Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-18 / 297. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 T977. december 18., vasárnap A népgazdaság 1978. évi terve f (Folytatás az 1. oldalról) A Minisztertanács az 1978. évi népgazdasági terv íő előirányzatait az alábbiak szerint határozta meg: A tervezett növekedés 1978. évi előirányzatai Nemzeti jövedelem 5 százalék Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 2 százalék Ipari termelés 5,5—6 százalék Országos 'építési-szerelési teljesítmény 4—5 százalék Mezőgazdasági termékek termelése 2—3 százalék A szocialista szektor beruházásai összesen 180—182 milliárd forint Egy lakosra jutó átlagos jövedelem 7—7,4 százalék Egy keresőre jutó nominálbér országos átlagban 7 százalék Fogyasztói árszínvonal 4 százalék Egy lakosra jutó reáljövedelem 3—3,2 százalék Egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér 2,8—3 százalék Egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset 2,8—3 százalék Á lakosság fogyasztása 3,4—3,6 százalék Az összes lakásépítés 90 ezer lakás Ebből állami 33 ezer lakás A belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél lassabban, 2 százalékkal emelkedhet. Ezen belül a lakosság fogyasztása gyorsabban nőhet. A felhalmozást mérsékelni kell, a beruházások nagysága nem haladhatja meg az 1977-ben elért színvonalat. A fogyasztás-felhalmozás aránya az 1977. évihez képest a fogyasztás javára változik, az ötéves tervben előírt arányhoz közeledik. A belföldi felhasználás mérsékelt növekedése azt is lehetővé teszi, hogy a kivitel gyorsabban növekedjék a behozatalnál. A termelőágazatok legfőbb feladatai: folytatódjon a termelés szerkezetének fejlesztése; emlekedjen a műszaki színvonal; legyen rugalmasabb a kül- és belpiaci kereslethez való alkalmazkodás; javuljon a termelő és a felhasználó vállalatok együttműködése. A terv számol az energia- és anyagtakarékossággal, a korszerű termelőberendezések jobb kihasználásával. Tekintettel arra, hogy a foglalkoztatható létszám 1978-ban sem növelhető, a termelés és a nemzeti jövedelem növekedését a termelékenység emelkedésével kell elérni. AZ IPAR Az 1978. évi terv az ipari termelés 5,5—6 százalékos növekedését irányozza elő, fokozza a követelményeket a minőséggel szemben. Az ipar lendületesebben fejlődő ágazatai a vegyipar (9—10 százalék) és a gépipar (6—7 százalék) lesznek. Az átlagnál alacsonyabb ütemben növekszik viszont a kohászat, a könnyű- és az élelmiszeripar termelése. A terv szerint az ipar belföldi értékesítése — elsősorban a beruházások lassúbb növekedése miatt — mérsékeltebben, 4,5 százalékkal nő. Ezen belül a fogyasztási értékesítés 4 százalékkal emelkedik. Az ipari termékek kivitelét 11 százalékkal, ezen belül a szocialista országokba irányuló kivitelt 11— 12 százalékkal, a nem’ szocialista viszonylatú exportot legalább 10—11 százalékkal kell növelni. A legjelentősebb feladatok a gépiparra és a vegyiparra hárulnak. Az ipari termelés és értékesítés előirányzott növelése megalapozott. Kiegyensúlyozott energia- és anyagellátással lehet számolni. 1978-ban több új termelő- egység üzembe helyezésére kerül. sor. Elkészül többek között a Bor"’'1' Vegyíknrh- binát pvc— és a Tiszai Vc- gyikombi nát pol i propilén- üzeme, a nyírád-deáki bauxitbánya új termelőegysége, a Tiszai Hőerőmű harmadik és negyedik gépegysége, a Dunai Kőolajipari Vállalat új egysége és részlegesen az adriai kőolajvezeték hazai szakasza. Az iparban foglalkoztatottak száma várhatóan tovább csökken, a termelés növekedését a termelékenység emelkedésével kell biztosítani. A vállalatoknak a munkaszervezésre,’ az ésszerű munkaerő-felhasználásra fokozott gondot kell fordítaniok. Eszközállományukat az eddiginél rugalmasabban kell fel- használniok a korszerű termékek gyártására, A hatékonyabb és aktívabb vállalati gazdálkodás ösztönzésére módosul a gazdasági szabályozás néhány eleme. A módosítások célja: erősíteni az eredményesen dolgozó vállalatok helyzetét úgy, hogy a jobb teljesítmény kifejezésre jusson a fejlesztési lehetőségekben, a személyi jövedelmekben. az építőipai: A terv az építőipari termelés 4—5 százalékos növekedését írja elő. A mérsékelt mennyiségi követelmény lehetőséget ad a termelés szervezettségének fokozására, a folyamatban levő munkák gyorsabb befejezésére, a munka minőségének javítására. A - lakásépítésekhez tervszerűbben kell előkészíteni a területet, a kapcsolódó létesítményeket folyamatosan kell építeni. Az építőiparban is alapvető feladat a munkafegyelem erősítése, a munkaszervezés javítása, a korszerű termelőberendezések jobb kihasználása. A MEZŐGAZDASÁG, AZ ERDÖÉS VÍZGAZDÁLKODÁS A terv a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos növelését irányozza elő. Ennek anyagi, műszaki feltételei — átlagos időjárást feltételezve — adottak. Ez az 1975. évinél 11—12 százalékkal magasabb termelési színvonalat jelent, és valamelyest meghaladja az ötéves tervben 1978. évre számított mértékét. A növénytermesztés 3—4 százalékkal növelhető. A mennyiségi növekedést a terméshozamok emelésével kell elérni. A búza hektáronkénti 40, a kukorica 49 mázsás átlagtermése esetén az összes gabonatermés 5—0 százalékkal lesz nagyobb. A zöldség- és gyümölcsfélékből az ez évihez hasonló termést kell megalapozni. Az állattenyésztés termelése 2 százalékkal növelhető. A vágósertés-termelés várhatóan az ideihez hasonlóan alakul, de nagyobb lesz annál, mint amit az ötéves terv 1978-ra tervezett. Vágóbaromfiból szintén nagyobb termelésre lehet számítani. A vágómarha-termelés 4—5 százalékkal, a tejtermelés 3 százalékkal emelkedik. Az erdőgazdálkodásban folytatódik a gépesítés, a fűrészipar rekonstrukciója. A vízgazdálkodás központi feladata a vízellátás és a szennyvíztisztítás fejlesztése, a regionális vízellátórend- szer kiépítése. A SZÁLLÍTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS A közlekedési vállalatok személyszállítási teljesítmé- 'nye 1978-ba^ 2,5 százalékkal emelkedik. A forgalomban némileg csökken a vasúti személyszállítás aránya, gyorsan, 5,5 százalékkal nő a helyközi autóbuszközlekedésé. A vidéki városi közlekedés várhatóan 4,5 százalékkal több utast szállít. Az áruszállítási igények 4.5 százalékos növekedése várható, a vasúti szállítás 2,5 százalékkal, a közúti szállítás 6,4 százalékkal emelkedik. A terv biztosítja a szállítási lehetőségek folyamatos fejlesztését. A vasútnál 320 kilométernyi vonalszakaszt korszerűsítenek, 113 kilométeren építenek vonalbiztosító berendezéseket. Ezer új autóbusszal, 10 ezer új tehergépkocsival bővül a szállítási kapacitás. 220 kilométer új út épül, 340 kilométeres útszakaszt korszerűsítenek és 1400 kilométernyi útburkolatot erősítenek meg. Fontos a szállítási kapacitások jobb kihasználása, a szervezettség növelése. A közlekedési vállalatok létszáma csak mérsékelten növelhető, fokozni kell az egy főre jutó .teljesítményt A LAKOSSÁG JÖVEDELMEI, FOGYASZTÁSA, ÉLETKÖR ü LMÉN X El A terv a lakosság fogyasztásának 3;4—3,6 százalékkal, az egy lakosra jutó reáljövedelemnek 3—3,2 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbérnek, valamint a tsz-dolgozók reálkeresetének 2,8—3 százalékkal való növelését írja elő. Az egy lakosra jutó reál- jövedelem és reálkereset tervezett növekedését — számításba véve a fogyasztói árak 4 százalékos emelkedését — a nominal jövedelmek 7—7,4 százalékos emelése biztosítja. A vállalatoknál, a nem mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél a keresetek kö- ' rülbelül 5,5 százalékkal, ezen belül a bérek közel 6 százalékkal emelkednek. A terv központi bérintézkedésekkel számol: július 1-től emelik a műszakpótlékokat ott, ahol ez 1977-ben nem történt meg, október 1-től emelik azoknak az egészségügyi dolgozóknak a bérét, akik az 1977-es béremelésből kimaradtak, emelik április 1-től a területi ügyészségek és bíróságok dolgozóinak bérét. Január 1-től a rendszeres évi nyugdíjemelés legkisebb összege havi 50 forintról 70 forintra nő. A kiskereskedelmi forgalom összehasonlító áron több mint 4 százalékkal haladja meg az 1977. évit. Az árualapokat a terv összességében a várható keresletnek megfelelő színvonalon irányozza elő, a választék bővítése érdekében tovább nő a fogyasztási cikkek behozatala. A terv 90 ezer új lakás felépítésével számol. 33 ezer állami lakás épül. Az építési területek tervszerűbb előkészítésével biztosítani kell, hogy a kapcsolódó létesítmények a lakásokkal egyidejűleg épüljenek meg. A terv 57 ezer magánlakás felépítésével számol. Az egészségügyi és a szociális ellátás az anyagi lehetőségeknek megfelelően fejlődik. A gyógyintézeti ágyak száma 700—800-zal emelkedik. ‘ A járóbeteg-ellátást közel 80 új általános és gyer- mekoryosi körzet létrehozása, napi százzal több szakorvosi és üzemorvosi munkaóra is javítja. A bölcsődék befogadóképessége 3100 hellyel bővül, a szociális otthoni helyek száma közel 900-zal gyarapodik. Az óvodai helyek 17 ezerrel növekednek. Az általános iskolai osztálytermek száma 710-zel nő, ez biztosítja a körzetesítés folytatását, az általános iskolai oktatási feltételek javítását. Javulnak a szakmunkásképzés feltételei.. BERUHÁZÁSOK A jövő évben a szocialista szektor beruházásaira 180— 182 milliárd forint fordítható. Az állami beruházások előirányzott összege lehetővé teszi valamennyi folyamatban levő nagyberuházás időarányos feladatainak megvalósítását. Két új nagyberuházás (Lenin Kohászati Művek kombinált acélmű, Székesfehérvári Könnyűfémmű félgyártmányfejlesztés) kezdődik meg. Teljesen befejeződik 10 nagyberuházás, jelentős kapacitások lépnek be részleges üzembe helyezésekkel is. A központi lakásépítési előirányzat 8 százalékkal magasabb az 1977. évinél. A vállalati beruházásokra 93—94 milliárd forint fordítható. Tervszerűen tovább kell folytatni a versenyképes exportáru-alapok növelését szolgáló beruházások megvalósítását. 2 Az egyenlőség a gyakorlatban a gazdaság-társadalmi különbségek csökkenésében mutatkozik meg. Ennek legfőbb biztosítéka az a társadalmi mobilitás, amely megváltoztatja az osztályok és rétegek összetételét és egymáshoz viszonyát. Tudnunk kell ehhez, hogy az ipari munkásság 20—25 százaléka került ki a mező- gazdaságban dolgozó családokból. Az értelmiségiek — a szellerrü dolgozók 20—40 százaléka is paraszti sarjadélc. A mobilitásnak a felszabadulás utáni időszakhoz viszonyított csökkenése az értelmiségnél és részben a munkásságnál azzal magyarázható, hogy jelentősen megváltoztak a parasztság és a munkásság általános munka- és életkörülményei s bizonyos pályák kevésbé vonzóak. Noha ehhez hozzátehetjük még azt is, hogy nem teszünk eleget gazdasági és kulturális téren a társadalmon belüli áramlás megfelelő segítésére. Jelenleg — kirívó eseteket nem tekintve — a legmagasabb és legalacsonyabb egy főre jutó jövedelemkülönbség 5:1 arányú, ha a társadalmi juttatásokat is lekintbe vesszük. Mégis, ki kell mondanunk, hogy a jövedelmi! különbségek sokkal érzékenyebben érintik az embereket, mint a mobilitással kapcsolatos problémák — noha éppen azok a jövőt illetően jelentősebbek. Nem kevés emberben még él az a meggyőződés, hogy „az egyenlő munkáért egyenlő bért” elve nem valósul mag kellőképpen — és még az is, hogy a jelenlegi differenciálás túlzott. Vannak „újba- los”-ok is, akik figyelmen kívül hagyják az átmeneti társadalomról szóló marxista jelfogást és azonnal teljes szükségletben és • fogyasztási egyenlőség megteremtését hirdetik. Noha éppen Marx — „A gothai program kritikájáéban — az új társadalom kialakulásának két fő szakaszát különböztette meg: az első szakaszban az egyenlőséget a munka szerinti, azzal arányos eloszlással azonosította, ami egyenlőtlenséget takar. „Az egyenlő jog még mindig a polgári korláton belül marad. A termelők joga munkaszolgállatásaikkal arányos, az egyenlőség abban van, hogy egyenlő mércével, a munkával mérnek. „De hozzá kell tennünk: a marxista felfogás szerint: csak az anyagi javak bőségének megteremtésével lehet átlépnie a „szükségszerűség birodalmából” a • „szabadság birodalmába”, tehát a valódi egyenlőség csak az objektív feltét élete. megteremtésével valósítható meg. Az egyenlőség igénye az aspirációkban úgy mutatkozik, hogy mindenki az általa magasabb rendűnek tartott élelícltételeket akarja biztosítani a maga számára. De ebben háttérbe szorulnak az objektív tényezők, az adott társadalom, adott színvonalának a jellemzői, viszont hamis presztízs- és divalszempontok is érvényesülnek. Ma már ugyan megszűnt a tőkés rendszer jellemzői magatartás- formáinak — hajbókolás, szervilizmus az egyik oldalon, lenézés, vagy éppen megvetés a másik oldalon. Ennek persze nemcsak tudati okai, hanem objektív körülményei is vannak, a szocialista demokrácia fejletlensége. amelyek módot adnak hajdani jelenségek újra jelentkezéséhez még ha gyakran megváltozott formák közt is. Az egyenlőség és az igazságosság egymással kölcsönhatásban ‘áll — közös gyökérzet köti őket a társadalmi fejlődés objektív alapzatához. Azonban meg kell különböztetnünk egyiket a másiktól, mert az igazságosság erősebben kapcsolódik az erkölcsi és a jogi tudatformához. Az ' igazságosság értelmezését még erősebben befolyásolják a szubjektív tényezők, az egyéni és csoportérdekek — általános ismérvei is bizonytalanabbak. Az igazságosság szempontjából rendkívül jelentős az a társadalmi tapasztalat, amelyre az emberek az utolsó másfél évtizedben tettek szert. A törvény- sértések elítélését kell kiemelnünk elsősorban, az ezA KÜLKERESKEDELMI FORGALOM A szocialista országok közötti áruforgalom előirányzatai összhangban vannak a hosszú lejáratú megállapodásokkal és a kétoldalú egyezményekkel. Ezek szerint a kivitel és a behozatal nagysága egyaránt 10 százalékkal növelhető, így az áruforgalom nagyobb lesz az ötéves tervben 1978-ra számított színvonalnál. A nem szocialista országokkal folytatott kereskedelemben fontos cél a külkereskedelmi mérleg javítása. A terv ezért a kivitel legalább 12—13 százalékos növelését irányozza elő, a behozatal pedig 3—5 százalékkal emelkedhet. Az előirányzatok teljesítéséhez szükség van a gazdaságos export fokozására. Elsősorban a feldolgozó ipari vállalatokra, a mezőgazdasági üzemekre hárulnak nagy feladatok. Takarékoskodni kell az importanyaggal, -termékekkel, javítva felhasználásuk gazdaságosságát. A piaci lehetőségele jobb kihasználása céljából javítani szükséges a termelő- és a külkereskedelmi vállalatok együttműködését * Az 1978. évi népgazdasági terv előirányzatai gazdasági fejlődésünk folyamatosságát biztosítják. A terv teljesítése mindenkitől felelősségteljes, odaadó munkát követel. A Minisztertanács felhívja a dolgozó kollektívákat, a gazdasági vezetőket — egész népünket, hogy szervezett és szorgalmas munkával, a lehetőségek minél teljesebb kihasználásával járuljanak hozzá az 1978. évi népgazdasági iervben kitűzött célok eléréséhez. , ............... .. , ....................... i zel kapcsolatos felelősségrevoríást és jóvátételt: a törvényesség normáinak érvényesítése a közvéleményben csak erősítette azt a meggyőződést, hogy: a szocialista társadalom igazságos jogrendet jelent! Ennek hatására egyre többen követelték az egyenlő bánásmódot az élet minden területén — akár az iskoláztatásban, a hivatali ügyintézésben, az egészség- ügyi ellátásban, a szociális juttatásokban, munkahelyi ügyekben lépnek fel. Ezért is érzékeny a közvélemény mindenféle kiváltságra, megkülönböztetésre, főként a protekcionizmus továbbélésének kérdései megítélésében. Viszont azt js ki kell mondanunk, hogy a társadalomnak csak egy része érzékeny arra az igazságosságra, amelynek á végzett munlca és annak díjazása között kellene érvényesülnie. Társadalmunkban az általános életfelfogás és életmód biztonságérzése két vonatkozásban is jelentkezik. Köztudomású, hogy társadalmunk nagy vívmánya a munkanélküliség megszüntetése, s a valóságban érvényesül a munkához való jog. Ezt sokan természetesnek veszik — csak akkor döbbennek rá jelentőségére, amikor a kapitalista világban válság- jelenségek tűnnek fel. Az elmúlt két évtizedben a szó- I cializmus azt is bizonyította, hogy lét- és közbiztonságot tud teremteni a törvények szigorú megtartásával és megtartatásával: A biztonságérzetnek ez is egyik fontos tényezője, s nem kevéssé járul hozzá, hogy államunk polgárai ebben a társadalmi rendszerben jól érezzék magukat s életmódjukat kényelmesnek. szilárdnak vegyék. Az életmód és életigény azért is szilárdul a szocialista rendszerünkben, mivel a közéletbeni részvétel kinek- kinek önbecsülését is növeli. (Folytatjuk)
