Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-30 / 281. szám
1977. november 30., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 léé flú ■K' 3 & jfr sí jr \e- . A :oH át' efl- er 5r a*t et' ,tt- olt ie- vV eV 5 etí # ti. Fejlődés a szolgáltatásban Idős asszony kopogtat be a Miskolci Lakáskarbantartó és Szolgáltató Szövetkezel Széchenyi utcai irodájába. — Szeretném megköszönni segítségüket. Jót tettek velem. Kitört az ablakom, s ott álltam tehetetlenül, be kellene üvegeztetni, de hogy vigyem el az ablakrámát. Bementem a szövetkezet üvegező boltjába; adjanak tanácsot, mit tehetek én magányos öregasszony? Ott csak a címem kérték, s másnap kijöttek a lakásomra és elvégezték a munkát. Kiben fogant meg az újszerű szolgáltatás ötlete? Nem tudjuk. Tény, hogy délután fél 4-től. szabad szombaton egész nap két gépkocsival indulnak az üvegezők a város különböző pontjaira, s elvégzik a lakás tulajdonosa, vagy bérlője számára nagy gondot jelentő munkát. szövetkezetből egy Borsod megye szövetkezeti mozgalmának történetében a múlt év június 1-vel első ízben egyesült egy időben négy kollektíva. A „házasságba” mind a festő és az építő, a villamosipari és a vízvezetékszerelő kollektíva gondokkal megpakolva érkezett. Nem volt, ma sincs központi telephely, még a tervezésnél Be tartanak. 13 helyen voltak a város területén telephelyek, raktárak, aztán szanálták a Villamosok központját, a festők raktárát. — Szövetkezetünk fő feladatának a lakáskarbantartást jelölték még — mondja Imreh Gyula elnök —, de feladatunknak tekintjük a lakossági igények kielégítését is. A lakosság festő, mázoló munkát, tapétázást, parkettcsiszolást, üvegezést, kisebb mértékben villany-, vízvezetékszerelést igényel. Keresik a szolgáltatás új útjait. Evégett honosították meg a lakások helyszíni üvegezését. Az egyéni megrendelőknek január 1 és március 31 között 10 százalékos ■ kedvezményt adnak, s 2 ezer forintot felüli munkát OTP- részletre végeznek el. amely azért is előnyös, mert egy szövetkezet sok szakmában tudja kielégíteni az igényeket. A kezdés — elsősorban a központi telephely hiányában — sok döccenővel jár. E gondok, akadályok ellenére a múlt év> 8 millióval szemben 11 és fél millió forintos eredményt értek el a fogyasztói szolgáltatásban. Igaz, hogy ezen belül viszonylag kis összeget tesz lei a lakossági szolgáltatás, de a jövőben várhatóan ez is tovább növekszik. Valójában elmosódnak a fogyasztói és a lakossági szolgáltatás határai. Amit például a KSH és az (ÉVM lakossági munkának tekint, a PM nem tartja annak, holott éppen a PM adja a preferenciái. 30 ezer megrendelő A miskolci Méretes Ruházati Szövetkezet történetében ez év január eleje hozott változást. A szakosítás kihatásaként megszüntette!': egy konfekciós üzemet, amely évente 5—6 milliós értéket termelt, ugyanakkor a szolgáltató hálózat hát egységgel, 35 gebinessel bővült. — Ma már Miskolcon és a megye több helységében — mondja Kucsma András elnök — löl üzletben, közte G8 gebinessel állunk a lakosság rendelkezésére. 'A nyereségünk — mivel a szolgáltatás közismerten nem olyan gazdaságos, mint az árutermelés — jelentősen csökkent. Az előző évihez képest 12,1 százalékkal nőtt a fogyasztói, ezen belül 6—7 százalékkal a lakossági szolgáltatás. Ügy számolunk, hogy az év végére a lakossági szolgáltatásban elérjük a 9 és fél-, 10 millió forintos értéket. Ez nagyobb a tervezettől. Az eredményben roppant nagy munka van. Többek között az. hogy az üzleteik vezetői. dolgozói közel 30 ezer megrendelőt fogadnak, velük tárgyalnak, mértéket vesznek a ruhakészítéshez, ruhapróbákat végeznek, javítanak, női és férfiruhát, kalapot készítenek. A MÉRUSZ- ban biztosítják a dolgozók, vezetők politikai, szakmai továbbképzését, amelynek eredménye, hogy a Szombathelyen tartott országos szabászversenyen a MÉRUSZ szakemberei II—III. díjat és öt oklevelet nyertek. Korszerűsítették. gépesítették a fióküzleteket. jobb munkafeltételeket biztosítottak 33 milliós szolgáltatás A miskolci ipari szövetkezetek jelentős mennyiségű, várhatóan évi 420 millió forint értékű árut, exportot készítenek, szolgáltatást végeznek. Az előzetes számítások szerint 1977-ben a tavalyitól 0—7 százalékkal több, 36— 88 millió forint lesz a lakossági javítások, szolgáltatások értéke. Ebben a főszerep a Borsod megyei Fodrász Szövetkezeié, utána a MÉRUSZ. a FÉNYSZÖV következik, de benne van a Miskolci HISZ 4—5 millió forint értékű textiljavítása, méretre gyártott kötött termékei is. A jó munka, az erőfeszítések elismerése, mellett nem lehetünk teljes mértékben elégedettek, hiszen a szövetkezeti szolgáltatásokban nem az elsők közölt, hanem valahol a ,,középmezőnyben” tartunk. Az elöbbrejutás azonban nem csak a szövetkezetektől. a szövetségtől, hanem a szükséges egyéb társadalmi támogatástól is függ. Csorba . Barnabás Közlekedésünk, biztonságunk A közlekedéssel foglalkozó szakemberek már évekkel ezelőtt bizonyították, hpgy a helyes közlekedés elemi ismereteit a legfiatalabb kortól kezdve kell elsajátíttatni. Az iskolák a közlekedési ismeretek oktatására az alsó tagozatban az olvasás és a környezetismeret, a felső tagozatban az osztályfőnöki órákon teremtenek lehetőséget A miskolci járásban élő példáját tapasztalhatjuk e törekvésnek. A járás valamennyi . iskolájában van olyan, vezetői engedéllyel rendelkező nevelő, aki a közlekedési ismeretek oktatását kapta feladatául. Irányí- i tásukkal' a tanulók elsajátítják a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályait, amelyről elméleti és gyakorlati vizsgán adnak számot. A KRESZ oktatásához a városi és járási Közlekedésbiztonsági Tanács megfelelő segédeszközöket biztosít az iskolák részére; az iskolák nagy többsége rendszeresen megrendezi a házi kerékpáros- és KRESZ-vetélkedőt. a legjobbak pedig részt vesznek a járási versenyeken. Az áprilisban megszervezett közlekedésbiztonsági hetek idején közel hatszáz kerékpáros gverek vizsgázott a já- Básban, s ho-v e ténynek milyen jelentősége van — a községek, falvak életét, viszonyait ismerve' — bárki felmérheti. Hasznos és célravezető, hogy mindinkább gyakorlattá válik a kezdeményezés: néhány községben az úttörőcsapat közlekedésig őrsöket szervezett, az iskola közelében közlekedési úttörők irányítják a forgalmat, s ez jelentős mértékben növeli a gyerekek biztonságát. Találunk már erre példát Alsó- zsolcán. Mályiban. s bizony hasznos lenne, ha a nagvfor- galniú községekbe/, — Sajó- szentpéteren, Nyéki ádházán — is akadnának követők A helyes módszerek bevezetéséhez megteremteni a lehetőséget — számolva a szerényebb eszközökkel rendelkező községekkel, iskolákkal — nem mindig könnyű dolog. De ott. ahol helyes szemléletből fakadnak az intézkedések. találnak módot. Mert kevés helyütt van még lehetőség a falvakban arra, hogy KRESZ-parkokat létesítsenek í az iskolákhoz —• ahogyan ez megvalósul majd Nyékládházán — ám a célhoz közelebb visz egy-egy közlekedési sarok kialakítása, néhány szemléltető eszközzel is. A miskolci járásban például úttörőgárda alakult, amelyben egy közlekedési alegység bontogatja szárnyait. Az iskolák, úttörőcsapatok mellett maguk a községi tanácsok is mind fontosabb feladatnak tekintik a forgalom biztonságának fokozását. Számos községben a megrongált, elh asznál ódo tt forgalomszabályozó táblákat felújították, kicserélték. Sá jószen tpéteren és Mályiban a tanácsi vezetők fényvisszaverő táblák beszerzésére tettek intézkedést, s ez hasznos volna más nagyközségekben és a forgalmas utak mentén levő falvakban is. Az utakat járva szembetűnik; a forgalomirányító és jelzőtáblákon kívül a tanácsok nagy gondot fordítanak a kezelésükben levő belterületi utak felújítására, rendben tartására. Sok helyütt azonban még változatlanul problémát jelent az útpadkák elhanyagolt állapota, ami különösen a csapadékos időjárásban ' súlyos baleseti veszélyek forrása lehet. A küszöbön a tél. Az utak téli forgalmának biztosítása a vízelvezetés megoldása, a csúszós utak felszórása — fontos feladat most. Magunk biztonsága a célja annak hogy rendbe tegyük házunk táját. Mikes Márta A hét végére benépesül a falu NÉGYES Ti szavaiktól Négyesig alig pár kilométer az út. Ami az idegennek először tűnik fel a mezőkövesdi járás kisközségébe érve. az a sár. A gépkocsi szinte tengelyig siily- lyed a tanács felé vezető út agyagjába. Erőlködését kevesen látják: néptelenek az utcáik. a vegyesbolt is éppen most zár. De a tanács épületének ajtajai is zárva vannak. Nagy, lompos kutya som- fordál a kerítésig, azután megáll, s farkát csóválva megugatja az út közeoén séta1 gató varjakat. Később egy idős asszony tipeg utánam. — Valamilyen értekezésen vannak — mutat a tanács csukott ajtajára, A hangra a kutya js közelebb merészkedik. Az öregasszony a kezében levő vödörrel hajtja arrább. — Milyen állat vagy te ...? — kérdpzi szemrehányóan — a rókától is megijedsz? ... Azt mondja, a napokban rókák'járlak a faluban. Kárt ugyan nem csináltak, de a kutyák behúzott farokkal szűköltak egész éjjel. — Nem is jár 'más erre — mormolja csak úgy magának, mikor megyünk kifelé a tanács udvarából. — Ki is jönne ide? Cs$k a rókák, meg a varnyak... * Négyes, ez az alig félezres lélekszámú kisközség, itt a megyehatár szélén, ilyenkor délelőtt olyan csendes, mint az alig méterekre folyó Tisza. A folyóparti házak udvarán nem látni a házigazdái; a kémények füstjét is földig nyomja le a hirtelen- jött köd. Az első meleg hely a posta. Az ablak mögött ülő asz- szony betessékel a „hivatal” belsejébe, ahol egy olajkályha ijesztgeti a hideget. — Két éve a termelőszövetkezetben dolgoztam. 1975- től vagyok ezen a helyen, legtöbbször így, ahogy most is lát: egyedül. De nem csak itt magányos az ember. A férjem kilenc éve raktáros Budapesten. Hétvégeken találkozunk. kilenc éve mindég csak hétvégeken ... Ma is jön. Ajándékkal, s talán virággal. Ma, csütörtökön vagyok negyvenéves,.. A fia Miskolcon tanul, havonként. egyszer tud hazajönni. A férje kilenc éve dolgozik Pesten. ö maga na°y próbatétel előtt állt a közelmúltban: megállapodott, az emberrel, hogy itthagyja munkahelyét, faluját, s vele együtt felmegy a fővárosba. Már majdnem csomagoltak, amikor döntött: marad. — Nem tudom, jól választottam-e... azt sem tudom, miért nem mentem el, miért maradtam itt. De talán — mondja mintegv nyugtatva önmagát — jobb itt. Itt, a szülőfalujában, ahová hetente a férjét, havonta a fiát várja haza. * A községben nincs öt általános iskolás gyerek sem. A férfiak eljárnak dolgozni. A Kossuth Termelőszövetkezetben, amely Borsodivánka, Tiszavalk és Négyes egyesülésében gazdálkodik, ebből a faluból javarészt csak asz- szonyok dolgoznak. A termelőszövetkezet tanyáját, amely kint a falutól jó kilométerre van, még nehezebb megközelíteni, mint a falut A sár itt már tényleg vendégés kocsimarasztaló. A legközelebbi épület vas- ajlaja mögött asszonyok ülnek a kecskelábú asztalok előtt. Furcsa ez a hirtelen váltás: amíg a községben alig lehetett embert látni, itt, az asztalok melletti padokon, mintha az egész falu képviseltetné magát. Asz- szonyok fejkendőben. Asszonyok, fürgén mozgó ujjakkal. Asszonyok, akik elcsodálkoznak egy pillanatig a vasajtót becsapó idegenen, azután újra az asztal fölé hajolnak; az asztalon levő selymes tapintású dohánylevelek fölé* amelyek darabonként kínozzák meg a már amúgyis kemény, munkához szokott uj- jakat. A brigádvezető, az egyetlen férfi, a munkát ismerteti. Arról beszél, hogy hogyan, miképpen kell a dohányleveleket osztályozni, miért keli a zöldet a sárgától, a sárgát, az aranybamá- tól külön csomagokba kötni; hogy hány holdon termett ez a sok dohány, mennyit kellett az ültetéstől, a szárításon át dolgozni, amíg ez a négy ven-valahány asszony, itt, az asztalok mellett kiválogatja, osztályozza, összeköti, elpakolja a termést. Szépek ezek a dohánylevelek. Az asszonyok, akik a leveleket boszorkányos gyorsasággal válogatják, ismerik a dolgukat. Hogy hová. s miért kerülnek az ajtó mellett felhalmozott bálák, már nem érdekli őket. De miért is érdekelné? — Egy nap körülbelül tizennyolc kilogramm levelet „dolgoz fel” egy asszony — mondja a brigádvezető. De az aszonyok most nem a munkáról beszélnek. — Itt, Négyesen csak mi maradtunk... — A lányom Miskolcra is jár... nem ismeri? — Hideg lesz ez a tél. 11 — De mi lesz akkor a járatokkal? — tromfol rá egyikük, az épület másik végéből. Valamennyien tez-tagok. Ez — így mondják — az év utolsó munkalehetősége. Azután már csak clmatatnak otthon, várva a messzi dolgozó férjeket, gyerekeket, akik mindig pontosan jönnek. Budapestről vagy Miskolcról, Debrecenből vagy Leninvárosból — a hét végére benépesül a falu. Nétia, leginkább vasárnap vagy szombat este, átjárnak egymáshoz — híreket hallgatni a világról. Pusztafalvi Tivadar \ Vege az erdők télváró csendjének, a mozdulatlanságba fagyott nyugalomnak. A Kárpát- medencébe beköszöntött a tél. A magasabb térségek különlegességei vesztettek varázsukból: néhány napja a városokban is havazik. Itt persze latyakban járunk, odafönn érintetlen a hő. A rengetegben, az áthatolhatatlan aljnövényzet alatt őrzi csak frissességét, másiitt csizmanyomok teszik derűssé, barátságossá. Vége hát az erdők időszakos, télvárú csendjének, mozgásra, pihenésre vágyók százai kezdik meg évszakos természetjárásukat.
