Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-12 / 266. szám

1977. november 12., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 3> >r& ■ jk" lat* , é' i\>Í id«i ŐZ1’ a»?' séí: ld»j .»»I el"! Hí1’: i 6Í. 3g)': sk" t«! y\ i»« ; n*! nií v : í«: ídlí rH1® >í é-íU *9 $ Jö"; 0*í o'ft. t‘f 3 ' :<P * nH® Gépkocsi-tulajdonosok és szakemberek találkoztak azon az ügyfélszolgálati an- kéton, amelyet az AFIT’mis- kolci üzemegységének gazda­sági vezetése a helyi társa­dalmi szervekkel közösen rendezett. Mindenekelőtt azt a célt szolgálta az AFIT-nak ez a kezdeményezése, hogy ily módon is közelebb kerül­jenek egymáshoz a szerviz dolgozói és a szolgáltatást igénybe vevő gépkocsi-tulaj­donosok népes tábora. Más­részről, az a szándék vezé­relte az AFIT vezetőit, hogy megismerjék a lakosság szé­les rétegeinek a szervizzel szemben támasztott igényeit, a munkájukról alkotott véle­ményét. Elsőként Juhász János üzemvezető adott áttekintést a szervizben folyó sokrétű munkáról, s mindazokról a törekvésekről, amelyek a szolgáltatás színvonalának emelésére irányulnak. Töb­bek között elmondta, hogy az AFIT miskolci üzemegy­ségében az idén mintegy 40 százalékos teljesítmény-nö­vekedést érlek el, amely döntően a lakatos üzemrész­ben bekövetkezett nagyará­nyú termelésfelfutásnak kö­szönhető. Még nagyobb is lehetett volna az eredmé­nyük, ha nem gátolta volna őket ' a munkaerőhiány. Mert bizony sokkal több ka­rosszéria-lakatosra lenne szükség, mint amennyien je­lenleg dolgoznak. Gyökeres fordulatra egy-két éven be­lül nem is számíthatnak, hi­szen az idén beiskolázott fiatalok csak az ötödik öt­éves terv utolsó esztendejé­ben válnak teljes értékű munkásokká. Tájékoztatójában az üzem­vezető elmondta, hogy a szerelőüzemben korszerű be­rendezések — egyebek kö­zött diagnosztikai műszerek — állnak a szakemberek rendelkezésére, s ez Blztósí­lí t H. $ k ú A K r I / A cukorból készült vázá­nak még a bizományi becsüse is beugrott. Nehezen hitte el, hogy nem valódi. Mint ahogyan a gyönyörű matyó tányérokról, kardvirágokról sem mondaná senki, hogy cukrásztermékek. A nem mindennapos cukrászmunká­kat november 17-től 23-ig Baselben mutatja be Kopcsik Lajos, a Borsodi Vendéglátó Vállalat mestercukrásza, a kazincbarcikai 99. sz. cuk­rászüzem vezetője. — A fent említett idő­pontban a Schweizer Mus­termesse, a baseli Svájci Mintavúsár területén 7. alka­lommal kerül sor az IGEHÖ 77-re, azaz a 7. üzemélelme­zési, szállodai és éttermi szakkiállításra és bemutató­ra. Ezen belül rendezi meg a Szakácsok Világszövetsége a nemzetközi szakácsművé­szeti kiállítást és versenyt, amelyen a világszövetség 17 országának csapata, köztük Magyarországé is indul. A 2y2;5 méteres vitrin két szélén csodálatosan faragott fahengeren álló, még csodá­latosabb váza, benne négy szál, elképesztően élethű kardvirág, s egv ugyancsak szépen faragott kopjafán hat darab, ugyancsak megszóla­lásig élethű matyó tányér áll majd. Ezek közé kerülnek az alkalmi torták, gyerektorták, sütemények olyan szépen megmunkált és festett tálcá­kon, amilyenekkel még alig­ha találkoztunk itthoni ver­senyeken. Nem véletlenül esett a vá­lasztás a borsodi Kopcsik Lajosra. Jól ismerik nagy­szerű emberi tulajdonságait, szakmai képességeit. Olyan trófeákkal dicsekedhet, mint a Vendégül lát Borsod eddi­gi tíz rendezvénye közül tékul szolgál a minőségi munkavégzéshez. Juhász Já­nos a továbbiakban arról tá­jékoztatta a jelenlevőket, hogy az üzem- és munka- szervezés korszerűsítése ré­vén jelentősen csökkentették a javítási-szerelési munkák idejét. Ezen a munkahelyen különben a szakember-ellá­tás is lényegesen jobb, mint a szerviz lakatosüzemében. Szó esett még arról is. hogy az idén létrehoztak egy spe­ciális műhelyt, ahol a gép­kocsik alváz- és üregvédel­mét végzik. Az ügyfelek közül többen szóvá tették, hogy a munka­felvételnél igen nagy a zsú­foltság, sok időt vesz igény­be, amíg a gépkocsi a szere­lőcsarnokba kerül. Mások az esetenként előforduló alkat­részhiányról tettek említést. Válaszában az üzemvezető elmondta, hogy rövidesen befejeződik a szerviz bőví­tése, ezután sok minden megváltozik az AFIT-nál. Az új épületrészben kap például helyet az ügyfélfogadó-te­rem és három munkafelvé­teli részleg. A beruházás el­készültével tehát kulturált körülményeket teremtenek a gépkocsi-tulajdonosok szá­mára, másrészről könnyebbé válik a szakemberek munká­ja, s ami még igen lénye­ges, az ügyfeleknek kevesebb időt kell a szervizben eltöl- teniük. A változás egyben azt is magával hozza, hogy miután befejezik a bővítési munkákat, idegenek nem tartózkodhatnak majd a mű­helyekben. Az ankét sikeréhez döntő­en hozzájárult, hogy a részt­vevők több, az AFIT-szervi- zek munkáját bemutató kis- filmet is megtekinthettek, ily módon is gyarapíthattúk ismereteiket, hasznos tudni­valókat szereztek erről a szolgáltatásról. L. B. nyolc I.< hely, az országos cukrászversenyen I. hely, vagy az 1974. évi bécsi nem­zetközi versenyen • arany­érem, hogy csak a nagyobb versenyeket említsük. Nemrégiben Miskolcon nagy nevű cukrászok társasá­gában beszélgettünk! Termé­szetesen szóba került a leg­jobb borsodi cukrász, Kop­csik Lgjos is. Valaki azon sajnálkozott, hogy miért nem lett belőle szobrászművész, vagy legalábbis miért nem egy porcelángyárban dolgo­zik, ahol utánozhatatlan ügyességű ujjaival maradan­dót alkothatna. — Az úgy volt, hogy vé­letlenül csöppentem bele a szakmába. Ám ma már el­képzelhetetlennek tartom, hogy mással foglalkozzam. Én izig-vérig cukrásznak ér­zem magam, ez az életem, a boldogságom, mindenem. S hogy még érdekesebbet mondjak, szeretem is a süte­ményt. A folyosóra hívják. Elké­szült az egyik alumípium lá­da, amibe a versenymunka egy része kerül majd. Hab­szivaccsal kibélelt, .'.ogy sem­mi össze ne törjön. Az iro­dában újabb ládák sorakoz­nak, lassan minden a helyér re kerül, s aztán jöhet az utazás. — A Vendégül lát Borsod alkalmából itt, Kazincbarci­kán bemutattam a verseny- anyago.t, s nagy sikert ara­tott — mondja Kopcsik La­jos. — Remélem, Baselben sem vallók szégyent. Ha pe­dig hazajövök, a Miskolci Vendéglátó Vállalat vezetői­vel történt megegyezés alap­ján bemutatjuk a kollekciót Miskolcon is. Ny. I. f ' ’ Mint hírül adtuk, az utób­bi napokban megyénk szá­mos városában, községében avattak új létesítményeket, a legtöbbet azonban Leninvá- rosban adhattak át rendel­tetésének. Elkészült a Gelka- szerviz, a Patyolat-szalon, a diákotthon és megnyitotta kapuit a korszerű „Sajó” ru­házati és iparcikk áruház. Az 51 millió forintos költ­séggel megépített, 1400 négy­zetméter alapterületű új lé­tesítmény húszmillió forint­nál nagyobb értékű árukész­lettel fogadta vásárlóit. Ért­hető, hogy már az első na­pokban is nagy volt az ér­deklődés, amely azóta sem csökkent. Nemcsak a hely­beliek, hanem a környék la­kói közül is sokan, rendsze­resen válogathatnak a szépen berendezett áruház bőséges készletéből. (Felvételeink az áruház homlokzatát és belső terének egy részét mutat­ják.) \ Fotó: Laczó József A Sárospataki Tanács V. B. tárgyalta is a A Sárospataki Tanács Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén többek kö­zött szó volt a Bodrogközi Állami Gazdaság dolgozói­nak egészségügyi helyzetéről, valamint Sárospatak áruellá­tásáról. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a gaz­daságnál — különösen a sá­rospataki üzemegységekben — javult a dolgozók élet- és munkakörülménye. A helyes intézkedések nagyban segí­tették az üzemegészségügyi szolgálat megszervezését. A szociális beruházások, a ve­szélyeztetett körülmények között dolgozók ellátása az utóbbi időben nagymérték­ben javított a gazdaság egészségügyi színvonalán. Az áruellátásról szóló je­lentést megvizsgálva a vég­rehajtó bizottság, tudomásul vette, hogy az elmúlt évek­hez képest nagymértékben javult Sárospatak áruellátá­sának színvonala. Hús- és húskészítményekből, zöldség­ből és gyümölcsből , az idén az igények szerint látták el a várost. Ruházati cikkekből az árukínálat megközelíti az igényt, ám a cipőválaszték továbbra is gyenge, s minő­ségi hiányosságok miatt a vásárlók gyakran reklamál­nak. A vegyesipari cikkekből javult ugyan az ellátás, ám nem kellő mértékben. Ugyan­csak gond, hogy a város ven­déglátóipari kapacitásának növekedése elmarad az igé­nyektől, s a város vendéglá­tóhelyein a túlzsúfoltság sok­szor a vendéglátó-színvonal csökkenését vonja maga után. A kereskedelmi háló­zat egyelőre hiányos a város új lakótelepén. A vb utasította termelés­ellátásfelügyeleti osztályát, hogy a jövőben fejtsen ki összevont tevékenységet az illetékes szervek között Sá­rospatak áruellátásának to­vábbi javítása érdekében. Az ÉVM és az Országos Testnevelési és Sporthivatal együttes utasításban rendel­kezett a sportolást szolgáló területek biztosításáról. Eszerint a sportlétesítmények helyét a megfelelő előírások, irányelvek szerint be kell tervezni a város- és község­rendezési programokba. A lakóterületi szabadtéri sport­pályák — ide tartoznak a labdarúgó- és az atlétikai pályák, valamint a kézi-, rop-, kosár-, tollaslabda-, a tenisz-, tehát az úgynevezett kispályák — helyének meg­határozásánál a tízezer lako­súnál nagyobb településeken lakosonként legalább 6—8 négyzetméternyi területet kell számításba venni. Az ezer— tízezer lakosnál 7—9 négy­zetmétert, az ennél kisebb településen pedig az igé­nyek és lehetőségek alapján kell meghatározni a sporto­lásra felhasználható terüle­tet. Üdülőhelyeken nagyobb sportterületekről kell gon­doskodni. Az országos ési he­lyi igények, lehetőségek vizsgálata szerint kerülhet sor más szabadtéri sportpá­lyák — műjégpálya, evezős, kajak- és kenupálya, teke­pálya, lovaspálya, sípálya, ugrósánc, sportrepülőterek és erdei tornapálya — helyé­nek kijelölésére is. Fedett sportlétesítmények — torna- és edzőtermek, játék- és sportcsarnokok — építésére az 5—10 ezer lakosú telepü­léseknél lakosonként leg­alább fél négyzetmétert, az ennél nagyobb települések­nél pedig 0,4 négyzetmétert indokolt figyelembe venni. A gyermekjátszóhelyeket az életkori sajátosságoknak megfelelően kell kialakítani, és az 1—6 évesek részére gyermekenként 0.8—1,5 négy­zetméter, a 6—14 éveseknek pedig 2—3 négyzetméter te­rületet kell biztosítani. Az óvodákhoz, a közművelődési intézményekhez meg kell tervezni a játszóudvart, a kertet, a tornatermet, a tor­naszobát, a lubickolómeden­cét, az iskolához pedig a játszóudvart, a sportudvart, a tornatermet, nagyobb tan­intézeteknél a tanuszoda he­lyét. A művelődési otthonok­nál gondoskodni kell sport­udvarról, művelődésre és sportra egyaránt alkalmas helyiségeknek megfelelő helyről. Jogászunk válaszol A gépkocsi álírása Horváth Géza miskolci ol­vasónk eladta használt sze­mélygépkocsiját, és arra kér választ, hogy miképpen kell ilyenkor eljárni? A gépkocsi eladása után első teendő a forgalmi en­gedély átírása az új tulajdo­nos nevére a közlekedésren­dészetnél. Az átírási illeték minden köbcentiméter után 2,50 Ft, a felső határ 2500 köbcenti. A közlekedésrendészettől kérni kell az átíráshoz nyom­tatványt, amit az eladó és a vevő egyaránt aláír. Az átírási illetéket az illetékhi­vatal által meghatározott összegben és módon kell be­fizetni. Ezt általában a ve­vő fizeti, de a felek (eladó és vevő) írásban másképpen is megegyezhetnek. A gépkocsi eladásáról az állandó lakhely szerint ille­tékes helyi tanács pénzügyi osztályát, az adóhatóságot 8 napon belül értesíteni kell. Ha a forgalmi engedélyt az új üzembentartó nevére át­írják, a régi üzembentartó adófizetési kötelezettsége az átírás hónapjának végéig áll fenn. és az évi adóból az el­telt hónapokra időarányosan jutó részt köteles megfizet-, ni. Az új üzembentartónak az átírást követő hó elsejétől keli adót fizetnie. Arról már írtunk, hogy a gépjárműadó naptári fél­évenként — félévi egyenlő részletekben — január 1-én, illetve július 1-én esedékes, a lel év utolsó napjáig fi­zethető bírság nélkül. Ha az adófizetési kötele­zettség bármely okból meg­szűnik, az addig esedékes adót egyidejűleg be kell fi­zetni. A felelősségbiztosítás' el­adás esetén továbbra is ér­vényes, ezért az eladónak kell az Állatni Biztosító il­letékes fiókját értesíteni az eladásról, amiben közölni kell a vevő nevét. Ha tulaj­donváltozás következik be. az Állami Biztosító nem té­ríti vissza- a már befizetett kötelező biztosítási díjat, ezt az eladónak és a vevőnek az adásvételi szerződésben egy­más között kell elszámolnia Ha a gépkocsinak CASCO biztosítása volt, és az eladó az eladást követő 30 napon belül új, vagy másik gépko­csit vásárol; és ezen időn belül ismét CASCO-szerző- ■lést köt, akkor a biztosítás folyamatos és a kedvezmény — ha ezt korábban nem ve­szítette el — továbbra is megilleti. A CASCO-biztosí- tás önkéntes, ezért a vevő dönti el, hogy a vásárolt használt gépkocsira köt-e szerződést. Az állam elővásárlási jogáról A jövő év január elsejé­vel új rendelet lép hatályba, amely bizonyos esetekben magánszemély tulajdonában levő ingatlan, vagy ingatlan tulajdoni hányadának eladá­sa esetén biztosítja az állam elővásárlási jogát. Az állam elővásárlási jo­gát az ingatlan fekvése sze­rint illetékes helyi tanács vb építési szakigazgatási szerve gyakorolja. Ha az elővásárlási jog gyakorlására kerül sor, az adásvétel lebonyolítását az OTP látja el. Az elővásárlási jogot be­építetlen ingatlanra a kö­vetkező közérdekű célok megvalósítása érdekében le hét gyakorolni: — állami (tanácsi) beru­házásban megvalósuló lakás­építés; — olyan beruházások amelyek megvalósításához az ingatlanokat a tanácsi szer­vöknek kell rendelkezésn bocsátaniuk; — magánerőből megvaló­suló olyan lakás- és üdülő­építés, amelyhez a telket — tartós használatbaadás vagy értékesítés útján — a taná­csi szervek biztosítják; — a kimagasló természeti értékű tájak (Balaton-felvi- dék, Duna-kanyar stb.) meg­őrzése és környezetének vé­delme érdekében szükséges zártkerti és külterületű föl­deli tulajdonjogának meg­szerzése; — az ingatlan tényleges forgalmi értékének ellenőr­zése. Az elővásárlási jogot a be­épített ingatlanra a követ­kező közérdekű, és a közös­séget közvetlenül szolgáló célok megvalósítására lehet gyakorolni; — szociális, kulturális és egészségügyi létesítmények­nek a folyó középtávú terv­időszakban történő megva­lósítása, továbbá — az ingatlan tényleges forgalmi értékének ellenőr­zése. Hol gyakorolja a tanács az állam elővásárlási jogát? Mindenekelőtt Budapesten, a megyei városokban (Miskol­con) és a városokban: az or­szágos jelentőségű üdülőterü­lettel rendelkező községek­ben; az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakáséoi- tésének támogatására jog­szabályban kijelölt községek­ben, továbbá a középfokú központnak kijelölt községek közül a megyei tanács vb ál­tal meghatározott községek­ben. Az elővásárlási jogot az idásvételi szerződés illeték- kiszabás végett való bemu­tatásától számított 30 napon belül lehet gyakorolni. Dr. Sass Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom