Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-30 / 281. szám

1977. november 30., szerda

ESZAK-MAGYARORSZÁG 3

I,

»\

A mezőkövesdi Matyó Tsz-ben

iel

ziK

lÜii

í 8 iái'1 ,já- nj"

tel*

ifit

el)'

Ki

n)'1

iioág'

et>'

;el‘

áf'

feű'

lZ<>

■/Mi

{[&■

geii

áP*

ogí

ig1*1

•yjli

ng*

ipP1

eá'

ba*1

>aP'|

IpP’

Ésszerű vetésszerkezet gazdaságos termelés

jól'

gf

eP*

á*'

A két évvel ezelőtti egyesülés az akkori három tsz (Kossuth, Üj Élet, Matyóföld) életében szükségszerű, elengedhetetlen lépés volt. Zöld Utat nyitott, reális lehetőséget biztosított olyan tervek, célok megvalósítására, amelyeket külön-külön, egyénileg még a legnagyobb területű Kossuth sem tudott volna megvalósítani.

A három tsz-ből egy lett, egyetlen óriás gazdaság, a megye legnagyobb földterületei tsz-e. A három alapító jogutódja, a Matyó Termelő- szövetkezet 10 600 hektáron gazdálkodik. Ebből több, mint 8000 hektár a szántó. E két számadat sejteti a tsz méreteit, s ezen belül is a növénytermesztésnek, mint fő ágazatnak kiemelkedően fontos szerepét.

Az egyesülés előtt 8—10 irányban volt földje mindhárom gazdaságnak. S mivel a termőföld jó része meliorációra szorul, csak az egyesülés biztosíthatott keretet, alkalmat a tömbösítésre, táblázásra, csatornázásra, az úthálózat kiépítésére.

Az egyesülés jelentőségét ma már azok sem vitatják, akik két évvel ezelőtt ágáltak ellene. El kell ismerni, jó házasság született a három tsz frigyéből. A kis gazdaságok, a Matyóföld és az Üj Élet a termékeny földeket; adták hozományul, a 7500 hektáros Kossuth pedig a lehetőségeket, s az ebből adódó igazi nagyüzemi szemléletet, gondolkodást, valamint számos, jelentős beruházást.

Az egyesülés előlti évben a három tsz összes növény- termesztési árbevétele 67 mii- hó forint volt. Az első közös év ezzel szemben 93,5 millió forintos árbevételt eredményezett.

Lázár Péter elnökkel minap a Matyó Tsz növénytermesztési szerkezetéről beszélgettünk. Melyek azok a tényezők, amelyek súlyuknál fogva befolyásolták, illetve befolyásolják a szakvezetés döntését?

— Első helyen a népgazdasági szükséglet, elvárás szerepel. Nálunk ez indokolja a cukorrépa, a burgonya termesztését, s részben a búzáét is. Második feladatunknak az állatállomány abrakszükségletének önerőből történő biztosítását tartottuk. Éz indokol ja a kukorica magas arányát, és részben a tavaszi árpa termesztését is,

bár ez utóbbinál az árbevételi lehetőségeket is figyelembe vettük. Harmadikként az adottságainknak legjobban megfelelő és jól értékesíthető kulturált kerültek be a vetéstervünkbe. Ilyen növény a napraforgó, melynek Dél-Borsodban évtizedekre visszanyúló hagyományai vannak, s ilyen a fénymag is, amely jelenleg keresett termék.

A Matyó Tsz „főnövényei” (idei adatok): 2600 hektár

őszi búza, 1200 hektár napraforgó, 1000 hektár kukorica, 500 hektár tavaszi árpa, 4—• 500 hektár fénymag.

Ha valaki azt hiszi, 8000 hektáron könnyebb helyes vetésszerkezetet, vetésforgót kialakítani, az téved. Az emberi elgondoláson kívül számos más tényező játszik szerepet abban, hogy végül is mi valósul meg a gyakorlatban. Elsősorban az időjárás „szava” döntő tényező. Kö- vesden például hiába egyik legfontosabb növény a napraforgó, mégis olykor kénytelenek vele a legmostoháb- ban bánni. Ugyanis amíg a teljes melioráció meg nem valósul, addig mindig lesznek lalajvizes, vízborításos területeik. Tavasszal minden növény vetése megelőzi a napraforgóét, így gyakran csak a legmostohább, a víztől legkésőbb szabaduló földeken marad számára hely. Pedig a napraforgó a búza mellett kulcspozíciót betöltő növény. Idén 22,5 mázsás hektáronkénti átlagtermést takarítottak be.

A napraforgó termesztése 1200 hektáron nem gondtalan. A betegségek mind erőteljesebben jelentkeznek. A növényvédelmi feladatok és költségek nőnek, a talajt is gyakrabban kell váltogatni. A szakvezetők véleménye szerint a jelenlegi fajtáknál tapasztalható bizonyos fokú leromlás. Üj el'lenállóbb fajtákra lenne szükségük. Kö- vesden vallják: a napraforgó hálás növény, termesztése gazdaságos. De épp az előbb elmondottak bizonyítják: termesztése korántsem problémamentes.

A gyakorlat az a Matyó Tsz-ben, hogy a napraforgó és a búza egymást követik. Tapasztalatuk: napraforgó általában időben bekerül, s elég idő. marad a magágy előkészítésére. A búza több év gyakorlatában október végéig földbe kerül. Az eredmények

— az idei 41 mázsás búzatermés is — bizonyítják, a Matyó Tsz a megye egyik legjobb búzatermelő gazdasága.

A vetésszerlcezetoen ezer hektáron szereplő kukoricáról külön kell szólnunk.

— Ennél a növénynél nem tudunk előbbre lépni — panaszolta az elnök. — Rendszerben termesztjük, de a termésátlagokkal nem sikerül túljutni a hektáronkénti 50 mázsán. Idén például 42 mázsa termett egy hektáron. A „helyben topogást” adottságainkkal magyarázzuk. Véleményünk szerint savanyú talajunk nem kedvező a kukorica termesztésére. Nyáron különben is kevés errefelé a csapadék, úgynevezett „esőárnyékban” fekszünk. Éppen ezért a fejlesztést ennél a kultúránál nem erőltetjük tovább. Csak annyit termesztünk, amennyi biztosítja állatállományunk abrakigényét. Helyette azok a növények kerülnek előtérbe, amelyekben még vélünk kiaknázatlan lehetőségeket.

Felhagynak az itt gazdaságtalannak ítélt szója termesztésével is, s helyette 200 hektáron szabad utat kapott a x káposztarepce. Ugyanúgy várható, hogy növekedni fog az eddig 500 hektáron termesztett tavaszi árpa hányada is.

Az elnökkel folytatott beszélgetésből kiderült; az ésszerű vetésszerkezet kialakítása, nem egyszerű művelet. Egyrészt a kedvező arányok, az elövetemények hatása, a monokultúrás termelés elkerülése, másrészt a géppark folyamatos, gazdaságos üzemeltetése, a jó hagyományok szem előtt tartása, mind-mind olyan tényező, amelyekkel ma és a jövőben még inkább számolniuk kell a szakvezetőknek a megye legnagyobb tsz-ében. Kedvező az az észszerű szelekció, amelynek eredménye már mutatkozik a helyes arányokban, a munkacsúcsok kiküszöbölésében, a gazdaságossági szemlélet előtérbe állításában, amely voltaképpen a korszerű nagyüzemi növénytermesztés gyakorlatát adja.

Befejezésül álljon itt egy adat... Mezőkövesden a Matyó Tsz-ben idén 232 millió forint árbevételre számítanak. Ebből a növénytermesztés bevétele újra meghaladja a 90 millió forintot.

Hajdú Imre

%\

(eA*

iáék

M

ói*

ick|

Exportra

Bítttáltk Encsiül

jin'

&

,e<

;Z,0*

:t3

31»

3«

;lí

■y

SÍ*

iá

■ti

t23

•S

iti

y

Ila nem kapkodva és idegeskedve, hanem a szokott fend diktálta ütemben és jó hangulatban dolgoznak év Végéhez közeledve egy munkahelyen, akkor bizonyára okkal állítható, hogy jól gazdálkodtak. Az Encsi Ruházati Szövetkezetben tapasztaltak mindenesetre ezt bizonyítják.

Jelenleg 114-en dolgoznak itt. Az éves terv 19 millió 200 000 forintos termelési értéket irányzott elő, ezt időarányosan teljesítették, s nem lesz másképpen ez az év utolsó napjának végelszámolásánál sem. A tervezett nyereséget már szeptember utolsó napján elkönyvelhették. Termékeiket csaknem kizárólag exportálják a szocialista országokba. Keresettek, kedveltek az encsiek bőrkabátjai, mi sem bizonyítja jobban, mint a tény: már 1978-ra »•elővételben” elkellek a munkatermékek. Ez évben ötvenötezer család ruhatárát gazdagították, a jövő évi tervek

szerint újabb hatvanezer, otthonban lesz helyük. És mi kell még a nyugodt, kiegyensúlyozott munkahelyi légkörhöz? A jó szívvel végzett munkához? A becsülettel végzett munka tudata. A termékek minősége ellen kifogás nincs, nem volt. A dolgozók bérszínvonala 11,5 százalékkal növekedett.

A dolgozók többsége — 70 százaléka — a környező településekről jár Éncsre dolgozni. Mint minden, nőket foglalkoztató munkahelyen, itt is egyszerre öröm és kisebbfajta gond is a gyermekszülési segélyen levő kismamák helyzete. Itt, Encsen a felhasználható lehetőségek optimális szintje azt jelenti, hogy a gyesen levő kismamák közül tizen-tizen- egyen, a gólyaüzemben, egy- műszakos munkarendben járulhatnak hozzá munkájukkal a szövetkezet egész éves termeléséhez.

I

iu rr r •

|M Eli

A jövő évi ellátás, forgalmazás biztosítására összesen 148 500 vagon burgonyát, zöldséget, gyümölcsöt köt le termeltetési-felvásárlási szerződésekkel nagyüzemeknél, háztáji termelőknél a szövetkezeti kereskedelem. A SZÖ- VOSZ elnöksége keddi ülésén megállapította, hogy a kötési előirányzatokat várhatóan ez év végéig teljesítik a ZÖLD- ÉRT-vállalatok, a HUNGA- ROFRUCT és az áfészek egyaránt.

A legnagyobb árumennyiségeket most is a ZÖUDÉRT-ek kötik le; 1978. évi árualapjuk — 106 210 vagon termék — 95 százalékára (várhatóan 26 800 vagon burgonya, 39 980 vagon zöldség és 39 430 vagon gyümölcs termeltetésére) kötnek megállapodást. A kötések eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy tovább növekszik a termelési kedv. Egyes termékekből máris nagyobb a kínálat az igénynél.

A vasbetongyár

legjobbjai

Hárman a legjobbak közül (balról jobbra): Nagy Gyula lakatos, a brigádnaplót vezető Nyit- rai Sándor és a korelnök, a mokantester Tungel István. Fotó: Laczó József

A közepes nagyságú műhelyben a mindennapos munkához szükséges és a javításra váró gépek sorakoznak. A munkapadokon szerszámok, alkatrészek hevernek. A levegőben a vas és az olaj szaga érződik.

— Ez a mi második otthonunk — mutat körbe Galuska Sándor brigádvezető. — Legtöbbünknek immár legalább tíz esztendeje.

Neveket sorol: Nagy Gyula, Köteles István, Pavlik János, Pocsai Károly, Seres László, Tóth Lajos, Tungel István ... Mindannyian régi munkásai a Beton- és Vasbetonipari Művek Alsózsolcai Gyárának.

— Magadat kihagytad •— figyelmezteti az egyik társa.

— Igaz — bólint rá a szimpatikus, zömök, jó beszédű férfi —, jómagam is az indulás pillanatától itt dolgozom.

Nézelődünk «•munkateremben. Megállunk egy hidraulikus tápegységet javító szőke fiatalember mellett.

— Nyitrai Sándor lakatos — mutatkozik be. Megtudom róla: 29 éves, hat éve a közösség tagja, ő vezeti a brigádnaplót.

— Mutassa be a brigádjukat — kérem.

— Ezerkilencszázhatvanhá- romban alakult, Rónai Sándor a neve. Az alapítók tizennégyen voltak, jelenleg is ennyi a létszám. Karbantartók vagyunk, mi javítjuk a gyár gépeit.

— A pártbizottságon azt javasolták: erről a brigádról írjunk. Mit gondol; miért? — kérdezem a brigádvezetőtől.

Valaki magabiztosan közbeszól.

— Mert mi vagyunk a legjobbak ...

— Kétségtelen: mi nyertük a jubileumi versenyt. Azt azért nem mondanám, hogy a mi brigádunk a legjobb — inti mértéktartásra a hir- telenkedőt a brigádvezetö.

Nem tudom miért; semmi kivetni valót nem találok ebben az egészséges önbizalomban. A falon levő oklevelek sokasága egyébként is kellő bizonyíték: a Gyár Kiváló Brigádja... a Dolgozz Hibátlanul! pályázat I. helyezettje... a pártkongresszusra rendezett verseny I, helyezettjének ...

— Nálunk a minőségi munka létkérdés — jegyzi meg Nyitrai. — Ha csak úgy lessék-lássék módon, összecsapva végeznénk cl a karbantartásokat, javításokat, komoly üzemzavarok keletkeznének. Akár üzemegységek is leállhatnának.

— Mi a munkát addig abba nem hagyjuk, amíg teljesen be nem fejezzük — folytatja Tungel István, a brigád korelnöke. — Dolgoztunk már egyhúzomban harminckét órát, ünnepeltünk már a gyárban karácsonyt, hús- VétOt.

Az egyik brigádtag megsúgja: a 47 éves hegesztő nemcsak az újításokon töri a fejét, hanem a huncutsá- •gokon is.

— Ehhez kellő bölcsesség szükséges. Valahogy tartanom kell bennetek a lelket — mondja hamisítás mosollyal, büszkélkedve az „öreg”, s elvonul. Fél perccel később már darabolja lángvágójával az acéllemezeket az udvaron.

A brigád szerencsés ötvözete a fiataloknak és az idősebbeknek. A legfiatalabb géplakatos a 22 éves Szilágyi Lajos.

— Két évvel ezelőtt vettek fel a brigádba. Azóta semmiből ki nem maradnék.

— Konkrétan: mit tett az idén a brigádért?

— Gyakran túlórázunk, magam is. Kétszer tartottunk kommunista műszakot, bejöttem. Hintákat, padokat készítettünk a tiszalúci óvodásoknak, az alsózsolcai iskolásoknak, magam is itt dolgoztam. Családostól kirándultunk a Tisza-parton, ott voltam. Az oktatásokról nem hiányoztam ... — sorolja a fiatalember.

— Rendes fiú — mondja a brigádvezetö, amikor odébb megyünk. — Közénk való...

A brigád az idén még magasabbra emelte önmaga előtt a mércét: a Művek Kiváló Brigádja akar lenni.

— Igyekszünk úgy dolgozni, hogy teljesüljön a vágyunk — mondja Galuska Sándor.

Az udvaron járunk, bú- csúzkodunk. A brigádvezetö ezt mondja:

— Az idén talán valóban mi vagyunk a legjobbak. Hogy azok leszünk-e jövőre is, nem tudhatom. Ami biztos: a műszak után mindig tiszta lekiismerettel megyünk haza, mindenkor megtesszük azt, amit megtehetünk.

Kolaj László

Á világgazdaság hírei

Francia szcuimport

Franciaország ebben az évben várhatólag iöbb mint 24 millió tonna szenet importál, ez 10,5 százalékkal haladja meg a tavalyit. A Közös Piacon ki 'üli országokból 15,9 millió tonna érkezik; ebben legnagyobb része (5,5 millió tonna) Dél-Afrikának van, majd Lengyelország (5 millió), Ausztrália (2.2 millió) és az USA (1.9 millió) következik.

Franciaország széntermelése az 1976. évi 23,4 millió tonnáról az idén valamivel több mint 22 millióra csökken. Az ország energiaszükségletének mintegy 20 százalékát szénből nyerik.

tj kohászati kombinát

A Szovjetunió nyugatnémet vállalatokkal tárgyal a Kurszk

közelében létesülő új kohászati kombinát építéséről. Megállapodás mindezideig azonban nem jött létre, ugyanis még vita folyik az árakról. Ez a létesítmény lesz a szovjet acélipar egyik legnagyobb vállalkozása, amelyben a közvetlen redukciós eljárást kívánják alkalmazni. Kapacitása végső fokon eléri a 4 millió tonna hengerelt acélt évente, építési költsége márkában kifejezve milliárdokra rúg.

(sökkcn-c a réz termelése?

Irán és a Fülöp-szigetek is részt vesz a Rézlermelő Országok Kormányközi Tanácsának (C1PEC) háromnapos miniszteri tanácskozásán,

amelyre decemberben kerül sor Djakartában. Irán várhatóan akkor lesz tagja a CIPEC-nek, amikor elkezdődik a rézkitermelés az országban. Ennek időpontját a megfigyelők 1978 közepére teszik.

A megbeszélésen egyébként a tagországok — Chile. Peru. Indonézia, Zaire és Zambia — képviselői arról tárgyalnak majd. miképpen lehetne a termelést csökkenteni. és ezen keresztül megtámogatni a rézárakat. Nem valószínű azonban, hogy megállapodásra jutnak ebben a kérdésben. Ahhoz ugyanis, hogy a termelés csökkenjék, a CIPEC tagországainak egybehangzó döntésére lenne szükség, ami megfigyelők szerint egyelőre nehezen képzelhető el.