Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-23 / 301. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 i 1977. december 23., péntek II Inna és a knsázás étek Msiyar-szevje! árucsere-forgalom A korona, a jogar és az országalma másolata. (A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona.) A korona legértékesebb és legismertebb történelmi erek­lyénk. Értékét nem annyira nemesfém- és drágakötartal- ma határozza meg, hanem az, hogy a magyar állam születésének szimbólumaként társadalmunk különleges becsben tartja. A koronát két részből il­lesztették össze. A felső rész a két íves aranypántból ál­ló, úgynevezett latin" korona, melyet István királyunk ka­pott 1000-ben II. Szilveszter római pápától, s mellyel az államalapítás tényét 'de- monstrálóan Istvánt megko­ronázták. Alsó részét 1075. tá-'án VII. (Dukász) Mihály bizánci császár ajándékozta I. Géza királynak, ez az úgy­nevezett görög korona. A latin korona íves arany­pántjai és az azokon látható rekeszzománc apostolképek olasz mesterek munkái. Az ezüsttel ötvözött aranypánto­kat gazdagon díszítették drá­gakövekkel, rubinnal, zafír­ral, igazgyönggyel. A tetején a pántok találkozásánál lát­ható, 73x73 mm-es nagy Krisztus-kép és az apostol­képek a rekeszzománcos technika legrégibb, ismert olasz művei közé tartoznak. A csúcson levő kép a trónon ülő Krisztust ábrázolja, két oldalán a korabeli katolikus liturgiának megfelelően cip­rusfa áll. Feimagasságban a napot és a holdat látjuk. A Krisztus-képből emelkedik ki a gömböcskékben végződő kis aranvkereszt, melynek fer- deccgét egy történettel ma­gyarázzák: a XIV. század­ban bajor Ottó herceg tulaj- dórába került a korona, s el­indult vele, lovon Magyar- országra, hogy ott fejére té­tesse. Űfcközben a korona ki­esett a nyeregkápából, s ál­lítólag az esésnél ferdült el rajta a kereszt. A pántokon a Krisztus-képtől' jobbra Pé­ter és András, balra Pál és Fülöp. fölötte Jakab és Ta­más, alatta János és Berta­lan apostol zománcportréi helyezkednek el. Négy apás­tól .képe hiányzik, valószínű­leg, amikor a két koronát összeillesztették, nem tudtak mit kezdeni a négy kis zo­máncképpel. A rekeszzo­mánc lapok színezése elég kezdetleges, de élénk: zöld, kék, vörös, fehér és sárga. A zománc jó minőségű, átvé­szelte egy évezred viszontag­ságait. A mostani korona alsó ré­sze. a Dukász-féle korona művészi kivitele szebb, áb­rázolási módja megragadóbb. Ez a nyitott, párta alakú ko­rona ugyancsak két részből tevődik össze, egy alsó ab­roncsból és egy hozzáfor­rasztott diadémból áll. Az abroncs közepén a homlok fölötti részen itt is Krisztus­kép látható. Ahogyan a la­tin koronán, itt is két cip­rusfa között ül. de a római ábrázolástól eltérően itt váll­magasságban görög betűs monogramiát látjuk. Az ab­roncson Mihály és Gábor arkangyal, Gvörgy és Deme­ter, Szent Kozma és Szent Demjén mellképei sorakoz­nak. De megtaláljuk itt Du- kJLz Mihály bizánci császár, Bí! rbanszületett Konstantin és I. Géza királyunk mellké- pét is. Minden képen görög, cirillbetűs felirat jelzi, kit ábrázol a kép és az 1074. és 1077. között uralkodó Géza képén ez a feli at olvasható: „Gáza, Turkia hű (hívő) ki­rálya”. (A Turkia megjelö­lés a korabeli bizánci érte­lemben Magyarországot je­lentette.) Az abroncs alsó széléről két oldal négy-négy, hátul egy, összesen kilenc aranyláncoeska lóg le. a bi­zánci koronák jellegzetes dí­szei, minden aranylánc vé­gén eredetileg levélfoglalatú drágakő volt. A zománcké­pek minősége, az ékkövek köszörülése és csiszolása a kor legjobb színvonalát mu­tatja, az alapra karcolt raj­zok igazi művész kezére vallanak. Az alsó abroncs felső részére oromdíszeket forrasztottak. ' A koronákat valószínűleg I-„. Béla (1172—1196) idején egyesítették. Az időpont má­ig is vitatott. A középkori források és a > tárgyi emlé­kek vizsgálata különböző fel­tevésekre vezették a törté­nészeket. Az átalakítás miatt egyes kutatók azt állítják, hogy a felső rész nem Ist­ván koronájából, hanem egy korabeli könyvfedél arany­pántjaiból származik. A fel­ső rész rekeszzománcos port­réit ugyanezen források XIII. századi magyar ötvösmunká­nak mondják. Állításukat azokkal a forrásokkal tá­masztják alá, amelyek sze­rint 1044-ben, amikor III. Henrik császár Ménfőnél le­győzte Aba Sámuelt, bevo­nult Székesfehérvárra, ott megkaparintotta a koronát és azt visszaküldte Rómába, ahol annak örökre nyoma veszet*. A későbbi királyáb­rázolásokon azonban ott lát­juk István koronáját és ez az előző állításokkal szem­ben jobban valószínűsíti a felső rész eredetiségét. A gö­rög korona, vagyis az alsó rész zománcképeinek kelet­kezési időpontja 1074—1077. közötti évekre •‘ehető, ameny- nyiben a bizánci császári ud­var aranyműves műhelyében készültek. Itt is megoszla­nak a vélemények, mert ewes kutatók a zománcké­peket magyar ötvösművész keze munkájának tartják, A korona mérete, súlya az átalakítás után sem volt ál­landó: a karbantartással, a bélés időnkénti felújításával némileg módosult az évszá­zadok folyamán. Súlya a . mit században a bélés fel­újítása után, 1867-ben 2056 grammot tett ki. Belső át­mérője egyik irányban 21.6. a másik irányban 20,3 centi­mé er. A korona a legfontosabb koronázási jelvény. Mellette azonban más műkincsek is szerepet kaptak a koronázási aktusban. A jogar is két részből áll. A más jogarokétól eltérő alakú, 34 centiméter hosszú, aranyozott, ezüstdíszes nyél­re hét centiméter átmérőjű kristálygömböt illesztettek. Ez utóbbira oroszlánra emlé­keztető, mesebeli állatalako­kat véstek. A jogarról le­csüngő aranyláncok, vala­mint a kristálygömb vésetei bizánci eredetűnek látszanak. A nyél — III. Béla idejéből származó — magyar ötvös­mester műve. Az országalma a legfiata­labb koronázási jelvény. Aranyozott fémlemez golyó, felül kettős kereszttel, olda­lán Anjou kori magyar cí­merrel; minden jel szerint Róbert Károly vagy Nagy Lajos koronázására készült. III. Béla királyi pecsétjén azonban már szerepel az or­szágalma. Minden jel arra mutat, hogy ez elveszett és az Anjouk pótolták a hiányt. A korona sokáig velejáró­ja volt a hatalomnak, ez az aranyfejdísz jelentette a ki­rályi hatalom jogosságát, az ő nevében gyakorolták a tör­vényt Ezért sokáig a hata­lomért vívott harc közép­pontjában volt, riasztó és regényes kalandok estek meg vele, míg végül a második világháborúban amerikai kézbe került Két évtizedes, következetes elvi békepolitika, hazánk eredményei, Magyarország növekvő nemzetközi tekin­télyének következménye, hogy a korona történetének h. ’árosán új szakasza kez­dődik. Mint arról olvasóink értesültek már, a koronát és a koronázási ékszereket ün­nepélyes keretek között Bu­dapesten adják át az Egye­sült Államok képviselői, jo­gos tulajdonosának, a magyar népnek. Pinochet népszavazást tart? Pinochet, a chilei diktátor bejelentette: engedélyezi, hogy a chileiek népszavazá­son nyilvánítsanak véle­ményt arról az ENSZ-hatá- rozatro amely elítéli a re­zsimet az emberi jogok meg­sértése miatt. A katonai junta vezetője szerdán este rádió- és tele- vizióbeszédében ''•özölte, hogy a népszavazáson —•' amely­nek időpontjáról semmi kö­zelebbit nem mondott — az ország 18 éven felüli lakos­ságának véleményét kéri ki majd, az 1973-as véres kato- &aí puccs óta először. Pinochet furcsa döntése válasz akar le—J az ENSZ közgyűlésének a múlt pén­teken elsöprő többséggel el­fogadott határozatira, arra, arnelv az emberi jogok meg­sértése miatt megbélyegezte Pinochet rendszerét. A hatá­rozatot az ENSZ-tagállamok nagy többsége megszavazta, köztük az Egyesült Államok és az eruópai Közös Piac országai is. A diktátor, aki hatalomra jutásakor könyörtelenül szét­zúzta az ország demokrati­kus parlamenti rendszerét, beszédében „nemzetközi ösz- szeesküvésnek” nevezte a vi­lágszervezet állásfoglalását. Török ellenzék A legnagyobb török ellen­zéki párt a Köztársasági Néppárt csütörtökön bizal­matlansági indítványt nyúj­tott be a parlamentben Su­leyman Demirel miniszter- elnök konzervatív kormánya ellen. A bizalmatlansági indít­vány szinte valamennyi lé­nyeges kérdésben tehetetlen­séggel vádolja a Demirel- kormányt A bizalmi szavazáson a 450 tagú parlamentben 226 szavazatra van szüksége az Ecevit-vezette ellenzéknek ahhoz, hogy lemondásra kényszerítse a konzervatív koalíciós kormányt (Folytatás az I. oldalról.) — A Szovjetunióval foly­tatott külkereskedelmi kap­csolatainkat nem átmeneti konjunkturális érdekek ha­tározzák meg. Népgazdasá­gunk termelési és külkeres­kedelmi szerkezetében meg­határozó szerepe van a Szov­jetuniónak. mint a magyar termékek importőrének és mint a számunkra szükséges nversanvagok. gépek és ener­gia szállítiának. A magyar népgazdaság jelentős fejlesztési program­jai ilyen nagy mértékben csak a magyar—szovjet kül­kereskedelmi kapcsolatok megfelelő fejlődése útján valósíthatók meg. Gondolok itt például a járműioarunk fejlesztésére, vagy a timföld­termelés és az alumínium- hengerdei. valamint az úgy­nevezett továbbfeldoigozó magyar kapacitások megte­remtésére. A megállapodások eredményeként például 1978­ban a különféle típusú Ika­rus autóbuszokból több mint hatezret szállítunk a Szov­jetunióba. Szállítunk továb­bá 30 500 darab autóbusz és trolibusz hátsó hidat, jelen­tős mennviségű garázsberen­dezést, 95 millió rubel érté­kű tartalék alkatrészt az au­tóbuszokhoz és a hátsó hi­dakhoz, 410 ezer készlet részegységet a Lada tíDusú génkocsikhoz. Ennek fejében a Szovjetunió szá'lítia a ma­gyar szükséglet túlnyomó ré­szének kielégítését biztosító. 38 500 személygépkocsit — ennek 90 százaléka a Lada különböző tíousaiból kerül ki —, továbbá több mint hatezer különféle típusú te­hergépkocsit, t.öbb száz egyéb haszonjárművet és a hozzá- iuk szükséges tartalék al­katrészeket, 30 millió rube't meghaladó értékben. Az ál­talunk szántandó timföld mennvisése 300 ezer tonna — ezért 150 ezer Ionná alu­míniumot importálunk. — A nem a teljesség igé­nyével ismertetett magyar áruexport ellenében túlnyo­mórészt a magyar népgaz­daság számára nélkülözhe­tetlen nyersanyagokat im­portáljuk, részben a szako­sítási és kooperációs szerző­dések, részben a különböző célegyezmények alapján. Kőszénből és kokszból 1 mil­lió tonnát, kőolajból több mint hétmillió tonnát ho­zunk be a Szovjetunióból. A magyar kohászat szinte száz százalékban szovjet im­portból származó vasércet használ. Hazai energiaszük- ségletünk kielégítésében sem kisebb jelentőségű a villa- mosenergia-imoort. ennek előirányzata 4.4 milliárd ki­lowattóra. Gépiparunk anyag­ellátásában igen Jelentős sze­repet tölt be a Szovjetunió­ból behozott hengereit áru (650 ezer tonna' a réz Hő ezer tonna), az. ólom (11 ezer tonna) és a többi színesfém is. Elif öltél! a fraicoista rendszer nemzeti imeptt A Spanyol Szocialista Mun­káspárt küldöttségének a kö­zelmúltban a Szovjetunióban tett látogatása maradéktala­nul hasznosnak és gyümöl- csö. 7nek bizonyult — jelen­tette ki madridi sajtóérte­kezletén Feline Gonzalez, a párt1 főtitkára. Hangsúlyozta: ked/ezően értékeljük azokat a kapcsolatokat, amelyek lá­togatásunk során a legfelső szinten teremtődtek és állást foglalunk e kapcsolatok megerősítése és továbbfej­lesztése mellett. A két párt azonos vagy közelálló néze­teket vall az időszerű nem­zetközi kérdésekről. Gonzalez újságírók kérdé­seire válaszolva kijelentette, hogv pártja ellenzi Spanyol- ország csatlakozását a NA­TO-hoz. s hangoztatta: párt­jának képviselői csak akkor lépnek be a kormányba, ha a parlamenti választásokon a párt megkapja a többséget. A spanyol minisztertanács szerdai ülésén eltörölte a munkaszüneti napok közül a francoista rendszer legna­gyobb nemzeti ünnepét, jú­lius 18-át. 1936-ban ez>en a naDon robbantotta ki Franco tábornok Afrikában a II. köz­társaság ellen a testvérgyil­kos polgárháborút. Az ország nehéz gazdasági helyzetire hivatkozva, taka­rékossági és termelékenység- növelési okokból az országos ünnepek számát az eddigi 14-ről 12-re (1978-ban a va­sárnapra eső január 1-vel voltaképpen 11-re) csökken­tette. A kormány üléséről ki­adott közlemény felsorolja a megmaradt ünnepeket és ezek közül hiányzik a július 18-i dátum. A spanyol politikai pártok a múlt nyáron élesen bírál­ták a kormányt, mert az idén bár hivatalos ünnepsé­get és katonai díszszemlét mar nem tartottak, munka­szüneti nap volt még július 18. A kormány ülésén fontos gazdasági döntéseket hoztak. Elhatározták,' hogy a spa­nyol állam megvásárolja a Transmediterranea hajótár­saságot, amely a Baleari- és a Kanári-szigetekkel, illetve a szigetcsoportok szigetei kö­zött bonyolítja 'e a hajófor­galmat. A kormány ezeket az útvonalakat közérdekű útvo­nalaknak minősítette. Elha­tározták, hogy 32,5 millió pe­setát bocsátanak Madrid vá­rosa rendelkezésére környe­zetvédelmi célokra. Hitele­ket szavazott meg a kor­mány lakásépítésekre és a munkanélküliség csökkenté­sére az ország legelmaradot­tabb vidékein. Töprengés: Helyszín: a Miskolc—Budapest között közlekedő egyik gyorsvonat. Elsőosztályú kocsi.. Időpont: december 20. (1977-ben!) Jelen vannak: öt felnőtt utas és egy gye­rek, mindannyian télikabátban — és egy középkorú kalauz, aki az ajtóban áll. Téli vasutasköpenyben. Egyik utas (nő, a gyerek édesanyja. Ke­zében újság, abból idéz: — Azt írják itt a hirdetésben, hogy jó utazást és kellemes ünnepeket kíván a MÁV. Mondja, kedves kalauz bácsi, miért nem fűtenek itt egy picinykét sem, hogy kellemesebb legyen. Itt van a gyerek, direkt első osztályú je­gyet vettünk, hátha itt kényelmesebb. Kint mínusz tíz fok van. Nem lehetne valahogy fűteni, hiszen villany hajtja a mozdonyt, elektromos fűtés van. S ha van, miért nincs? ' Kalauz: — Kedves asszonyom, ne engem tessék bántani. Én kérem ebben ártatlan vagyok. Hiába szólunk már hetek óta min­dennap. Hideg a gyors, hideg az expressz. Nem csinálnak a fűtéssel semmit. Másik utas (férfi, középkorú, szemüve­ges, prémes, prémbéléses kabátban): — A fene se érti ezt. Réndszeresen utazgatok. Novemberben, amikor kint meleg volt, úgy fűtött némelyik vonat fűtőtestje, hogy ing­ujjban ültünk. Most meg az ellenkezője. Ha ez így lesz az ünnepeken, ünnepek után az utazók fele táppénzre megy. Kifagy a lelkűk. S ki fizet erre rá? Megint csak az állam, meg mi. Akkor miért nem fizet az államvasút előre egy kicsit többet a fűtés- szerelőknek, hogy javítanák meg a fűtést. Ha másként nem megy. Kalauz: — Nem tudom hogy van, csak azt tudom, hogy mi is lassan lebetegszünk. Tény, hogy ezen a villamosított vonalon mindig baj van a fűtéssel... Hát mennem kell tovább. Jó utat, ha már meleg nincs is. (Ezzel el.) Mi maradunk. Csöndben ülve, nehogy a beszéddel is fogyatkozzék belőlünk a me­leg. Csak a gondolat dolgozik, csak az agy töpreng: Hihetetlen, hogy ilyen, lényegé­ben apró dolog ezrek, tízezrek kedvét el­veheti és elveszi. Áram van, fűtőtest van, vonat van, utas van, csak meleg nincs. Ta­karékoskodás lenne az oka?! Nem hiszem, mert bennfentes vasutas ismerősöm mondta a minap — ő is didergett —, hogy mini­mális energiafogyasztással jár a vonalok fűtése. Szerelő nincs? Talán. Dehát néhány emberen múlik?! Vagy figyelmetlenség az ok? Miért nincs, aki mindezt ellenőrzi? A kalauzok jelentik a dolgot. Elkallódna a jelentés? Ezernyi kérdés, de választ — leg­alábbis pillanatnyilag — nincs, aki adjon. Talán majd az illetékes igazgatóság. De addig: ezrek utaznak ezen a villamosított vonalon az ünnepek alatt. Vajon hányán bosszankodnak majd, s hányán betegsze­nek meg — különösen, ha hideg marad az idő. * Helyszín: a Budapest—Nagykanizsa kö­zött közlekedő gyorsvonat. Időpont: decem­ber 20. (1977-ben.) Jelen vannak: négy fel­nőtt, két férfi és két nő. A férfiak ing­ujjra vetkőzve, a nők is csak blúzban. Az utasfülke ajtaja résnyire nyitva, hogy be­jöhessen némi hűsebb levegő. Egyik utas: — Igazán kellemes itt a me­leg. Azért az utóbbi néhány év során so­kat fejlődött a vasút. Goiidolnak az utasok egészségére. Ügy látom, nyugodtan utazha­tok az ünnepeken a családdal. Másik utas: Nem szól. ö Miskolciól Bu­dapestig is vasúton utazott. Lehet, hogy nem mindenben ért egyet az előtte szóló­val ... Barcsa S. r i i ( \ ] f 1 ] 11 í t C 1 í ^ I Ö I 1 1 t 8 I { ; n £ t í * ! * n k k c z V ti V U z ü Felipe OoEtzalez sajtóértekezlete 0 kényelmes léli átázásról

Next

/
Oldalképek
Tartalom