Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-25 / 277. szám

ÉSZAK-MAGYARQRSZÁG 2 WH. november 25., péntek . : 4 : . ; ' '■ 'v'» Az ötnapos látogatáson Len­gyelországban tartózkodó Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja országjárása so­rán Auschwitzba is ellátoga­tott. A kancellár virágokat helyez el a „Halottak Falá­nál” (felső kép). Schmidt beszédet mond az auschwitzi koncentrációs tábor áldoza­tainak emlékművénél. (Alsó kép). Hazaérkezett Szekér Gyila Csürtötökön hazaérkezett Moszkvából Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, hazánk állandó KGST- képviselője, aki részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segít- ségr Tanácsa Végrehajtó Bi­zottságának 83. ülésén. A kormány elnökhelyette­sét a Ferihegyi repülőtéren Bíró József külkereskedelmi miniszter fogadta. Ott volt F. P. Bogdanov, a Szovjet­unió budapesti nagykövetsé­gének követtanácsosa. Haierőcsökkentési tárgyalások Becsben, csütörtökön meg­tartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverze­tek kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorosat 154. plenáris ülését. A Nyikolaj Taraszov nagykövet, szovjet kűídöttségvezető elnökletével folyó tanácskozás egyedüli felszólalója dr. Ingo Oeser nagykövet, az NDK küldött­ségének vezetője volt. Az NDK diplomata — ér­tesülések szerint kormánya nevében támogatásáról bizto­sította a november 2-án be­terjesztett szovjet leszerelési felhívást és fordulatot sürge­tett a bécsi tárgyalásokon. A NATO-országoknak — mon­dotta — haladéktalanul hoz­zá kell járulniok ahhoz, hogy ne növeljék tovább a Közép- Európában állomásozó had­erők létszámát. Ez a lépés megnyitná az utat a tervezett haderő csökkentés előtt. Kí­vánatos lenne az is, hogy végre hajlandóságot, mutas­sanak haderőik azonos mér­tékű csökkentésére. Az NDK küldöttségének vezetője végezetül rámutatott arra. hogy a szocialista or­szágok konstruktív kezdemé­nyezései, sajnos nem talál­nak megfelelő visszhangra a nyugati fél soraiban. Felszó­lította a NATO-országokat, hogy a Varsói Szerződés ál­tal beterjesztett kompromisz- szumos javaslatok elfogadá­sával tegyék lehetővé a bécsi tárgyalások előrehaladását. A haderőcsökkentési tár­gyalások következő plenáris ülésére jövő csütörtökön ke­rül sor a bécsi Hofburgban. Kínai delegáció a TYK-kan Kínai delegáció érkezett hazánkba, s ellátogatott a Ti­szai Vegyikombinátba is. A May E., az egyes számú gép­ipari miniszter által vezetett kilenc tagú küldöttséget elkí­sérte vidéki útjára Szili Fe­renc nehézipari miniszter- helyettes. A vendégeket Szé- nási Tibor műszaki igazgató fogadta, majd tájékoztatást adott a vegyipari gyár terme­léséről, a fejlesztési elkép­zelésekről. Sironga! bécsi látogatásáról Közös közleményt adtak ki csütörtökön Becsben dr. Lu- bomir Strougalnak, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság szövetségi kormánya el­nökének látogatásáról. Strou- gal dr. Bruno Kreisky oszt­rák szövetségi kancellár meg­hívására november 22—23. között tett hivatalos látoga­tást Ausztriában. Bruno Kreisky és Lubo- mir Strougal az őszinte, ba­ráti légkörű tárgyalásokon áttekintette a két ország kapcsolatainak , fejlődésével, valamint a nemzetközi hely­zettel összefüggő időszerű kérdéseket. i A felek végül megállapí­tották, hogy bécsi megbeszé­léseik jelentős mértékben hozzájárultak a két szomszé­dos, különböző társadalmi rendszerű ország kapcsolatai­nak elmélyítéséhez. Lubomir Strougal csehszlovákiai láto­gatásra hívta meg Bruno Kreiskyt, a meghívást az osztrák kancellár köszönet­tel elfogadta. Hz érdeklődés középpontjában I Az ország ipari állóeszközeinek több mint 12 százaléka I megyénkben található. Borsod iparának termelési értéke j évente meghaladja az 50 milliárd forintot. Az ötödik ötéves terv beruházásaiból ismét jelentős a részesedés: 1980-ig 72 —76 milliárd forint értékű létesítmény épül. Az ország köz­véleménye érdeklődéssel fordul megyénk felé. Ez tükröző­dött azon az országos sajtótájékoztatón is, amelyet Buda­pesten, a Magyar Sajtó Háza Rózsa Ferenc-termében ren­deztek. Tóth József, a Szakszervezetek Borsod megyei Ta­nácsának vezető titkára harminc újságíró előtt ismertette a megye különböző tájain folyó hatalmas méretű építkezése­ket: a kohászati, a vegyipari beruházásokat, a magyar és szovjet energiarendszereket összekötő vezetékek építését, a lakásépítkezéseket. A nagyberuházások és a jelentősebb vál- ^ lalati beruházások hatására a megye gazdasági szerkezete! tovább fejlődik, korszerűsödik. A különböző termékek ki- és Be beáramlásának módja is korszerűsödik, fokozódik a vezeté- jta, kés termékszállítás, nő a vasúton és közúton szállított tér- Ut| mékek mennyisége. Természetes tehát, hogy a beruházd' jv,_. sóikkal párhuzamosan fejleszteni kell az út- és vasútháló' zatot is. Az ipari fejlesztés tehát munkások ezreinek tevékenységét kívánja. A borsodi illetőségű munkások mellett mintegy tíz- 4 ezer fő „idegen” szakember dolgozik a nagyberuházásokon' Vállalatok tucatjai képviseltetik magukat egyidőben az épít- , kezeseken. Rendkívül fontos, hogy munkájukat összehangol- pe tan, egymást segítve végezzék. Nagy szerepet vállal ebben la) az SZMT és a nagyberuházások területén működő vala-\,a] sei mennyi szakszervezeti bizottság. Az SZMT rendszeresen^ vizsgálja, elemzi a beruházásokon folyó munkák ütemét, Síp szocialista szerződések eredményességét, a szocialista műn-Ni kaversenyek, mozgalmak sikerét, valamint a munkások élet-Ká és munkakörülményeit, kulturális és sportolási lehetőségeit Az SZMT vezető titkára az építkezéseken folyó munkála-L tok elemző vizsgálatainak birtokában ismertette az eredmé-T® nyékét és gondokat, örvendetes, hogy a különböző intézkC'í’R dések hatására fokozódik a tervszerűség, jobb az előkészí-tab tés, reálisabb a határidők és költségek tervezése. Kazinc-L barcika, Lenin város és Ózd térségében kibontakozóban van-l nak a korszerű beruházás-szervezési eljárások. Jó hatássajM van az üzembe helyezési félkészültségre, hogy az üzemeltetőről vállalatok is részt vesznek a kivitelezésben. Általánossá vákjetc az együttműködés a kivitelező vállalatok között, javult ak politikai tevékenység. A gondokról szólva, elmondta, bog)').1’ még mindig alacsony a munkák előkészítésének színvonalad.^ A negyedik ötéves terv idején például 4 milliárd forifttotpSt tett ki a költségtúllépés és a határidő után végzett tevé-pon kenység. Hiányos az építőipari feladatok összhangja. A ki't^ vi telezők egy műszakban, heti 3.5—4 napot dolgoznak, s ez-jj.. 1 éltal kihasználatlanak a nagy teljesítményű gépek. Az anya-,0''- gi ösztönzés nem kielégítő: csak a munkák befejezése eiőtlf°k kialakuló „hajrá” idején teszik anyagilag is érdekeltté í»| c dolgozókat. Gondot j el ént városainkban, hogy a járulékost beruházások késve épülnek. L . Tóth József a részletes tájékoztató után válaszolt az új'L ^ ságírók kérdéseire. A résztvevő újságírók nagy örömmel fo ,av. gadták Tóth Józsefne.^. az SZMT vezető titkárának meghíváoap, sát, amely lehetővé teszi, hogy a .lapok a borsodi nagyberU'! házasok helyszínéről tudósítsák olvasóikat, az ország iakos-f ságáu — lévay — / Az élettanilag kifáradt,’ élettől idegen, jobbágytartó cári világot megdöntő 17-es népi forradalom alatt a mun­kásosztály héroszt nemzedéke lépett a történelem színpa­dára. Olyan életteli erővel tiporta szét a velejéig meg­mérgezett és amorális társa­dalmi rendszert, amilyenre csak az 1905-ös előforradalom készíthette elő azzal a ma­gas rendű küldetéstudattal, amelyet a szocializmus kol­lektív világtávlatának meg­ismerése lebbentett fel előt­tük, s a legmesszebbre látó Lenin vezette mozgalom gya­korlatban is megismertetett velük. A forradalmi cselekvésre megérett munkásosztállyal egyszerre 1917-ben — majd a polgárháborúban — színre- lépett a mindent elsöprő ple­bejus tömegekkel egybefor­rott. fegyverrel és tollal egy­szerre harcoló írói gárda is! Tizennyolc olyan remekmívű alkotásukat tette most annyi sok megjelentetés után, ú.iabb válogatásban, Parázs idők címmel az Európa Könyv­kiadó a magyar olvasó szá­mára megint csak szép ..pre- zentként” közzé, hogy újabb mélységet látunk meg mind a tizennyolc remeklés olvas­tán! S nyugodtan kimondhat­juk: a történelmi távolság, az eltelt hat évtized csak plasz- tikusabbá, a mai emberhez közelibbé tette a forradalom akkori cselekvés-síkját, konf­liktusait. a korszakváltás drasztikus-nyers megnyilat­kozásait, amelyek előtt régi korszakot lezáró és új kor­szakot megnyitó keménysége; vakmerőségei, az ún. „szelíd humanizmust” elejtő gesztu­sai miatt némi riadalommal álltak meg a régi irodalmár stiliszták, szentimentális fi­nomkodók! Miért, nem fogadták el »okán ezt a teljesen újfajta 99 Parázs idők 9 9 beriségnek szóltak, a viIáfí nagy-nagy kommunitásának:j érzéketleneknek bizonyultak! elszántságtól vezetett szép­prózát, a-kénytelen-kelletlen vérbe mártott tollal írt forra­dalmi szépprózát, amelyben — a hamleti szavakat meg­fordítva — a harci elszánt­ság természetes színét a go- dolat — az írói megfogalma­zás — nemhogy halványra betegxtette volna, hanem ép­pen dúsította, dinamizálta! A cselekvések minden oldalról megmutatott vaslcosságából semmit el nem rejtettek az olvasó elöl ezek a tűzben- vérben megpörkölődő, az em­berről bámulatosan sok újat meglátó újorosz írók, a klasz- szikumokból kiforduló, nem­humanista, nem-szókra ti kus dítő, végsőkig elmenő tettek­ből, „a teljes elszántság ter­mészetes színeiből”. szerzők, akik a lelki passzi­X vitásokban elmerülő doszto­jevszkijek és turgenyevek egész szemléleti síkját, anali­tikai öncélúsagait elvetve új testi és erkölcsi bátorsággal a kemény csapások, a vad kirohanások sorozatába ro­hanó munkás-héroszokat dob­ták az új olvasó elé! A sze­líd-humanista „életkultúra” annyira beporosodott, mesz- szeségbe tűnt számukra, hogy már az is erkölcsi gyávaság volt ebben az új kollektivi­tásban, ha az ellenforradal­márok által — a végsőkig menő leszámolásban, a forra­dalom végső győzelméhez ér­kezésig — cselekvésre képte­lenné tett harcostársukat nem merték a végsőkig vad és energiát követelő kirohaná­sok közepette lelőni! A for­radalomnak az új életre vo­natkozólag új erkölcstana most formálódott — megren­Köztudott, de ebből az alkalomból érdemes újra fel­idézni, hogy a XIX. századi orosz irodalom klasszikusai milyen sokszor a passzivitás­ról, a merengésről, a diadal­ra sosem törő cselekvéskép­telenségről, az „oblomoviz- musról” írtak. Most a forra­dalomban és a polgárháború­ban pedig éppen az orosz tetterő, szenvedély esség, a soha-nem-töprengésről neve­zetessé vált hősiesség valósá­gos szoborsorozatát alkották a drága és szent harcban részt vevő írók, a forradalom új birodalmának kialakításá­ban személyesen is cselekvő alkotók! Babql, Artyom Veszjolij, Vszevolod Ivanov, Valentyin Katajev, Alekszandr Nyeve- rov és mások egy nagy és évszázadokon keresztül el­nyomott néptömegről azt bi­zonyították be, hogy az okta­lanul megnyomorított plebe­jus milliók felszabadult fiai azokat az értelmiségieket is harcukba vonták, akiknek voltak ugyan a cári'korok­ban elődei, de a sajátságosán mélyrenyúló elnyomás köze­pette mégsem tudtak a lár- sadalomrobbantásig elérni! Most éppen ezeket a lélek­boncoló és különben minden finom elmemunkára kész „el­méleti embereket” is magá­val sodorta a felébredt nép a tett széles mezején. Maga a plebejus tömegember — semmit sem tudva az úgyne­vezett „sorsba belenyugvó” természetről! — kapott vezér­szerepet az újkori emberiség legnagyobb történelemfor­máló eseménysorozatában! Kiderült róluk a harcaikkal egyszerre kiugró forradalmár- írók tükrében: a nagyon is összetett jellemerö, mérle­gelni tudás, helyzetfelismerés egy addig soha nem volt em. beriséglörténeti fordulat-so­rozatban, a parancsnokságra termettség minden méltósága, mely csakis a saját töme­gére figyel, s azt mindig ma­gával tudja ragadni, a vesz­teségektől sem hátrál meg soha!... Ahogy most a már több­ször is közzé tett — most sa­játosan összeacélozódó novel­lasorozatot úgyszólván teljes felfedezéssel elolvassuk — látjuk: nemcsak a hason­szőrű, jobbágyvilágból fel­ugró népi fiákkal azonosul­nak ezek a heroikus népi hő­sök. Az új történelem új motorjai valóban az ő soraik­ból kerülnek ki. De minden energiatömegre, testi és szel­lemi erőtartalék feltámasztá­sára rá vannak utalva 1 A cári Oroszország — lenini szóval — a sarokba szorított oroszlánhoz hasonlóan zúdít­ja ellenerejét a forradalom plebejus tömegei ellen — mit is tudhat annak addig ki sem próbált rejtett ener­getikájáról? De a cári világ halálát, az individuális-vallá- sos-idealista társadalmi rend­szer végső megdöntését akaró ír ók-értelmiségiek, diákok- művészek a teljes néppel való rokonulás, a teljes test- véresülés állapotába kerül­tek. Ezek a harc közben is a figyelés állapotában voltak. Harc közben' a küzdő töme­gekre figyeltek és annyi sok munkás alakot emeltek a művészet régióinak magasla­tára, hogy azok a történelem számára időtlen alakok ma­radtak! De nemcsak ezért izgalmas szellemi azonosulásunk a for­radalom és polgárháború hé­roszaival 1 I. 'iVi. ül A tollal-karddal harcoló írók olyan tünetekkel is szembenéznek az' életre-ha- lálra menő forradalom viha­rában, hogy megláttak olyan keskeny társadalmi réteget is, amely az eszményien bá­tor és férfiasán kemény aka­rati) vöröskatonáktól meg­torpan, visszahúzódik, dön- tésre-csatlakozásra képtelen: a harcokkal velejáró morális viharban, ideológiai meg tisz­tulásban elmaradnak! A for­radalom teljes igazságtükrét tartó írók között Bábelt il­lette ez a különös jegy, stí- lusformu, csendet parancso­ló jeladás; az élet ugyan a forradalom nagy ügyésze és a forradalomnak oszt igaz­ságot. Mégis akad, aki sza­vára süket még. Babel felis­merte, hogy az ortodox ré­giók a társadalmi megbecsü­lés legalacsonyabb mértékét sem élvezve századokon ke­resztül: emiatt ortodox dog­mái mögé miként kínai fal mögé sáncolták magukat. A vallásosság félhomályában le­begtek — de az idő haladá- . sáliak folyamából semmit sem érzékeltek — lényegé­ben: nem éltek. 1917-ben a forradalom népmillióknak szóló igéi iránt —, melyek egész Oroszország minden népének és magának az ena­Ma már — annyi sok év" tized múltán — sem elvből sem puszta hisztórizmusból sem a fél-igazság álarcát ölt' ve magunkra — nem kiset»' bíthetjük meg sem Bábel sem Artyom Veszjolij, sert Vszevolod Ivanov esetébet azt, hogy emberi megtorpo' násokról is mertek szólni! forradalom művészete globó' < u lis művészet! Nem hökkent hkf meg, nem okoz félreértést a*' i. N zal sem, hogy az emberi lé'Pi 'üsj ügl. lek vizsgálatának ősi szénáiig vedélyét felújítva, a forro%^ dalom kellős-közepén is Twp1 az i is mert világítani az emberiig esendőségekre. A forradalom e nagy és nemes népénelW őszinte szolgái voltak mind'Ry^ ahányan. Ha negatív embeiücm tüneteket sem szégyelltek J’ö,, feljegyezni — csakis abbatjt^ a (udatban tették hogy bal' t' '. milyen magas rendű, mély ef'% kölcsű és büszke öntudat“ Nje, nép a munkásosztály, joga'jöjj ban volt a forradalmi mot'ji gások mély áramának sod'Ws rában a magasabb rendű beriség mielőbbi eljövetel1!^ 1. érdekében elvetni az áílri'jA; manista világ hátvédharcO‘%1 sait! pit Ez adja meg hatvan év ej'i> múltával már végső rangjukly ennek a „Parázs idő”-nek. tizennyolc nagy remek Pa'í*k; zarlásának bebizonyosoclot*! I; erkölcsi-művészi magasabb'Nci rendűsége. Mindannyian ab'pr ban a tudatban írtak, hogí a cári hatalom, a legmélye!»“ elnyomás, a legalantasalp’kj erkölcs és politikai ámító5.” ellen küzdöttek — a muő'Ny kás milliók végső gyözelb15 érdekében. Mellékgondolrjj nélkül a régi humanizmusok A után a valóban szebb ember'.51“,' !• ségért, mélyebb, büszkébb é5’ík teljesen új társadalmi eszfl1f<|<<1»! diadalrajutásáért vete :ettők\. 1* vérbe tollúkat, váglak húsb*|;.'l>' kardjukat... Fodor László iji

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom