Észak-Magyarország, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-04 / 233. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1977. október 4., kedd A képernyő előtt Kettő, meg egy tévéjáték Az elmúlt műsorhét alighanem legnagyobb érdeklődést ki­váltó műsora a kedd este sugárzott Fórum a Szovjetunióról volt. A Fórum szovjet vendégei — mint hírül adta lapunk — Miskolcon is jártak, látogatásukról informáltuk olvasóinkat, bemutattuk vendégeinket. A Fórum-adást Borsodban is sok tízezer néző nézte végig, s bizonyára legjobb televíziós em­lékei között őrzi meg. * A hét művészeti műsorairól szólva örömmel regisztrálható a saját készítésű tévéjátékok száma. Ez az öröm előzetesen, már a műsorújság átböngészésekor jelentkezett, s a hangsúly a számszerűségen van. Három tévéjáték egy héten — néhány korábbi héthez viszonyítva — igen figyelemre méltó. E heti jegyzet, címében a három játékot „kettő, meg egy” módon jeleztük. Ez á megosztás két forrásból is táDlálkozik: két produkciót tévéjátékként, egyet vidám tévéjátékként jelöl a műsor; a másik megközelítés pedig az eredetiséget jelzi, ugyanis két mű korábbi, más műfajú alkotás tévére fogalma­zása, egy meg eredetileg tévére írott mű. (Ez utóbbi az a bi­zonyos vidám jéték.) Persze, ez a tagolódás nem jelent sem­miféle minősítést, csak éppen egy hét tükrében is mutatja, milyen a kifejezetten tévére írt művek aránya a képernyőn megjelenő produkciók között. Sorrendben elsőként az Egszakadás, földindulás című, Vá­mos Miklós írta és Várkonyi Gábor rendezte tévéjátékot lát­hattuk. Úgyis, mint a szerző gondolatainak, mondandójának immár harmadik formában — novella és színmű után tévé­játékban — történt megfogalmazását. Ez azonban általános — ha nem is a legjobb — gyakorlat, mit sem vonhatna le Vámos tévéjátékának értékeiből, hiszen a nézők nagy több­sége először találkozik a szerző vissza-visszatérő figuráinak életepizódjaival, s — természetesen — szuverén műként fo­gadja el, mint kell is. A novellák néha makacsul ellenállnak az új műfajba való átültetésnek, s alighanem most is ez tör­tént. A már jó ismerőseinkké lett. P. és M. történeteiből nem született maradandó értékű tévéjáték. Égszakadás, földindu­lás — mondta a cím, s folytatni lehetne a mondóka szerint — a fejünkön egy koppanás —, ha csak egy koppanás lett volna. De itt állandó za.j és kopogás volt. a szereplők feje felett, mellett és alatt, s általában olyan zűrzavar, olyan bér- házi életkép-kaválltád, amely néhány jó részlete, és több nagyszerű színészi alakítás ellenére sem hozta meg a várható és méltán várt eredményt. A budapesti művészeti hetek már hagyományosan rangos Időszaka a magyar tévéjátéknak is. A most kezdődött ünneoi sorozatban került sor pénteken Németh László ismert drá­mája, a Galilei alapján készült tévéjátéknak a bemutatására. A nagy hatású drámát, a megtört öreg Galilei tragédiáját, önmaga megalkuvásának kései értelmetlenségére rádöbhené- sét Mészöly Dezső dramaturgi közreműködésével Adám Ottó rendezte tévéjátékká, a címszerepben Bessenyei Ferenc­cel. Bessenyei és a nagy többségben a Madách Színház tag­ságából való szereplőgárda tolmácsolásában a műhöz és az ünnepi alkalomhoz méltó tolmácsolásban százezrek kincse lehetett most a Galilei. S ha a képernyőn talán szokatlanul hosszú is a kétórás, elsősorban a gondolatiságával megragadó játék. « a szereplők a néző esetleges elfáradását feledtetni tudták. * Szólni kell még a harmadik, az eredetileg is tévére írt mű­ről. Bencsik Imre vígjátékai okkal népszerűek. Általában nem nagy, sorsdöntő kérdések körül bonyolódik a történetük, hanem mindennapjaink mosolyra érdemes jelenségei kapnak bennük ábrázolást. Most is A lányom barátnője című vidám tévéjátékban egy kis slemil, egy szerény postás aprócska élet­epizódjával, élete első és már csírájában elhalt félrelépést kísérletének históriájával találkoztunk. A Horváth Tivadar rendezte játék mai környezetben régi polgári bohózatok ele­meiből építkezett, a történet ismerős mozzanatait, várható és kiszámítható fordulatait a rendezés néhány agyonhasznált fogással még inkább a hajdanvolt, kérészéletű komédiákhoz közelítette. A jó szándékon, a mai élet apró fonákságainak bemutatásával történő nevettetés szándékán kívül a vígjáték­írói jártasság, a mesterségbeli felkészültség szól még Bencsik mellett De a szándék még nem vidám tévéjáték. Pedig a műsor azt jelezte és mi azt vártuk tőle. Benedek Miklós Nagy választékban import tornacipő 35—39 méretig 57 Ft 40—43 méretig 60 Ft ax Ä ÁrucsarnoLban (Miskolc, Búza lér) ^^5^^ Ruzicskay György Tessedik-kiállítása Sátoraljaújhelyen Rokonszenves és követésre érdemes példát mutat a sá­toraljaújhelyi mezőgazdasági szakközépiskola, amikor a nagy tudós-nevelő, Tessedik Sámuel emlékének kiállítás­sal áldoz. A kiállítás: Tesse­dik élete . — „képekben” el­beszélve. Sokrétű, gazdag volt ez az élet. egyetlen helységhez, Szarvashoz kötötten is a XVIII—XIX. század forduló­ján, átívelve csaknem egy fél­évszázadot szűnni nem tu­dó munkalázzal. Tessedik Szarvasról egy országot taní_ tott. Tanított volna ... „Gyo_ korlati-szorgaimatossági is­kolát” teremtett a semmiből, s ott a kétnemű növendékek 60 különféle szellemi és fi­zikai munkát végeztek. Szi­kes talajt Javított, meghono­sított 300 fajta fát, köztük az akácot, 53 növényt vetett. De, mert nem elegyedett pap­társai, a község vezetői kár­tyás, eszem-iszom életmódjá­ba, megvetették, gyönyörű fa­iskoláját bikákkal puszlíltat- tsákj el. S ezt a példa nélkül állóan gazdag életet, „hőstörténetet” nem kevesebb, mint 70 kréta_ rajz mutatja fel. Alkotójuk Ruzicskay György Munkácsy- díjas, érdemes művész, aki Szarvason született, s ma is ott tölti nyarait. A müncheni, római, párizsi képzőművészeti akadémiákon tanult íestő- grafikus a szimbolizmuson, neoimpresszionizmuson át a szarvasi Erzsébet-liget növé­nyi elemeinek koflázsszerű egybeszerkesztésével az egyik legmodernebb irányzatig, a „biorealizmusig” jutott el. Ruzicskay a 70 rajzban Tes- sediken túl önmagáról, mű­vészetébe ötvözött, s lénye­gült irányzatok kifejező, s al­kotó erejéről is vall. Az 1970-ben elkészült kép­regény fogantatásának, s megszületésének körülménye látszólag egyszerű volt. (E so­rok írója nagy nyereségnek, érzi, hogy a munka dandár­jában egy .szarvasi látogatás során maga is tanúja lehetett a teremtő izzásnak.) „Egysze­rű” volt e munka? A felüle­tes szemlélő számára talán. Ruzicskay maga elé tette Tessedik önó elírását, s meg­rajzolta a legjellemzőbb élet­fordulókat. mottóul még a szöveget is a kép alá je­gyezve. Mindezt korántsem elvonatkoztatva a kortól, na­gyon is abba ágyazva. A fel­világosodás időszakát éljük! A 70_től az első 10 kréta­rajz csak e kort ábrázolja. De miiven hőfokon! Soha ilyen Voltaire-, Rousseau-, j akobi n us-, Péró-portrékat 1 * A szakközépiskola előcsar­nokában megrendezett kiállí­tás „formabontó”; „egész nap megtekinthető”. Aztán azért is az, mert nincs vezető, te­remőr, aki már csaík unalmá­ban is szaglász a nézelődő után, s a végén a látogatók számára megnyitott emlék­könyvbe okvetlenül kivasal egy mondatnyi elismerő nyi­latkozatot, de legalább 1 egy névaláírást. Különben kiállí­tási emlékkönyv sincs. Néze­lődés közben a csendet csu­pán a csengetés, s az ónaközi szünetre kitóduló diáksereg robaja töri meg. Szinte Tes­sedik végakaratából, semmi­képp ellenére, hisz élete leg­főbb értelme, s célja az ok­tatás volt. Szerény kérdés­ként: nem vándorolhatna el megye többi mezőgazdasági szakiskolájába is ez a kiállí­tási anyag? Kiss Gyula Skála áruházi hetek a „Vendégül lát Borsod”- rendezvénysorozat keretén belül 1977. október 3—16. között MEZŐKÖVESDEN az ÁFÉSZ — Matyóföld Áruházában és — szaküzletciben. A SKÄUA BUDAPEST SZÖVETKEZETI NAGYÁRUHÁZ korszerű és egyedi termékeiből bőséges áruválaszték! — Műszaki cikkek, — ruházati áruk, — ajándékozási cikkek, — kozmetikai cikkek, italkülönlegesscgek. Keresse fel ez alkalomból is Malyóföld Áruházunkat, szaküzleteinkct es rendezvény cinket. MEZŐKÖVESD ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ IGAZGATÓSÁGA Az októberi Napjainkból A Napjaink című irodalmi és kulturális lap októberi szá­mának legfőbb jellemzője az idei tokaji írótáborra való emlékezés, illetve ennek ke­retében Vit.nyi Iván beve­zető előadása — Szocialista kultúra, szocialista ember —, valamim Fekete Gyula kor- referátuma — Nemzedékvál­tás, műveltségeszmény, ori­entáció — részletekben való ismertetése. Korábbi ese­ményhez, az idei könyvhét­hez kapcsolódik a lapszám vita-összeállítása: korábban P. L. aláírássál cikk jelent meg a lapban a könyvhét szervezése körüli egyes vitat­ható jelenségekről, s most erre az írásra reflektált Vd- vardi Lakos Endre, valamint Ződi Imre, s válaszol az ere­deti cikk írója is. A . közelmúltban elhunyt Dérv Tiborra Oltyán Béla emlékezik nagyobb szabású írásban, Szabó Magdát pedig Szatmári Lajos köszönti. A miskolci operatársulat kény­szerű megszüntetésének hu­szadik évfordulóján Mura Péter egy új miskolci ónéra lehetőségeit fejtegeti. Folyta­tódik a lapszámban a Mis­kolci kistükör, dr. Kárpáti Béla sorozata; ez alkalommal Herman Ottó és Csengey Gusztáv munkásságáról szólj (Szabad legyen itt kiégészí-, lésként zzáfűznünik, hogí Csengey Gusztáv halála utat utcát kapott Miskolcon, í mai Szamuely Tibor utca vi­selte a nevét.) Édes GergelJ, emlékét Kiss Gyula ébreszt a költő halálának 130. évfor­dulóján. Érdekes, olvasmányos írét Gyarmati Béta Ülnek galam­bok a verebekhez? cirrt munkája; külön figyelmet év, demel Nádasy László Élet: képiének? című forgatóköny­ve, amely Gulyás Mihaiy szol dog-rafiáira támaszkodva eg) majdani dokumentumfilní' alapjául szolgál. A gazda! könyvrovatból kiemelkedik Tuba Imre tanulmányának befejező része (a Gyorsult idő sorozatról), valamim', Dobay Béla írása Tolvaj Ber­talan posztumusz kötete kap­csán. Novellával Kamarái István és Tóth-Máté Miklós verselokél Balogh Attila, Béri Géza, E. Kovács Kálmán Előd László, Juhász József PüspökiI István, Sárándi Jó> zsef, Tar Lajos, jegyzett«' Brackó István, grafikáivá' Faledy Gyula, Lenkey Zol tán, Mezay István, SzemetM Imre jelentkezik a NapjainK októberi számában. Hétfőn kezdődőit: Konferencia a filmről és a közművelődésről A Népművelési Intézet és a Balázs Béla Stúdió film­gyártási. forgalmazási és köz_ művelődési kutatócsoportja rendezésében tegnap ötnapos konferencia kezdődött Bala­tonalmádiban, a Népművelési. Intézet továbbképzési házá­ban A film felhasználása a közművelődésben címmel. A Balázs Béla Stúdió említett csoportja, illetve az abban tömörült filmalkotók régóta foglalkoznak a film társadal­mi forgalmazásának elméleti és gyakorlati kérdéseivel, s e kísérletek már sokfelé rea­lizálódtak is. Alapvetően új közművelődési módszereket kívánnak országos színtér meghonosítani azzal a cél' zárttal, hogy szerűben a mo­ziban való bemutatással, ahol a film véletlenszerűen szerve­ződött heterogén közönséggel találkozik, adott közösséghet juttassa el a megfelelő fil­méi, érdekeltségi alapon tör­ténő megválogatással. A konferencia keretében október 6-án Filmes hozzá­szólás a filmfelhasználásból és A társadalmi forgalmazás intézményesülésének kérdései címmel ankéjot rendeznek filmforgalmazási szakembe­rek, újságírók, kritikusok be­vonásával Cseape­árieszállítás 20-40 SZÁZALÉKOS ÁRENGEDMÉNNYEL ok&őfe&e* 3-tói amíg a készSst tart a mSskoiaip ©gri, foatwsmi, m&zí§ki3\vesdi, salgótarjáni ielapakan ÉSZAK-MAGYARORSZAGI TÜZÉR VÁLLALAT MISKOLC e 7 é h I s t r fi c t \ r s t r 1 * £ I 5 1 1 i 1 \ 1 i c J J ] 1 i 3 * i 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom