Észak-Magyarország, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-11 / 239. szám

1977. október 11., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A kislakásépítők érdekében áru A brigádokra alapoztak — Feltárják a tartalékokat Nagyobb szaktudás Évről évre növekszik akis- lakásépítők száma, szerte az országban. Megyénkben az idén 321)4 új otthon építését kezdték meg önerőből, illet­ve különböző akciók kereté­ben. Az építkezők közül sokan keresik a Beton- és Vasbe­tonipari Művek Miskolci Gyárának termékeit. Az idén megnövekedtek az igények a falazóblokk, a födémki töltő- elemek, a mozaikiapok, s az egyéb blokkszerű elemek iránt. A falazóblokk kere­settsége már-már vetekszik a tégláéval. Ebből az idén 10 millió darabot állítanak elő; ez a mennyiség 65 millió da­rab kisméretű téglának felel meg. A gyár ez évi termelési ter­vében mintegy 310 millió fo­rint termelési érték előállí­tását irányozták elő. Ennek 70 százalékát a lakossági igé­nyek kielégítésére fordítják. A megrendelések, s a TÜ- ZÉP-lelepek jelzései arról tanúskodnak, hogy jóval több termék is gazdára találna. A gyár vezetői és munkáskol­lektívája elhatározták, hogy az igények jobb kielégítése érdekében növelik a terme­lést. Vállalták 10 millió fo­rint értékű többlettermók előállítását a terven felül. Elsősorban a födémelemek, a falazóblokkok és a mozaik- lapok mennyiségét növelik. Ám az ipari csarnokszerke- zetekűől is többet akarnak gyártani. Molnár Ferenc, a gyár igazgatója elmondotta; a ter­veket a szocialista brigádok­kal való , jó együttműködésre alapozták. A dolgozók közül sokan törzsgárdatagok, szo­cialista közösségekben tevé­kenykednek, helytállásukra mindig számíthatnak, A több- termelés érdekében a tmk- mühely brigádjai vállalták a gépek állásidejének csök­kentését. Ügy szervezik a munkát, hogy a berendezése­ket jóval rövidebb időre kell kivonni a termelésből javí­tás miatt. A grafikont szé­píti a gépkezelők hozzállá- sa is; a jól karbantartott, alapos n letisztogatott gé­peimé. kevesebb a hibalehe­tőség. A jó munka hatására mintegy 4 százalékkal csök­kent az cv eddig eltelt idő­szakában a termelésből ki­esett órák száma. A gyár vezetői nagy fi­gyelmet fordítanak a még meglevő tartalékok feltárá­sára, a munkához szükséges feltételek biztosítására. A miskolci üzemben, s a két te­lepen — Kazincbarcikán és Bodrogkeresztúron — a munkások valamennyi tech­nológiai sorön három mű­szakban dolgoznak. Az idén a korábban egy műszakra járó szállítómunkásokat is úgynevezett nyújtott mű­szakban foglalkoztatják. Ez jóval több vagon megraká- sát eredményezte. A szállí­tás és rakodás gépesítésére egyébként tanulmányt is ké­szítettek a gyárban. Ennek szükségességét most bírálják el a vállalat központjában. Az üzem vezetői bizakodnak a jóváhagyásban, hiszen BVM nyolc gyára közül itt kell a legtöbb anyagot meg­mozgatni; például évente 220 ezer köbméter betont dol­goznak lel. A termelés növelésére egyéb, belső intézkedéseket is tettek. Az alapanyagot időben biztosítják, úgy szer­vezik a munkát, hogy a sze­zonális jellegű termékek kel­lő időben és mennyiségben a vásárlók rendelkezésére álljanak. Éppen ezért folya­matosan korszerűsítik a tech­nológiát, könnyítik a nehéz fizikai munkát. Az új tech­nológiák jól képzett szakem­bereket igényelnek. A dolgo­zók közül mind többen vesz­nek részt a szakmunkáskép­ző tanfolyamokon, sokan mór a második szakmát tanulják. Az idén például tizenkilen­cen szerezték meg a szak­munkásbizonyítványt, het- venketten pedig nehézgépke­zelői, illetve targoncavezetői tanfolyamokon vesznek részt. Jelenleg a dolgozók közül 259 fő szakmunkás. 514-en betanított munkások, s csu­pán 42 a segédmunkások száma. Az arányt tovább akarják javítani, hiszen a miskolci gyárban olyan be­ruházást akarnak 1979-ig megvalósítani, amely jóval nagyobb szakmai felkészült­séget követel meg. A gyár eddigi eredményei biztatóak. Négy százalékkal teljesítették túl a harmadik negyedéves termelési tervet. Az év eddig eltelt részében mintegy 245 millió forintér­tékű árut állítottak elő. Ez biztosítékot ad a tervek és a pót vállalások maradéktalan teljesítésére. 1). H. Huszonöt évvel ezelőtt, amikor néhány fazekas; kis­iparos és egyénileg gazdál­kodó földműves összefogott, hogy közös erővel segítse az akkor még kezdetleges épí­tőipari munkát, bizony na­gyon sokan kétségbe vonták, sőt maguk a tagok sem hit­tek abban, hogy odáig vi­szik, amire pia már eljutot­tak. Ez év márciusában ünne­pelte a Sárospataki Építő-és Szerelőipari Szövetkezet 25. évfordulóját. Mizsák Berta­lan, a szövetkezet elnöke egyebek közölt a következő­ket mondotta: — A szövetkezet története bizonyság arra, hogy egy kis közösség fejlődése is példáz­hatja a nép történetét. E szavaknak megalapozott, a szövetkezeti életet tekint­ve valóban történelmi súlya Van. A bizonyítékók halma­zát sorolhatnánk, de enged­tessék meg, hogy csak a leg­lényegesebb statisztikai ada­tokat közöljük. Negyedszá­zaddal ezelőtt 14 iparos em­ber indult el a szövetkezés útján. Ók alkották azt a ma­got, amelyből kifejlődött a mai szövetkezet kollektívá­ja. Kezdetben mindössze (>00 ezer forint volt a szövetke­zet évi termelési értéke, tiz évvel később 900 ezer, 1976- ban pedig mór elérte a 24 millió forintot: Természetsze­rűen szaporodott a létszám is. Ma már a 27 alapító ta­ I gon kívül, több mint százan dolgoznak a szövetkezetben. — Anyagi támogatást a bíztatáson kívül nem kap­tunk — mondta az elnök. — Nehéz idők voltak. A beho­zott értékeket is jóval később tudtuk csak megtéríteni a tagoknak. Sokszor kapkod­tuk a fejünket; ugyan mit csináljunk! Mint minden más termelőegységben, mi is át­vészeltük a nehézségeket. A kibontakozás útjához az új gazdaságirányítási rendszer adta a lehetőséget. Éltünk vele. A szövetkezet elnöke a to­vábbiakban is .számokkal, té­nyekkel bizonyította a fejlő­dés útját. A szocialista munkaver­senyben évek óta aktívan részt veszünk. Tagjaink 12 szocialista brigádban tömö­rülve dolgoznak a szövetke­zet célkitűzéseinek megvaló­sításáért. Elmondhatom, hogy eredményes munkájuk révén 1976-ban a szövetkezet bér- színvonala 7.4 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a nyereségrészesedés az előző évihez viszonyítva az 1 mil­lió 592 ezerről 4 millió 116 ezer forintra növekedett. Nemcsak gazdaságilag, po­litikailag, hanem általános műveltségben is sokat válto­zott a szövetkezet tagsága. Tavaly például 22-en végez­ték el a hiányzó 8 osztályt, sőt voltak, akik érettségit, il­letve szakmai vizsgát tettek. ‘ N. L. Szedik a virgácsnakvalót Az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vál­lalat zalaegerszegi üzemve­zetőségén a sokféle erdei melléktermék gyűjtése' és feldolgozása mellett már a mikulásra is készülnek: kö­tözik a mikulóscsomagokhoz a virgácsot. Az idei miku­lásra 120 000 ezüstözött vir- gácsköteget állítanak össze és szállítanak a kereskede­lem részére. Sokat javul majd Miskolc hőszolgáltatása, ha felépül a 300 gigakalóriásra tervezett új fűtőmű. A következő lépes: gaz­daságossá tenni a hőközpont termelését! Amint arról beszámoltunk, kétnapos tanácskozást tartott a közelmúltban, Miskolcon az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület Miskolci Csoportja, valamint a hőszol­gáltatási szakosztály kibőví­tett országos vezetősége. A téma legavatottabb szakem­berei egyetlen, ám mindany- nyi unkát érdeklő-érintő kér­désben vitatkoztak: hogyan lehetne javítani Borsod me­gye, ezen belül Miskolc hő­szolgáltatását? Az említett kétnapos ren­dezvényen Hönigh Mihály, a Tüzeléstechnikai Kutató In­tézet általános energiaosztá- lyának vezetője ismertette Borsod megye távhőszolgál­tatás! helyzetét. A IV. ötéves terv utolsó évében, 1975-ben 24 ezer 597 volt a távfű­tött lakások saáma. Ez a szol­gáltatás hét várost érint: Miskolcot, Kazincbarcikát. Ózdot, Leninvárost, Sárospa­takot, Szerencset és Sátor­aljaújhelyét. A felsorolás egyben a nagyságrendeket is jelenti. Meleg vizet ebben az időben 19 ezer 122 lakás ka­pott. Azóta természetesen bővült a távhőszolgáltatás s napja­inkban mércénkben megkö­zelítően 30 ezer lakás köz­ponti távfűtéses és mintegy 25 ezer otthonban van me­leg víz. Borsodban 1975-ben 57 ipari fogyasztó részesült hő­szolgáltatásban. Érdekesség, hogy ebből 48 Kazincbarci­kán termelt. Emellett termé­szetesen biztosítani kellett a közületek hő- és melegvíz- igényét is. Megyénkben rohamosan fejlődik a távhőszolgáltatás. A lakásoknál és közületek épületeinél a fűtés hőértéké 5 év alatt megháromszorozó­dott, melegvíz-felhasználása négy- és félszeresére emel­kedett. Amíg az üzemek, gyárak 1970-ben kerekítve 849 ezer gigakalóriát hasz­náltak fel, addig 1975-ben már 1 milliárd 158 ezer gi­gakalória hőt fogyasztottak. A Borsodban 20 éves múlt­ra visszatekintő távfűtés, kommunális és ipari hőszol­gáltatás ütemes fejlődése az elkövetkezendő években, év­tizedekben még inkább vár­ható. Jellemző, hogy a fel­mérések szerint 1990-ben már 60—65 ezer lakás fűté­séről kell gondoskodni, nem beszélve a közületekről. Ugyanakkor gondot jelent, hogy a jelenlegi szervezeti adottságok nem megfelelőek az egyre növekvő igényelv ki­elégítésére. Ügy is fogalmaz­hatnánk: megbízhatatlan a hőszolgáltatásunk. Az Avas­délen lakók a megmondha­tói. hogy mennyit fáztak az elmúlt évben, mert meghibá­sodott a távfűtési központ három kazánja. A Miskolcon kívüli három legnagyobb városunkban megnyugtató a helyzet. A Borsodi Hőerőmű bővítés alatt áll, ami egyben re­konstrukció is. Leninváros- ban az új, óránként 150 ton­na gőznyelésű ellennyomású turbina telepítésével hosszú időre megoldódik a gazdasá­gos hőszolgáltatás. Özdon a jövő évtől átallnak a 150 80 Celsius-fok hőlépcsőre, ezzel növekszik a hőkapacitás, a VI. ötéves tervben pedig újabb gőzkazánt és tűtötur- binát építenek az Ózdi Ko­hászati Üzemekben. Megyénk székhelyén túlsá­gosan sok hőbázis üzemel, a lakótelepek egymástól való távolsága kezdettől hátrál­tatja egy központi hőellátó­rendszer kialakítását. Mis­kolcon meglehetősen drága a hőszolgáltatás, ami évente 90—100 millió forint dotá­ciójába kerül az államnak. Az egyik legsürgősebb te­endő; önálló vállalatra kell bízni a hőszolgáltatást. Tart­hatatlan a jelenlegi miskol­ci állapot, vagyis az, hogy az ingatlankezelő vállalat irányítsa többedrendű fel­adatként e tevékenységet. A másik feladat, hogy megteremtsék - megbízható, gazdaságos hőszolgáltatást. Jelenleg 300 gigakalória tel­jesítményű hőközpontot épí­tenek a Lenin Kohászati Művek mellett; két ötven gi- gakalóriás kazán már üzem­képes, egy 100 gigakalóriás kazánt megrendeltek. Igaz-, a beruházással javul Miskolc • hőszolgáltatása, a gazdaság- talansága azonban továbbra is megmarad. Arról, misze­rint a szakemberek vélemé­nye értelmében a hőközpont környezetvédelmi szempon­toknak sem felel meg, nem akarunk hosszasan beszélni. Azt viszont megemlítjük, hogy a 2000-ig várhatóan fel­épülő >50 ezer lakás távfűté­se évi egy millió gigakalórir át, azaz 100 ezer tonna, fűtő­olaj eltüzelését teszi szüksé­gessé. Ezt a fűtőolajat pe­dig importálnunk kell, na­gyon drága pénzen. A jövő útja az energiata­karékos fűtőerőműveké. Ezek a létesítmények nemcsali hőt szolgáltatnak, hanem villa­mosáramot is termelnek. A mostani helyzetben két meg­oldás között kell választani. Az egyik: fűtőerőmű-blokkot építenek be az ú.i városi hő­központba. ezáltal javítják az üzemeltetés gazdaságossá­gát. A másik: a Borsodi Hő­erőműből biztosítják az új miskolci lakótelepek höellá- tását. A vizsgálatok azt mutat­ják, hogy az utóbbi változat az életképesebb, még a szük­séges távvezeték megépítése ellenére is. Kolaj László I ­A Vetőmagtermelteto es Ellátó Vállalat megyénk mezőgazdasági nagyüzemei­nek őszi búzavetőmag-meg­rendeléseinek zömét már le­szállította. A megyénkben termelt vetőmagvak tisztítá­sa cs fémzárolása is befeje­ződött. A borsodi gazdasá­gok az elmúlt évi 840 va­gonnal szemben az idén több mint ezer vagon jó minősé­gű, „fokos” kenyérgabona­vetőmagot vásároltak. Né­hány megrendelt és fémzá­rolva már rendelkezésre is álló búzavetőmag-tétel szál­lítását a vagonhiány késlel­teti. Mivel a vasúti szállítási lehetőségek javulása aligha várható, ajánlatos, hogy a felhasználó gazdaságok ma­guk menjenek tehergépkocsi­val a vetőmagért a közeli vetőmagtermelő üzemekbe. s-es. ' nteriBi A háztájinak is nagy segítség Baromfi program Szikszón A szikszói Béke Termelő- szövetkezet legszámottevőbb ágazata a baromfitenyésztés. Forintértékben ez termeli a legtöbb árut, s a nyereség zömét is. A pecsenyecsirke nevelés­nek többéves „hagyományai” vannak a gazdaságban, de az ágazat felfutása, a milliós nagyságrendű árutermelést előirányzó baromfiprogram csak két éve kezdődött, ami­kor a tsz átvette üzemelte­tésre a szikszói baromfikel­tető állomást. Bene Sándor, az akkori­ban megválasztott fiatal tsz- elnök látta meg a nagy „le­hetőséget”, amit azóta igye­keznek is jól hasznosítani. A keltetés, azaz a napps- csibe-értákesítés, az előneve­lés és a csirkehizlalás az idén már mintegy 16 millió forintos árbevételt hoz a tsz- nek. Készletezve: a 667 ezer naposcsibe 4.5 milliós, a 106 ezer előnevelt csirke 1,8. a 188 ezer pecsenyecsirke 6. s a részben még most hizó 93 ezer pecsenyegyöngyös 3,8 millió forint árbevételt ad az idén. — Az ágazat nyereséges — mondja a/, elnök — annak ellenére, hogy sok gonddal kellett megküzdenünk. A na­poscsibénél például a terve­zetthez viszonyítva mintegy 350 ezer forintot „buktunk”. Nem a mi hibánkból... Hiá­ba igényelték, szerződték le idejében az áfészek naposcsi­béinket, a keltető kapacitá­sát nem tudtuk kellően ki­használni, mert a csirkeren­deléseket visszamondták. így százezer darab 3 forintért vá­sárolt tény észtojást kellett forintjával eladnunk ... (Amint arról in ár lapunk­ban is írtunk, azért nem volt egyes vidékeken kelendő a naposcsibe, mert sok enge­déllyel nem rendelkező „ma­szek”-kelte tő. „olcsó” csirké­ket dobott a piacra. Sajnos, c csirkék zömét orvosilag nem ellenőrzött, keltetésre alkalmatlan tojásból keltet­ték. Remélhetően jövőre az illetékes hatóságok megaka­dályozzák a hasonló „üzle­telést” l) — Jövőre már 21 millió forintos árutermelést vá­runk baromfiágazatunktól — tudtuk meg az elnöktől. — A naposcsibe-értékesítési tervünk például már 800 ezer darab. Előnevelt csirké­ből az ideihez hasonló a terv. A legmgyobb felfutást a pecsenyecsirke-nevelésnél tervezzük: a célunk 470 ezer hybro-pecsenyecsirke ..előál­lítása”, ami egymaga mint­egy 14 millió forintos árbe­vételt jelent. A baromfiprogram teljesí­tése érdekében fejlesztések­re. beruházásokra is sor ke­rül Szikszón. Sajnos, az elő­ző években a baromfitelep óljaira nem sok gondot for­dítottak. a berendezések nagy része tönkrement. Kezdetben kénytelenek voltak „szükség­technológiával” do'gozni. de most már korszerű berende­zéseket. igy, többek között, korszerű etetőket vásároltak. Az aránylag kis gazdaság, amely az idén 3 millió fo­rintot fordított fejlesztések­re, a baromfitelep dolgozói számára szükséges — eddig • sajnos hiányzó — szociális létesítményekről sem feled­kezett meg. És még valami: régi. ki­használatlan épületekből a meglevő 3600 négyzetméter­nyi férőhelyet további 1800 négyzetméter, előnevelésre és hizlalásra alkalmas, barom- fióllal bővítik. Nagyon olcsó megoldással, házilag mint­egy 300 ezer forintból való­sítják meg ezt a férőhely­bővítést, ami az áruterme­lésnek csaknem 5 millió fo­rinttal történő növelését te­szi lehetővé. Ami pedig a baromfiprog- ram úi idényének kezdetét illeti: december 20-ika kö­rül rak'ák be az elsf 40 ezer tojást a keltet énekbe. Az első, januári csirkéket még a nagvüzemekbe szállítják, de később az y' izek útján na­poscsirkék százezreit és az előnevelt csirkék tízezreit küldik a háztáji gazdasá­goknak. Céljuk, hosv a oa- raszli portákon, a „hátsó ud­varokban” is jó minőségű, to- jástermelésre és hústerme­lésre egyaránt alkalmas ba­rom fi állomány kap i reá! .ion. ü>. sj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom