Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-03 / 259. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1977. november 3,, csütörtök Szovjet filmek fesztiválja A hatvanéves szovjet filmművészettel való újabb nagy alalkozóra készülünk most, tmikor, immáron hagyományosan, az Októberi Forrada- omra emlékezve újra és újra, •sztendőröl-esztendöre meg- endezik hazánkban, s Borsod megyében is, a szovjet fűnek ünnepét, a szovjet filmek fesztiválját. A mozibará . ok, de az elmúlt húsz évben i televízió -jóvoltából a televíziónézők is, szinte kivétel léikül őriznek emlékezetükben kivételesen nagy, meg- endítően szép és igaz film- élményeket, amelyeknek születésén szovjet filmművészek munkálkodtak ... Olyan fil- neket, mint a Szállnak a daruik. a Ballada a katonáról, i Tiszta égbolt... vagy a tözelebbiek közül; a Tűzön lines átkelés, a Rubljov, a Vörös kányafa, a Csendesek a hajnalok ... Hosszan lehet- ae sorolni a filmek címeit, tmelyek ezért vagy azért tetszettek, szívesen néztük, akár eétszer-háromszor js. S ezek sak a néző emlékei. Az immáron hatvanesztendős szovjet filmművészet, amelynek alkotásai igazán attól váltak jelentőssé, számottevővé, hogy nemcsak rögzítették a világ eseményeit, hanem cselekvő módon formálták, irányították valóságlátásunkat, meggyőződésünket, különösen az elmúlt harminckét esztendőben erjesztően hatottak a magyar filmművészetre is. Olyan világhírű rendező és színészegyéniségeket ismerhettünk meg, mint Bondar- csuk, Komm, Csuhfaj, vagy éppenséggel Batalov, s a nálunk hallatlanul népszerű Vlagyimir Ivasov. Napjainkban is újra meg újra új élményekkel ajándékozza meg a magyar mozi nézőt a szovjet filmművészet... A Prémium honi sikerére még jól emlék-zhetünk. S most, amikor ismét a szovjet filmek ünnepére készülünk — megyei eseményeit ma délután fél 4-kor nyitja meg Lenin- városban Hegyi Imre országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának titkára — szinte bizonyosak lehetünk, hogy régebbi filmélményeink mellé újabbakat sorakoztathatunk majd fel. A ma már klasszikusnak számító filmmel, az Október napjai leninvárosi díszelőadásával veszi kezdetét a szovjet filmek fesztiváljának borsodi bemutató-sorozata, jelezve is egyben, hogy október eseményei, s október fénye táplálja, hittel élteti a mai szovjet filmművészetet is. Tíz szovjet filmet játszanak az elkövetkező napokban a borsodi, miskolci mozikban. Van közöttük ismerős, amelyik felújítással kerül újra a mozilátogatók elé, s vannak olyan alkotások, amelyeket most láthatunk majd először. Ezek közé tartozik a négyrészes filmeposz, a Szabadság katonái, amely a második világháború Sztálingrád utáni történetének hatalmas ívét fogja át, s az antifasiszta mozgalmak egy-egy epizódjának megragadásával rajzolja fel azt a harcot, amelyet a Vörös Hadsereg és az antifasiszta erők vívtak a hitleri fasizmussal szemben. Jurij Ozerov filmeposzában hét ország — a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia. Magyar- ország és a-Német Demokratikus Köztársaság — történelmének fordulópontjait ragadja meg, miközben kitekintést nyújt Európa más országaira is. Hét ország összefogásával, történészeinek, művészeinek közös munkájával született meg a film, amely memento a háború ellen. S bár a szó szoros értelmében nem történelmi film, nem törekszik az események dokumentatív visszaadására, de a történelmet szólaltatja meg, hogy emléket állítson azoknak a hősöknek, akik a legtöbbet tették, s ha szükség volt rá, életüket ádták a népek szabadságáért. S ebben a harcban, ebben a háborúban az oroszlánrészt a kommunisták vállalták. A Vörös Hadsereg minden második katonája kommunista volt. Történelemből táplálkozik Nyikita Mihalkov filmje, A szerelem rabja is. Idill és forradalom, a valóság és a művészet összefonódása ez a film, mely Jelena Szolovejnek nyújt nagyszerű lehetőséget kivételes képességei megmutatására Olga, az ünnepelt színésznő szerepében. S mintha ez a film is bizonyítaná, amit a szovjet filmművészet egésze: az igazi művészetről lehámlik, ami hamis, ami nem i emberi ... A harmadik film, amellyel a szovjet filmek fesztiválján ismerkedhetünk meg Bolot- bek Samsijev rendezésében a Fehér hajó. Könyvsiker volt hazánkban Csingiz Ajtmatov azonos című kisregénye. A film a kisfiúról, akinek két meséje is volt, az egyik csak az övé, amelyről senki sem tudott, a másik, amit nagyapja mesélt neki, de végül egyetlen meséje sem maradt, nem pusztán adaptáció, nem egy kisregény megfilmesítése, hanem átköltése. S hittétel az emberség, a becsületes szándék és a humanizmus mellett ... ' Nem kétséges: a szovjet filmművészet hozzánk most kerülő alkotásai éppúgy eljutnak majd a nézők szívéhez és értelméhez, mint a korábbi nagy filmalkotások. Kivételes perceket szereznek ... S ez a filmünnep, amelynek a hatvanadik évforduló adja meg sajátos jelentőségét, hozzájárul majd egymás jobb, még az eddigieknél is alaposabb megismeréséhez, egymás értékeinek megbecsüléséhez. Közös ünnep lesz. Csulorás Annamária Zom bori László festményei Miskolcon, a Szőnyi István- teremben ma november 3-án, délután 5 órakor nyílik meg Zombori László festőművész kiállítása. A tárlatot, amelyen több mint negyven munkáját mutatja be az érdeklődő nagyközönségnek az alkotó, Szabó G. László, a Csongrád megyei Tanács elnökhelyettese nyitja meg. Az alföldi városban élő művész, aki rendszeresen részt /esz a dél-ma laton és a hatvani tájképíes- lészéti biennálén, eddig három alkalommal kapta meg a szegedi nyári tárlat díját, s az idei dél-alföldi tárlaton ő nyerte el a Koszta-díjat is. Az elmúlt kilenc esztendőben — mióta rendszeresen kiállít — több hazai és külföldi tárlaton láthatták műveit az érdeklődők. A Képcsarnok Vállalat miskolci termében november 17-ie láthatók alkoA Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat miskolci K1SZ- alápszervezete és a Molnár Béla Ifjúsági Ház közös rendezésében könyvkiállítás nyílik a Győri kapui Ifjúsági Házban ma, november 3-án, délután 3 órakor Könyvek a Szovjetunióról címmel. Több mjnt kétszáz olyan orosz, illetve magyar nyelven megjelent könyvet mutatnak be az érdeklődőknek, amelyek a Szovjetunió történetének 60 esztendejéről adnak értékes információkat. A magyar nyelvű könyvek között útikönyveket és a Szovjetunióval kapcsolatos tudományos munkákat találhatnak majd az érdeklődők. A kiállítást Fü- löp Péter, a Miskolc városi KISZ-bizottság első titkára nyitja meg. n iili: Vl ei Vi Ül V, 111 p p( pe í1* íi fii Ví lo h t >1. !Ví November 1-töl 11-ig Ifjúsági napok Encsen A KISZ Encsi járási Bizottsága, valamint nagyközségi bizottsága, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága, a TIT járási szervezete, a járási könyvtár és a művelődési központ közös réndezésében november 1-től 11-ig ifjúsági napokat rendeznek Encsen. Az elsejei hivatalos megnyitó után Moszkváról volt vetítettképes előadás, majd a második napon a Szovjetunióról tartottak előadást és találkozót rendeztek a munkásmozgalom veterán harcosával, Mráz Ferenccel. A továbbiakban megrendezik a Ki tud többet a Szovjetunióról? című járási KISZ-vetélkedőt, Leningrádról tartanak ismeretterjesztő előadást, több alkalommal és helyen bemutatják a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek „Fújt, fütyült a szél” című műsorát, pénteken megnyitják az Aba- úji Helytörténeti Gyűjteményt, számos néprajzi, helytörténeti jellegű előadást, szavalóversenyt és vetélkedőt tartanak és — természetesen — központi politikai emlékünnepségeket is rendeznek. Az ifjúsági napok időszakában látható az idei telkibányai képzőművészeti alkotótábor tagjainak munkáiból válogatott tárlat, a magyar és szovjet úttörők levelezésének kiállítása, valamint a most felavatandó Abaúji Helytörténeti Gyűjtemény kiállítása. Tekintettel arra, hogy a járási művelődési központ átépítés alatt áll, a foglalkozások, rendezvények legtöbbje különböző iskolák, egyéb intézmények helyiségeiben kerül lebonyolításra, s ez gyakorlatilag azt is jelenti, hogy „földrajzilag” is közelebb kerül a nagyközönséghez. ARENGEDMENYES őszi és vajvásár Ementáli Ementáli légtelenített csomagolásban Hajdú sajt Trappista óvári Mosoni csemege Lajta Hóvirág Mecseki hóvirág regi ar uj ar kg 54 43 ii 59 53 !( 52 42 n 46 37 ti 38 34 ii 40 32 ii 45 34 ii 32 29 n 34 30 Vaj kilogrammonként 10 Ft árengedmény október 10-től november 5-ig. Miskolci nap a rádióban te l'o es er It« Miskolc az ország második városa. Miskolc ipari város ... Miskolc a nehézipar egyik fellegvára ... Már-már frázissá koptatott igazságok ezek .. „ Mert Miskolc sokarcú város is. Akik itt élünk, jól tudjuk... Ez a sokarcú város mutatkozik majd be a rádió- hallgatók sokmilliós táborának, november 14-én. Miskolci nap lesz a rádióban. Közel tizenhat órányi adásidőt kaptunk, hogy elmondjuk eredményeinket és gondjainkat, hogy elmondjuk, elmeséljük, milyenek vagyunk mi miskolciak, milyenek hétköznapjaink és ünnepnapjaink, milyenek híres ipari üzemeink, mit értünk el a ; tudományos életben, az egészségügyben, az oktatásügyben, hogyan alakítjuk közlekedésünket, s hogy a gyárak tövében azért pezsgő, eleven, tiszteletreméltó kulturális tevékenység is folyik. A nap különböző időszakában elhangzó műsorokban szót kérnek és szót kapnak a város párt- és állami vezetői, a nagyüzemek irányítói. De részese lehet majd e bemutatkozásnak mindenki, akár mint riportalany, akár mint az élő adásokon résztvevő közönség, vagy pusztán csak hozzászóló. A rádió ugyanis november 14-én reggel 8 órától este 9 óráig rendkívüli telefonszolgálatot állít fel. A 16-427 és a 35-510-es telefonszámon az adás napján bárki, bármilyen, a várost, a közönséget érintő kérdését, észrevételét, tanácsát, elképzelését elmondhatja. A telefonáló hallgatók a délutáni riportműsorokban kapez ják majd meg a válaszokat:,^ Csaknem 300 fős stáb dol-Zg gozik majd a miskolci napji? sikerén, melynek felelős szer-J^ kesztője Karcagi Sándor leszi,^ szerkesztője Boros János, ke*! vezető riportere pedig Petresítt,, István és Rapcsányi Lászlóéi A műsorokban és riportösz-P? szeállításokban a miskolci;e| körzeti stúdió munkatársai és\ ' a Magyar Rádió riportere^, működnek közre. L A miskolci nap----------- forgató-; k önyvét — részletes forgató-; 1 könyvét — nyilvánvalóak, be majd az élet állítja össze. P£|bo annyi már bizonyosnak lát'L. szik, hogy a Kossuth rádiói ' hullámhosszán hallhatják a majd a hallgatók a Györkit kapui óvodások énekét, iro-ift^ dalmi összeállítás hangzik elj)^ .amelyben a Miskolci Nemi, zeti .Színház művészei tol-p* mácsolják az e tájon élt vág). - megfordult írók, költők mú'itie; veit, miskolci kórusok éne':},. kelnek majd. Kiemelkedőnek^ ígérkezik a Miskolci mint*, ^ címmel sugárzásra kerülni zenés, kapcsolásos riportmúi sor, a nyilvános, élő irodainak délután és a Mi, miskolciakj/t című nyilvános fórumműsoí-l&Oj A Petőfi rádión miskolci leS;K a Kettőtől ötig kívánságmú'^ sor, s ugyancsak ezen a hiA lámsávon közvetítik a mi5'Fs kolci középiskolások helytől'''- téneti vetélkedőjét. tol A teljességre aligha töre'Pu] kedhetünk. Mindenesetre re'j méljük, igaz arcúnkat mutot'o' juk meg a rádióhallgatóknak^ A VOLÁN 3. SZ. VALLALAT 1. SZ. ÜZEMEGYSÉGE (Kazincbarcika, Mucsonyi u. 1.) az Autóközlekedési Tanintézetnél »kl flik hivatásos nííi és férfi gép já rm űvesetőket képes ki A költségeket a vállalat téríti. Jelentkezési feltétel: Legalább 8 általános iskolai végzettség ® Büntetlen előélet ® Nőknél 18, férfiaknál 20 éves életkor ® Szakmával nem rendelkezés Jelentkezés 1977. október 31 -tői mindennap (kivétel szombat) 8 órától 15 óráig az üzemegység személyzeti vezetőjénél. J Kei s «Ol k
