Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-26 / 278. szám

1977. november 26., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A hónap ürügyén >1 1977 első negyedében a a-'11 Borsod megyei Tanács hatá­•.ö^rozatára a megyei Népi El- lenőrzési Bizottság megvizs­te-fl il izét nel J Eálta Miskolcon, továbbá öt ,jli járás és négy város területén 1 j a fogászati ellátás helyzetét. nl{ Az ellenőrzés célja az volt, ](ji ho«.v megállapítsák, milyen [, f) eredmények vannak az ellá- u..s tás terén, hol tapasztalhatók °r0it hiányosságok és mennyire . felel meg a fogorvosok tevé- neS henysége a szocialista egész- ;.üK ségügy alapelveinek. Sajnos jj az eredmények lehangolóak '/.ín' ^^k. Borsod megye a fo­R ásza ti ellátást illetően az Utolsók között van az or­szágban. Néhány adatot ve- gyünk illusztrálásként. A •tés fogbetegségek közül hazánk- n i(han a legelterjedtebb a íog- I jSzuvasodás. A felnőtt lakos- .ini)!ság 90 százaléka (Borsodban ,er százalék), a 6—18 év kö- ; jilt étieknek 80—85 százaléka jl^i'ffffiorsodban 90 százalék), az diietlcVodőskorúak körében pedig n is!50 százalék (Borsodban 56 nlő pázalék) szenved fogszuva- yel;js°(lásban. A másik nagy cso- gve P°rtot a fogágybetegségben, ; gcíjOglazulásban szenvedők al- osW: °tják. Ezekről a gondokról, problémákról beszélgettünk (in^h Kovács Zsigmonddal, a Nskolci Semmelweis Kór- ■~-^áz Rendelőintézetének osz­tályvezető főorvosával. — A jó ellátásnak három fontos feltétele van. A jó orvos, a jó műszer és a jó jjochnikus. E három dolog .f^oros kapcsolatára, és ter- ivathiészetesen jó betegre van •0-r^íükség ahhoz, hogy mun- a. ,rank eredményes legyen. A zányiJó beteg” kifejezésen azokat ] embereket értem, akik dön, fogaik legkisebb hibáját, be- ihaZ^Sgjégét időben jelzik kezelő- orvosaiknak, illetve állandó, idiWendszeres ellenőrzésre jár- ®t- pák, hogy megelőzzék a ké­sőbbi, nagyobb bajt. — November, fogászati hó- Tktp. Manapság a szokásos- Hi is többet foglalkoznak a t°9ds~a( problémáival. Kiál­* 'fásokat nyitnak, propagan- l^nyagokat adnak ki, ame- y^knok közös célja a száj- |l>0iénta biztosítása, a be- r\ ínségek megelőzésének hir- kv 1 Vetése .., Valóban így van, ezzel nban nem elégedhetünk ‘eg, Korszerű fogorvoslás ák a gondozással valósi t- átó meg. Gondozás viszont [sak zárt közösségben kép- LM1 Nhető el. Tulajdonképpen 1 történik az iskolafogásza- .0tl és egyes üzemeken belül. A lakosság széles körében fjt csak akkor terjeszthet­ek el, ha olyan szintre íveljük a fogászati ellátást, » [bitit a körzeti orvosok je­lenlegi gyakorlatában van. r2 azt jelenti, hogy egy fog- foshoz meghatározott pámú lakosság tartozna. Tu­JJ sidonképpen a . nyolcvanas 'élt programja ez, bár a je- hlegi törekvések már a ngasabb szintű, minden ’batkozásban korszerűbb [^orvoslást szolgálják. Vá- lat funkban már a személyi is műszeres feltételek egy- f,ránt biztosítottak, csupán a [főanyagaink korszerűtle­nek. 1978. január elsejétől jfnban már a legmoder­nebb, savmaratásos tömő- abyagokkal dolgozhatunk. I ~~ A fogorvosok leggyak- fbbbcm a prevenció szót, az- ?? a megelőzést hangoztat- !ak. Itt a legnagyobb fel- f ,at a gyermekfogászatra frul. Mi a helyzet ezen a fen? L ~~ A gyermekfogászattal fk a 6—18 év közöttieket fthatjuk állandó ellenőr- p alatt. Az egy fogorvosra jntó gyerekek száma igen faRas. Az első és második füleiben például 24 000 frek tartozik négy ór­iáshoz. Miskolcon 46107 az lvái'j.í ^1° óvodáskorúak, illetve 3 ttko'ósok száma, akiket hét °mglalkozású orvos ellen­őriz. Egy orvos viszont, a több, mint hat és fél ezer gyerek fogát, nehezen tudja megnyugtató kezelésben ré­szesíteni. — Megyénkben jelenleg 113 fogorvos dolgozik, 117 munkahelyen. Hány beteg, helyesebben ellátandó tarto­zik hozzájuk? — Az egy fogorvosra jutó átlag lakosszám meghaladja a hétezret, szemben az or­szágos négyezer háromszáz­hetvennel. Az ellátás javí­tása érdekében a Borsod me­gyei Tanács évről évre nö­veli a társadalmi ösztöndíja­sok számát, hogy minél több orvos letelepedését biztosít­sa. Ez azonban kevés. Az or­vosok meggondolt és szük­ségekhez igazodó elosztásával, irányításával eltüntethet­nénk a fehér foltokat. — Tudomásom szerint az idén meghirdetett 30 fogor­vosi állásra mindössze 16 pályázat érkezett. Mivel ma­gyarázzák ezt az alacsony számot? — Ennek nagy részét az okozza, hogy a Budapesten végzettek — hasonlóan más egyetemekéhez — nem szí­vesen mennek vidékre. Kü­lönösen ide, Borsodba, ahol nagyon sok apró falu tartozik egy-egy körzetbe. De van más oka is, nevezetesen a lakáshiány. Ez nálunk évek óta probléma, annak ellené­re, hogy a tanácstól nagy segítséget kapunk, össze­gezve elmondható; a kor­szerű, jövőbeni fogorvoslás csak akkor valósítható meg, ha a társadalmi fejlődés kö­vetkeztében jelentkező igé­nyeknek megfelelően a dol­gozók nemcsak a művelő­dést, a kulturálódási igény­lik, hanem a jó fogat is. To­vábbá, ha maradéktalanul megvalósítjuk a fogászati prevenciót. Ezt iskolafogor­vosok számának emelésével, másrészt a lakosság ellátá­sában, már a berendelésen alapuló, gondozásszerű fog­orvoslás megvalósításával érhetjük el. Ugyanis, ha a 6—18 év közöttieknek nem húzzuk lei a maradó foga­kat, akkor a húsz—harminc éveseknek nem kell rögzített pótlást készíteni, ami vi­szont azt eredményezi, hogy ötvenéves korban nincs szükség protézisre. Köztu­dott, hogy a legjobban elké­szített fogpótlás is csak harminc—negyven százalé­kát jelenti az eredeti fog­nak. Ez máris magyarázatot ad arra a jelenségre, hogy idősebb korban gyakrabban fordulnak elő emésztőszervi betegségek. Meg kell említe­nem még, hogy fogpótláshoz minden harminc forinthoz az állam még további száz fo­rintot ad és ez már milliós nagyságrendet jelent. Vége­zetül elmondanám még azt is, hogy a korszerű paradon- tológia, — azaz a fogágybe- tegségekkel foglalkozó orvos- tudomány — további fejlesz­tése érdekében már mi is megtettük az első lépéseket. A szájzuhanyhoz szükséges berendezések biztosítósáról és gyakorlati elterjesztésé­ről van szó. Ennek megte­remtésével elkerülhető, vagy késleltethető a különféle íny­betegség, a sorvadás és a foglazulás. A nyolcvanas évek elején Tapolcán a ter­mál-fürdőben kettő, Miskol­con az Erzsébet fürdőben pedig öt olyan helyiség lesz, ahol a betegek minimális áron vehetik igénybe a száj- zuhanyokat, reméljük ered­ménnyel. Monos Márta a Tiszasn Az év eddigi részében csökkent az NSZK és a szo­cialista országok kereskedel­me — írja a Dresdner Bank kiadványa. A szocialista or­szágokba irányuló nyugatné­met kivitel a január—szep­temberi időszakban csaknem 9 százalékkal, 12 milliárd márkára süllyedt, míg a szocialista államokból szár­mazó nyugatnémet import 1 százalékkal, 8 milliárd már­kára csökkent. A hanyatlás azért is szembetűnő, mert a nyugatnémet összkivitel és import egyaránt 7 százalék­kal, 200 milliárd, illetve 173,6 milliárd márkára növekedett 1976 hasonló időszakához ké­pest. © A brit >. kormány újabb olajvállalatokkal írta alá azt a szerződést, amely az észa­ki-tengeri lelőhelyek kiak­názásának feltételeit tartal­mazza. A Shell-lel és az Essóval immár 19-re emel­kedett azoknak a vállalatok­nak a száma, amelyek hiva­talosan is megkötötték a brit kormánnyal a még ta­valy megtárgyalt, és elvben elfogadott megállapodást. e> Az illetékes lengyel szer­vek véleménye szerint a len­gyel kikötők 1976. évi 61 millió tonnás forgalma 1990-re várhatóan 115 millió tonnára emelkedik. Ennek 80 százaléka száraz, tömeg- és darabárukra esik, és a da­rabáruk mintegy egyharma- dát Ro-Ro hajók fuvarozzák majd. A kikötők és a hátor­szág közötti szállítmányoknak körülbelül a felét a vasút, 15 százalékát a belvízi hajók fuvarozzák, míg 30 százalé­kuk jut csővezetékekre. A lengyel kikötők forgalmának mintegy fele a balti-tengeri és más európai kikötők kö­zötti forgalomra esik. © Rekord mennyiségű, több mint 5,65 millió tonna gya­potot takarítottak be az idén Üzbegisztánban. Az állami felvásárlószerveknek eddig 5,43 millió tonnát adtak át, 780 ezer tonnával többet a tervezettnél. r EL J j e F élelmetes ez a néma ál­lomás. Az utolsó sze­mélyvonat már régen elment; a csendet csak a né­ha-néha átfutó teherszerel- vények kattogása töri fel. Kint, a peronon, a hirtelen leereszkedett ködben egy el­mosódott alakú férfi erőlkö­dik az automatával. Bedo­bott már négy kétforintost, de ott belül, a rekeszekben száradó szendvicsek nem akarnak megmozdulni. Éhe­sen tűnik el a férfi az alul­járó irányába. Éjjel egy óra múlt, s pár perce a peronon levő víztócsákra vékony hártyát feszített a hideg. * Négy-öt órája még lát­szott, hogy ez az állomás valóban az ország egyik leg­forgalmasabb pályaudvara. Pedig még akkor nem is volt igazi forgalom; nem vé­geztek Miskolc nagyüzemei­nek délutánosai, s nem ér­keztek meg azok, akik este tízkor kezdik reggelig tartó munkájukat a kohók, ke­mencék mellett. H., az ügyeletes tiszt fél nyolckor megjegyzi: — Lement... Azt jelenti ez, hogy az es­ti órák legforgalmasabb idő­szaka eltelt. Fél hét és fél nyolc között 16 az érkező és az induló vonat; utasok, utaztatók kritikus időszaka ez az egy óra. Különösebb esemény, szerencsére nem történt. A balesetekről mesél az egyik vasutas. Inkább ott­hagyom . Az állomás előtt ilyenkor estefelé csúcsforgalom van. Az Utasellátó talponállója A tartós szárazság követ­keztében kevés vizet adnak a bükki karsztforrások és az elmúlt napokban lehullott csapadék is csak kismérték­ben javított a helyzeten. Naponta 88 ezer köbméter vízhez jut a megyeszékhely, a Hernód menti vízműtől, az alsózsolcai vízműtől, a ta­polcai, az Anna- és a Szinva- forrásból. Sajóecsegröl napi 10 ezer köbméter ivóvíz ér­kezik, hogy csökkentse a miskolci gondokat. A táro­lók közül csak egyik-másik töltődik fel a hajnali órák­— közismertebb nevén a La­pos — valószínűleg ezen a napon is nagy forgalmat bo- nyolit majd le. Arrébb, a kis fabódéban forralt bort mérnek, N.-né, az eladó pa­naszkodik : — Képzelje el, állni itt egy műszakot, különösen télen. Kezdetben nehéz volt meg­szokni az állandó inzultuso­kat. Azután valahogy már oda sem figyel az ember. El­hiheti, veszélyes üzem ez, különösen fizetésnapokon, és hétvégeken. Ha az állomás környéki vendéglátóhelyek veszélye­sek, a vasúti információs iro­dáról is el lehet mondani ugyanezt. Igaz, itt nem szem- től-szembe készítik ki az ablak mögött ülő embert (bár volt már ilyen is), ha­nem telefonon. Kurgyis La­jos van ma szolgálatban. — Nézze meg ezeket a te­lefonokat — mutat az aszta­lon álló készülékekre. — Ez a kettő, amelynek a villája már letört, városi vonal. A harmadik készülék még ép. Ez az üzemi, ezen szoktunk érdeklődni a késésekről. — Szed nyugtatót? — Én nem ... Hogy a töb­biek szednek-e, nem tudom. Nemsokára éjfél. „Játék­kal” ütjük el az időt. Előt­tem a ‘ menetrend, az öreg meg csak úgy fejből vála- szolgat. Én végigkérdezem a debreceni, szegedi, zalaeger­szegi területekhez tartozó ál­lomások érkező-induló vona­tait, a csatlakozásokat, s az öreg egyszer sem téved. — Tudja, rossz „nem tu- dom"-mal válaszolni az ér­deklődőknek. Mert, ugye, mit mondanának akkor?... ra, míg a késő délutáni, esti órákban olykor vízhiány van a diósgyőri, a Kilián lakó­telepen, a Győri kapuban, elsősorban a magas házak legfelsőbb emeletein. Változatlanul éjjel-nappal működik a Vas utcai kelet­nyugati átemelő berendezés, hogy a vízben szegényebb, nyugati városrész —, amely máskor csaknem teljes ellá­tását a karsztforrásoktól kapja — utánpótláshoz jus­son. Piukovics József, a vízmű­vek főmérnöke elmondta, „Nemdohányzó váróterem Belépni csak érvényes me­netjeggyel szabad. TILOS az étkezés, dohányzás, zajos vi­selkedés, élő állatok és szeny- nyezö csomagok bevitele!" — olvasható a váróterem fa­lára kifüggesztett táblán. Lehetünk bent vagy har­mincon. A sarokban levő olajkályha alig ég, nemhogy még melegítene is. — Akarsz snóblizni? — kérdezi egy vézna, ötven kö­rüli férfi. — De — teszi hoz­zá —, csak gyufában... Fél óra múlva már az órá­ját akarja rámsózni. — Csak egy ötvenes, nem jársz rosz- szul... Amikor meggyőzöm arról; nincs értelme, hogy két órá­val mérjem az időt, elsom- fordál. Csak később veszem észre, hogy az én gyufámat is elvitte. Fél három lehet, zajos tár­saság tér be a váróba. Per­cek alatt levackolódnak egy asztalhoz, csomagjaikat biz­tonságba helyezik, és az asz­talra dőlve bóbiskolnak. Egyikük, egy szőke lány már elaludt. Így még szebbnek látszik. Csak az a baj, hogy kellemetlenül horkol. Elked­vetlenedik ilyenkor az em­ber... * ajnalodik. Az első ér­kező vonat utasai ki- alvatlanul tolonganak a buszmegállóban. A Tiszai pályaudvar homlokzatán le­vő óra 4.55-öt mutat. hogy valamelyest csökkenti a vízgondokat a lakosság, az üzemek, intézmények meg­értő türelme, takarékossága. Ha a vállalatok, a nagyfo­gyasztók pontosan felmér­nék, mennyivel tudnák csök­kenteni ésszerűen az igényü­ket, az újabb tartalékot je­lenthetne. A vízzel való ta­karékosságra ugyanis válto­zatlanul szükség van, mind­addig, amíg bőségesebb csa­padék következtében ismét feltelnek a karsztforrások. Pusztafalvi Tivadar Kevés az ivóvíz I j Jogászunk i válaszol i A mezőgazdasági földek védelméről A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendelettel, a Minisztertanács valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ren­delettel szabályozza — 1978. január hó 1. napjával a me­zőgazdasági rendeltetésű föl­dek használatát. . A jogszabályok — töb­bek között — előírják, hogy a földhasználók, al tulajdo­nukban, kezelésükben, hasz­nálatukban levő mezőgaz­dasági rendeltetésű földeken (külterületi földek, amelye­ken mezőgazdasági termelést folytatnak, továbbá amelyeket jelenleg nem hasznosítanak, de mezőgazdasági termelés­re alkalmasak, vagy arra al­kalmassá tehetők, ill. a bel­területen mezőgazdasági mű­veléssel hasznosítható föl­deken kötelesek rendeltetés- szerű mezőgazdasági terme­lést folytatni. Mi.’ történik azokkal, akik az említett földet nem mű­velik meg? A jogszabály különbséget tesz az állami és a szövet­kezeti szervezetek, valamint a magánszemélyek között. A mezőgazdasági nagyüzeme­ket, a felróhatóságtól füg­gően a meg nem művelt földjeik után térítés fizeté­sére lehet kötelezni. Lehető­séget biztosít a jogszabály arra is, hogyha a mezőgaz­dasági nagyüzemnél a hasz­nosítás nem lehetséges, ak­kor a földet más nagyüzem kezelésébe, használatába le­het adni. A jogszabály előírja, hogy a mezőgazdasági rendelteté­sű földek művelési kötele­zettség teljesítését rendsze­resen ellenőrizni kell. Az ellenőrzést olyan idő­pontban kell megtartani, amikor az elmulasztott idő­szerű mezőgazdasági mun­kák pótlásáról még gondos­kodni lehet. A művelési kö­telezettség teljesítését a já­rási földhivatal, illetve a községi tanács vb mezőgaz­dasági szakigazgatási szerve ellenőrzi. Ha az ellenőrzéskor az ellenőrző szervek azt tapasz­talják, hogy a magánsze­mély (állampolgár) a jogsza­bályban előírt művelési kö­telezettségét nem teljesítet­te, akkor felszólítják. A ma­gánszemély tulajdonában lévő, felszólítás ellenére mű­veletlenül hagyott mezőgaz­dasági rendeltetésű földeket kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni. A tulajdonos felszólítása nélkül állami tulajdonba kell venni azokat a földeket is, amelyeket 1965. október hó 24. napja előtt hatósági in­tézkedéssel adtak állami, társadalmi vagy szövetkezeti szerv használatába. (Ez a szabály a belterületi 1500 négyzetmétert el nem érő mezőgazdaságilag hasznosít­ható földekre nem vonatko­zik.) A művelési kötelezettség teljesítésére vonatkozó fel­szólítást a földhasználónak, valamint egyéni földtulajdon esetében a tulajdonosnak és a haszonélvezőnek is meg­küldik. Ha háztáji és illet­ményföldről van szó, akkor a tsz illetve az állami gaz­daság vezetőjét értesíteni kell. Figyelemre méltó a jog­szabálynak az a rendelke­zése, hogy a magánszemé­lyek megműveletlenül ha­gyott, valamint a korábban hatósági intézkedéssel álla­mi, társadalmi vagy szövet­kezeti használatba adott földjeinek állami tulajdonba vétele ellen — a zártkerti és belterületi be nem épített földre vonatkozó határozat kivételével — a. bírósághoz nem lehet fordulni. A jogszabály ezen túlme­nően szabályozza a művelési ág változás intézését, a ta­laj javítási és talajvédelmi feladatokat is. „ A szociálpolitikai kedvezmény A tanácsi bérlakás kiuta­lása esetén engedélyezhető szociálpolitikai kedvezmény előlegezésével kapcsolatosan az ÉVM és a PM közös elvi állásfoglalást adott ki. Amint ismeretes, a jog­szabály szerint a fiatal há­zaspár részére — kérelemre — a lakásépítési hozzájárulás és lakáshasználatbavételi díj- kedvezményt két gyermekig meg kell előlegezni három, illetve hat évig. A gyakor­latban előfordult, hogy a vállalt gyermek az előirt határidőben nem született ugyan meg, de a feleség a határidő lejártakor már te­herben volt és a gyermek — a határidő lejártát követő egy-két hónapon belül — megszületett. Az állásfoglalás szerint, ha a tanácsi bérlakáshoz juttatott fiatal házaspár ál­tal vállalt gyermek az előirt határidőben nem született ugyan meg. de a fiatal há­zaspár a határidő lejártát követő 30 napon belül gvógy- vagy rendelőintézeti, illetve körzeti orvos által kiállított bizonyítvánnyal igazolja, hogy a feleség a lejárat napján már teherben volt, úgy a határidőt a terhesség időszakára meg kell hosz- szabbítani és megfelelő iga­zolás alapján a kötelezettsé­get törölni kell Dr. Sass Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom