Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-09 / 263. szám
1977. november 9., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 j line- Még sok vállalat, intézmény í1!5':számára az esztendő utolsó iát,Ihetei, hónapjai, az évközben 8°'jmegszokottnál nagyobb fel- ne" adatokat tartogatnak. \ Sok árSjesetben a tervek teljesítése. ®8' Vagy éppen túlteljesítése i.n' ezeknek a heteknek a feszí- 3e'‘ tett tempójától lugg. Gyakor- :sehlati megfigyelés, hogy az Jttí üzemekben ilyenkor több a yó'baleset is. A Lenin Kohá- fc>®r’jszati Müvek munkavédelmi k°' szakemberei is jól tudják ezt. , I mégis az előző, a harmadik "jjnegyedévben tartották a bal- " eseti mutatókat lényegesen javító munkavédelmi negyedévet. Miért? Az oka kettős — :ánt baf aí ida' Umondja Gerzsényi Miklós, a a,e.! munkavédelmi osztály veze- J a 'tője. — A kohászat speciális helyzetben van^ mert itt sok Iheíja melegüzem. Így nagyobb a ala,; megterhelés, a napi teljesítőé, ményen kívül ezt éppen a pj|, meleg okozza. A nyári hó- nj^lt napokban, amikor a hőmérő nj^,;higanyszála a szabadban 25— 130 fokot mutat, már tudjuk, nagyon nehéz napnak né. pjeiílzünk elébe, mert ehhez az :egj üzemben még ugyanennyit erW hozzá kell adni. Ilyen meleg- -bóliben csökken a figyelem és jep könnyebben megtörténik a út- baj. Egyrészt ezért szervez- kbóltük a nyári hónapokra a mo- munkavédelmi negyedévet, jfco-lmásrészt arra gondoltunk, tés?' hogy az ismeretfelújító és gyei korszerűsítő előírások, film- ajdt, vetítések, vetélkedők gyakor- iCSo- lati, tudatos alkalmazására Me-csak egy bizonyos idő után, b<r így ezekben a hetekben kerül sor. lef A munkavédelmi negyedév i gazdag eseménysorozata a gyár csaknem húszezres kollektíváját személyesen és egyenként: is érintette. Elég arra emlékeztetnünk — ami a gondosan vezetett kimutatásokból kitűnik, hogy több mint hétezren tekintették meg az oktató filmeket, amelyeket nemrégiben vásárolt a gyár. Csaknem félmillió forintot költöttek a korszerű munkavédelmi ismereteket átadó mintegy 50 filmre, amelyet a KGM Módszertani Kutató Intézetétől rendeltek. — Az oktató-nevelő munka természetesen az egész esztendőben folyamatos — folytatja az osztályvezető, — de ■ az elmúlt napokban a szokottnál is több rendezvényt tartottunk. Ez nem is maradt eredménytelenül. Éppen a melegüzemiek számára a legveszélyesebb hónapokban, júliusban, augusztusban kevesebb baleset történt, mint az éves átlag. Az élenjáró gváregvségek között a nagy- olvasztót említeném, ahol immár hagyományosan a termelési feladatokkal egyéné - tékűnek tekintik az óvórend, szabályok betartását is. Az acélműben is kevesebb baleset történt, pedig nehéz körülmények között dolgoznak a gyáregység szocialista brigádjai. hiszen rajtuk kívül építőmunkások is dolgoznak munkaterületükön. Bármilyen 6zép eredményeket is hozott a munka- védelmi negyedév a Lenin Kohászati Művekben, a szakemberek mégsem lehetnek elégedettek — és nem is azok — hiszen a javuló statisztikai eredmények. mutatószámok mögött balesetek. kiesett munkanapok vannak. Ezért a munkavédelmi negyedév utón is megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak a balesetek számát alapjában befolyásoló oktató-nevelő munkával. Annál is inkább, mert a várakozással szemben az elmúlt hónapokban októberben romlottak a baleseti mutatók. — A szervezettség nemcsak a termelés alapvető feltétele. hanem a balesetmentes munkáé is, — foglalja össze Gerzsénvi Miklós. — Erre az eddiginél is jobban odafigyelünk. mert úgy érezzük, szükség van rá, hogv a munkavédelmi negyedévben elért; eredmények ne csak mutatók, illusztris .számok maradjanak. Ügy vélem, a munkavédelmi tevékenység széleskörű társadalmasításában még további lehetőségek vannak. Ezért tovább fejlesztjük a munkavédelmi őrmozgalmat és a szocialista brigádokra is jobban számítunk, hiszen sokszor többre nincs is szükség, mint egy intő szóra1, ezt ne így csináld, használd a védőeszközöket, a kesztyűt, a szemüveget... Tolnai Attila lij lilaiisalat ttok fel a | - IPÄ A diósgyőri Ady Endre Művelődé.' Ház és a DVTK természetjár szakosztályának —j többségében fizikai munkásból álló — Herman Ottó névét v.i elő barlangkutató csoportú) Szikszói Tibor vezetésével Bü lekben, nem messze a sebesvizi üdülőtől, az úgynevezett Bolhási víznyelőben. a napokban új barlangági.' t tárt fel. A kutatások már július közepén megko.dődtek a kéthetes táborozás alkalmával, amelyeket tovább folytattak. Most. november li-á i éjfél előtt, a víz útját követve, gátak ki- oítésével és a víz elszivaty- tyúzósáva mintegy 100—ltO méter mélységben két új barangógra bukkantak a szifonok áttörése után. Az egyik 60 méter hosszú, elég szűk. a másik megközelíti a fél kilométer hosszúságot, nagy termekből és a felszín felé tartó kürtőkből áll, gazdag cseppkövilággal. A kisebbiket Lantos, a nagyobbakat Mészáros-ágnak nevezték el. A barlangkutató csoport tovább folytatja a f~'tárá" munkáját. Megyénkben három , olyan vállalat van, amely önálló hírközlési hálózatot tart fenn. Ezek egyike a Borsodi Szénbányák Vállalat. A vállalat meglehetősen szétszórt üzemekkel rendelkezik, így elengedhetetlen követelmény a gyors telefonösszeköttetés. Már több éve elkezdték a hálózat korszerűsítését. A közelmúltban adták át a Bükkaljai Bányaüzem modern Crossbar típusú központját és még ebben az évben a Központi Szállító Gépjavító és Osztályozó üzemben is működésbe lép a 30 fővonalat és 300 mellékállomást magábafoglaló CA—1100 típusú Crossbar-központ létesítése. Képünkön Rádai Barnabás, a BUG mechanikai műszerésze látható a központ szerelése közben. Mikor tart nyitva a raktár? A kereskedelmi tórum után Az átvétel okozta a kiesést A kisállattenyésztők számára a folyamatos, megbízható terményellátás biztonságot ad, amire építhetnek és ami nélkül nehéz volna tervezni is. A közelmúltban Egerben megtartott Fórum rádiós műsorban hangzott el a kérdés, miért fordulhat elő, hogy a gazdálkodóknak várakozni, ácsorogni kell a raktárnál. Az észrevétel Sa- j őszen tpéterről érkezett, de nem ismeretlen Borsod más községeiben sem. A Borsod megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kereskedelmi igazgató- helyettese, Csordás Béla a kérdéssel kapcsolatban a következőket mondta el: — Tudomásunkra jutott, hogy Sajószentpéteren valóban volt néhány napi bizonytalanság a terményraktár nyitva tartásában. Ez úgy történhetett, hogy a raktár vezetője azokban a napokban éppen kukoricát vett át Szirmabesenyőn és nem kevesebbet, mint 150 vagonnal, amit majd a kisállattenyésztők számára értékesítünk Sajószentpéteren és Szirmabesenyőn. A raktár- készlet íeltöltése szinte elkerülhetetlenül járhat ilyen gondokkal. — Feltételezhető, hogy másutt is ilyen okok miatt találtak zárt ajtót a szokásos nyitva tartási időben a gazdálkodók? — Hozzánk máshonnan nem érkezett panasz, csak Sajószentpéterről. Azóta viszont a régi nyitva tartási rendnek megfelelően, folyamatosan adnak ki terményt a sajószentpéteri és a többi raktárunkból is, igy az ellátás megbízhatónak mondható. 52 t f r Érkezeit: a Szovjetunióból Hosszú időbe telne összegyűjteni, s még oly hosszú lenne felsorolni, mi mindent kapott mezőgazdaságunk a Szovjetuniótól az elmúlt harminckét esztendő folyamán. Ezt azért állítom ilyen határozottan, mert amikor „csupán” arra vállalkoztam, hogy összegyűjtöm, mit kapott Borsod megye mezőgazdasága ]977-ben, az is órákba tellett. Sőt mindent nem is sikerült összegyűtenem, de jelen esetben nem a teljességre törekvés volt a lényeg. A meglevő mennyiségi és minőségi számadatok bizonyítják, mezőgazdaságunk technikai-műszaki bázisában a Szovjetuniónak meghatározó szerepe van. Csak idén. közel 300 nagy teljesítményű erőgép érkezik, illetve már érkezett megyénkbe. S itt ki kell hangsúlyozni a nagy teljesítményt, mert hol vannak már az egykori T—28-as traktorok? Ma már a 200 lóerős Ki- rovec traktoroknál tart a szovjet ipar. Ahogy nézegetem az AGKOKER-löl kapott gépek jegyzékét, nem nehéz észrevenni: a szántóföldi növénytermesztés minden ágában — a búzától a burgonyáig — ott vannak a szovjet gépek. S nemcsak ott vannak — mondják mindenfelé — hanem jól is dolgoznak. Idén nyáron egyik gazdaságunk szakvezetője a délceg Claas Dominátorok mellett is dicsérte a majd tízéves SZK—4-es kombájnt, mert mint mondta; megbízható, szinte nem jár el felette az idő. A megbízhatóság, az alkalmazkodó képesség, ebben van a szovjet gépek „ereje”, ez az, ami miatt szeretik őket mindenhol. A legutóbbi nagy mezőgazdasági gépseregszemlén az AGROMASEXPO ’77-en százak és százak csodálták meg a szovjet mező- gazdasági gépipar új, nagyszerű alkotását, a Iíirovec—701-es óriás traktort. Az érdeklődők tömege valósággal eltörpült a hatalmas gépmonstrum mellett. De az érdeklődést mégsem a méretek váltották ki, hanem a gép tudása, a benne rejlő nagyszerű lehetőségek. Egy-két év múlva — reméljük — ez a gépcsoda is mindennapos lesz földjeinken, mint ahogy az MTZ-traktorok, vagy a már említett SZK-kombájnok. Es a gép csak egy csepp a tengerben. A vele, vagy ntána folyamatosan érkező alkatrészek legalább olyan értékesek a gyakorló mezőgazdászok számára. Es kapunk nagyon sok műtrágyát és növényvédő szert. Újra egy megyei adat: idén Borsod 7000 tonna ammóniumnitrátot, több mint 23 ezer tonna, 60 százalékos kálisót kapott, de érkezett mintegy 2000 tonna rézgálic, valamint Zi- neb, s a cukorrépatermesztésben használatos NaTa (TCA) vegyszer is. Nem feledkezhetünk meg a Szovjetunióban nemesített, és hazánkban azóta elterjedt napraforgó- és búzafajtákról. Annak idején a Bezosztája fajta betörése szinte robbanásszerű változást idézett elő búzatermesztésünkben. Azóta újabb és újabb, nagyhozamú, gépi betakarításra kiválóan alkalmas, betegségekkel szemben ellenálló fajtákat nemesítettek ki a Szovjetunióban. Ezeknek is szerepe van benne — mégpedig döntő —, hogy búzából önellátók vagyunk, sőt még exportra is jut. Az egyik legújabb és legtöbbet tudó fajta a Jubi- lejnaja—50-es, idén a megyei Inízavc- lésterv mintegy 30 százalékát teszi ki. Es szólnunk kell az üzemanyag-ellátásról is. Szovjet kőolajtermékekkel üzemel mezőgazdasági gépparkunk jó része: traktorok, kombájnok, gépkocsik, termelésünk közvetett, mégis nélkülözhetetlen tartozékai. A felsorolt példák is bizonyítják: szocialista, egyre jobban iparosodó mezőgazdaságunk a korszerű agrotechnika, a nagyobb hozamok ma már elképzelhetetlenek a Szovjetunióból érkező erő- cs munkagépek, műtrágya. növényvédő szerek, üzemanyagok és nemesítést eredmények nélkül. Eredményeink szerves tartozéka, sikereink egyik kiapadhatatlan forrása ez a segítség. I (ha) Meddig él a ház? A múlt század felejtette itt ezeket a házakat szinte érintetlenül. Zsúptetös, kis- ablakú paraszti menedékeket. Zsúptetös otthonokat, az udvarokat, bélyegét a földművelő sorsnak. A téli esték bennrekedt csendje érződik itt, és őrzik a kaszátfogó nyár lázát, az őszi vetés kinját- örömét. Ittfelejtett épületek, lakószobák, konyhák, pitvarok, vermek, szinek... A képek, ma már dokumentumok. Akkor készültek, amikor még terv volt a diósgyőri vár mellett egy skanzen felállítása. Akkor készült az az anyag Észak-Magyar- ország népi építményeiről. Azóta a házak java, mint lakóik eltűntek, lebontották, átalakították, vagy otthagyták az időnek. Ami megmaradt, felbecsülhetetlen forrása, értéke a múlt századnak. A Hegyközben Filkeházán található az a lakóház, amely hazánkban páratlan. Boronafalú. fagerendákból összeillesztett, szalmatetős, szabad kérném^ e& ház. Az összerót, illesztett gerendáit több mint százévesek. Akkor vágták ki, amikor készült az épület. Ilyen jellegű lakóépület csak Kárpátalján vagy Erdélyben található. El is viszik a szentendrei skanzenbe, mint a másik épületet, amely Komlós- kán állt. Párja ma is ott található. A környék jellegzetes háza volt ez, a lakószobában, szemben az ablakokkal állt a kabala-kemence, amelyet a szobából fűtöttek, s egylapos kürtő a füstöt a konyhába vezette el, ahonnan szabadon áramlott a kéménybe. Különben Szentendrén még nem állították fel, csak odaszállították. Még nem, de ha ismét felépítik, kiragadva környezetéből, bezsúfolva más korú, más típusú házak közé, egy kicsit meghal, művivé válik. Mondják: a ház addig él, míg lakják. Nos, a Hegyközben —, de megyénk más vidékein is —• már nem lakják. Kicsi, levegőtlen, kényelmetlen a szülői örökség, még akkor is, ha egy kicsit ezek a házak mindnyájunk öröksége. És lehet csodálkozni azon, hogy elhagyják a fürdőszoba a központi-, vagy cserépkályha-fű- tés, a világos szobák kedvéért? és ha még a gerendáit fel lehet az újban használni, bizony elbontják. Ha ottmarad, a viharok, fagyok, a természet végzi el a pusztító munkát. Mert mit lehet kezdeni velük? Javarészük még nem is műemlék — mint a mogyoróskai szinek — csak a jellegük az. Idegenforgalmi hasznosításuk, elszórtságuk. fenntartási költségük nagysága miatt elképzelhetetlen. Elpusztulnak, talán még azok is, amelyeknek megmentését célul tűzték ki. De a szerződés szerinti, mondjuk háromezer forintból nem lehet helyreállítani a házat. Sárospatakon jobb ötlet született. Mezey Tamásnak, az ismert faragóművésznek jóvoltából, akire a városi tanács rá mert bízni egv ilyen jellegű házat. És ez a haldokló ház életre kelt. Mert gondját viselik, berendezik, és aki átlépi a küszöböt, azzal a világgal találkozik, amelyben nagyszülei éltek. Végső soron csak ez a megoldás mutatkozik. Mert a ház addig él. am.eddig lakják. És csak azok tudják megmenteni, akikben él a láng, akik látó szemmel látják az értékeket — kármán — r Uj iskola Ozdon A Borsod megyei Tanács támogatás val épült és az Ózdi városi Tanács ünnepélyesen nover'bér 3-án adta át a II. kerületben, a Vörös Hadsereg úton az új általános iskolát. Az iskola tervezője, Horváthné Boros Mária, a rendkívüli nehéz területi adottságok ellenére is gazdaságos, a funkciót és a vá- rósesztet’kát is kielégítő, elismerésre méltó megoldást alkalmazott. A két épülettömbből álló. fedett folyosóval összekötött, korszerű technológiával készült létesítmény "azdaságosan és esztétikusán kapcsolódik a terephez és a környezethez. Az iskolaszárny tetszetős, célszerű, nagy légterű aulája köré elrendezett 11 tanterem é a kiszolgáló helyiségek egységes körülményt biztosítanak a tanulóknak. A tanítási órák zavartalanságát a tantermek elkülönített aulás rendszere jó] szolgálja. Hatalmas tornaterem áll az ifjúság rendelkezésére. A tornatermi szárnyban kapott helyet a napközi és az étkező, a 400 ai os konyha. A BÁÉV és az ÉÁÉV kivitelező jó munkát végzett, határidő előtt befejezte a beruházást. Az ú! 16 tantermes általános iskola működésével javultak az állapotok a nevelő-oktató munka körülményeit illetően.
