy látom, nyugodtan utazhatok az ünnepeken a családdal. Másik utas: Nem szól. ö Miskolciól Budapestig is vasúton utazott. Lehet, hogy nem mindenben ért egyet az előtte szólóval ... Barcsa S. r i i ( \ ] f 1 ] 11 í t C 1 í ^ I Ö I 1 1 t 8 I { ; n £ t í * ! * n k k c z V ti V U z ü Felipe OoEtzalez sajtóértekezlete 0 kényelmes léli átázásról
