Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-03 / 259. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1977. november 3., csütörtök Az évforduló tiszteletére A tervidőszak egyik köz­ponti feladata a lakossági szolgáltatás fejlesztése. Me­gyénk fiatal szocialista váro­sában, Leninvárosban szerdán több új szolgáltató egység átadására került sor. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tiszteleté­re elkészült a város új GELKA szervizüzeme és a szomszédságában létesített Patyolat-szalon. A két szol­gáltató egység beruházási költsége mintegy 10 millió forint. A tegnap megtartott avató ünnepségen részt vett: dr. Pusztai Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese, dr. Kovács Miklós, a Leninvárosi Pártbizottság első titkára, dr. Lovas Lajos, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Lá­bas Józsc*. a Leninvárosi Ta­nács elnöke, dr. Balogh And­rás, a Szakszervezetek megyei Tanácsának titkára. Kozma György, a GELKA vezérigaz­gatója. Az ünnepségen dr. Pusztai Béla, a megyei tanács elnök­helyettese mondott beszédet. Szólt róla, hogy az V. ötéves terv első két esztendejében elkészült a GELKA sátoralja­újhelyi, mezőkövesdi, vala­mint sárospataki üzeme és a jubileumi évforduló tisztele­tére a GELKA leninvárosi egysége. A most átadásra ke­rülő 450 négyzetméter alap- területű, korszerűen felszerelt létesítmény Leninvároson kí­vül még további 35 község részére nyújt a vállalat pro­filjának megfelelő szolgálta­tást. A szerviz szomszédságában létesített Patyolat-szalon üzembe helyezése nagy előre­lépést jelent a lakossági szol­gáltatás fejlesztésében — folytatta az előadó. A legkor­szerűbb technológiát vezették be ennél a szolgáltatásnál is. Az új létesítmény naponta 160 tétel expressz vegytisztí- tás elvégzésére alkalmas. Az ünnepi beszéd után dr. Duvalovszky Zoltán, a GEL­KA 3orsod megyei Kirendelt­ségének igazgatója átvette az új szervizüzemet dr. Pusztai Bélától, a megyei tanács el­nökhelyettesétől. Ezt követő­en kitüntetéseket és jutalma­kat adtak át a GELKA-szer- viz dolgozóinak. A kora délutáni órákban ke­rült sor az MHSZ új, lenin­városi honvédelmi kiképző bázisának avatására. A mint­egy másfél millió forint ér­tékű társadalmi munkával felépült létesítmény az MHSZ különböző szakosztályainak munkáját hivatott elősegíteni. A kiképző bázison mindenek­előtt a gépjármű-, az ejtőer­nyős- és a rádiós szakosztály kap helyet. A létesítményt Bokor József alezredes, az MHSZ megye' titkára adta át a szövetség leninvárosi szer­vezetének. Az ünnepségen részt vett dr. Kovács Miklós, a Leninvárosi Pártbizottság első titkára és ott voltak a város párt-, állami és tömeg­szervezeti vezetői is. Tegnap, szerdán ünnepélyes keretek között átadták ren­deltetésének a miskolci Sem- melwéis Kórház új, szülészeti pavilonját. Az ünnepségen megjelent dr. Várdy Pál, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője, Tok Miklós, a Miskolc városi Tanács el- nökh< yettese, dr. Szabó Ist­ván, a Borsod megyei Tanács Egészségügyi Osztályának ve­zetője. Dr. Adorján Iván, a Sem­melweis Kórház igazgató fő­orvosának üdvözlő szavai után, dr. Fövenyi Mihály, vá­rosi főorvos tartotta meg ün­nepi beszédét, s adta át az új létesítményt, amely 'közel húszmillió forintos beruhá­zással készült ,el Márkus György mérnök tervei alap­ján. Ugyancsak tegnap adták át a Borsod megyei Kórház és Rendelőintézetének koraszü­lött osztályán a fertőző rész­leget, valamim a megyei gyermek ideg" adózót, amely egyben a felnőtt járóbeteg­ellátást is biztosítja. Az ün­nepségen dr. Molnár György, a megyei kórház igazgató fő­orvosa mondott köszöntőt, majd átadták a 124 ágyas új egységet. (Folytatás az l. oldalról.) Világtörténelmi jelentősé­gű az is, hogy az imperia­lizmus gyarmati rendszerét napjainkra fel. 'mohnak te­kinthetjük. Sok felszabadult ország ma elveti a feüő-’és kapitalista útját és a szocia­lizmus felé orientálódik. Ezek a fiatal államok hű es megbízható barátokra lelnek a szocialista országokban, amelyek nemcsak erkölcsi és ’"i’:ai támogatást nyújta­nak nekik, hanem hozzá’á- rulnak gazdaságuk fejleszté­séhez, államszervezetük meg­teremtéséhez, védelmi rend­szerük megszilárdításához. Mctóber győzelme új sza­kaszt nyitott a nemzetközi békemozgalom harcában — folytatta beszédét Leonyid Brezsnvev. Megerősödött a nemzetközi kommunista ntoz- '’■'lom. a tőkés országokban nő a tömegek gvökeres vál­tozások Iránti igénye, kiszé­lesedik a mo’io""1!"mok el­len. a demokráciáért és a szocializmuséig küzdő erők frontja. Ilyen körülmények között a kommunista nártok forra­dalmi stratégiájuk és takti­kájuk tökéletesítésére törek­szenek. megnróbáliák össze­fogni a demokratikus erőket. Elméleti összegezéseikben vannak érdekes tételek, bár "’díván vp’ó; nem tekinthe­tünk ezekben mindent vég- é-vénveceo lrjdr.1—,-ot+nak ás vitathatatlannak. Az október győzelméért folytatott harc taoasztalatai azt b;zon”ítot- ták, hogy a forradalmi te- vékenvsprben nagvon is le- b°fséges“h taktikai változá­sok. úiabb szövetségesek megnyerése érdekében komp­romisszumok. De me""”ö- ződtünk másról is: elveinket semmi esc' e sem áldozhat- • juk fel taktikai előnyszerzés érdekében. Leleplezve az imperialista köröknfek azokat a hamis ál­lításait. amelyek szerint a szocialista országok kommu­nista nárt’-ii. elsősorban az SZKP a szocialista átalakí­tásra vonatkozó saját recept­jét próbálná ráerőltetni a nyugati kommunistákra. Leo­nyid Brezsnyev kijelentette: Ez nyilvánvaló ham', "'s és koholmány. Pártunk, mint minden marxista—leninista párt szilárdan tartla magát a kommunista mozgalom ál­talánosan , elfogadott alapel­veihez: a különböző orszá­gok kommunista és munkás- nárt’ainak egyenjogúságához, függet'°n bőéhez., a belügyek- be való be npm avatkozás­hoz. a szolidaritáshoz és kö’rsönös támogatáshoz. A tovább' a'-'’an pprPTnt- közi kérdésekről szólva Leo­nyid Brrmnyev rámutatott: a szovjet hatalom a lenini békedekrétum jegyében szü­letett meg, és az ország kül­politikáját azóta is áthatia a békeszeretet, a békére tö­rekvés. Objektív történelmi feltételek határozzák meg e r'-’itika konkrét tartalmát: a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti bé­kés , egymás mellett élés irányvonalát. Napjainkban a békés ew- mds mellett élés elvei meg­lehetősen szilárdan me<’"”ö- kereztek a nemzetközi élet­ben. Ez az egvetlen reális és ésszerű lehetősé*. S min­denekelőtt az erőviszonyok megváltozásának, a Szovjet­unió, az egész szocialista kö­zösség ereje és nemzetközi tekintélye gyarapodásának ere Iménye. A legszembetűnőbb ked­vező változások Európában mentek végbe, ahol erősöd­nek az államok és népek jószomszédi kapcsolatai, a kölcsönös megértés. az egy­más iránti kölcsönös tiszte­let. Jelentősnek tartjuk a Franciaországgal, az NSZK. val, An; iával, Olaszország­gal és minden más kis és na*v eltérő társadalmi rend­szerű európai állammal folytatott együttműködésün­ket. Természetes: :i nagy jelen­tőséget tulajdonítunk az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatainknak. Sok min­den elválasztja egymástól országainkat, a társadalmi­gazdasági rendszertől kezd­ve az ideológiáig. Az Ewe- sült Államokban nem min­denkinek tetszik rendsze­rünk, és mi is sokat beszél­hetnénk arról, ami Ameri­kában történik. Ha azonban h különbségekre helyezzük a hangsúlyt, és ki akarjuk ok­tatni egymást, ennek csakis a bizalmatlanság és az el­lenségeskedés fellángolása lehet következménye, s az mindkét országnak káros, a világ békéip szempontjából pedig veszélyes lenne. A szovjet állam megszületése­kor Lenin fievelmeztette az akkori amerikai vezetőket: akár tetszik, akár nem, Szov- jet-Oroszország nagyhatalom. Az élet megköveteli, hogy a szovjet—amerikai kapcso­latokban a hosszú távú bé­keelképzelések legyenek dön­tőek. A nemzetközi kapcsolatok jelenleg mintha útkereszte­ződéshez értek volna: vezet- ; hét innen út a kölcsönös H- ; zalom és az együttműködési növekedéséhez, de a kölcsö-j nős félelem, a gyanakvás, | a fegyverhalmozás fokozódó-1 sához is. Vagy a tartós béke,! vagy — legjobb esetben — a j háborús szakadék szélén való j állandó egyensúlyozás lehet# a végállomás. Az enyhülési lehetővé teszi, hogy a béke| útját válasszuk. Elszalaszta­ni ezt a lehetőséget bűn!| lenne. Most radikális lépést ja-ifi vasiunk: állapodjunk meg'lr abban, hogy minden országi egyidejűleg megszünteti af nukleáris fegyverek gyártá-;| sát, vagyis minden nukleá­ris fegyverét — legyen al' atom-, hidrogén-, neutron-; j fegyver vagy lövedék. Ha sikerül megoldani a legfőbb feladatot, az új vi­lágháború megakadályozását a tartós béke biztosítását akkor ez új távlatokat nyit’ (j megteremti az előfeltétele- n két sok más, az emberisé- ^ get foglalkoztató létfontossá'. e gú probléma megoldásához j, mint az élelmiszer, a nyers- c‘ anyag- és energia-, vagy 8 környezeti probléma. Október vívmányai, a szo­cializmus ereje korunkban az emberiség további hala­dásának legmegbízhatóbb zá­logát jelentik. Olyan kor­szak felé haladunk, amely­ben a szocializmus valami­lyen történelmileg megha­tározott konkrét formában uralkodó társadalmi rend­szerré válik a földön, bizto­sítva a békét, a szabr got. az egyenlőséget és a jó­létet az egész dolgozó em­beriségnek — fejezte be be­szédét Leonyid Brezsnyev. Szünet után Alekszej Sityi' ,> kov, a Legfelsőbb Tanáéi; ’ Szövetségi Tanácsa elnökének elnökletével folytatódott a ta-: 1 nácskozás. Az ülésen elsőt nek a forradalom egyik ve-; ,a P. Bogdano(\ ,D(; a külföld1! e; küldöttségek vezetői bcezél1 tek. I vr­Viharos nagy taps közbeni , >■ lépett a mikrofonhoz Kádrfl , c János, az MSZMP KözpoidJ ;.í Bizottságának első titkára. 6i ti V S h é tr ci f< v, Sí m L el leránja, Ny. Iá iganak tJi.so uiívctiti. * i . küldöttek helyükről feláll™ ,' melegen ünnepelték a magyf1 ' párt vezetőjét. | ,.. Kádár János heszédét su'| rűn szakította félbe a részt­vevők tapsa. A magyar küldöttség megkoszorúzza az Ismeretlen Katona sírját. (Folytatás a 3. oldalon.) Tegnap, az .ország legmo­dernebb miskolci fogtechni­kai laboratóriumában szép emlékűn népségét rendeztek a Nagy Október: Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. A dekoratívan feldíszített teremben az ün­nepségen szovjet vendége­ket is köszönthettek a dolgo­zók. Az ünnepi megemlékezést Juhász Gyula, a laboratórium vezetőíe nyitotta meg. és ez­után Kiss Béla, a Szakszer­vezetek Borsod megyei Ta­nácsának titkára mondott be­szédet. Az elnökségben helyet foglalt Koval Pá1. a városi pártbizottság képviselőié, dr. Várher"'i 7mrei az Egészség- ügyi Szakszervezet megyei tit­kára, dr. Kovács Zsinmond fő­orvos. a megvei és városi egészségügyi osztály képvise­lője. Az ünnepségen a 10 szá­mú miskolci Álta’ános Iskola úttörői bemutatták nívós ok­tóberi emlékműsorukat. Ezt követően Kivovics Imre. a Fogtechnikai Vállalat műsza­ki igazgatója az élenjáróknak kiváló dolgozó kitüntetéseket adott át. majd Simkó Zoltán. az MHSZ küldötte elismerő okleveleket nyújtott át az MHSZ munkában kitűnt dol­gozóknak. A szovjet hatalom el rr rr A Szovjetunióban a nem­zeti jövedelem fogyasztási alapjának 87 százalékát a sze­mélyi fogyasztás 13 százalé­kát a nem termelő intézmé­nyek anyagi ráfordításai al­kotják. A személyi fogyasz­tási alap évi összege egy főre számítva 1965-ben 541 rubel, 1975-ben 901 rubel volt. amely mintegy 67 százalékos növekedést jelent. Nem sza­bad elfeledkeznünk arról, hogy ebben az időszakban a Szovjetunióban a kiskereske­delmi árak gyakorlatilag nem emelkedtek, tehát a növeke­dés a fogyasztási javak töme­gének. mennyiségének emel­kedéséből származott. piacokon értékesítették. Nap­jainkban ez az arány nem éri el a 10 százalékot. A kol­hozpiaci árak általában ma­gasabbak az állami kiskeres­kedelem árainál, tehát ezen áruk visszaszorítása többlet­nos jövedelem mellett. Lé­nyegében kiegészítő faktora volt a reáljövedelm növelésé­nek. termelő beruházás) közvetít" *k nül a lakosság ellátásáig eP életkörülményeinek javítás#' . ra fordítják. v> A nem termelő beruház# G| sokra fordított erőforrás#' döntő hányadát lakásépítés^ 2 fordítják. A lakásépítés j# lenlegi ütemére jellemző, hók r Nem élelmiszeripari termé­kek egy főre jutó fogyasztása a 60 év alatt felépített lakj*' ,1 sok 48 százalékát 1961-tó- u. tehát az utolsó három ptév# fogyasztást tett lehetővé azo- évente: 1065 1975 Az élelmiszerek egy főre jutó fogyasztása évente: 1965 Szövet (az ipari felhasználás nélkül) m2 Felsökötöttáru (darab) Alsókötöttáru (darab) Harisnya, zokni (pár) Bőrcipő (pár) 26,5 0,9 3.3 5.8 2.4 32,5 2.0 3,9 6.1 3.2 Hús, húskészítmények (kg) 29 45 57 Tej, tejtermékek (kg) 154 251 316 Tojás (darab) 48 124 216 Hal, halkészítmények (kg) 6,7 12.6 16,8 Cukor (kilogramm) Ul 34,2 40.9 Zöldség (kilogramm) 40.0 72.0 89,0 Gyümölcs (kilogramm) 11,0 28,0 39,0 Burgonya (kilogramm) 114,0 142,0 120,0 Kenyér, sütőipari termékek (kilogramm) 200.0 156,0 141.0 A fentiekből látható, hogy hez tartozók körében az : évi az élelmiszerek fogyasztása­egy főre jutó hús- és hús­ban eltolódás következett be a minőségi, a biológiailag ér­tékesebb termékek irányába, és csökkent a burgonya és a kenyér fogyasztása. Az 1913. évi fogyasztás egyes tételei meglepően alacsony színvo­nalú .ogyasztásra utalnak, még úgy is. hogy ezek az értékek magukba foglalják az uralkodó osztály fogyasztását is. Megbízható szakmai becs­lések szerint 1913-ban Orosz- nr-,.,.Whnn a drUgoró réteeek­készítmények fogyasztása nem volt több. mint 20 kilogramm, a tej és tejtermékeké 120 ki­logramm. A fogyasztási cikkek for­galmazásában uraikor" szere­pet tölt be az állami és a szövetkezeti kereskedelem, mind az iparcikkek, mind az élelmiszerek vonatkozásában. Ezt azért fontos hangsúlyoz­ni, mert például 1932-ben a hús, a tej, a tojás, a zöldség, a errfirnöic« felét a kolhoz­Nagymértékű változás ment végbe a tartós fogyasztási cikkek felhasználásában. Száz családból 1965-ben 24 rendel­kezett televízióval, 11 hűtő­géppel. 59. rádióval, lemez­játszóval, 21 mosógéppel, 1975-ben száz családból 74- ben volt televízió, 61-ben hű­tőgép, 79-ben rádió-lemez­játszó és 65-ben mosógép. A Szovjetunióban 1965-ben pél­dául a rádió, lemezjátszó ér­tékesítés. harminckétszerese, 1975-ben negyvenötszöröse volt az 1940. évinek. Órából 1975-ben tizenháromszor töb­bet adtak el, mint 1940-ben. Személygépkocsiból 1965-ben 64 000 darabot adtak el a la­kosságnak, 1970-ben 123 000 darabot. 1974-ben pedig 871 ezer darabot. Ezek az adatok jól szem­léltetik a Szovjetunió népei­nek fogyasztásában bekövet- kcaett változást. Mindenek­előtt a kielégíthető szükség­letek köre nagymértékben kiszélesedett. Megváltozott a fogyasztás tömege, struktúrá­ja, választéka is. A szovjet emberek élet- színvonalának emelkedése utal a lakossági szolgáltatás szférájának gyors kiszélese­désére. Az elmúlt tíz évben a nem anyagi termelésben foglalkoztatottak aránya 20.4 százalékról 24.6 százalékra növekedett. \ IX. ötéves tervben a foglalkoztatottak száma 10,3 millió fővel nö­vekedett. Ebből 6,1 millió az anyagi termelésben 4,2 mil­lió. a nem anyagi termelésben vállalt munkát. 1975-ben a nemzeti jövedelem 5.9 száza­lékát fordították nem terme­lő beruházásokra. Ez eevben azt is mutatta, hogy a Szov­jetunióban az évi nemzeti jö­vedelemnek több mint 80 Szarni terv alatt építették fel. A m rc ötéves terv alatt közel 2.5' ^ szőr több lakás épült, mi# a, 1946 és 1950 között. ej A IX. ötéves terv már 1 ri negyedik ciklus volt az i# v: lenzív lakásépítési programi ’-c ban. Az elmúlt öt év alatt-, jo millió szovjet ember kap#1 k új lakást, vagy javultak 1 0 lakáskörülményei. A Szovj#* il unióban húsz é,v alatt 2 m'j- -a liárd négyzetméter lakástép ">* tettek. Ez azt jelenti. hoá ki száz szovjet állampolgár KJ?’ó ziil 22 az elmúlt húsz h hl alatt ú’ lakásba költözött. £!' Oi hí A szovjet nép életszínV# ^ nalában. életkörülményeib# ^ bekövetkezett minőségi vy tozás minden részletére W s. térni egy újságcikk keretéb#' szinte megoldhatatlan váll# kozás lenne. Nem esett SJ ti többek között a szabad i# a. eltöltés kérdéseiről, a sP0! s: tolás, a művelődés lehető#, $■. geiről. amiben pedig a szof q iet hatalom a legtöbbet tel* éi a világon. Ennek ellen^ tf úgy gondolom, hogy ez a P hány tény is meggyőzően $ .1 h zonyftja a szovjet embed. n. életének javítására tett ed é, feszítések nagyszerű siker#1 1, Kovács László

Next

/
Oldalképek
Tartalom