Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-23 / 275. szám
T977. november 23., srerda ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 'Töprengés Álmodozás és indulatok Ügy érzem; az emberi ér- ecij|Zelem szélsőségei még akkor, s jjSem indokoltak, ha nem 10g<e2yéni, hanem társadalmi, . ^közösségi dolgok megítélésé- bátr“* van Márpedig sok z ^.szemléletes példa arra enásoi következtetni, hogy ^papjainkban napirenden ta- - jjjMlkozni ilyen ellentétes érvé’ ifelmi szélsőségekkel, olyan n i * 1 g8;serni kell a közéleti tévéké 5enysa*e*;’ a társadalomért, t i kisebb közösségért, a lakó- ^„gil'elyi területért érzett és ^[jfyilvánított íelelősséget. 1. _> Alig pár napja, hogy vá- .jbójásunk, Miskolc ügye, a vá- i biros lakosságának élete, örö- jtáipei, gondjai kerültek terí- talé ékre ország-világ előtt a áb^fagyar Rádió műsorán. Egy l KTOjes napot szentelt erre a itmc ádió szerkesztősége. S aki ábt^ól odafigyelt a vélemények- orgce, a fórumok, beszélgetések tép* orán elhangzottakra, az jól Cs° rzékelhette, hogy a város me> dóit helyzetének megítélé- lévíében a két ellentétes pólus, osab szélsőségek domináltak. (S ránS2 már évek óta visszatérő ni ' denség, akár tévéműsorról, dadkár más nyílt vitákról van >zat? zó.) y K Kiderült a viták, véle- űnK lénycserék során, hogy vénásunkban „minden rossz”. . gyík kolléga írásban fejtetni ette — bár történelmi visz- úci^íatekintésben —, hogy Mis- i kdoic bizony sok szempont- szőr* ól le van maradva, s a vá- kekf Ds címerében azt a bizonyos soKjnekdotabeli békát legfelülre , bá> ellene lenni. Nem tudom i, W hogy van vele, de én maim ezt ki is kérem a gyor- alö in fejlődő város nevében b#- Az, hogy a városban nem Ihet közlekedni, hogy csúcs- rav» irgalomban lehetetlen fel- meürni a villamosra, autó- onyl uszra, hogy ilyenkor ólakra eldugul” a város — túlzás. ;hi például gyakran jár a !árí»fjvárosban csúcsidőben, az ijnnyen megítélheti; jobb^ %zet Miskolcon, mint Bűnesten, és a közlekedés — tömegközlekedés — javuló hidenciájú. Igaz, hogy jó pne, ha jobb lenne. De a iták a kéregvasútról,. a .°Hbuszra történő átállásul immár szakemberek el- Celfntétes nézeteiben is olyan ;esek, hogy túlzás nélkül foguknak, szélsőségesnek áln« ;enj'( élhetők. anul‘ gát. [0 No és a lakótelepek!..; —. aló l^az, egyes lakótelepeik nem éppen szépek, s rókáén sok vonatkozásban el- zs" laradnak attól, hogy ott -őst ikni minden szempontból ) eV -örn legyen, hogy valóban a taln1 ihenést, kikapcsolódást, az lön fő- és idegrendszer regene- dicS'lódását szolgálja. Feltétlent változtatni kell és tapasztalni is a pozitív válto- Edí'asokat. Egy dolog azonban jló'Hy, még akkor, is, ha az Ft hangoztatókat. többen nzrevativizmussal, mara- sággal, esetleg opportuniz- 'Ussal vádolják. Tény, hogy a"yarányú lakásépítkezésnél áttérni új formákra, ) elemekre, ez százmllliók- 11 kerülő új technológiát, új ’Vagi szükségleteket jelent, órdés; van-e ezekben a ;orító években erre elegendő eszköz, munkaerő, nyers- anyag. Kérdés; mi a jobb. Ha az új lakásra váró tízezrek még tíz évig várnak a valóban minden szempontból kényelmes lakásra, avagy csak három-négy évet arra, hogy az egy szobából, albérletből közepes minőségű, kissé zsúfolt, az esztétikai igényeket csak kevésbé kielégítő lakásokba, lakótelepre költözhessenek. Ha a lakásra várókat kérdezzük, az utóbbit vallják, sőt követelik... Igaz, hogy ez különösen az álmodozásra is képes tervező szakember nézetével ütközik. Hallottam, hallhattuk, tervező szakember szájából a fórum-vita során, hogy a tervezőnek álmodnia kell, álmodva kell alkotnia. Azóta is sokat töprengek ezen az önvallomáson. Mennyiben jó ez, mennyiben igaz ez? Tény, hogy tehetség, fantázia nélkül maradandóan szépet, értékeset alkotni elképzelhetetlen. Azonban megítélésem szerint az alkotás megálmodása és a megálmodott forma gyakorlati megalkotása az két dolog kell legyen, különösen akkor, ha a megalkotás jelentős gazdasági, társadalmi erőket köt le. A képzőművész álmodása és alkotása lehet absztrakt, egyéni, szélsőségesen érzelmi eg.y-egy kép, szobor, bútordarab, freskó erejéig. Egy monumentális épület, vagy lakótelep megtervezése azonban nemcsak fantázia kérdése. Szigorúan anyagi erőkhöz, eszközökhöz kötött. S bizony előfordulhat, hogy bármilyen szép, bármilyen jó is lenne, el kell tekinteni attól, ami drága. Az álom, az álmodozás tehát lehet korlátlan, azonban a tervnek, a konkrét számításoknak keretet szab az objektív gazdasági és társadalmi valóság. Városunkban ritkán megforduló látogatók vallják; úgy, ahogy van is, szép. nagyszerű ez a város. Évről évre új dolgokat produkál. S több jót, szépet, mint el- kedvetlenítőt. Ügy érzem, velük kell egyetérteni. S ezt vallva szólni az ellen, ami valóban ésszerűtlen. Például a szemetelés, az utakon hetekig tátongó kátyúk okozói és tűrői ellen szólni és tenni. A tervszerűtlen út- bontogatás, a hetekig visszahagyott építöállványok felelőseit figyelmeztetni és bírálni. Nem sajnálni a saját erőt és időt olyan alkotásokra társadalmi munkában, ami nagyon kell, de amire nincs elegendő közpénz. Ügy mint az az Avason, s most a műjégpálya érdekében történik. S mindezeket nem szélsőséges indulatokban, hanem tettekben kifejezésre juttatni. Talán ez a jobb. ez a szerencsésebb. Barcsa Sándor Szakmai tanfolyam munkavédelmiseknek Hasznos kezdeményezést lettek be ebben az évben MÁV Miskolci Igazgatósánál. Az igazgatóság mun- avédelmi szervei negyedenként, szakmai tovább- '-Pzést szerveztek a munka- fcdelmi ügyintézők és a '•akszervezeti munkavédelmi ^ügyelők részére. Ezeknek ? előadásoknak elsődleges Hjául tűzték ki, hogy a vas- _ területén meglevő veszély- írásokat az eddigieknél is jobban megismertessék az illetékesekkel, s felkészítsék őket a balesetforrásoknál adódó veszélyhelyzetek csökkentésére. A tanfolyamok résztvevői tapasztalatot szerezhettek az általános munkavédelmi és jogi alapismeretekből, amelyeket munkavégzésük során folyamatosan hasznosíthattak. A jövő évben az igazgatóság ismét indít ilyen jellegű továbbképzést. Szakszervezeti világkongresszus Varsóban Beszélgetés Molnár Jánossal, a HVDSZ Borsod megyei titkárával A varsói kongresszus küldötteinek egy csoportja. A kép bal oldalán Molnár János, a HVDSZ Borsod megyei Bizottságának titkára. Nagy volt az érdeklidés November 19-én és 20-án rendezte meg az Állami Könyvterjesztő Vállalat antikvár osztálya a felszabadulás utáni XI. könyvárverést. Az aukció, amelynek anyaga nagyobbrészt egy budapesti magángyűjtő könyvtárából került ki, az eddigieknél is nagyobb érdeklődés mellett zajlott le. Az árverésen szerepelt 701 tételből mintegy 650 talált új gazdára. Kiemelkedő árat ért el Tótfalusi Kis Miklósnak Amsterdamban, 1385-ben megjelent bibliája: ötezer forintos kikiáltási ár után 26 ezer forintért. kelt el. Komáromi Csipkés György bibliája 12 ezer forintért cserélt gazdát. Kalapács alá kerültek olyan magyar irodalmi első kiadások, amelvek még a felszabadulás előtt sem szerepeltek árverésen. Ilyen volt Katona József Bánk bán című művének első kiadása, amely 6500 forintért és Madách Imre Lant-virágok című. 1840-ben kiadott verseskötete, amely 12 ezer forintért kelt el. Az árverésen az Ady Endre életében megjelent összes első kiadás szerepelt. s ezek iránt — a költő születésének 100. évfordulóján — különösen nagy volt az érdeklődés. A Vér és arany című verseskötet 1908-ban napvilágot látott, dedikált első kiadása 3200 forintot ért el. Széchenyi István első kiadású műveinek is majdnem teljes gyűjteménye szerepelt az árverésen. Hitel című munkájának dedikált első kiadását 7500 forintért vásárolta meg új tulajdonosa. November 1-től a lyukói tanbányában frontot kaptak a vájártanulók. Eddig ugyanis igen korszerűtlen körülmények között. sajátíthatták el szakmájukat és a szakmunkás-bizonyítvány kiosztásáig szinte géppel alig találkoztak. Márpedig a korszerű bányászat megismerése elképzelhetetlen modern berendezések nélkül. A korszerűbb technológia elsajátítását a tanulóképzés már régóta sürgette. A front a továbbfejlesztésnek csak az A közelmúltban tért haza az a magyar szakszervezeti delegáció, amely részt vett a közalkalmazottak és rokonszakmák varsói, sorrendben VI. világkongresszusán. A tíztagú magyar küldöttség tagja volt Molnár János, a HVDSZ országos elnökségének tagja, a Borsod megyei bizottság titkára. — Hogyan, milyen eredménnyel zajlott le a világkongresszus? — A varsói kongresszust . megelőzte egy budapesti taelső lépcsője, hiszen a későbbiekben még számos tervük van. Többek között egy önjáró biztosítású frontfejtés kialakítása szerepel a távlati programban. A frontra csak a harmadéves tanulók mehetnek. A tanmenetbe nemrég iktatták be, hogy a tanulók havonta négy-négy alkalommal a pajzsos frontokon figyelhetik a munka- folyamatokat. A gépkezelést, az omlasztást és a robbantást egyelőre a szakképzett vájárok végzik. A tanulók nácskozás, ahol az európai szocialista országok kommunális szakszervezeteinek főtitkárai vettek részt, s hangolták össze elképzeléseiket, véleményeiket. Ezt a tanácskozást a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete, a HVDSZ szervezte. Maga a kongresz- szus Varsóban öt szekcióban végezte munkáját. Jellemző, hogy a plenáris üléseken 46 hozzászóló mondta el véleményét, ami nagy aktivitásiba mutat. Különösen ha azt feladata inkább a biztosítási tennivalók és egyéb bányabeli munkák elsajátítása. Az ország egyik legkorszerűbb tanbányája lesz a lyukól. A jövő bányászainak képzése népgazdasági szempontból is igen fontos feladat. Ez azonban jó feltételek, korszerű gépek nélkül elképzelhetetlen. A gépesített tanbánya jelentős előrehaladást jelent majd az oktatásban, a vájárképzésben. is hozzá vesszük, hogy a szekciók elnökeinek beszámolói ebben" nincsenek benne. A kongresszus napi munkáján kívül ismét megválasztották a különböző tisztségviselőket. Mi. magyarok, sikerként könyvelhetjük el, hogy az igazgatói tanácsba újra beválasztották dr. Prie- szol Magdát, s újra magyar szakszervezeti vezető került az orvosegészségügyieket tömörítő szekció élére. A kongresszuson elhangzott felszólalások bizonyították, hogy ez a nemzetközi szakszervezeti szervezet is igyekszik mindent megtenni a tőkés kizsákmányolás megszüntetéséért, a tartós béke feltételeinek megteremtéséért, a szocialista eszmék terjesztéséért. Kinyilvánították a felszólalók, hogy szolidaritást vállalnak ' az elnyomás alatt élő népekkel, harcba szálltak a faji megkülönböztetés ellen. Akadtak számunkra meglepő dolgok is. Az „elvtárs” szót használó líbiai delegátus felszólalását a „kö- nyüreletes Allah” nevében kezdte, vagy például egyes fejlődő országok minden elfogultság nélkül hivatkoztak a szovjet állam hatvan évvel ezelőtt kihirdetett, a békéről szóló dekrétumára, sőt a Kommunista Kiáltványra. Több fejlődő ország küldötte is hangsúlyozta, hogy céljaikat a munkásosztály vezetésével szeretnék megoldani. Akadtak kritikai megjegyzések is. többen kifogásolták például, hogy az igaz- gaóti tanács miért nem végez jobb koordinációs munkát. — Bizonyára a kongresszuson kívül is szerzett élményeket Varsóban? — Hogyne. A kongresszus munkájának befejezése után nagyszabású munkásgyűlésre került sor Varsóban, a postások központi javítóüzemében, ahol a világkongresszus résztvevői megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 60. évfordulójáról. A kongresszus után a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszerve- tének főtitkára, titkára és jómagam négy felejthetetlen napot töltöttünk a Katowicéi Vajdaság három megyéjében. Ott találkoztunk a vajdaság és a megyék szakszervezeti vezetőivel, s ellátogattunk öt ipari szövetkezetbe is. ■ (nyikes) „Tanulófront” Lyukőbányán Egy éve a négyes körzetben Bizalommal fordulnak hozzá Borsod megyében hosszú ideje megoldatlan a körzeti orvosi ellátás. Sajnos, országos viszonylatban évek óta az utolsó helyen vagyunk a betöltetlen orvosi állások tekintetében. Évente harmincnegyven körzeti orvosi állás van üresen. Ennek oka részben a helytelen szemlélet, részben a megyére jellemző szétszórtan települő apró falvak. Jelenleg 315 általános orvosi állás van Borsodban, amelyből közel kétszáz falusi körzet. A végzős orvostanhallgatók ebben az évben először, pályázat útján nyerhették el az ország különböző területén levő állásokat. Igv sikerült enyhíteni egyes vidékek zsúfoltságán, valamint pótolni a hiányokat ott, ahol szükség volt rá. Annak érdekében, hogy a fiatalok szívesen vállalják a körzeteket, számos kedvezményt biztosítanak részükre. Átlagosan, háromtól tízezer forintig letelepedési segélyt kapnak, amely három év eltelte után térítésmentessé válik. Ezen túl — bútorvásárláshoz — az OTP hosszúlejáratú kölcsönnel igyekszik segíteni a fiatal orvosokon A kedvező teltételek, a jó környezet és a fogadtatás biztosítása érdekében sokat tesznek a helyi vezetők és természetesen a községek, falvak lakói is. S hogy ez mennyire így van, arról beszéljen az illetékesek közül egy körzeti orvos, aki egy éve dolgozik jelenlegi helyén. Dr. Szvetits Zsuzsa, a sajó- szentpéteri négyes körzet orvosa ... — Kismamaként kerültem ide. Ez azt jelentette, hogy rövid ismerkedés után pár hónapra meg kellett válnom a körzetemtől': Először beosztottak egy idősebb kollégá- . hoz, akitől elsajátíthattam a ' gyakorlati tennivalókat, azokat a fontos és elengedhetetlen módszereket, ismereteket, amelyekről az egyetemen nem állt módunkban tudomást szerezni. Szerintem feltétlenül szükséges az ilyen gyakorlati idő. Közben végigjártam a körzetbe tartozó betegeket, ellenőriztem gyógyszereiket, megtudtam, milyen kezelésben részesítették őket eddig. Ez kissé hosszadalmas és fárasztó volt, viszont sikerült személyes kapcsolatokat is kialakítanom. A betegek bizalmára nekünk nagy szükségünk van. Enélkül nem lehet eredményesen gyógyítani. — Bizonyára adódtak problémái, gondjai az indulás időszakában? — Természetesen akadtak, és most is vannak. Különösen gyakori a kellemetlenségem a táppénz-kiírás terén, de nehéz órákat okoztak már nekem az italos emberele is. Ezért állandóan tartok magamnál szondát, és ha ittas ember jön be, azonnal megfújatom velük. Ha elszineződik, megkérem az illetőt, jöjjön el máskor. Most már tudják ezt. így egyre kevesebb az effajta látogatóm. — Egy orvost gyakran nemcsak a fizikai értelemben vett betegek, hanem a lelki sérülést szenvedtek is felkeresnek. Ilyenkor mi a teendő? — Véleményem szerint minden esetben meg kell hallgatni a panaszokat, s ahol tudunk, ott kötelességünk segíteni. Egyszer például egv kislány megállított az utcán. Beült a kocsiba mellém. Énrien beteghez indultam. Elkísért, elmondta a problémái át. Tanácsot kért. és én adtam. Sok esetben viszont nem is tanácsért jönnek. hanem csak azért, hogv valaki meghallgassa őket Ha időm engedi, mindig szívesen meghallgatom a hozzám fordulókat. — Egy éve jött ide. Most már ismerik, bizalc mai fordulnak önhöz. Milyen fogadtatásban részesült tavaly ilyenkor? — A vezetők nagyon kedvesek voltak, igyekeztek az ilyenkor szokásos és felmerülő nehézségeinken átsegíteni. Azért beszélek többesszámban. mert a férjemmel együtt érkeztünk és kezdtük a munkát. Itt dolgozik a szülőotthonban. A betegek körében is hamar eloszlott a kezdeti bizalmatlanság. Amikor megszületett a gyermekünk. otthon maradtam, de néhány nap múlva már felkerestek a lakáson, érdeklődtek. hogy mikor megyek újra dolgozni Szeretettel vártait vissza, s ez nagyon jó érzés volt. Az én körzetemben sok az idős ember. Kedvelem éket. hallgatnak is rám. A jövőben is mindent megteszek azért, hogy ez a kölcsönös izalom megmaradjon. hiszen az őszinteség, a gyógyításban való hit. már fél siker. Monos Márta
