Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-02 / 283. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1977. december 2., péntek A népfrontmozgalom két, közművelődést segítő tevékenysége az Olvasó népért mozgalom felett vállalt védnöksége, illetve a honismereti mozgalom. Ám korántsem csak ezek teszik ki a Hazafias Népfronton belül, illetve a népfront közreműködésével végzett közművelődési munkát. Hiszen például a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának napokban megtartott ülésén is jóval több elvégzett munkáról adhattak számot. A mértéktartó szerénységgel számbavett eredmények között is arról számolhattak be, hogy az ismeretterjesztésben, a politikai vitakörök, népfrontestek szervezésével a megye mintegy 300 településén 30—40 ezer emberhez jutnak el évente, hogy ha lassú ütemben is, de előrelépés történt a bejáró dolgozók művelődési lehetőségeinek biztosításában (a népfront patronálásával a miskolci járásban elég szép eredményeket értek el például a bejáró munkások klubjai), segítették az idén tavasszal első ízben megrendezett borsodi irodalmi napokat, részt vállaltak a képzőművészeti nevelésben és a zenei ízlés fejlesztésében is. Vagy említhetnénk a filmkultúra és a filmterjesztés terén kifejtett munkálkodásukat is: példát lehet sorolni ugyanis arra is, hogy a népfrontbizottságok kezdeményezték egy-egy társadalmi témájú, a mai életünkről szóló film vitáját, ankétjét. Ilyen ankétokat rendeztek például az elmúlt évben, s az idén az edelényi és az encsi járásban. A sort persze még folytathatnánk tovább, hiszen éppen csak említettük az Olvasó népért mozgalmat és a honismereti mozgalmat. Pedig nem is csekély eredményt értek el az Olvasó népért mozgalomban. Igen aktív volt a részvétel az olvasó munkás pályázatokon, többek között a népfront ilyen jellegű akcióinak is tudható be, hogy 14 százalékkal növekedett a fizikai munkás olvasók száma, s hogy a szakmunkástanuló intézetek közül is mind többen teremtődnek meg a korszerű iskolai könyvtár feltételei. (Az iskolai könyvtárak létrehozásáért valóban igen tiszteletreméltóan tevékenykedtek a népfronttá zottsá- gok!) Vagy említhetnénk például azt is, hogy a különböző szervezetekkel együttműködve a népfrontmozgalom szervezi a hagvományos könyv- és olvasóakciókat is. A honismereti mozgalmat pedig csak Borsod megyében 50 közösség ápolja, s ma már a megye öt járásában rendszeresen írják a íalukróni- kákat. Azon a már említett bizottsági ülésen volt tehát miről számot adni, s pozitívan alakult a mérleg akkor is, ha a korábbi, az 1974-ben elfogadott művelődést segítő ajánlásokkal vetették egybe az elvégzett munkát. Az 1976-os közművelődési törvény és a népfronthagyományok szellemében most megfogalmazott ajánlások és feladatok pedig az eddig elvégzett, illetve bevált közművelődési formákra alapoznak. A Hazafias Népfront jellegéből adódóan, elsősorban mint ajánló, szervező, mozgósító vállal részt a közművelődési feladatok és célkitűzések végrehajtásából, s a közösségek világnézeti-ideológiai formálására, az érclek- lődés felkeltésére helyezi a hangsúlyt. A helyi szervezetekkel, s elsősorban a tanácsokkal közreműködve azonban törekszik a helyi közművelődéspolitika formálására. Növelni kívánják például a politikai vitakörök számát, szorosan együttműködve a TIT helyi szervezeteivel. Gyarapítani igyekeznek a bejáró dolgozók klubjait, s az olvasómozgalom II. országos konferenciájának 1078- ban sorra kerülő tanácskozását is figvelembevéve. az Olvasó népért mozgalomnak is újabb lendületet szeretnének adni. A népfrontbizottságok szorgalmazzák a második alkalommal meghirdetett Kell a jó könyv olvasópályázatban való részvételt, s ehhez kapcsolódva egy sor irodalmi beszélgetésre kerül maid sor. Feladatként jelentkezik a „Kincskereső körök” létrehozása — s ez az ifjúság felé fordulást jelzi. Tervezik az emlékkönyvtárak vezetőinek tanácskozását; ismét megrendezik a borsodi irodalmi napokat, tanácskozásra hívják az írókat Tokajba, olvasótáborokat szerveznek, s természetesen folytatódnak a zenei és képző- művészeti rendezvények is. A honismereti mozgalomban pedig az üzemtörténeti krónikaírást kívánják szorgalmazni. A jövő évi terveket nehéz lenne itt és most felsorolni. Ismeretükben azonban megalapozottan állíthatjuk: a népfrontmozgalmon belül egyre rangosabb szerepet kap a közművelődést segítő tevékenység. Jelzi ugyanis azt a szemléletváltozást, amely éppen a közművelődési törvény megszületése után bontakozott ki, s amely a művelődést a társadalmi fejlődés fontos kritériumaként jelöli meg. Csutorás Annamária Kocatartó kistermelők figyelmébe ajánljuk: előnyös feltételekkel továbbra is vásárolhat vemhes kocasüldőt az áilatforgalmi és húsipari vállalatoktól. Kérjük, hogy rendelését mielőbb juttassa el 'felvásá lóinkhoz, kirendeltségeinkhez, ahol részletes felvilágosítással is szolgálnak. ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI TRÖSZT Kedden este került sor a ' városi sportcsarnokban az Állami Hangversenyzenekar nagy érdeklődéssel várt Schubert-estjére, melyet világhírű karmesterünk, Feren- csik János vezényelt. Schubert nevének említésekor mindannyian hajlamosak vagyunk elsősorban a dalokra gondolni, pedig a keddi koncert újra bebizonyította. hogy mennyire méltánytalanul feledkezünk meg néha Schubert szimfonikus alkotásairól. Mindkét szimfónia, de különösen a hetedik, a zenekar kezelésében nagyszerűen járatos, gazdag in- venciójú szerzőről tanúskodik, s bár népszerűségben nem vetekedhetnek a jóval közismertebb Befejezetlen szimfóniával, nagy hatásukat, zenetörténeti jelentőségüket senki sem vitatja. Az ötödik, B-dúr szimfónia 1816-os ősbemutatója egy műkedvelő zenekar nevéhez fűződik. Ennek megfelelően az előadóapparátus és az eszközök- szerényebbek, de ez a mű hallgatása közben nemigen tűnik fel; a zenekarból pedig az áttetszőbb, Mozartra emlékeztető hangszerelés miatt nagyfokú fegyelmezettséget és könnyed pontosságot követel meg. Az Állami Hangversenyzenekar számára a mű előadása semmiképpen sem jelentett nehéz-, séget, Ferencsik János nagyszerű irányításával mintaszerű előadásnak lehettünk tanúi. A szünet után bemutatott VII. C-dúr szimfónia megtévesztő módon ^ jhubert utolsó szimfóniája (a jóval korábban megkezdett, de be nem fejezett h-moll szimfónia a nyolcas sorszámot kapta), melyet röviddel halála előtt írt, s mely életében már nem is került bemutatásra. A terjedelmes és igényes alkotás Schubert szimfonikus életművének megkoronázása. Gazdag dallamosság, sodró lendület és virtuóz hangszerelés jellemzi, előadása komoly feladat bármilyen együttesnek. A kedd esti előadás nagy sikerében egyformán nagy része van a kitűnő zenekarnak, s a hetvenes, de ma is fiatalos lendülettel, nagyszerűen vezénylő Ferencsik Jánosnak. Finta Gábor A rádió melleit Igaz mesék a Mátráról A Magyar Rádió miskolci körzeti stúdiójának munkatársai tegnap a Petőfi hullámhosszán „jelentkeztek be” 12 óra 35 perckor az országos rádióprogramba. A Mátra sokszínű arca — ez volt a műsor címe, de — s legyen ez ezúttal dicséret — szerintünk helyénvalóbb lett volna egy másik cím: Igaz mesék a Mátráról. Az ilyen jellegű műsorokban a mesélő kedv, a múlt és a jelen mindennapjainak meséi különös szerepet kapnak, s aki a húszpercnyi műsoridőben jól odafigyelt, az sok-sok emberi történetet, sok-sok igaz mesét kapott. Köznapiakat és rendkívülieket — de emberieket. Mert meglehet például, hogy a riportert a különös vitte Mátraszentim- rére, hazánk legmagasabban fekvő falujába, de amiről meséltetett — vízhálózat, környezetvédelem — az ugye egészen hétköznapi. S a Gyöngyös patak történetét is a ma szőtte át, akárcsak a Thorez-bánya bányászának mindennapi örömeit és gondjait. A műsor munkatársainak nagy érdeme, hogy hagyták beszélni partnereiket, s legfeljebb észrevétlenül gombolyították a mesék fonalát. Ez tette élvezetessé a riportösz- szeállítást, melynek összekötő szövege nemcsak hangulatot keltett, de sok információt Is adott. Kedvet csinált — többek között — egy mátrai kiránduláshoz. Téli könyvvásár A léli könyvvásár ,176 könyvéből az alábbiakban négyre hívjuk jel a jigyelmet. Egymástól messze eltérő jellegű kiadványok, közös tulajdonságuk mindössze annyi, hogy mindet a Magvető Könyvkiadó jelentette meg. A BESZÉLŐ DISZNÓ a címe Moldova György új szatírakötetének. A közel háromszáz oldalas könyvben a népszerű író több ismert vagy kevéssé ismert, de mindenképpen napjaink visszásságait ostorozó szatírája kapott helyet. Közte a címadó mű is, amelyben a disznó nemcsak beszélni tud, hanem karriert is csinál, mégpedig tökéletesen, s pontos helyzetjelentéseivel és megoldási javaslataival felvirágoztat egy állami gazdaságot. Több más írás között megtalálható a kötetben Mol- dovának az a szatírája, amely már folyóiratból és a rádióból ismert, s arról szól, miként kell Mózesnek a tízparancsolatból elfogadható kéziratot készíteni, különböző szerkesztők javaslatai alapján. „KIK ÉRTED HALTAK SZENT VILÁGSZABADSÁG” a címe, az alcíme pedig „A negyvennyolcas honvédhad- 'sereg katona forradalmárai” Nemeskürty István új történelmi esszéjének. A címből is kitűnően a könyv 1848— 49 hadseregéről szól. Kik alkották ezt a hadsereget, s miért álltak mellé? Pofonegyszerűnek tűnő kérdések, s Nemeskürty szinte kihívóan mindig ilyeneket tesz feL A válasz persze már nehezebb: listák, életutak, lajstromok ezreit kell átböngészni hozzá. A hadtudomány művelői főként a csatákat elemezték,' a hadsereg összetételét, belső viszonyait, mindennapjait kevésbé. A világosi fegyverletétel végképp árnyékba borította 48 hadseregét, megnehezítve behatóbb vizsgálatát. Nemeskürty új, a hadtudomány hagyományos módszereitől elülő megközelítése nagyon is alkalmas új gondolatok fölvetésére, új következtetések levonására. Nemcsak kérdései kihívóak — válaszai is azok. BELVÁROS ÉS VIDÉKE földrajzi meghatározás is, Thurzó Gábor kisprózái gyűjteményének címe és egyben témájának meghatározója. A kötet darabjai történetek. Érzékeny és meghatódott „topográfia” az egykori és a mostani belvárosi utcákról — Budapest belvárosáról van szó! —, annak üzleteiről, házairól, iparosairól, lakóiról. Könnyed, azt is mondhatfiánk, kecses, de játékosan szomorkás és ízeszamatos munkák ezek a történetek; igen-igen hasonlítanak a régi belvárosból ránkmaradt fényképekhez azzal a különbséggel, hogy az azokon a fotográfiákon álldogáló és „kifakult” emberek mozognak, 'élnek —• mintegy megidézett valóságként — bennük. Bensőséges természetességgel és bölcsességgé érlelt érzéssel támasztja fel Thurzó Gábor ennek a. nevezetes városrésznek hajdani és mai épületeit, útca- sarkait, az ott élt, vagy most élő emberekkel együtt. PARASZT DEKAMERON címmel jelent meg Nagy Ol- j ga széki tréfákat és elbeszéléseket tartalmazó kötete. A 1 kitűnő romániai magyar föl- I klórista gyűjteménye élveze- j tes, eleven, olykor moso- j lyogtató, olykor megdöbben- j tő olvasmány. Azt a széllé- [ mi hátteret is felvillantja, j amely a széki ember életét meghatározza és amely nélkül igazán nem is érthetnénk meg e sajátos „népi szociográfiát”. A történetek között kimondottan erotikus népi tréfák, „viccek” is akadnak, I amelyek egyáltalán nem idegenek a nép életéből, annak mindig is részei voltak, csu- j pán az álszemérmes felfogás ! rekesztette ki folklórkiadványainkból. Ez a rendhagyó szociográfia rendkívül sok- i színűén állítja elénk a széki parasztok életét. A címet mindjárt bevezetőben érdemes helyesbíteni, hiszen Tenkács Tibor tokaji festőművész tárlatáról szólva bízvást használhatunk többes számot. Tenkács most következő tárlata ugyanis egy szép sorozat egyik darabja. Kiállítási anyaga most a fél országot megjárta, s a sorozatban immár a tizenhatodik kiállítás következik. Ez december 5-én délután öt órakor nyílik Szerencsen, a cukor- és a csokoládégyár Üj Tükör brigád klubjában, dr. Tóth Ervin művészettörténész bevezetőjével. A diósgyőri Kohász-galériában indult útjára a most Szerencsre ért kollekció, s járt Óz- don, Szekszárdon, a Szerencsi Állami Gazdaságban mint üzemi kiállítóhelyeken, öt ifjúsági klubban — Szombathelyen, Kapuvárott, Tokajban, Tarcalon, Perecesen —, továbbá hat városi művelődési házban, illetve kiállító- helyen — Kazincbarcikán, Mezőkövesden, Sopronban, Szekszárdon, Budapesten "s Tokajban —, most tizenhatodikként a már említett szerencsi klubban találkozhat vele a közönség, majd 19-től Rakamazon mutatják be. A tárlatot annak idején, amikor Diósgyőrött útjára indult, méltattuk, de e ritka szép sorozat külön is figyel- | met érdemel. Érdemes hétfő- J tői Szerencsen felkeresni. BETÉTES SZŐLŐ- KUPAKOT! 50, 100 és 500 Ft-os AJÁNDÉKUTALVÁNYT NYER, ha ajánlott levélben, a név és a pontos lakcím megjelölésével 1977. dec. 31-ig beküldi
