Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-02 / 258. szám
É5ZAK-MAGYARORSZÁG 4 1977. november 2., szerda „Sóderparti” Van-e üzen lírai? ügy tűnik, véletlen az egybeesés, hogy három hét leforgása alatt, immáron a második olyan tanácskozást rendezték Miskolcon, amelyen a gyermekköltészet, az ifjúsági költészet volt a téma, Az első tanácskozást a Miskolc városi Könyvtár szervezte — a gyermek - könyvtári napok keretében, a másodikra pedig tegnap került sor a megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban, s amelyen a megyei könyvtár gyermekkönyvtára és az országos úttörőelnökség látta el a házigazda tisztét. Ez utóbbi tanácskozás, amint azt meg is fogalmazták, egy-két évvel ezelőtti csillebérci vita folytatása. Akkor, a tizenévesek, pontosabban szólva a 10—14 éveseknek szóló irodalmi alkotásokról, vitázva megválaszolatlanul maradt e korcsoportnak a költészethez való viszonya. E mostani, „Sóderparti” címmel — a cím egyébként nyilvánvalóan a korosztály sajátosságaira utal —, megrendezett vita sem igen tudott végsó döntésre jutni, jóllehet olyan neves személyiségek — a felszólalók közül említenénk Hárs László írót, Lengyel Balázst és Vargha Balázst — mondták el véleményüket, akik különböző formában és különböző fórumokon valamiképpen közvetítik is e korosztály fiataljainak a költészetet. A tanácskozásra egyébként, amelynek vitaindítóját Simái Mihály, a Kincskereső folyó- irat főszerkesztő-helyettese tartotta, — s következésképp a folyóirat líraközvetitő szerepéről is szó esett az eszmecserén —, könyvtárosok, oedagógusok vettek részt — az ország különböző vidékéről. A könyvtárosok taoaszta- ata, hogy ez a korcsoport (a lorosztálvba sorolás ugyanis nem teljesen egyértelmű) 'ritkán kölcsönöz versesköte- :et. A kalandos prózai irodalom felé fordulnak elsősorban. De vajon egyértelműen azt jelenti-e ez, hogy elfordulnak a költészettől ? S ha nem, akkor milyen líra az, amely felé nyitottak maradnak? Valószínűleg azoknak van igazuk, akik azt mondják, hogy a remekművek, az igazán jó versek hathatnak igazán. S ebből az is következhet — s ezt Hárs László saját példájával is igazolta —, hogy nem gyermekverseket, hanem érzelmi-értelmi felkészültségüknek megfelelő jó verseket kell adni nekik. A mai irodalomból és a klasszikus irodalomból. Határozottabb körvonalazásra ennél ma aligha nyílik lehetőségünk, hiszen nincs pszichológiai betekintésünk sem e korcsoportba tartozó fiatalok vers-ízlés világába. Annyi biztos, hogy a tizenévesek által írt versek — az „Így írunk mi” pályázatok igazolhatják — gyatrák, az előző és a következő korosztályétól is elmaradnak. Ebben — legalábbis ilyen gondolatokat feszegetett Vargha Balázs — részint ludas lehet az is, hogy irodalomtanításunkban —, de énektanításunkban is! —kevés az improvizálás lehetősége, a vers játékosságának kihasználása. Pedig éppen ez a korcsoport az, amelyik korlátlan befogadója a „beat- költészetnek”,. sőt — bár szentségtörésnek tűnik emlegetni —, a foci-költészetnek is. Ami legalább arra jó példa, hogy az improvizálásra fogékonyak a tíz-tizen- négy éves fiúk és lányok. A fogékonyságukat kell tehát valamiféleképpen kihasználni, hiszen elképzelhetetlen, hogy amíg szinte minden pici gyerekben él egy „költő”, addig tízéves koruk után lepereg róluk a költészet. Azt hisszük, hogy ez a. tanácskozás sokkal inkább a gondolatok felvetését, mintsem a végleges válasz megadását szolgálta. A Kincskereső folyóirat gyakorlatára építve a sokféleségre építést találhatjuk' a legcélravezetőbbnek, külön hangsúlyozva az esztétikai mérce igényességét. Nem lehet vita arról, hogy kell-e a vers a fiataloknak, szükséges-e személyiségük kiteljesedéséhez. Szükséges. S éppen ebben a korcsoportban a nyitottság is elengedhetetlen — véleményünk szerint Az olvasnak-e kérdésben pedig megkockáztatjuk abbeli feltevésünket, hogy másfajta mércével kell mérni a regény, s megint mással a versolvasást. Hiszen mi felnőttek sem mindig — vagy általában nem! —, úgy ülünk le verset olvasni, hogy: most pedig kiolvasok egy verseskötetet. A regényhez pedig így ülünk hozzá. (csutorái) ARENGEDMENYES rr _ * őszi sajt és vajvásár Ementáli Ementáli légtelenített csomagolásban Hajdú sajt Trappista Óvári A/losoni csemege Lajta Hóvirág Mecseki hóvirág Vaj kilogrammonként 10 Ft árengedmény október 10-töl november 5-ig, régi ár új í kg 54 43 n 59 53 a 52 42 B 46 37 r? 38 34 n 40 32 n 45 34n 32 29 n 34 30 Mazsaroff Miklós munkája Az ország egymillió-kétszázezer piros- és kéknyak-- kendöse várja, hogy felhan- gozzék a rádióban a „riadó- S készültség”, majd nem sokkal ezután a jel: a Csepeli Vas- 's' mű szirénája. Ezzel kezdő- :l dik az a több napos országot V játék-, amely Riadó ’77 eine; * vezéssel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60 évfordulóját köszönti. A raj1 időpontját a „főhadiszállás" az Úttörőszövetség szigorúat J'1 titokban tartja, ám az orszá- gos játék gazdag programjai M jól ismerik mind a 3500 csa- patközösségben. © d( Már a nyári táborokba* sj megkezdődött a felkészülés * eg Nagy Október megünneplésé- tn, re, s a tanév első hónapjai ü fu ennek jegyében teltek el. j fej A Riadó ’77 akcióra af 8á elmúlt hetekben, hónapok Pe ban nagy lelkesedéssel ké 8o szültek hazánkban a kisdo- x° bosok, az úttörők. I :■ _ bá Megszoktuk már, hogy időről időre egy gondolat köré fűzi fel írásait — beleértve publicisztikai és irodalmi ihletésű írásait is — a Napjaink, Borsod megye irodalmi és kulturális lapja. E gondolatkör most adott: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója. Túlnyomó többségükben ezt járják körül ■ az írások, példaként csak néhányat említünk: Az emberiség életfája, Papp Lajos: Október (részlet), Szak Péter: Október és a zene, Benedek Miklós: A. szovjet film ünnepe, s utoljára említve, noha a sor élére kívánkozott volna, Botka Ferenc: Szovjet irodalom magyar tükörben, amely a 100% ötven év előtti misz- szióját eleveníti fel. Az évforduló, a Nagy Október szellemét erősíti B. Juhász Erzsébet Lev Nyikolajevics Tolsztoj magyarországi fogadtatását taglaló írása A lelkiismeret forradalmára is. Ez a vázlatos felsorolás is csak jelzi, hogv az írások belülről közelítik meg a történelmi esemény kultúrtörténeti jelentőségét, s hogy, a lap, a maga sajátos eszközeivel és lehetőségeivel méltó emléket állít. Magvas, értékes írásokat tesz közzé. Az ugyancsak az évforduló jegyében összeállított versanyag mellett még néhány cikk kívánkozik megemlítésre. A hetvc'ötödik születésnapját ünneplő Illyés Gyulát köszöntik Pomogáts Béla írásával, amelyben a klasz- szikusok soraba emelkeaelt költő egyik nagy, gondolati költeményét, az Úceánok-at elemid. S ugyancsak ebben a lapszámban vesznek búcsút a közelmúltban elhunyt költönőtöl, Hajnal Annától. Érdekes olvasmánynak számít — legalábbis szerintünk — dr. Kárpáti Béla művelődés- és irodalomtörténeti ösz- szeállítása, a Miskolci kistükör, amely Kaffka Margit miskolci életét, munkásságát ismerteti. S ugyancsak szívesen ajánljuk az olvasók figyelmébe Tóth László: Vita és vallomás című írását, amelyben Dobos Lászlóval folytatott beszélgetését adja közre. A lírai anyagból Kalász László versösszeállítását emelnénk ki, megemlítve, hogy Gálám bosi László: Hattyúra’ szállt című versével adóznak a közelmúltban elhunyt költő, Kormos István emlékének. A novemberi Napjaink nem könnyű olvasmány. De értékes, érdekes olvasmányt kínál mindazoknak, akik kézbe veszik. A VOLÁN 3. SZ. VÁLLALAT (Miskolc, József Attila u. 70., bejárat a Tüzér utcai személykapunál) az Autóközlekedési Tanintézetnél tilvatíses nii és férfi lépjármuvezeteket képez li A költségeket a vállalat téríti. Jelentkezési feltétel: • legalább 8 általános iskolai végzettség, ® büntetlen előélet, © nőknél 18, férfiaknál 20 éves életkor, ® szakmával nem rendelkezés. Jelentkezés 1977. november 2-án vagy 10-én 7 órakor, a vállalat ebédlőhelyiségében. tö] Tervek, álmok, valóság lu «I sa: 1°} ki] ké ler Sába ati Fiatal miskolci építészek kiállításig Tizennyolc fiatal építész mutatkozik be ezúttal a Miskolci Galériában a miskolci közönségnek. Olyan fiatal tervezők —, s belső berendezők is —, akik részint már leadták „kézjegyüket”, s városépítő terveik gazdagítják környezetünket, s részint olyanok, akik még csak az elkövetkező években jutnak hozzá nagyobb feladatokhoz. Valamennyien Miskolcon, illetve a megyében dolgoznak, az ÉSZAKTERV-nél, a BAEV- nél, a MEZÖBER-nél, s legfeljebb tízéves munkaviszony áll mögöttük. ■ser bemutatásra, amelyek má‘ megvalósultait, vagy amely*1 Mi realizálása folyamatban va* ‘Ve (Ilyen például Sári Istvá1 j belvárosi lakótelepe, amely* -jr maketten mutatnak be, va$ Sa Bodonyi Csaba edelényi i>' júsági háza, amelyet úgy a* csak maketten láthatnak *] báj érdeklődők.) Igen sok fotó-*yyj tervdokumentáció is bemuú s,p részi* ^ tásra kerül, s nagy. ___ d iplomamunka, vagy pály? zati anyag. Néhány, a Magyí Építőművészek Szövetsége < ist ipi tőmű vészek Szövetsége ’ (eó az Építőipari Tudományi Egyesület közös pályázat?' í Első ízben kerül sor arra, hogy ez a korosztály együttesen lép a nagyközönség és a szakma elé. (Építészeti kiállt'-, tások ugyan már, voltak a Miskolci Galériában, de a fiatal képzőművészek stúdiója kollektív tárlatának mintájára első ízben állítanak ki csoportosan a fiatal építészek.) De várhatóan nemcsak egyszer. A Miskolci Galéria ugyanis szívesen ad helyet a jövőben is bizonyos rendszerességgel ismétlődhető kiállításuknak, amely észak-magyarországi vonzásúvá is bővülhet. Ezzel pedig —, s tulajdonképpen ezt a célt szolgálja ez a mostani, első kiállítás is — megteremtődhet egy építészeti fórum is, amely nemcsak a nagyközönség tájékoztatását szolgálja, hanem remélhetőleg a szakmai fejlődést is. díjnyertes diplomaterv is Iá' ható a kiállítóteremben. Jf részüket csak itt és csak mii 's®k ismerheti meg a közönség, ? a szakma is. Űgyhogy —, l1 J’b’ úgy tetszik — ezen a kiáll- táson felmérhető az is, ho£ milyen erőt képvisel megyéi* és Miskolc fiatal építész g; t nerációja. S talán — ez lei év(, alábbis a résztvevők álma ' 1% e kiállítás segítségével meí teremtődik egy szakmaik alapozott építészeti kritika l*- i hetősége is. Három hétig tekintheti meg az érdeklődők a Misko^i Galéria kiállítását, s a kiáll?]] építészek állandó ügyfelééi tartanak majd, hogy segíts*]' az érdeklődők tájékozódás*;! A tervek szerint sor kém' majd egy építészeti sétára ?‘| A fiatal miskolci építészek Nji állítását egyébként októb*' 4? 31-én este nyitotta meg 82% kely László, Miskolc vár* A kiállításon ugyanis nemcsak azok a tervek kerülnek Tanácsának elnökhelyettese. (cs. a.) ■ J A VOLÁN 3. SZ. VALLALAT 1. SZ. ÜZEMEGYSÉGE (Kazincbarcika, Mucsonyi u. 1.) az Autóközlekedési Tanintézetnél hiwaíiísos női és férfi gép já rm űvesetőket képes ki A költségeket a vállalat téríti. Jelentkezési feltétel: © Legalább 8 általános iskolai végzettség © Büntetlen előélet © Nőknél 18, lérliaknál 20 éves életkor © Szakmával nem rendelkezés Jelentkezés 1977. október 31 -tői mindennap (kivétel szombat) 8 órától 15 óráig az üzemegység személyzeti vezetőjénél. ! I ' ( i l ' I i l i l ! I i i