Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-25 / 277. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1977. november 25., péntek Történelmi évkönyv VI. Történészek számadása A Magyar Történelmi Tár­sulat borsodi csoportja a jövő hónapban jelentős esemény­hez ér. December közepén választmányi ülésre kerül sor, amely a valóságban három­éves számvetés lesz. A cso­port vezetősége beszámol a végzett munkáról, tisztújí­tásra kerül sor és előrelátha­tólag az alapszabály módosí­tására is. Az idei esztendő munkájáról is szó lesz a há­roméves beszámolóban, de megkértük dr. Dobrossy Ist­ván muzeológus-történészt, a társulat helyi csoportjának titkárát, vázolja íel 1977. leg­fontosabb társulati esemé­nyeit. — Társulatunk helyi cso­portja 1977-ben több elő­adást, illetve ülést tartott, valamint előkészítette a Tör­ténelmi évkönyv hatodik kö­tetét — mondja dr. Dobrossy. — Kiemelkedő előadás volt a Mohács a legújabb törté­nelmi kutatások tükrében című, amelyet Perjés Géza. a Történelemtudományi Intézet tudományos főmunkatársa tartott, és nemcsak roppant nagy érdeklődést vonzott, hanem igen nagy sikert is elért. Egy másik kiemelkedő rendezvényünk volt, amiről az Észak-Magyarország is be­számolt annak idején, a mú­zeumi hónap keretében meg­tartott tudományos ülés. Ezen a magyarországi manufak­túra-kutatás feladatait vizs­gáltuk és meghatároztuk az e téren ránk váró. nem kevés teendőt A magyar ipartörté­net e szakaszának további kutatásában, illetve feldolgo­zásában társulatunk tagjaira nagyon jelentős feladatok várnak. Feltétlenül meg kell említenem azt az ülést, ame­lyet november 8-án tartot­tunk, s amelyen dr. Lehoczky Alfréd kandidátus a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójára em­lékezve tartott előadást a for­radalom megyei visszhangjá­ról. Ezen az ülésen társula­tunk tagjain kívül történe­lemszakos pedagógusok is nagy számban vettek részt. Általában e tanárok a szak- . osztályi munkába aktívan be­kapcsolódnak. — Említette, hogy előkészí­tették a Történelmi évkönyv új, immár VI. kötelét. Erről megtudhatnánk-e bővebbel? — A Történelmi évkönyv VI. kötete gazdagnak ígérke­zik. Terveink szerint tizen­kilenc publikációt tartalmaz majd. Ezek négy csoportba oszthatók. Az elsőbe négy írás tartozik, s ez tulajdon­képpen a már említett ma­nufaktúra-kutatással kapcso­latos tudományos ülés anya­gát adja közre. így Szikossy Ferenc A múzeumok feladatai a manufaktúrakutatás te­rületén, Gyimesi Sándor A manufaktúrakutatás magyar- országi eredményei, elvi és gyakorlati kérdései, Katona Imre Kőedény manufaktúrák Északkelet-Magyarországon és Veres László Üvegmanufak­túrák a Bükk hegységben cí­mű munkáit, A második cso­port hét publikációt jelent és abban a történelemhez és a művelődéstörténethez közel­álló. illetve azokban jelentős személyiségekhez kapcsolódó témák kaptak helyet. Itt ta­lálható majd Berecz József 'Perczel Mór kéziratos szél­jegyzetei Széchenyi Istvánról, \ Szüts Tibor Kossuth Lajos diákévei, Dömötör Sándor Borsodi élmények 1838—1840 körül Eötvös József művei­ben, Barsi Ernő Gárdonyi Géza sályi iskolája, Musnai. László Jókai és a nagyenyedi két fűzfa (Adatok a Rákóczi- szabadságharc történetéhez), Csorna Zsigmond Adatok Nagyváthy János életéhez és munkásságához. Denke Ger­gely Mocsáry Lajos a ;,bor­rs Ősszel is, t élen is kedvelt csemege a LEÓ jégi krém Dobozos családi jégkrém 16,— Ft Poharas jégkrém 5,70 Ft Pálcikás jégkrém 3,— Ft Kapható a Miskolci Élelmiszer nagyobb élelmiszerboltjaiban. Kisker. V. Fclhívjuk a sertéshizlalással foglalkozó kistermelő partnereink figyelmét az 1978. évi, valamint a több éves vágósertés- ériékcsitcsi szerződések megkötésére. j Kiemelten | figyelmükbe ajánljuk a több éves szerződés nyújtotta kedvező lehetőségeket. Kérjük azokat a kistermelőket, akik már az idén éltek a több éves szerződési lehetőséggel, és így már kapták a 0,50 Ft-os felárat, a második évben elérhető 1 Ft-os felár érdekében december 15-ig közöljék 1978-ra vonatkozó szándékukat, és azt felvásárlóinkkal, megbizottainkkal közösen rögzítsék. ÁlLATFORGALMl Ér HÚSIPARI TRÖSZT Ez szolgálja közös érdekeinket: • az értékesítési biztonságot és a — zökkenőmentes átvételt sodi utópista” című írása. A harmadik összefoglaló fejezet már sokkal inkább szorosan miskolci jellegű, a város ipari és gazdaságtörténetéhez nyújt adalékokat, nagyrészt forrásértékű munkákkal. Itt kap helyet az én írásom Üz­letkötések, alkuk és áldomá­sok (Adatok Miskolc XVI— XVIII. századi gazdasági és társadalomtörténetéhez) cím­mel, továbbá Fügedi Márta XVIII—XIX. századi szám­adáskönyvek viselettörténeti adatai, Iglói Gyula Városren­dezési tervek és törekvések Miskolcon a XIX. század vé­gen, Veres László Szendrei János XX. század eleji mű­emléki felmérései Borsod me­gyében. valamint Joó Tibor Adalékok a pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaságtörté­neti és művelődéstörténeti értékeléséhez című tanul­mánya. Végül az utolsó cso­portban három művelődés­történeti jellegű tanulmány kap helyet: Üjszászy Kálmán Elekes Imre szerepe Sáros­patak közoktatási ügyében, Pap Miklós Tokaj iskola- és művelődéstörténete a felsza­badulásig és Deák Gábor A miskolci kereskedelmi szak­oktatás. története című írása. Mezey István rajza Tegnap, csütörtökön után Miskolcon, a Borsi Nyomdában jól sikerült télkedőt rendeztek a Ni Október és Miskolc város ff szabadulásának témájából. III. emeleti tanácsterem isi megtelt versenyzőkkel, érdi lődőkkel. A résztvevők nyomda pártcsoportjainak KISZ-alapszervezeteinek jai voltak. A kérdésekre ff* páns válaszokat adtak, és szellemi totó kitöli pluszpontokat is lehetett rezni. 3 Az eredmény így 1. a számviteli, 2. a szaki pártcsoport tagjai, KISZ/A alapszervezet selői lettek. Valamenny szép kerámiavázát kaptak íj talmul. Jól rendezett, ve*! tett, zsűrizett vetélkedőt 1® haltunk. _____________X — Ez a valóban gazdag ígéretű kötet milyen stádium­ban van, és hogyan kíván­nak e publikációs munkában továbblépni? — A kötet kézirata gya­korlatilag készen van, a szer­kesztési munka folyik, hama­rosan a íektorokhoz kerül. December végén szeretnénk nyomdába adni. Készen áll már a VII. évkönyvre vonat­kozó tervünk is, amelyet 1980-ban jelentetünk meg. Ez a megye ipari centrumainak munkáséletmódját, és az életmód változásait mutatja majd be. (benedek) „Mindnyájan szeretünk szórakozni’ Z Három dolog van Magyar- országon, amelyhez — állí­tólag — mindenki ért: a lab­darúgás, a közlekedés és a szórakozás, vagy, ha úgy tet­szik; a könnyű műfaj. A „hozzáértés” kitetszik abból, hogy ezekhez mindenki sze­ret hozzászólni, szinte alig akad ember széles e hazában, akinek a fentiekről ne vol­na különvéleménye. Több­nyire az, hogy „ha rám vol­na (bízva, nem így csinál­nám”. Évek során kiderült, hogy azért mégis jobb mind- \ Az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat FELVÉTELT HIRDET főrevizor! munkakörbe V A felvételhez: közgazdasági egyetemi, vagy számviteli főiskolai, vagy okleveles könyvvizsgálói végzettség szükséges. Bérezés: megegyezés szerint. A Jelentkezés: önéletrajzzal, a vállalat munkaügyi Miskolc I., Zsigmondy u. 2. sz. alatt. osztályán; Az Országos Piackutató intézet Kooperáció Kapacitás Kereslet Kínálat negyedévenkénti tájékoztatója Kapacitáskeresleti és -kínálati gondjaik megoldásához Önöknek is nagy segítséget nyújt az Országos Piac­kutató Intézet rendszeresen megjelenő tájékoztatója Megrendelhető: ORSZÁGOS PIACKUTATÓ INTÉZET 1075 Budapest VII., Holló utca 2. Telefon: 211-157, 227-231 ezt azokra bízni, akik való­ban értenek, hozzá. Felsorolná is sok volna a szórakozási (lehetőségek ten­gernyi iajtáját-formáját a legifjabbak mesehallgatásától a táncon, mozin, színházon, rádión, televízión, olvasáson keresztül egészen a szomszé­dolásig, a kártyacsatákig és a kocsmai üldögélésig társa­ságban vagy anélkül. 'A szó­rakozás szerves része • a pi­henésnek, annak jogát pedig áz alkotmány minden ma­gyar állampolgár számára biztosítja. Napjainkban egyre na­gyobb az igény olyan szóra­kozási formák iránt, amelyek egyszerre több ember pihe­nését, felüdülését szolgálják. Különösen nagy szerepet játszhat ebben a televízió, hiszen — és erre vannak sta­tisztikai adatok — a munka és az alvás után, a harma­dik' helyre, került az ember életében az előtte eltöltött időmennyiséggel. Már csak ezért is közügy a szórakozás-szórakoztatás. Régen elmúltak — szerencsé­re — azok az idők, amikor minden tánczenei számot vagy bohóctréfát aszerint „ér­tékeltek”, hogy viszi-e előbbi­re az előttünk álló gazdasá­gi-politikai feladatok megol­dását. Ám éppen ennyire hi­ba volna, ha mértéktelenül elszaporodnának az ízlésrom­boló, nyakatekert, magyarta­lan szövegű táncdalok, az öncélúan malackodó „villám- tréfák”, az önmagukat ze­nés-irodalminak hirdető, va­lójában irodalomalatti — csupán a résztvevők pénz­kereseti céljait szolgáló — „hakni” műsorok. Bebizonyosodott az is, hogy adminisztratív módszerekkel vajmi keveset lehet lenni. Ősrégi, jól jjevált módszer; a rossz ellen csak a jó nép­szerűsítésével lehet fellépni. Hivatkozhatunk itt arra is, hogy mennyit csökkent — például — a giccses, ízléste­len mázolmányok aránya a magyar lakásokban, amióta megjelentek a piacon értékes képzőművészeti alkotások, reprodukciók, poszterek. Akadályozza az ízlésneve­lés hosszú folyamatát az az „arisztokratikus” — vagy in- ikább sznob, előkelősködö — álláspont is, amely szerint a könnyű műfaj egészében el­vetendő, vagv legalábbis csak „szükséges rossz”. Tagadha­tatlan. hogy vannak ilyfen vé­lemények. Akadnak olyanok, akik — a magasabb rendű művészetek állítólagos védel­mében — tagadiák mindan­nak jelentőségét,- ami csu­pán a szórakoztatás céliait szolgálja. Hajlamosak a szín­házba járó közönséget ..Ham- let-nézőkre” és „Csárdáski- rálynő-nézőkre” felosztani, lemosolyogva az utóbbiakat. Pedig a hazai és a nemz*) közi gyakorlat éppen azt É zonyítja, hogy a könnyű rfl1 íajú, de jó, művészi színű nalú előadások sok emtrt szoktatnak a színházba f *rásra. , Hasonló, bár általát)*; hosszabb az út a „könPf műfajú” irodalomtól a u lódi művészi írások olvas’ sáig. Mégis, az út nagjmb^ féle az, amíg a korább^ nem olvasó embert rá let1' venni, hogy könyvvel a í! zében töltse'szabad idejénf egy részét. S aki eleinte krimit, kalandregényt, vjjß' éppen tudományos-fantas'^ kus könyvet olvas, elót’j utóbb megéhezik a magú mondanivalójú irodalomra^ Mindez bizonyítja; alifj lehet merev határt vonni, „magas” művészet és a sí rakoztató művészet kin Természetesen csak ott J akkor, ahol és amikor u lódi művészek valóságos Ifljj vészettel jelennek meg J személyesen a képernyői vagy hangjukkal a rádió bu|, lámain. Erőltetett, természc!i ellenes a kettő szembeállít/ sa. Sokkal inkább lehet wj tekinteni, hogy a szórak0!, tató művészet valamiféle eí ső lépcsőfok a magasai művészet megszerzése, a n vészeli alkotások élveze| felé. ' j Ám az is tény, hogy ne’ minden művészet, ami a 1 rakoztatást szolgálja. Az el 'W teremben muzsikáló zen0, a beatzenekar kíséretével fcj lépő táncdalénekes, a víi dór artista, a magvarnó1* énekes — noha ezekben',, szakmákban is vannak nA akik művészi tökélyre rt lődtok — a szórakozás ír í'osai. Ez egymagában ^, rántsem lebecsülendő, his*e; a jó iparos, a jó szakértői a maga területén mindig *u hasznosat, a 'nagyközön5? számára megbecsülendő! 0 ni. Ha a szórakoztatás iPaj ágában dolgozik — jól, ha,, gulatosan szórakoztat. A tfj mészetes fejlődés azóta °jj vezetett, hogy a beat-zene e. foglalta az őt megillető í1 lyet, , I Lehetne hosszan sorolfl' szórakozás-szórakoztatás 1°; bi műfaját is: a kabarét- ) könnyed révül, a zenés }rj dalmi műsort, vagy a tárt, házak, disco-klubok programi jait; hogy csak néhányat eP1; lítsünk a sok közül. OlyíA amatőrök, műkedvelők á'1. tanak össze olyan műsorok9,; ”9 amelyeket megillet, a „P1;! vesz: fordul jelző —- s az is e‘ mii tagadás: P1.1 nem elég ritkán hogy 15 mert nevű művészek lépn®, fel olyan műsorokkal, a”1., Ivek iparosnak sem váln9| nak díszére. , Várkonyi Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom