Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-06 / 262. szám

ÉSZAK-MAGVARORSZÁG 4 ... 1977. november 6., vasárnap Koszorúzást ünnepségek Ä Moszkvai jellemtől Tegnap, szombaton, ponto­san déli tizenkét órakor őr­ségváltással kezdődött Mis­kolcon, A Hősök temetőjében evő Szovjet Hősi Emlékmű­iéi a koszorúzási ünnepség. Emlékezve Október történel­met formáló erejére, a Nagy Októberi Szocialista Forrada- ■om győzedelmes és dicsősé­ges útjára, a szovjet nép szá­munkra is szabadságot hozó hős fiaira: a város dolgozói, a tanulóifjúság képviselői vették körül az emlékművet. A magva" és a szovjet him­nusz elhangzása után első­Az MSZMP Miskolc városi bizottságának székházában tegnap, szombaton ünnepsé­get tartottak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évíor- lulója alkalmából. Részt vett az ünnepségen dr. Havasi Béla, az M^ZMP Borsod me­gyei Bizottságának titkára. A Nagy Október jelentőségét Rózsa Kálmán, a városi ta­nács elnöke méltatta, majd az ünnepi beszéd után dr. Ladányi József, a megyei ta­nács elnöke ' kitüntetéseket adott át. A Magyar Népköztársaság 'Hnöki Tanácsa a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom f»0. évfordulója alkalmából ér­demes és eredményes mun­kásságuk elismeréséül me­gyénk dolgozói közül ismét számos embernek adományo­zott kormánykitüntetést. A kitüntetések egy részének át­adásáról már korábban be­számoltunk. A tegnapi ünnepségen a Munka Érdemrend arany fo­kozatát kapta: Fejes László, a megyei tanács elnökhelyet- ese, Juhász Sándor, a Mis- :olci járási Hivatal elnöke, Cányási Béla, a leninvárosi zöke Tisza asz elnöke, Kö- üöbocz József, a Sárospataki Tanítóképző Főiskola föigaz- gató-helyette«'“, dr. Kurek József, az Encsi járási Hivatal elnökhelyettese, Nikházi La­tos. a Mezőcsáti járási Hivatal osztályvezetője,, dr. Takács Sándor, a megyei KÖJÁL igazgató főorvosa. Török Mik­lós, a Megyei Tűzoltóparancs­nokság parancsnokhelyettese. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta: Azary Béla, \ megyei tanács tanulmányi felügyelője, markai Miklós, az ‘-.KM osztályvezetője, Czaga György, a 105. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet igazga­tója, ifj. Csehovics János, a krasznokvajdai Bástya Tsz telepvezetője, Darv-s László, a Miskolci Mélyépítő Vállalat osztályvezetője, dr. Franko- itics Dezső, a Miskolc városi Tanács csoDortvezetője, Gá­bor János, a Miskolc városi Tanács osztály vez-tő-helyet­tese. lgó István, a nekézsenyi Általános Iskola igazgatója, dr, Keresztury Sándor, a Semmelweis Kórház osztály- vezető főorvosa. Magyar Ernő, a megyei tanács osztályveze­tője, Ondreák Ferenc, az Aszalói közs gi Tanács elnö­ke, Pataki István, a Mező­kövesdi városi Tanács elnöke, 7” :évűik Mihály, a vajdács­ka! Béke Tsz agronómusa, ként a megyei, a Miskolc vá­rosi és a Miskolc járási Párt- bizottság koszorúját helyezték el az emlékmű talapzatán, majd a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Tanács, a Mis­kolc városi Tanács és a me­gyei tanács vb Miskolc já­rási Hi vatalának hálát és tisz­teletet kifejező virágkoszorú­ja került a Szovjet Hősök Emlékművének talapzatára. Ezt követően helyezték el a megemlékezés és a hála vi- rágrit a fegyveres testületek, a Szakszervezetek megyei Ta­nácsa, a KISZ megyei, vá­rosi és járási, valamint a Szilágyi József, a Mezőnagy- mihályi községi Tanács tár­sadalmi elnökhelyettese, Tóth Lajos, a Borsod megyei Víz­művek gépszerelő csoportve­zetője, dr. Zelt::cr György, az Ózdi városi Kórház igaz­gatója. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta: Horváth La­jos, a füzérkomlósi Felső- hegyköz Tsz brigádvezetője. Hajdú Benjámin, a szentist- váni VII. Pártkongresszus Tsz főkönyvelője, Kiss Gyula, a sa- jóvámosi Aranykalász Tsz bri- gádvezetöje, Kardos László- né, a miskolci 9. sz. Általá­nos Iskola igazgatója, Kor­mos Józsefné, a Tiszatarjáni községi Tanács vb-taeja, j ovács Miklós, a tolcsvai Békeharcos Tsz fogalosa, Leskó Józsefné, a szikszói Béke Tsz belső ellenőre, Lévai Lajos, a Borsod me­gyei Építőipari Vállalat mű­vezetője, Lőrincz János, a miskolci Patyolat Vállalat la­katosa, Lukács Károly, az Alsóberecki községi közös Tanács vb-titkára, Marosvári Emil, a 100. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet tanára, Nagy Béla, a megyei tanács főelőadója, Ocsai István, tsz- nyugdíjas, Siklósi László, a Miskolci Ne űzeti Színház i űvc éti titkára, Szabó Ist­ván, a Sátoraljaújhelyi vá­rosi Tanács egészségőre, Szabó János, megyei tanácsos, a megyei tanács csoportvezető­je, Szabó Miklós, a Sátor­aljaújhelyi járási Hivatal csoportvezetője, Szakács László, a megyei tanács osztály ver .tő-helyettese, Széli Imre. a Miskolci járási Hivatal osztályvezetője, Tóth István, a Baktakéki községi Tanács társadalmi elnökhe­lyettese, Török László, az ig­rici Kossuth Tsz elnöke, Trenka László, a Zádorfalva községi közös Tanács kiren- deltsé ezetője, Veres Sándor, a taktaharkányi Petőfi Tsz párttitkára, Vreczenár Gyula, a Kéményseprő Vállalat ké­ményseprő szakmunkása. Ugyancsak a tegnapi ün­nepségen adták át: A Tanács Kiváló Dolgozója, A Belke­skcdelem Kiváló Dolgozója, Az Enészsénügy Kiváló Dol­gozója, ' Az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója, A Kiváló énzügyi Dolgozó, A Mező- gazdaság Kivilé Dolgozója, j Testnevel^'. és Sport Ki­váló Dolgozója, A Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója, a Kiváló Dolgozó, A Vízgaz­dálkodás Kiváló Dolgozója, Hazafias Népfront megyei és városi bizottságának képvi­selői. Ugyancsak tegnap délben rendezték meg a koszorúzási ünnepséget a diósgyőri Lenin- szobornál, ahol a megye, Mis­kolc város és járás párt-, állami és tömegszervezeti képviselői mellett elhelyezték koszorújulcat a két nagyüzem, az LKM és a DIGÉP képvi­selői is. Virágok, a tisztelet és ke­gyelet világai borították el a tegnapi koszorúzási ünnep­ségeken a hősi halált halt szovjet katonák sírjait is. / Könnyűipar Kiváló Dolgo­zója kitüntetéseket. Megyénk dolgozói közül többen a Parlamentben, il­letve a helyi ünnepségeken vették át kormánykítünte- tésüket. A Munka Érdemrend arany fokozatát vette át: Csépányi B. Imre, a Hódoscsénányi községi Tanács elnöke, Gyár­fás Imre, a Magyar Rádió miskolci stúdiójának nyugal­mazott vezetője, dr. Kovács Miklós, a Leninvárosi Párt- bizottság első titkára, Lázár Gáspárné, a mezőkövesdi Ma­tyó Népművészeti és Házi­ipari Szövetkezet elnöke, dr. Tóth Dezső, a Sátoral jaújhely városi-járási Ügyészség veze­tő ügyésze, Tóth József, a SZOT Borsod megyei Bizott­ságáriak vezető titkára, Török László, a KISZ Borsod me­gyei Bizottságának első titká­ra, Vrabik Lajos, a Borsodi Szénbányák mákvölgyi üze­mének szb-titkára. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát vette át: Bencze Jó­zsef, az LKM főmérnöke, Bírta Andrásné, a Debreceni Ruhagyár Ózdi Gyárának szb- titkára, Gyallai Jánosné, az LKM tekercselő szakmunká­sa, Hajdufi Imréné, a Bor­sodi Ruházati Kiskereskedel­mi Vállalat boltvezetője, Hut- nnik László, az Építőipari és Szállítási Vállalat miskolci 3. sz. üzemegységének szb-tit­kára, Talián János, a szeren­csi járási NEB elnöke. Tábori Béla, Kazincbarcika város díszpolgára, a BVK ácsszak­munkása, Tiser Istvánná, a Miskolci Müanyagfeldolgozó Vállalat szakmunkása, Tur- nyászki János, a Borsod me­gyei Mezőgazdasági Tsz Te­rületi Szövetsége főmunka- társa. A Munka Érdemrend bronz fokozatát vette át: Bartha Ármin, a" Ózdi Kohászati Üzemek géplakatosa, Fövé- nyessy István, az Állami Biz­tosító ózd! fiókjának vezetője, Kalmár Lajos, ■ MÁV sáros­pataki .üzemfőnökségének szb- titkára, Kiss József, a Volán 3. sz. Vállalatának tanács­adója, Kovács Gyula, a Mis­kolci Vasútigazgatóság ügy­intézője, Ledniczky György. a Miskolci Mértékhitelesítő Hivatal főelőadója, Nagy Bé- láné, a Hazafias Népfront Edelényi nagyközségi Bizott­ságának titkára. Sári. László, az Észak-magyarországi Víz- ügvi Igazgatóság szakaszmér­nökség vezetője, dr. Szabó Károly, az Ózdi városi Tanács vb-n*'-' — Nemsokára bemutatják a Miskolci Nemzeti Színházban Csehov Ivanov című Urániá­ját. Ezt követően néhány hét múiva Miskolc felszabadulá­sát ünnepeljük. December 3-án harminchárom éve lesz, hogy a szovjet hatónak fel­szabadították a várost, és karácsonykor már játszott a színház. Elsőként a felszaba­dult országban. Az 1944. de­cemberi felszabadulást köve­tően igen jelentősen megvál­tozott a színház élete, meg­nyíltak a szovjet darabok, a klasszikus orosz drámái: be­mutatásának lehetőségei, majd 1949 szeptemberétől, a színházak államosításától egyre fokozottabban fordult az érdeklődés a szovjet és orosz színművek felé. és at­tól kezdve a mai napig csak­nem hatvan szovjet és orosz színpadi mű bemutatását je­gyezhettük fel. A felszabadulástól a szín­házak államosításáig eltelt három és fél évnyi idő alatt már több jelentős kísérlet történt a szovjet és orosz művek népszerűsítésére, és nehány igen jó előadás em­lékét őrizhették meg az ak­kori színházjárók. A színház­vezetés természetesen az el­sők között mutatta be A re­vizort, az Éjjeli menedék­helyet, a Kisunokámat, a Jé­gár Bulicsovot és más mű­veket. A színházlátogató kö­zönség, amelynek soraiban egyre nagyobb számban vol­tak jelen az új közönség kép­viselőn• fokozódó érdeklődés­sel fordult ezen, számára új szellemet képviselő alkotások felé. A színházak 1949. augusz­tusi államosítása igen jelen­tős változást hozott a szín­ház életébe, és természetesen ez a változás Szembetűnő mértékben érintette a műsor- politikát. Az államosított színház első igazgatója Szend- rő Ferenc, a munkás-szín­játszás régi, ismert személyi­sége mindenekelőtt arra tö­rekedett, hogy egy új, szocia­lista színházat alapozzon meg, s mindinkább megnyerje a munkásközönséget a színház számára. Jelképes dolog ugyan, de figyelmet érdemel, hogy az államosított színház első előadását a színházon kívül, a Lenin Kohászati Mű­vek munkásai előtt tartották. A színház első bemutató­ja az államosítást követően 1949. október 7-én volt, s ek­kor Szofronov Moszkvai jel­lem című háromfelvonásos színművét láthattuk, Gábor Andor fordításában és Szcnd- rő Ferenc rendezésében. Ab­ban az évben a nagy színház- épületben tizenöt, tájeiőadá- son pedig négy bemutatót tartottak, és az új iránti von­zódást, érdeklődést, a szovjet színházzal való kapcsolatok pótlásának szándékát is jel­zi, hogy nyolc Szovjet mű ke­rült egy évadban a közönség elé. A már említett színház- nyitó Moszkvai jellemet kö­vetően, mindössze két héttel annak bemutatója után a Dohányon vett kapitány, A Szovjetunió Kommunista Pártjának 1977. július 1-én 15 545 097 tagja és 658 349 tag- ■* dőltje volt — közölte a „Pártyijnaja Zsizny” című szovjet folyóirat. 1917 októ­berében, amikor Lenin párt­jának vezetésével megkezdő­dött a nép fegyveres felke­lése, a párt 350 000 tagot számlált. Jelenleg a párttagok 55,6 százaléka munkás és kolhoz­paraszt. A nők aránya 24,7 százalék, azaz közel 4 millió r Szovjetunió több mint 100 nemzetének és nemzetiségé­nek tagjai találhatók meg a párt soraiban. Scserbacsov operettje került színre, három hét múlva pe­dig a Filmcsillag című zenés vígjáték. Lobén az evben lát­hatta még a közönség üagye- jev drámáját, Az íjju gardát, DunajevszKij Szabad szól cí­mű operettjét. Skvandn Ide­gen gyermek című bohózatát, valamint lvanov Ko.zlya ba­lgánk című partizándrámá- jat. Az említettek közül a Szabau szel többször is fel­újításra került, a Dohányon vett kapitány pedig éppen az elmúlt évadban aratott igen nagy sikert, még a közelmúlt hetekben is változatlan siker­rel szerepelt a színház műso­rán. Ettől kezdve a szovjet és orosz klasszikus darabok el­választhatatlanok a miskol­ci színháztól. Jóllehet az egy- egy évadban bemutatott da­rabok száma nem érte el so­ha többé az induló évadban látott nyolc darabot, hiszen már a következőben is csak hat bemutatót tartottak szov­jet művekből, de kialakult valami egyenletesebb, rend­szeresebb gyakorlat, amely az ötvenes évek derekától nap­jainkig is tart és mindössze három olyan esztendő volt, amikor szovjet, vagy orosz klasszikus mű nem került színre. A legutóbbi években általában két-két szovjet mű-, vei, vagy klasszikus orosz al­kotással találkozhat a mis­kolci közönség és alighanem külön figyelmet érdemel az Illés István főrendező meg­teremtette Csehov-ciklus, amelynek sorában láthatjuk most a címben említett Iva- novot. A színház rendezői igen nagy tisztelettel, szeretettel és nem utolsósorban elkötele­zettséggel nyúltak a szovjet művekhez. Érdemes vissza­idézni Szendrö Ferenc Moszk­vai jellem. Az Ifjú gárda rendezéseit, vagy Vass Ká­roly rendezésében a Dohá­nyon vett kapitány, a Szabad szél, a Csillagtárna, Kertész Sándortól a Csehov-egyfelvo. násosok. Kosztva bátyánk, a Szibériai rapszódia rendezé­sét. Igen emlékezetes Bozóky István Ellenségek.. Apák ifiú- sága, Havasi kürt, Mészöly Tibor. A személyes ügy, Far­kasok és bárányok színpadra állítása. Országos visszhangot kel­tett Ádám Ottó Ukrajna sztyeppéin rendezése. Csak­úgy, mint később Horvai Ist­ván Ványa bácsija, s ugyan­csak az ő rendezésében igen emlékezetes az Egy éjszaka, vagy A Néva partján. (Ez utóbbinál tisztelettel kell em­lékeznünk Latinovils Zoltán Lenin-alakítására is.) A színházunk . hosszú időn át volt főrendezője, Orosz Oyörgy is számos szovjet da­rabot rendezett, és közülük feltétlenül említést kíván az Optimista tragédia 1952-es, majd később a Tizenkét szék bemutatása. Léner Péter ren­dezése, a Vássza Zseleznova is á feljegyzendők közé kí­vánkozik, csakúgy, mint Nyi- lassy Judit Kisunokám és Éjjeli menedékhely bemuta­tása. . Lunacsanszkij Don A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a Nagy Októberi Szocialistr Forrada­lom 60. évf rdulója alkalmá­ból amnesztiát hirdetett. A Nagy Honvédő Háború hadműveleteiben részt vett személvek, szovjet rendjelek és érmek tulajdonosai, nők és kiskorúak, akiket legfel­jebb ötévi szabadságvesztésre ítéltek, a közkegyelem révén mentesülnek büntetésük le­töltése alól. Ugyanaz vonat­kozik minden (.. évesnél idő­sebb férfira és 55 évnél idő­Quijote című ironikus trage-; uiája Jurica László rendezé­sében vált emlékezetessé csakúgy, mint később A fél', kegyelmű, és hogy zárjuk í: sort a jelenlegi főrendezői Illés István Csehov-ciklusáj val, mint a klasszikus orosl, darabok miskolci soránál néhány, a legértékesebbel^ közé számító bemutatásával^ Természetesen, a példáig kiragadottalc, nem tükrözik írg szovjet és orosz klasszikus,^ dárabok teljes választékát; ig; és még nem is szóltunk a ki'jeg tűnő alakítások hosszú soraivá ról. Nehéz is lenne ezeket ?.s felsorolni. Ive ___ Itő E MSSKJBäSB ba de Említettük, hogy az álla'jty mosítás első két évében emelkedőén magas volt szovjet darabok száma, példáj j^c ul az 1950—51-es évadban csal*,,, színművet és drámát négyet pt mutattak be. egy operettet éjig egy zenés vígjátékot, s hl hozzávesszük az első évadbafa:, látott nyolcat, meg az az!t(1 követő 1951—1952-ben bemU'ép látott négyet, úgy tűnik, bog! be az államosítás óla bemutatottul] összes orosz klasszikus szovjet műveknek csaknem V; cgyhannada az első hároti V( évadban került a miskoWki közönség elé. Jóllehet, ezellti között olyanok is voltak < zé már említetteken túl, mint Gorkij Ellenségek című drótéi mája vagy Gorbatov Apái di ifjúsága, mégis a nagy szá: di mok törvénye alapján akad’ és kevéssé emlékezetes és értéj Se kés produkció is. Az ötvene- évek első harmadát követi hl ideológiai ellentmondásossóí la a színház műsorpolitikájáf Sa és azon belül a szovjet da' rabok bemutatásán is leméri hl hető volt, mígnem az ellen- e! forradalmat követően, az öt' v< venes évek végétől ki netf alakult a szolidabb, de sok] kai biztonságosabb, egyénit] tesebb arány. Tagadhatatlant c> hogy még ezen javítani lej * hetne és kellene. Szocialista színházat, sz<r, n cialisla népszínházát 6zeret' k nénk Miskolcon is. EnneK is megteremtésén fáradozik í d színház mindan művészei fi művészeti irányítója, műsz»' h ki dolgozója. Hurminchárod, Sí év alatt, de különösen a szín-, f házak, államosításától igeíj átalakult a színház arculata, p és lassan kialakult az w t színházlátogató közönség iíj l Az államosítás évét jelenj \ 1949. harminckét évvel ké'j t sőbb volt, mint a Nagy Ok'1 c tóberi Szocialista Forradaj s lom. De hogy egyáltalán a>j t államosítás létre jöhetett. # 1 ma Miskolcon és más magyafj 1 városokban szocialista szinj 1 házat építhetünk és élvezhet i tünk, mind a ma hatvanévé1] 1 forradalomban gyökerezik, ój i színház pedig egész tevéj ; kenységével, és nemcsak * kifejezetten szovjet. ’ vág)1; ; orosz klasszikusok bemutató': sával. erre a forradalomrí akarja a maga sajátos közvetett, vagy közvetlenebb — művészi eszközeivel kö' zönségét emlékeztetni. s-bb nőre, továbbá a terhei nőkre és azokra, akiknek j kiskorú gyermekeik vannak.; Továbbá a rokkantakra. Bünt-tésük időtartamát 3 felére csökkentik az előbb em­lített kategóriába tartozó azon személyeknek, akiknél a sza­badságvesztés időtartama, meghaladja az öt évet. Az amnesztia nem vonat­kozik az állam ellen különö­sen veszélyes bűncselekmé­nyeket elkövetett, valamint * visszaeső bűnösökre. Kitüntetések Benedek Miklós A Paílfipja Zsizny Amnesztia a Szovjetunióban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom