Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-01 / 257. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1977. november 1., kedd Leeayid Brezsnyev válasza a csepeli tfoigBziknk Mint már beszámoltunk róla, a Csepel Vas- és Fémművek dolgozói a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának küldött levelükben jelentették, hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó meg­ünneplésére tett munkaverseny-vállalásaikat október 25-re maradéktalanul, 1 milliárd 10 millió forint értékben tétele­sen teljesítették. Minderről levélben tájékoztatták Leonyid Iljics Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­rát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét is. Leonyid Iljics Brezsnyev most levélben válaszolt a cse­peli kollektívának. A CSEPEL VAS- ÉS FÉMMŰVEK KOLLEKTÍVÁJÁHOZ! Kedves Elvtársak, Barátaim! Nagy örömmel töltött el híradásuk arról, hogy a hí­res „Vörös Csepel” dolgozói sikerrel teljesítettéit a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tisztele­tére tett vállalásukat. Az Önök sikerei — nagy­szerű bizonyítéka a magas szintű társadalmi kötelesség- tudalnakt ragyogó megnyil­vánulása a magyar munkás- osztály igazi testvéri inter­nacionalista szolidaritásának. Ez a munkasiker méltó hoz­zájárulás a népi Magyaror­szág ötödik ötéves terve fel­adatainak megvalósításához, valamint a szovjet és a ma­gyar nép közötti sokoldalú együttműködés fejlesztését célzó közös feladatok megol­dásához. Önök a szocialista közös­ség országainak életében a szocialista munkaverseny olyan új formáját honosítot­ták meg, amelynek jelentő­sége túlmutat az országhatá­rokon. A Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és a szódat lista közösség más országai embermillióinak alkotó lel­kesedése egy hatalmas, új vi­lágot teremtő törekvésben egyesül. Nagyszerű jelképe ez a forradalmi testvériség­nek, országaink munkásosz­tálya odaadásának Október nagy eszméi iránt. A kommunista párt, a szovjet nép és a magam ne­vében forró jókívánságaimat és üdvözletemet küldöm önöknek. További nagysike­reket kívánok az új életet építő, a szocializmus és a kommunizmus ügyének győ­zelméért folyó nemes tevé­kenységükhöz. Elvtársi üdvözlettel Leonyid Brezsnyev H SZOT eleisépek lése A SZOT elnöksége hétfői ülésén állást foglalt a válla­lati munkavédelem értékelé­séről, illetve arról, hogy a ki­tüntetések és egyéb elismeré­sek odaítélésekor az illetékes szervek milyen módon vegyék figyelembe a munkavédelem eredményeit, illetve hibáit. Az állásfoglalás értelmében a kitüntetés elnyerésére pá­lyázó vállalatoknak és szö­vetkezeteknek be kell szá­molniuk szociális terveik tel­jesítéséről, a munkavédelmi helyzetet jellemző főbb ada­tokról és a külső felügyeleti ellenőrzések megállapításai­ról. Tájékoztatást kell adniuk például arról, hogy a válla­latnál a szociális ellátás, a munkavédelem, az üzem­egészségügyi ellátás hogyan alakult, körülbelül hány.dol­gozónak, miben és mennyiben Váltak kedvezőbbé a munka- körülményei, az elavult, ve­szélyes technológiák felszá­molásával, a géppark korsze­rűsítésével milyen mértékben csökkent a balesetveszélyes, egészségre ártalmas munka­helyek száma. Számot kell adniuk a halálos balesetek­ről, az üzemi balesetek gya­koriságáról és súlyosságáról, továbbá azok okairól. A pályázó vállalatok beszá­molóit a minisztériumok és az ágazati-iparági, szakszerveze­tek munkavédelmi szervei együttesen véleményezik. További napirendi pont­ként a szakszervezeti és a KISZ-szervek együttműködé­séről tárgyalt a SZOT elnök­sége. A két szervezet között eddig is volt együttműködési megállapodás.' kapcsolataikat azonban a két szervezet kong­resszusának határozatai, to­vábbá az időközben megje­lent minisztertanácsi, SZOT és KISZ-határozatok figye­lembevételével most kibőví­tik, még konkrétabbá teszik. A két szervezet fokozott tár­sadalmi segítséget akar nyúj.- tani a gazdasági építőmun­kához, egyebek között az al­kotó ifjúság pályázati rend­szer szervezéséhez, ellenőrzé­séhez és értékeléséhez, s szorgalmazza a hasznosítható alkotások bevezetését. Széles körben bevonják a fiatalokat a közéleti tevékenységbe, megteremtve ehhez a munka­helyi, iskolai és lakóterületi szervezeti kereteket, /fórumo­kat. Még többet akarnak kö­zösen tenni az ifjúság kul­turális neveléséért, egyebek között a szakszervezeti mű­velődési intézmények válto­zatosabb művelődési és szóra­kozási lehetőséget biztosíta­nak majd az ifjúságnak. Mindkét szervezet fokozott gondot fordít az üzemi de­mokrácia fórum-rendszerének működésére. A két szervezet közreműködik továbbá az if­júság testnevelésében. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulója számos és sokoldalú összeha­sonlításra, elemzésre serkenti mindenekelőtt a Szovjetunió iránt testvéri, baráti érzel­meket tanúsító emberek mil­lióit, de a Szovjetunió nagy­szerű eredményei az ellen­felek táborában is tiszteletet, elismerést váltottak ki. Az a több évszázadnyi út­nak megfelelő fejlődés, amit a szovjet nép 60 év alatt megtett, legkézzelfoghatóbban a szovjet emberek életkörül­ményeinek, életmódjának vál­tozásában mutatkozik meg. S ez így van rendjén, hiszen az emberiség történetében az Októberi Forradalom hirdette és valósította meg az elnyo­mott, a társadalom perifériá­jára szorított milliók szellemi és anyagi felemelését. A szov­jet hatalom születésének, lé­tezésének" első percétől mind a mai napig következetes és lankadatlan energiával törek­szik — a szocialista elvek, a kor szükségleti színvonala és gazdasági lehetősége által meghatározott feltételek mel­lett — a lakossági igények kielégítésére. Ennek a törek­vésnek talán legszemlélete­sebb bizonyítéka, hogy a szovjet hatalom első törté­nelmi jelentőségű határozatá­ban, a földről szóló dekré­tumban már megfogalmazást nyert a 8 órás munkanap, a társadalombiztosítás, az egészségvédelem stb. A szé­lesebb és komplex szociális terv a párt. második prog­ramjában (1919-ben) kapott helyt. A történelemben először a szovejt hatalom biztosított jogot a munkához. Jelentős mértékben szűkítette a mun­z Virüskereszt keegresszBsa Vasárnap a Parlament Kongresszusi termében az or­szágos vezetőség beszámolója fölötti vitával véget ért a Magyar Vöröskereszt V. kongresszusa. A vitában elhangzottakra Hantos János főtitkár vála­szolt, majd a Magyar Vörös- kereszt V. kongresszusa jó­váhagyta az országos vezető­ség beszámolóját, elfogadta a módosított alapszabályt és az V. kongresszus határoza­tát. védelem, a családpolitika és a családvédelem "feladataival. Megállapítja, hogy a véradó­mozgalom eredményei, a vér­adók áldozatkészsége, a párt­ós társadalmi szervek, az ál­lami és gazdasági vezetők se­gítsége lehetővé teszi a térí­tésmentes véradásra való tel­jes áttérést. Szorgalmazza á készenléti véradóbrigádok létrehozására irányuló szo­cialista szerződések megköté­sét. Az alapszabály rögzíti, hogy a Magyar Vöröskereszt a családi élet szocialista vo­násainak erősítésével is köz­reműködik a családpolitikai, családvédelmi feladatok meg­oldásában. Rögzíti a közmű­velődés keretében végzett egészségnevelő munkát, az ezzel kapcsolatos feladatp- kat. Az ifjúsági vöröskeresz­tes mozgalom elismeréseként a jövőben a felső- és a kö­zépfokú iskolai vöröskeresz­tes csoportok alapszerveze­tekként tevékenykednek. A jövőben a kongresszus­ra ötévenként kerül sor. Az V. kongresszus határo­zata fontosságának megfele­lően foglalkozik az egészség­javasolja az V. kongresz- szus határozata, hogy az el­sősegélynyújtás oktatása le­gyen része a középfokú és a szakmunkásképző iskolák­ban folyó honvédelmi okta­tásnak. Az országos vezetőség el­ső ülésén megválasztotta a tisztségviselőket. A Magyar Vöröskereszt elnöke ismét Gegesi Kiss Pál akadémikus lett. Három alelnököt válasz­tottak: Medve László egész­ségügyi miniszterhelyettest, Ortutay Zsuzsát és Rostás Istvánt. A Magyar Vöröske­reszt főtitkárává ismét Han­tos Jánost választották meg, főtitkárhelyettes Gyűszű Miklós és Kaposvári Júlia lett. Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese a Parla­mentben fogadta a Magyar Vöröskereszt V! kongresszusán részt vett testvérszervezetek küldöttségeit, Képünkön: Aczél György üdvözli Henrich Beer-t, a Vöröskereszt Társaságok Ligájának főtitkárát. A Magyar Televízió közvetítései az mmreeiezvéEsyekri! i A Magyar Televízió a hé­ten több rendkívüli adásban sugároz tudósítást, helyszíni beszámolót a 60. évforduló­val kapcsolatos szovjetunió­beli rendezvényekről. No­vember 2-án 7.55 perckor kapcsolják Moszkvát, ahon­nan helyszíni közvetítésben számolnak'be a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából sorra kerülő ünnepi ülésről. A közvetítés előre láthatólag 14.30-ig tart. A tv-híracj ezen a héten naponta rend szeresen foglalkozik az é' fordulóhoz kapcsolódó házi és külföldi eseményekkel, november 2-án és 3-án kil lönkiadást is sugároz az es ' műsorban. A Hét novembd : 6-i száma is az évfordulóvá foglalkozik, -összefoglalják hét legfontosabb eseménye 1 és beszámolnak a magyá párt- és kormányküldöttséj ! szovjetunióbeli látogatásaira '- : r ■ ii na ünnepen Hazánkban is sok százez­ren látták — ha nem film­színházban, akkor a televí­zióban — „Az algíri csata” című felejthetetlen filmet. Az ízlések — tartjuk — kü­lönbözők, de ezúttal aligha lehetett néző, akinek nem az volt a meggyőződése, hogy — hősköltemény pereg a cellu­loid-szalagon. Ez a nagy területű és nagy múltú észak-afrikai ország most 23 esztendeje kezdte meg a maga legendás — és győzelemmel végződött — szabadságharcát a francia gyarmatosítók ellen. 132 évi idegen elnyomás során hal­mozódott fel az érzelmi-poli­tikai gyúanyag, ami 1954. no vem bér elsején az egység« fegyveres ellenállás megkel désében robbant. „Afrika Vietnamjában csaknem egy évtizeden ropogtak a fegyverek. A Nemzeti Felszabadítás, r Front (FLN) vezetésévé < folytatott harc egymillió (I i hősi halottat követelt: nag! 1 ára volt annak, hogy az 195{ i november elsejei kezdet utál ( végre megszületett 1962-be’ i az Algériai Demokratikus é 1 Népi Köztársaság. Nagy ünj í népén őszinte szívvel lcívá r nunk további sikereket Algéj i ria népének. « j , Szakszervezeti nivelidési ítÉzíMfvezeÜ tanácskozása i 1 A szakszervezetek művelő­dési intézményeinek igazga­tói tegnap, október 31-én délelőtt értekezletet tartottak az SZMT-szeKházban. Kováts György, a Megyei Művelődé­si Központ igazgatója a mű­velődési házak és központok, Hubai László, az SZMT Köz­ponti Könyvtárának igazga­tóhelyettese pedig a könyv- 1 tárak 1978. évi feladatait ös..-"« szegezte. A művelődési ii mények jövő évi költség'1' $ séröl Kormos Send' ‘ j SZMT gazdasági osz:^^, vezetője adott tájéke« a Ui, Részt vett és felszóla nácskozáson Serfőző a megyei pártbizottság , katársa. I A szovjet hatalom első percétől. ka nap of". A Szovjetunióban 1930-ra teljesen felszámolták a munkanélküliséget. Az át­lagos mnukahét a forradalom előtti Oroszországban 58 óra volt, 1970-ben a szovjet em­berek 1 munkahétén átlago­san 40.7 órát dolgoztak. 1925- ben az átlagos munkanap 7.6 óra volt, szemben az 1913-as 9.6 órás munkanappal. Már 1917-ben dekrétumot fogad­tak el a magántulajdonban levő városi ingatlanok felszá­molásáról. Az így létrejött lakásalap jelentőségére utal, hogy Moszkvában és Péter- váron a pincékből, kunyhók­ból és bérkaszárnyákból egy­millió munkás költözött egészségesebb lakásba. A forradalom után közvet­lenül kiosztottak a parasz­toknak 150 millió hektár föl­det, térítés nélküli haszná­latra. Ezzel együtt a parasz­tok megszabadultak az éven­ként esedékes 700 millió ru­bel haszonbérlet, és egyéb, a földesuraknak járó kötele­zettségek törlesztésétől is. E történelmi jelentőségű tettek ellenére nem lehetett egyik napról a másikra fel­számolni az évszázados el­maradást. Ismeretes például az, hogy a fiatal szovjet ha­talomtól és a szovjet embe­rektől milyen emberfeletti erőfeszítést követelt a inter­venció visszaverése, és a belső ellenség elleni harc. Ehhez párosult a gazdasági életet szinte megbénító inflá­ció és az ezzel együtt járó spekuláció burjánzása. Az infláció mértékére jellemző, hogy 1921-ben egyhavi átlag- keresetből Moszkvában nem egészen 20 kg kenyeret lehe­tett vásárolni. A szovjet hatalom , első éveiben a nép életkörülmé­nyeinek javítására tett intéz­kedések jelentősége 60 év távlatából sem fakult meg, de a mai ember számára ta­lán szerénynek tűnhetnek. Ezeket az eredményeket iga, zából azok a milliók becsül­ték meg, akik szenvedő ala­nyai voltak a cáú elnyomás­nak. Talán nem érdektelen felidézni, hogy a cári Orosz­országban nem volt ritka a 14—16 órás munkanap, a munkahelyeken intézménye­sített módszerré vált a testi fenyítés, a lakosság három­negyed része írástudatlan volt, a parasztok többsége a századforduló után is faeké­vel szántott és kézzel csépelt, s olykor a még lábon álló gabonát is kénytelen volt uzsorakamat fejében értéke­síteni. Oroszországban a for­radalomig nem volt alkot­mány és országgyűlés, a mu­zsikok milliói a szó legszoro­sabb értelmében Ui voltak szolgáltatva a Gogol és Dosz­tojevszkij által oly hűen megrajzolt korrupt, önké­nyeskedő cári hivatalnokok­nak. Ilyen körülmények között tehát érthető, hogy 1921-ben a munkabér közel 90 száza­lékát még természetben fizet­ték, és a legalapvetőbb élel­miszerekből való ellátásban elsőbbséget élveztek a kato­nák és az állami gyárak munkásai, alkalmazottai. 1924 tavaszán a megvalósí­tott pénzreformmal megszűnt a természetbeni fizetés ural­kodó jellege és a munkabér ettől az időtől kezdve kezdte betölteni valóságos szerepét. Az első ötéves terv kezdetén a pénzbeni munkabér az iparban a forradalom előtti időszakhoz viszonyítva há­romszorosára növekedett, de a kiskereskedelmi ár is 2,1- szerese volt a .forradalom előtti időszakénak. Tehát eb­ben a szakaszban sajátos sze­repe volt a társadalmi fo­gyasztási alapok terhére tör­ténő ki fizetéseknek és juttá- tásoknak. A háború előtti ötéves ter­vek éveiben az átlagbérek dinamikusan növekedtek. A foglalkoztatottak egészére számítva az átlagbér 1928- ban 58,6, 1932-ben 118.9, 1940-ben 330 rubel volt. 1928- tól 1940-ig a munkások és alkalmazottak száma 22,5 mil­lióval növekedett. Az 1934. évi novemberi plénum hatá­rozata szerint 1935. január 1-től megszüntették a jegy­rendszert a kenyérre és más élelmiszerekre. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 20. évfordulóján jelentős köz­ponti béremelésre került sor, mindenekelőtt a nehézipar területén. Mindent összevetve, az egyre feszültebbé váló nemzetközi helyzet, a kato­nai kiadások növekedése, az iparosítás gyorsított üteme, a háború előtti években kedve­zőtlen feltételeket teremtet­tek az életszínvonal-emelés­hez a Szovjetunióban. A második világháború éveiben újra bevezették a jegyrendsze.rt és az összes árukra szilárd hatósági ára­kat határoztak meg. A há­ború után szintén nehéz évek ■ következtek, hiszen a némel i fasizmus barbár pusztítása: , éppen a mezőgazdaságilaí , legértékesebb területeket ér. ték elsősorban. A Szovjet- ' unió nyugati fele, Ukrajna—! ' Belorusszia romokban hevert]; mintegy 25 millió ember vált, hajléktalanná. Ezt tetézte a Szovjetunió európai felének nagy részét sújtó aszály. j; A népgazdaság újjáépítési | szakaszának első nagy sikerei után 1947-ben két jelentős; intézkedésre került sor at' életszínvonal területén: alj pénzreformra és a jegyrend-1, szer megszüntetésére. A kis-, kereskedelmi árak csökken' lésének hatására 1948-ban a: reáljövedelem kétszeresen meghaladta az 1940. évi szín- j tét. A IV. ötéves terv végéra \ a munkások és alkalmazót-“ tak reálbére 75 százalékkal; haladta meg a háború előtti szintet, ezen belül az iparban 90 százalékos volt a növéké- dés. Az 1956-os évve! kezdő-! dően a Szovjetunióban visz-' szatértek a munkaidő csök­kentéséhez és a munkabéreK rendezéséhez. 1956 szeptem­berében az SZKP KB, a Mi­nisztertanács és a Szakszer­vezetek Központi Tanács» közös határozatot hoztak a munkabérek, ezen belül iS elsősorban az alacsony jöve­delmű rétegek munkabéré' rjek emelésére. Ez a határo­zat azért jelentett fordulatot, mert a háború utáni évek reálbérnövelésének útja a t árak csökkentése volt. Kovács László (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom