Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-20 / 298. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1977. december 20., kedd Aranyvasárnapi rekordok Harmincezer vásárló fordult meg vasárnap a Centrum áruház különböző osztályain. Bizsuk között válogató vevők a pultnál. Fotó: Szabados György (Folytatás az 1. oldalról) A Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat közvetlenül az aranyvasárnap előtt több teherautóra való, importból származó játékot kapott. Részben ennek is köszönhető, hogy a miskolci játéküzletek időről időre — amikor a boltba többen már nem fértek be — becsukták az ajtókat. Ugyanakkor az MHSZ-székházban és az Ady Endre Művelődési Házban a helyszíni játékvásár jóval kisebb forgalmat hozott, jóllehet a kínálat ott is azonos volt a játékboltok készletével. Vevők ezrei „ostromolták” a villamossági boltokat is. Nem maradt zsebrádió, lemezjátszó eladatlan. Kevésnek bizonyult a ródli és a sí is. Ennek ellenére rekordforgalmat bonyolított le a vállalat az aranyvasárnapon: 42 százalékkal több árut adtak el, mint egy évvel korábban. Vásárlók ezrei keresték fel a kazincbarcikai, ózdi, szerencsi és sátoraljaújhelyi áruházakat, boltokat is. A Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban elsősorban a divatcikkek iránt volt nagy a kereslet. Tavaly 3,6 millió forint értékű árut adta el, annyit, mint az idei arany- vasárnapon. Bőrdíszmű árukból kétszer annyit vásároltak, mint tavaly ilyenkor. Az aranyvasárnapi forgalom nemcsak a boltokban tetőzött, de a délelőtti órákban nem volt hely a parkírozókban, zsúfoltak voltak a villamosok, az autóbuszok, a vonatok, még annak ellenére is, hogy az idén összehasonlíthatatlanul nagyobb forgalmuk volt a megye nagy üzleteinek, áruházainak. N. 3. A NEE vei vizsgálta (Folytatás az 1. oldalról) amelyekben a tápanyaggazdálkodás alapos vizsgálatokra épített. Megyénk néhány termelőszövetkezete azonban a műtrágya-felhasználásban még mindig messze elmarad az országos átlagtól. A tapasztalatok szerint a kereskedelem tárplókapacitása ugyan nem nőtt, viszont az előző évinél jobb koordinálással pontosabban szállították a megrendelt mennyiséget. A műtrágya hatóanyagá- nak-megvédése érdekében a mezőgazdasági üzemek a legszükségesebb intézkedéseket megtették; a megvizsgált 28 üzem közül csak háromnál nem biztosítottak a minimális szakmai követelmények. A zsákos'műtrágya jelentős része a Borsodi Vegyikombinátból kerül ki. Az üzemi tapasztalatok szerint változatlanul sok a panasz a fóliazsákok minőségére. A BVK a továbbiakban a gyártástechnológiai fegyelem szigorú betartásával kívánja a hibát kijavítani. Hogy a fóliazsákok épek maradjanak, új .gépeket szereznek be; a zsák anyagának megváltoztatását tervezik. A tápanyag-gazdálkodás megfelelő talaj és növény- vizsgálatokra való alapozása é"dekében a jövő évtől a1 Borsod megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás a szántóföldi területek talaj- vizsgálatát az összes üzemben elvégzi. A növénytermelés hozamait nagymértékben befolyásoló növényvédelem személyi és tárgyi feltételei tovább javultak —, állapította meg a vizsgálat, összességében a megvizsgált üzemekből hatban növekedett a felhasználás. Kismértékű csökkenés tapasztalható a Bodrogköz gazdaságaiban, amelynek fő oka a tavaszi árvíz és a hosz- szantartó belvíz volt. A növényvédelem irányítása kulcsponti kérdése a mezőgazdaság kemizálásá- nak. Ebben az évben megyénk 128 üzemében 81 főállású növényvédő szakember dolgozik. Az alapvizsgálatoknál kifogásolt üzemekből a tibolddaróci, a takta- harkányi és a hejőpapi termelőszövetkezet megoldotta a növényvédelmi munka irányítását. összességében a megvizsgált mezőgazdasági üzemekben javult a tárolás, ám az is tény, hogy a megnövekedett növény védőszer-felhasználás miatt több üzem nö- vényvédőszer-raktára szűknek bizonyul. A raktározás problémáját azonban hosz- szabb távon csak az agrolcé miai centrumok fogják máj megoldani. (mm) Imdeíii-polpri védelmi nevelés Á polgári védelem megyei parancsnoksága tegnap Sátoraljaújhelyen megyei tanácskozást tartott, melyne'- témája az iskolákban folyó honvédelmi nevelésen belül a polgári "’édelmi oktatás helyzete volt. A tanácskozáson részt vettek a megye .járásainak és városainak tanulmányi felügyelői, néhány nagyobb iskola igazgatója, a polgári védelem járási és városi törzsparancsnokai. valamint politikai helyettesei. A tanácskozás résztvevőit Kövér László, a Sátoraljaújhelyi városi Tanács elnöke, a polgári védelem városi parancsnoka üdvözölte. Ezt követően Zsebesi László ezredes, a polgári védelem megyei törzsparancsnoka tartott előadást, amelyben értékelte az iskolákban folyó honvédelmi nevelő munkán helül a polgári védelmi felkészítéssel kapcsolatos tevékenységet, és vázolta az ezzel kapcsolatos feladatokat Plenáris ISísá leliriiii A belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozó hétfőn délelőtt plenáris ülést tartott. Ezen a 35 résztvevő állam küldöttsége elfogadta négy semleges ország — Ausztria, Finnország Svédország és Svájc — közös munkaprogram-jvaslatát. Az elfogadott program szerint a találkozó december 22-én. csütörtökön megszakítja tanácskozásait, amelyek folytatására a jövő év január 17-én kerül sor. A találkozó — záródokumentum elfogadásával — február 10-én fejeződik majd be. A találkozó mostantól kezdve alapvetően plenáris üléseken tárgyal. A plénumok munkáját 2 szerkesztő bizottság és 3 szerkesztői albizottság segíti. A küldöttségek megállapodtak abban, hogy a negyedik napirendi pontról, vagyis a helsinki záróokmány végrehajtásáról folytatott vitát befejezettnek tekintik, s áttérnek rz ö'öd'k és hatodik napirendi pontra: a belgrádi találkozó záródokumentumának kidolgozására. Megyénk székhelyén, Miskolcon a felszabadulás óta több új lakást építettek, mint amennyi a felszabadulás évében, 1945-ben volt. Különösen szembetűnő a fejlődés ezen a téren 1960-tól, amikor is megkezdték az első 15 éves akásfejlesztési terv megvalósítását. Azóta hozzáláttak már a második 15 évre szóló lakásépítési elképzelések kivitelezéséhez is, s egyre .inkább felszámolják az elavult épületeket, mind több paneles technológiájú otthont létesítenek. Csak az' ötödik ötévés tervidőszakban Miskolcon közel 12 ezren költözhetnek új, korszerű lakásba. V-. Horváth Béla városi főépítésztől valók a fenti megállapítások, adatok, aki tegnap délután fél 6 órakor, a 11. számú Általános Iskola aulájában megnyitotta a belvárosi lakótelep Modell című kiállítást. A főépítész a továbbiakban hangoztatta: a Miskolc megyei város párt-, állami- és tömegszervezetei által rendezett bemutató jól illusztrálja vámosunk fejlődését, megfelelő összehasonlításokra ad lehetőséget, s előrevetíti a legközelebbi terveket is. A kiállítás megtekin- tői most érzékelhetik csak igazán, milyen volt a Vörösmarty, az Arany János, a Dankó Pista, a Munkácsy utca térsége a rekonstrukció előtt. Az akkori zsúfoltság, a közművesítettség hiánya bizony sokunk számára elszomorító emlék. Dr. Horváth Béla beszédében elismerte: szakmai körökben sok vitát váltott ki a Belváros I. ütem építészeti megoldása, s a vita azóta sem csitult el. Az észrevételek egy része jogos volt, ezért a javaslatokat a továbbiakban, például a Vologda városrész építésénél már hasznosították. Ebben a városrészben valósult meg 1968- ban a Miskolci Házgyár prototípus épülete, amit a Szovjetuniótól vásároltunk. A január 2-ig, naponta 9 •—17 óra között megtekinthető kiállítás természetesen a terveket is érzékelteti. Láthatók többek között azok a vázlatok, amelyek bemutatják a Vörösmarty utcától felépítendő több mint ezer lakást és a kapcsolódó intézményeket, bevásárló központokat. Kitalálta? — írja meg! Véget ért a Magyar Rádió miskolci stúdiójának, és az Észak-Magyarország szerkesztőségének közös rejtvénypályázata, melyet Miskolc város felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából rendeztek. A beküldött kétezer megfejtés közül több mint 1000 levél tartalmazott helyes válaszokat. A rejtvénypályázat sorsolását tegnap, 17 órakor tartották meg •az SZMT-székház klubtermében, amelyről a miskolci stúdió helyszíni közvetítésben. nyilvános adásban számolt bé. Nagy István riporter köszöntötte a résztvevőket, majd ezt követően ismertette a rejtvény pályázat helyes megfejtéseit. Kulcsár Imre. Somló Ferenc és Csapó János, a Miskolci Nemzeti Színház művészei József Attila, Csokonai és Petőfi egy- egy versét mondták el, majd a vers végén színháztörténeti albumot adtak át egy-egy résztvevőnek. Ezután került sor a sorsolásra. Philips zsebrádiót nyertek: Tózsér Béláné, Miskolc, i Tálra utca 23, Torma József, Miskolc, Martos F. u. 53; a MIK lakatos műhely, Rónai brigádja; Sándor Istvánná Miskolc, Pázsit u. 3. Az OTP ajándékát Taksár József, Miskolc, Futó u. 7., az Állami Biztosító ajándékát Sándor Renáta, Miskolc, Opren- dek u. 66. szám alatti lakos nyerte. A városi KISZ-bizottság díjait (vásárlási utalványt) Mandzák Attiláné, Miskolc, Győri kapu 75 és Szabó József Miskolc, Kellner S. u. 1. szám alatti megfejtő nyerte. Az Észak-Magyarország szerkesztősége és a Lapkiadó vállalat díja a Molnár Béla Üt- törőház helytörténeti szakköréé lett. A díjakat a Magyar Rádió miskolci stúdiójának titkárságán lehet átvenni. A sorsolás résztvevői lázas keresésbe kezdtek, amikor Nagy István riporter közölte, hogy egy-egy' fotel karfája alatt feliratos cédula található és aki megtalálja tortát vihet haza, a pályázat vígaszdíjaként. Sorsolás közjegyző jelenlétében Konzultáció 3. Elég, ha itt és most csak a termelőszövetkezeti, vagy az üzemi demokrácia különféle formáinak megerősödésére vagy a szakszervezetek megélénkülő tevékenységére piaiunk. Akadnak még ugyan a magánéletbe visszahúzódó — az újat mégis a társadalom formálásában, igazgatásában való részvétel szándéka motiválja. Az emberek jelentős része igényli is az informáltságot, maga is megteheti az ennek megszerzéséhez szükséges lépéseket. Ha csak tömegkommunikációs eszközök hatalmas fejlődésére gondolunk — már ebből is következtethetünk, hogy ez csak az egyre szélesebb társadalmi rétegek igényéből fakadhatott. A közéleti demokráciáról folyó vita egyébként nemcsak a részvétel körül forog, hanem mélyen érinti az egész szocialista érték- rendszert. Nem térhetünk ki annak hangsúlyozása alól sem. hogy ma már egyre többen törekszenek a tudatos szocialista világnézet kialakítására. Mindnyájunk előtt világos, hogy ezt az igényt felerősítette a tudományos-technikai forradalom, mely igazolta, hogy az emberi értelem és alkotókészség — a természeti törvényszerűségeket felismerve és felhasználva — képes az ember és társadalom tudatos kapcsolatát jó.- tékonyan befolyásolni. A természettudományos világkép egyre szélesebb rétegek sajátjává válik —- ezzel együtt egyre többen fogadják el a dialektikus materializmus tanításait az anyag és a tudat összefüggéseiről,' a valóság változásainak törvényszerűségeiről, a megismerés folyamatáról. Így bizonyosodik be a tapasztalat által az is, hogy a marxizmus—leninizmusnak igaza van, amikor éppen az osztályharcot tekinti a történelem motorjának. Ma mgr alig akad olyan gondolkodó ember hazánkban, aki az elmúlt évtizedek történelmi eseményeiben valamiféle titokzatos erő megnyilvánulását látná és ne látná meg azokat a reális gazdasági- társadalmi, politikai tényezőket. amelyek az eseményeket meghatározzák. Ezt az általánosan jó és találó összefüggéseket felismerő folyamatot csak erősítette az a sok féle vita, melyet az elevenen mozgó, érzékeny társadalom az alapvető társadalmi kérdésekről a nagy nyilvánosság bevonásával minden területen folytatott. Ez a fejlődés a politikai tudat szférájában igen nagy értékű. Az erkölcsi és esztétikai tudat még a szocializmus meggyözödéses híveinél is tartalmazhat olyan elemeket, melyek még idegenek a marxizmustól. Bizonyos tudatformák ugyanis lassabban alakulnak át. Erre is gondolnunk kell. mivel a fejlett szocialista társadalom építésekor a társadalmi tudat egésze kerül előtérbe, mint a szocialista életmód egyik döntő meghatározója. Gazdasági fejlődésünk, a tervszerű szocialista építőmunka eredményeként jutottunk el odáig, hogy ma már a rekreációra — azaz alvásra és személyi szükségletek kielégítésére — kimutatás szerint — 1972-ben már 10,1 óra jutott. Munkára — amelyben benne van a közlekedés, a házi és ház körüli munka is — 1972-ben 9,8 órát fordíthattunk átlagosan. De a konkrét adatok azt is bizonyítják, hogy az elmúlt évtizedben valamelyest csökkent a munka- és pihenőidő — és egy teljes órával — azaz igen jelentős mértékben — nőtt a szabad idő. Ez bizony — nyugodtan kijelenthetjük —, nagy társadalmi vívmány s azt ki-ki az általa elfogadott érték- rendszer , alapján használta fel úgy, ahogy életigényéhez, életmódjához mérten meg iSv tehette. Ha azonban a szükségletek kielégítésének fő eszköze a munka és a szocialista értékrendszer egyik alapvető jellemzője a munkához való új viszony — akkor éppen azt kell megvizsgálnunk, hogy miként tölthetjük el a szabad időt, s hogyan gyümölcsöztethetjük azt az egyén és a közösség szempontjából nézve: menynyire finomítja és differenciálja az a gazdasági munkában kifejtett teljesítményeink szerint megérdemelt szocialista életmódunkat. Mindnyájan tudjuk, hogy az utóbbi években hazánkban jelentősen megnőtt a termelékenység az iparban és a mezőgazdaságban, elsősorban a gépesítés, a korszerásítás, kisebb mértékben a munka- idö racionális megszervezése, és a munkához való új viszony eredményeképpen. De nem elhanyalgolható a szervezés esetleges hiánya és fontos tényező a munkához való tudati, erkölcsi viszonyulás, az önművelés. a szellemi hajlékonyság és az állandó fejlődés igénye is. A rendszeresen olvasók ará- nj'a az értelmiségnél 87, egyéb szellemi dolgozóknál 79. a szakmunkásoknál 56. a segédmunkásoknál 37. a mezőgazdasági dolgozóknál 25 százalék. Országos átlagban a lakosság 34 százaléka iár moziba, a színházakat a lakosság 26 százaléka látogat- ja, az amatőr művészeti mozgalmakban a lakosságnak mintegy 26 sz-ázaléka vesz részt, a kezdeményezésekre ezen a területen még készebb ifjúság. A legnagyobb igény a művelődésre a 30 éven aluliaknál van meg. (Folytatjuk!)
