Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-22 / 300. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2

1977. december 22., csütörtök

tA megye közmOveEitfiséril

Ürhajíssk megfigyelései

Szünet Belgráian

f Saerdán délelőtt Miskol- | eon, a megyei könyvtár előadótermében ülést tartott a Borsod megyei Közművelődési Bizottság, s Bujdos Jánosnak, a megyei tamács elnökhelyettesének, a megyei közművelődési bizottság el- : nőkének irányításával — ; Ződi Imre közművelődési csoportvezető előterjesztése alapján — igen részletesen megtárgyalta a megye köz- művelődése fejlesztésének elképzeléseit. A napirendi pont megtárgyalásában részit vettek a megyei közművelődési intézmények igazgatói, valamint Miskolc város Tanácsa művelődésügyi irányításának képviselői is, Aa érdeklődésre jellemző, hogy tizenegyen fejtették ki az előterjesztett elképzelésekkel kapcsolatos álláspontjukat.

A bizottság tagjai tájékoztató jelentést hallgattak meg es fogadtak el a tanácsoknak az ipari településeken kifejtett közművelődést irányító tevékenységéről, majd harmadik napirendi pontként megvitatták és elfogadták a Borsod megyei Köz- művelődési Bizottság 1978. évi munkaprogramját. A tanácskozás főbb témáira a későbbiekben részletesen visszatérünk.

A Föld felszínét és a világóceánokat figyelte szerdán a Szaljut—6 űrhajó két utasa, Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko.

A Föld felszínének megfigyelése népgazdasági szempontból is jelentős, és elősegít; a természeti kincsek feltárását. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusán elfogadott program az ember által irányított űrállomások egyik fontos feladatának tartja az ilyen jellegű vizsgálatokat.

Romanyenko és Grecsko most több megfigyelési módszert is kipróbál, s tapasztalataikat felhasználják a későbbi űrállomások által végzendő vizsgálatok munkaprogramjának kidolgozására is.

A Szaljut—6 űrállomáson egyébként szerdán reggel moszkvai idő szerint 9 órakor kezdődött a munkanap, és éjfélkor ér véget. A két űrhajós jól érzi magát, az űrállomás berendezései kifogástalanul működnek.

Ülés! tartóit a Szakszervezetek megyei lantra

A MAE tisztúüó közgyűlése

DR. SOOS GABOR ÁLLAMTITKÁR AZ AGRARERTELMISEG FELADATAIRÓL

Tegnap, december 21-én rendezték meg Miskolcon a Magyar Agrártudományi Egyesület Borsod megyei Szervezetének tisztújító közgyűlését. Részt vett az eseményen dr. Soós Gábor, a- MÉM államtitkára, dr. Juhász György, a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Németh Pál, a TESZÖV titkára.

Fejes László, a megyei tanács elnökhelyettese, a MAE megyei elnöke mondott megnyitót, majd a megye agrár- értelmiségének e fontos eseményén dr. Soós Gábor államtitkár tartott igen érdekes, a mezőgazdasági termelés élvonalában dolgozók számára tanulságos előadást A mezőgazdaság helyzete és fejlesztése címmel.

A MÉM államtitkára ágazatonként részletesen elemezte, értékelte az elért eredményeket s vázolta a legfontosabb tennivalókat, hangsúlyozva, hogy országosan a MAE-be tömörült 18 ezer agrárszakembert — a mindennapos helytálláson túlmenően — milyen társadalmi tevékenységgel segítheti élelmiszergazdaságunk fellendítését.

A MAE Borsod mégyei Szervezetének az elmúlt négy évben végzett eredményes munkájáról, a szakosztályok, járási és üzemi csoportok tevékenységéről, a több mint 330 színvonalas szakmai renKörnyezetvédelmi

értekezlet

Környezetvédelmi értekezletet tartottak tegnap délelőtt Miskolcon az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóságon. Dr. Fázold Ádám, az igazgatóság osztályvezetője tájékoztatást adott az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság vízminőségvédelmi és környezetvédelmi munkájáról. arról, hogv Borsodban jelenleg milyen a felszíni vizek minősége, hogyan alakult az üzemekből kibocsátott szennyező anyagok aránya az előző évi adatokhoz képest. A szervesanyag- szennvezés csaknem azonos a tavalyival, növekedett a nitrát, csökkent a sószennyezés.

Foglalkozott az értekezlet a vízi környezetvédelmi tevékenységgel. ezen belül a hulladék elhelyezésével, a tájvédelmi körzetek környezet- védelmi feladataival.

A résztvevők több környezetvédelemmel kapcsolatos észrevételt, tapasztalatot ismertettek. szóltak többek között a patakok medrét szennyező kocsimosások okozta károkról is.

Környezetünk fokozottabb védelme érdekében bővíteni kell a tudatformáló munkát és ehhez a környezetvédelemmel foglalkozók hatékony segítséget nyújthatnak — állapították meg az értekezlet résztvevői.

dezvény, tapasztalatcsere, ankét termelést segítő hatásáról Fejes László, az agráregyesület megyei elnöke adott számot. Reális képet adott az agrárértelmiség társadalmi tevékenységéről s egyben jelezte a gondokat, a további feladatokat is.

Ezután került sor az új vezetőség megválasztására. Hartman Bálint tsz-elnök, a jelölő bizottság elnöke terjesztette elő a 17 tagú vezetőségre tett javaslatot. A MAE elnökévé ismét Fejes Lászlót, a megyei tanács elnökhelyettesét választották. Alelnökké Szunyogh Jánost, á megyei pártbizottság osztályvezető-helyettesét, Faragó Károlyt, a megyei tanács osztályvezetőjét, Kiss Józsefet, az ÁGOK megyei főosztályának vezetőjét és dr. Kiss Bélát, a TESZÖV főelőadóját, titkárrá dr. Fürjész Istvánt, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szakfelügyelőjét választották. A márciusban sorra kerülő országos vezetőségválasztásra 19 borsodi küldöttet is választottak.

5

Egyidejűleg követtük — követnünk is kellett — a korszerű termelésből következő korszakos oktatásminőségi változásokat is, melyeket a második világháború után magas gazdasági fejlettségű országokban a középfokú oktatás úgyszólván általánossá válása, de a felsőfokú oktatásnak tömegesedése fejezett ki. A népi demokrácia nagy oktatási törvénye átalakította a csaknem évszázados kereteket. Az iskolaköteles korú ifjúság tulajdonképpen végre már kezdte valóban felhasználni és kitölteni az ún. kötelező népoktatás kereteit. Ezzel nemcsak eleget tettünk az ipari forradalom korszaka mindaddig nem teljesített képzési követelményeinek, de napjainkra már elértük, hogy a kereső lakosság kétharmada nyolcosztályos vagy ennél magasabb végzettséggel rendelkezik — megindult tehát a középfokú oktatás tömegessé válása. A korábbi —, ha úgy. tetszik ,,elit-képzés"-jellegű középfokú oktatás helyett — 1960- ra már a megfelelő korosztályok egyharmada tanult középfokon, ezeknek is 70 százaléka gimnáziumokban. F, folyamat csúcspontján az

(Folytatás az 1. oldalról.)

Mindenkinek egységesen és tisztán kell látnia és értelmeznie, hogy mit, miért és hogyan kell végrehajtani. A végrehajtás jó megszervezése, a mozgósítás nélkülözhetetlen eszköze az eredményes munkának. Gondoskodni kell az évközi ellenőrzésről, és ezzel a módszerrel ott kell segíteni, ahol erre szükség van. Fel kell tárni a tartalékokat.

A vitában szót kért dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács vb-elnöke, aki kiemelte azt a jó kapcsolatot, amely a megyei tanács és az SZMT között kialakult, majd ismertette a tanács 1978. évi költségvetésének néhány főbb vonatkozásait. A többi között kitűnt felszólalásából, hogy országosan Borsod megye a tanácsi beruházási keret nagyságrendjét illetően az első helyen van.

Mészáros János, a Tiszai Vegyikombinát szakszervezeti titkára ismertette a TVK ez évi gazdasági eredményeit. Hatékonyságuk 10 százalékkal magasabb az ágazati átlagnál. Súlyuk különösen jelentős a tőkés export - n í' Buku ~mre. a Borsodi Szénbányák szakszervezeti titkára nehéz, küzdelmes, és eredményes esztendőről szá1961. évi iskolai reformról különösen nem szabad megfeledkeznünk, mivel ez nemcsak 16 évre emelte az iskolai korhatárt, de deklarálta a kötelező középiskolai képzés viszonylag rövid időn belüli bevezetését is, ez az, ami még erősebben megváltoztatja a szocialista életmód alakulásának finomodását. A 15—19 éves korosztálynak mintegy a fele középiskolában tanul és az általános iskola befejeztével a korosztály mintegy 95 százaléka középfokú oktatási intézménybe jelentkezik, beleértve a szakmunkásképzőket is. Az már természetesen a XX. század képzési igényeihez való teljes felzárkózás tendenciáját jelzi: a művelt munkás ma már érzékeli és éli, hogy a tudományostechnikai forradalom grandiózus korát éli, s ez szabja meg életigényét és életmódjának differenciálódását is. Persze, nem szabad elhallgatnunk azt sem, hogy mindezek mellett a felsőfokú képzés is rohamosan kiterjedt — legnagyobb minőségi és mennyiségi változás éppen ezen a területen köszöntött az új társadalmi haladásunk bizonyítékaként ránk és a jövő nemzedékeire. Vannak kor szerint olyanok, akik igazában már a XX. század második felében fejtik ki igazában művelődésük igaz

molt be. A borsodi bányászok december 19-ón teljesítették éves tervüket és az esztendő végéig még 180 ezer tonna szenet adnak a népgazdaságnak. Gácsi Ferenc, a Lenin Kohászati Művek szakszervezeti titkára szintén számat adott a kohászati dolgozók eredményes munkájáról, akik több acélt adtak a tervezettnél az országnak. Beszámolt, hogy az új acélmű építésénél a beruházásban részt vevő dolgozóknak 2000 férőhelyes étkezőt, és 600 férőhelyes munkásszállót építenek. December 28-án adják át az új művelődési házat.

Emri László, az építőipari szakszervezetek megyei bizottságának titkára felszólalásában a kiemelt beruházásokkal foglalkozott, az e téren folyó jobb együttműködést szorgalmazta. Örömmel szólt a lakásépítkezéseknél bekövetkezett pozitív változásokról, arról, hogy a tervezett 2200 lakással szemben ez évben 2518 lakást adnak át. Tömöri Lászióné, a TVK szocialista brigádvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházáson tevékenykedő dolgozókkal többet kell törődni.

Az SZMT plénuma ezután elfogadta az 1978. évi programot, végezetül személyi kérdésben döntött.

kincseit. Van — persze — a korral való túlzott versenyfutás ezen a területen is. Ezért kel] kimondanunk nyugodtan azt is, hogy a hetvenes évek úttörő új felmérése, hogy szakítást hirdet a reménytelen és rosszirányú versenyfutással. Kétségtelen, hogy körültekintő, globális látásra kész kommunistákra és igen csiszolt elméjű pártonkívüli tömegekre van szükségünk a világ versenyében. A két rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus gazdasági, technikai és tudományos téren vívott versenye a társadalom, a tudomány és technika fejlődési perspektívái meghatározását egyben éles ideológiai harc kérdésévé is teszik, s ebben a harcban a kommunista műveltség, korszerű gondolkodás és tenni- tudás döntő fontosságú —, mégis a kor kihívására csak a megalapozott tudással lehet felelni. A képzési feladat korunkban egyben a gazdasági i rugalmasság elérésének egyik alapvető feltételévé vált. Hiszen, ha — mint tudjuk mindnyájan — történelmi utunk, gazdasági fejlődésünk, tudatunk és életmódunk elmúlt évtizedeiben az iparosítási áttörésnek kellett alárendelnünk a közoktatásunkat is — addig új, jövőbe tekintő értékrendünkben gazdasági fejlődésünk és okKonzultáció

gazdasági fejlőÉsii

és a szocialista életmóii összefüggése

C

sütörtökön elcsendesedik a belgrádi Száva-palota.

A diplomaták és a tudósítók már csomagolnak: január közepéig felfüggeszti munkáját a konferencia. Befejeződött az érdemi vita, s következik a szerkesztő bizottságok csöppet sem irigylésre méltó teendője: a hatvannál több javaslat formába öntése.

Október 4-től mostanáig sok éles vita, hasznos eszmecsere, nézetegyeztetés, két-és többoldalú megbeszélés színhelye volt a jugoszláv főváros. A harmincöt ország küldöttei számára a helsinki alapokmány volt a kiinduló pont, s két esztendőt kellett áttekinteniük. A nézőpont persze különbözött: az európai biztonság és együttműködés helyzetét másként ítélik meg a kapitalista országok- l;

ban, mint nálunk, legfeljebb abban az örvendetes kérdés- ben azonos az álláspont, hogy 1975 és 1977 között nem < romlott, inkább javult az általános légkör, a békés egymás z mellett élés feltételei nem rosszabbak, mint a helsinki i aláírás idején. k

A vitában — mint az előre várható volt — mindenek- z

előtt az úgynevezett „harmadik kosárral”, az emberi jo- z gokkal kapcsolatban csaptak a legmagasabbra a hulla. z mok. A provokatív szándékú felszólalásokban mindenek- t< előtt az amerikai küldöttség jeleskedett, de több más d NATO-tagállam diplomatái sem hazudtolták meg korma- z nyaik ismert álláspontját. z

örvendetes, hogy nemcsak a szocialista országok, hanem r néhány semleges állam és — igaz, bátortalanabb hang- rr súllyal — NATO-ország diplomatája is szóvá tette: ideje n lenne, hogy a politikai enyhüléssel lépést tartson a katonai s; enyhülés is. Nem kevésbé fontos — a jövő. szempontjából s; nélkülözhetetlen — a gazdasági együttműködés fontossá- ti gának vissza-visszatérő témája. ß

Mindent egybevetve, önmagában azt is sikerként köny- it vélhetjük el, hogy két évvel Helsinki után Belgrádban _ h ismét találkoznak, s véleményt cserélnek 33 európai és ' k két észak-amerikai ország küldöttei. A jugoszláv fővárosban most felfüggesztett tárgyalások természetesen nem homályosíthatják el Helsinki fényét, de fontosságuk a ;i‘ kontinens békés jövője szempontjából elvitathatatlan. Eh- q hez — nyugodtan kimondhatjuk — a magyar diplomácia ^ is hathatós módon hozzájárult. Küldöttségünk jó munkát j, végez Belgrádban, s javaslatai híven tükrözik a Magyar j! Népköztársaság aktív békepolitikáját, társadalmunk őszinte ^ törekvéseit a kontinens valamennyi népének gyümölcsöző ^ együttműködésére.

. C;

Öj

a

Francia bombatámadás

A Nyugat-Szahara felszabadításáért küzdő Polisario Front szerdán közölte, hogy francia vadászgépek hétfőn egy héten belül immár harmadszor — napalmmal bombázták a front egyik alakulatát. A közlemény szerint a Polisario légelhárítása az egyik támadó Jaguár-gépet lelőtte.

tatásunk kölcsönösségében megfordul a helyzet: a képzés fejlesztése határozhatja meg most már gazdaságunk fejlődését, életmódunk további differenciálódását.

Éppen ezért a mi társadalmi rendszerünk életmódváltozásának megannyi — még nem érintett — más okát sem szabad elhallgatnunk. De hiszen vethetnék elleném — köztük élünk, mindnyájunknak van erről élményünk, tapasztalatunk. Volt és van azonban —, mint pártvezetőink oly sokfélül elemezték már — nem kis különbség azon életmódbeli változások között, amelyek a már megállapodott, konszolidált társadalmi körülmények között mennek végbe. A gyors iparosítás, a szövet, kezetesítés, vagy a milliók számára megnyílt művelődésbeli emelkedés — a változásoknak mindenekelőtt a mennyiségi oldalát mutatták meg: ennyi és ennyi ember került új életfeltételek közé, s alakíthatta új életmódját. De hogy miként vált hát a klasszikus értelemben vett művelt ipari munkássá az egykor röghöz tapadó paraszt, hogyan lett a kistulajdonosból — a Lenin által oly találóan jellemzett gazdaságilag hátrahúzó, kapitalista vonzalmú helyzetből kiemelkedő, művelt szövetkezeti ember és a régifajta értelmiségből hogyan vált az új társadalom tudatos építője—: mindennek nem figyeltünk eléggé lenini mélységében a lényegére! Pedig ma is irányadó Lenin meghatározása: „Minél nagyobb arányúak a történelmi akciók, annál több ember vesz részt ezekben az akciókban és — fordítva — minél mélyebb átalakítást akarunk végrehajtani, annál inkább kell keltenünk iránta az érdeklődést, annál inkább kell törekednünk arra, hogy tudatosan foglaljanak állást mellette.” Bár nem kevés volt az erőfeszítés, hogy a szocialista építmények alapjaihoz kössük az embert értelmével és érzésvilágával is — figyelmünk mégsem arra köz- pontosult elsősorban, ami az ember legbelsejében megy végbe, hanem inkább a társadalmi feltételekre. Bár igaz, hogy az, életmód a társadalom anyagi alapjához kötődik, abból formálódik —• mégsem gyümölcsöztettük eléggé Leninnek azt az erre vonatkozó tételét, miszerint a „szocializmus építésében, valamint a személyiség sokoldalú fejlődésében igen nagy szerepet játszik a tömegek öntudatának fejlődése.” ,.Az ember előtt — hangoztatta Lenin — ott van a természeti jelenségek haldia. Az ösztönös ember nem emelkedik ki a természetből. A tudatos ember kiemelkedik — a kategóriák a kiemelkedésnek, vagvis a világ megismerésének lépcsőfokai, a háló csomópontjai, amelyek segítik őt. hogy megismerje és hatalmába kerítse ezt a hálót.”

f*

hí

Az embertől indultunk ki, s pontosan elérkeztünk újra ahhoz a végkövetkeztetéshez, hogy a szocialista gazdasági fejlődés rugalmassága, dinamikus továbbfejlődése végső fokon mindig „emberi probléma.” A szocialista lermelés lendülete, a szocialista ember mindennapjai, küzdelmei — szocialista életmódjának kialakítása kommunista személyiségeken múlik: az általuk mindig előbbrevitt általános humanista, ember- védő cselekedetek sora alapján halad előbbre a történelem.

(Vége)

A front 24 órával azután adta ki a közleményt, hogy az algériai és a nemzetközi sajtó képviselőinek megmutatott mintegy száz Poüsa- rio-harcost, valamint elfogott mauritániai katonákat, akik a december 14—15-i francia légitámadások következtében kaptak napalm- és foszforbombától eredő súlyos égési sebeket