Észak-Magyarország, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-28 / 254. szám

1977. október 28., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 Az MSZMP lizponti Bizottságának levele a csepeli doigezólikoz A CSEPEL VAS- ÉS FÉMMŰVEK DOLGOZÓINAK! Emszt Antal, a pártbizottság első titkára, Karkalik János, szt vezető titkár, Orosz Ferenc, a KISZ-bizottság titkára, Soltész István vezérigazgató elvtársak kezeihez CSEPEL. Kedves Elvtársak! örömmel vettük kézhez levelüket, amelyben arról számol­nak be, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére januárban tett válla­lásaikat — egymilliárd tízmillió forint értékben — október 25-re, határidő előtt maradéktalanul teljesítették. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szívből gratu­lál a Csepel Vas- és Fémművek kommunistáinak, szocialis­ta és munlcabrigádjainak, a gyár egész kollektívájának a nagyszerű munkasikerhez. A gyár dolgozói a történelmi év­fordulóhoz, a jubileumi verseny kezdeményezőihez, forradal­mi hagyományaikhoz méltóan munkásbecsülettel tettek ele­get adott szavuknak, felelősséggel teljesítették, amit vállal­tak. A Központi Bizottság nagyra értékeli, hogy a csepeli kez­deményezés követőkre talált az egész országban. Munkások, parasztok, értelmiségiek, alkalmazottak nagy tömegei vállal­ták, hogy a munkaversenyben nyújtott teljesítményeikkel is hozzájárulnak a Nagy Október méltó megünnepléséhez, s egyben feladataink megoldásához, a lakosság életkörülmé­nyeinek javításához, a fejlett szocialista társadalom építésé­hez. A versenyben részt vevő, élen járó dolgozók, üzemek, vállalatok odaadó, lendületes munkájukkal, kezdeményezé­seikkel sokat tettek és tesznek azért, hogy népgazdaságunk megfelelhessen az új, magasabb követelményeknek, s az ed­digihez hasonlóan a jövőben is dinamikusan fejlődjék. A ju­bileumi munkaverseny újabb kifejezője népünk öntudatának, nemzeti egységének, szocialista hazafiságának, proletár in­ternacionalizmusának, s hozzájárult hazánk nemzetközi jó hírének gyarapításához. A Központi Bizottság ez alkalomból is üdvözli mindazo­kat, akik csatlakoztak a csepeli felhíváshoz és cselekvő ré­szesei a jubileumi munkaverseny eredményeinek. Meggyő­ződése, hogy a verseny töretlen lendülettel folytatódik to­vább és elősegíti idei népgazdasági tervünk sikeres teljesí­tését. A jubileumi verseny minden résztvevőjének további munkájához jó egészséget, sok sikert kívánunk. Budapest, 1977. október 27. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében KÁDÁR JÁNOS első titkár. A Csepel Vas- és Fémmű­vek párt-végrehajtóbizottsá­gának csütörtöki ülésén Ko­vács Antal, az MSZMP KB ipari, mezőgazdasági és köz­lekedési osztályának vezető­je átadta Kádár Jánosnak a Központi Bizottság nevében a Csepel Művek dolgozóihoz írt levelét. A KB első titká­ra a csepeli munkásoknak a jubileumi munkaverseny-vál- lalásaik teljesítéséről beszá­moló levelére válaszolt. A CSM párt-végrehajtóbizott­sága úgy döntött, hogy a le­velet röpgyűléseken ismerte­tik a kollektívákkal. A mű­szakok után 30 ezer munkás vett részt a vállalat vala­mennyi gyáregységében és üzemében, összqeen mintegy 370 helyen megrendezett lel­kes hangulatú munkás-röp- gyűléseken. Az MSZMP Köz­ponti Bizottságának válaszle­velét az üzemvezetők, a szo­cialista brigádvezetők olvas­ták fel a dolgozóknak, s is­mertették azt a levelet is, amely a csepeli dolgozók vállalásainak teljesítéséről tájékoztatja Leonyid Iljics Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnökét, aki az év elején üdvözölte a' csepeliek kezdeményezését. Mint ismeretes, a Csepel Művek minden gyára a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 00. évfordulója tisztele­tére *tett felajánlásait a vál­lalt november 7-i határidőnél is előbb, már október 25-én teHesítét<e: egymilliárd tíz­millió forint értékben a I Hwcta látogatáss Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Óvári Miklós, a Központi Bi­zottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, csütörtökön a Parlamentben fogadták Margot Honeckert. a Német Demokratikus Köztársaság közoktatásügyi miniszterét. A szívélyes, elvtársi, baráti lég­körű eszmecserén megállapí­tották, hogy a két ország kö­zötti oktatási együttműködés gyümölcsözően fejlődik, s a kölcsönösen hasznos kapcso­latok további erősítése mel­lett foglaltak állást. Szovjetunióban megvalósuló kiemelt beruházásokhoz szük­séges fontos gyártmányokat, gépsorokat szállítottak szov­jet partnereikhez, összessé­gében az idén eddig annyit exportált a nagyvállalat a Szovjetunióba, mint tavaly egész évben, s december vé­géig még mintegy 200 millió forintért szállítanak külön­böző termékeket. — Itt azelőtt mocsár volt. Lábbal sem lehetett rámen­ni. Semmi sem termett. Most ezen a 156 hektáron átlago­san 50 mázsa árpát aratunk — mutat büszkén az elnök a szeptember elején itt még javában dohogó kombájnok­ra, amint a szokatlanul eny­he, meleg időben, a kék ég alatt, a sárgásszőke táblák között, mocsárból ittmaradt őskori vörös szörnyként fal­ják a sűrű árpatáblát. A Ro­dina kolhozban vagyunk, ma már ez a második nagyüzem, amit láthatunk. Délelőtt a Krasznaja Zvezda szovhoz- ban tátottuk a szónkat, tar­tottuk fel a szaporán dolgo­zókat’, ismerkedtünk embe­rekkel, módszereikkel, s hall- -gattuk meg G. V. Trnovnak, a szovhoz igazgatójának tá­jékoztatóját. Amelyből most csak egy kívánkozik ide, — az is egy név és az is egy példa: érdemes itt dolgozni,a munka mindenképpen meg­hozza a hasznát. — Nekünk való ez a prog­ram. Máris érezzük a hatá­sát. Nagyobb a termés, na­gyobb a jövedelem, és na­gyobb a lelkesedés — ma­gyarázta a szovhoz igazgató­ja a nagy földátalakító prog­AtiaEolí! 0. Sulov látogatása (Folytatás az 1. oldalról.) Az Októberi Forradalom 60. évfordulóját a nemzetkö­zi kommunista mozgalom hatalmas sikerekkel ünnepli a kapitalizmus ejlen, a bé­kéért, demokráciáért, a szo­cializmusért vívott harc vi­lágméretű frontján. Az SZKP, a testvérpórtok tényleges egyenjogúságáért, a dicső kö­zös célokért vívott harcban megnyilvánuló elvtársi szoli­daritásért és együttes cselek­vésért száll síkra. Az SZKP internacionalis­ta tevékenysége fontos ré­szét képezi és képezte mindig az MSZMP-vel kialakított őszinte, szoros, testvéri kap- csalatok fejlesztésének, a szov­jet és magyar nép közötti barátság és együttműködés erősítésének. szovjet Miiálus leiptteis A. D. Sutov a következő gondolatokkal fejezte be elő­adását: — A munkásosztály, az emberiség haladása érdeké­ben nagy feladatok várnak ránk, s meggyőződésünk, hogy bármilyen nehézségek is álljanak a kommunisták előtt, magasra emeljük a szocializmus, a proletár in­ternacionalizmus zászlaját. A szovjet vendég az esti órákban a Szerencsi Csoko- ládégyárba látogatott, ahol Éles Gábor, a járási pártbi­zottság titkára, Restás Ala­dár a gyár igazgatója és az üzem párt- és tömegszerve­zeti vezetői fogadták. A. D. Sutov. kandidátus itt az üzem SZMBT-tagcsoportjának' tag­jaival folytatott baráti esz­mecserét. berek találkozója A Zemplén vulkanikus he­gyei, zeg-zugos völgyei, a Bodrogköz síkjai, a Tisza kanyargós holtágai. Hegyalja szőlőültetvényei, s jellegében eltérő tájai alkotják a sátor­aljaújhelyi járás területét. Az ellentétek vidéke ez. A nagyüzemek feladatairól, nehézségeiről, a jövő fejlődé­si lehetőségeiről tanácskoz­tak azon a találkozón, aho­vá a járás 17 termelőszövet­kezetéből és két szakszövet­kezetéből mintegy száz szak­ember érkezett. A ricsei mű­velődési házban tegnap. Skapinyecz Gyula, a járási pártbizottság titkára nyitotta meg a találkozót, amelynek elnökségében helyet foglalt Porkoláb Albert, a járási pártbizottság első titkára is. Dr. Németh Pál, a TESZÖV titkára előadásában a szövet­kezeti mozgalom termelést segítő tevékenységéről be­szélt, külön kiemelte termelő- vetkezeteink felelősségét, az ötödik ötéves terv sikeres megoldásában. A közeljövő­ben előtérbe kerül a gazda­ságok közötti együttműködés fontossága, hiszen a nagybe­ruházások közösen könnyeb­ben megvalósíthatók. A ked­vezőtlen adottságú tsz-ek pe­dig szerkezetváltással, a jö­vedelmező ágazat megterem­tésével és termelésbe állítá­sával érhetnek el eredménye­ket. Az előadást követő vi­tában olyan kérdések és vé­lemények hangzottak el, amelyek a járás feltételei között a fejlődést meghatá­rozzák. A KISZ KB felhívása Fiatalok, jelentkezzetek a paksi éiítiripia! 1760 megawatt villamos energia az ország mai erőműi ka­pacitásának több mint a fele. Ennyi áramot kell szolgáltat­nia 1980-tól hazánk első atomerőművének ahhoz, hogy nép- gazdasági tervünk teljesítése, életszínvonalunk emelése biz­tos energiabázisra épüljön. A legkorszerűbb technikai be­rendezések szerelése azonban csak akkor folyhat zavartala­nul, ha az építők határidőre és jó minőségben teljesítik fel­adataikat. Ehhez hozzáértő, áldozatkész, öntudatos munká­sokra van szükség, jóval többre, mint amennyi jelenleg Pak­son dolgozik. Az atomerőmű építését ifjúsági szövetségünk IX. kong­resszusa KISZ-építkezéssé nyilvánította. Most építőbrigádot szervezünk. Hozzátok fordulunk, fiatalokhoz, KISZ-tagokhoz, az építőiparban jártas ívhegesztőkhöz, acélszerkezeti lakato­sokhoz, vasbetonszerelőkhöz, ácsokhoz, kőművesekhez, szer­kezetépítő segédmunkásokhoz, művezetőkhöz és üzemmérnö­kökhöz, mindazokhoz, akik átérzik egy új, hatalmas mű létrehozásának szépségét, és országos jelentőségét: gyertek, építsük együtt a paksi atomerőművet! i Igaz, most nem Uszty-Ilimszkbe, az embert próbáló ro­mantikus szibériai tajgába hívunk benneteket. De a Duna partján is olyan emberek kellenek, akik nem ijednek meg a munka nehézétől, akik az ott dolgozó magyar és szovjet szakemberekkel együtt vállalják a kemény feltételeket, a fe­lelős, komoly szakértelmet igénylő munkát. Hívunk és várunk benneteket! A vállalati és szövetkezeti KISZ-bizottságok részletes tájékoztatást adnak a munkafel­tételekről, a szociális körülményekről és a bérezésről. Jelentkezzetek a paksi építőbrigádba! A KISZ Központi Bizottsága Csütörtökön összeült a KISZ Központi Bizottsága. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára tájékoztatta a testületet az MSZMP Központi Bizottsá­gának legutóbbi üléséről. Ez­után Nagy Sándornak, a KISZ KB titkárának előter­jesztésében megvitatták és elfogadták a KISZ KB in­tézkedési tervét az MSZMP KB „A hosszú távú kül­gazdasági politikának és a termelési szerkezet fejleszté­sének irányelve” című hatá- rizata végrehajtására. A KISZ Központi Bizott­sága pénteken folytatja mun­káját. Huszár István belirádi tárgyalásai Sztane Dolanc, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizott­ságának titkára csütörtökön reggel fogadta Huszár Ist­vánt. a Minisztertanács el­nökhelyettesét, aki szerdán érkezett Jugoszláviába, há­romnapos hivatalos látoga­tásra. Ezt követően Dusán Cskre- bics, a Szerb Köztársaság Végrehajtó Tanácsának elnö­ke fogadta a magyar kor­mány elnökhelyettesét. Mindkét találkozón • a ma­gyar—jugoszláv gazdasági együttműködés időszerű kér­déseiről és további fejleszté­sének lehetőségeiről folytat­tak megbeszélést. A találkozón jelen volt Halász József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete is. A NOSZF 60. évfordulójára A 60. szélességi fokon (4.) A hosszú élet titka ram hasznát, s eközben em­lítette .meg Uhanov nevét is. Aki 500 mázsa burgonyát termel hektáronként, aki úgy dolgozott, hogy az össz- szövetségi mezőgazdasági ki­állításon aranyérmet nyert, s úgy, hogy a kormánytól, a kiváló munkáért, a már megszerzett Szocialista Mun­ka Hőse cím mellé, ajándék­képpen egy Moszkvicsot ka­pott. Legyen neki is mivel kijárnia a városból a szov- hoz-íöldekre. Most is ott állt, az autó a burgonyakombájn mellett, türelmesen várva az alkonyt, hogy az egész napi munka munka végeztén ölé­be vehesse fáradt gazdáját. A kolhozelnöknek, aki oly és jogos büszkeséggel mutogatta meg a más talajviszonyok között is elismerésre méltó­an termékeny árpatáblákat, a 70 éves Nyikolaj Lobitovnak mondom ezt az esetet a ko­csival,) az ajándék Moszk­viccsal. Legyint. Nem az ajándék értékét és jelentő­ségét fitymálva, mint ipkább az autó tényét ezzel elintéz­ve:­— Autó? Van itt annyi, hogy talán már sok is. Épít­hetjük a garázsokat a kol­hozközpontban, hogy csalt győzzük — mondja megját­szott panaszkodással, már bent a kolhozirodában, ahol kimutatások hadseregéből vett számokkal, meg saját megjegyzéseivel fűszerezi, högyan is lett igazán nagy­üzemmé a Rodina. Képzelje­nek el olvasóim egy magyar termelőszövetkezetet, amely­nek papíron hatezer hektár a területe. Ez bizony már a nagyobbak közé tartozik, ám ebből csak 3000 hektár a szántó. A többi rét, erdő, legelő. És a szántónak is jó­val több mint a fele olyan talaj, ahol 1953-ban még öt mázsa gabonát termeltek hektáronként. Hogy miért? Mert kellett. Mert itt min­den szemnek értéke van, gyö- keredzék bár a' satnya ka­lász emberi verítékbe is. Ta­lán úgy még többet is ad. Aztán 1700 holdat meliori- záltak ebből a „nem fekete föld”-ből, gazdagon trágyáz­tak, s most az ötven mázsát döngetik az árpából. Átlag­ban! így aztán érthető, hogy az elmúlt esztendőben az ugyancsak erőteljesen felja­vult állattenyésztés jóvoltá- ból is, minden egyes kolhoz­tag nyolc és fél ezer rubel terméket állított elő. Évente és fejenként. Élelmiszert és kiváló minőségűt. Hát ezért kapta meg a kolhoz is, az el­nöke is — elnök itt már vagy huszonhárom esztendeje Lo­bi tov — a Vörös Zászló Ér­demrendet. Járjuk a kolhoz központ­ját. Kisebbfajta város ez, há­rom-négyemeletes épületek­kel, nagy kultúrházzal, -ter­mészetesen iskolákkal— kö­zépfokúval is —, itt már min­denütt aszfaltozott az út és rengeteg a virág. Az imént még arról faggattam és kissé ingerülten válaszolt is rá Nyikolaj Grigorjevics Lobi- tov, hogy mi a hosszú élet titka, mert miszerint annak semmi titka nincs, mert mi­féle titok is lehetne itt. Osto­baság. Ha az ember dolgoz­ni akar, ha az embernek van mit tennie, akkor dolgozik is és nem törődik a korával. Hát ebben a kolhozban volt mit és van mit tennie, igy hát valóban badarságnak tűnt a tapintatlan kérdés ... — ... képzeljék el az elv­társak, most 516 ember dol­gozik a gazdaságban, az át­lagéletkor 36 év ... Három­száz család lakik itt, s ki emlékezik már... én persze igencsak ..., hogy 46 faluból lett mindez itt, ami körülöt­tünk van. Segített a tél is. Az bizony. Mert mégis csak más központi fűtéssel, hideg­meleg vizes fürdőszobákkal érvelni a tízhónapos léi ide­jén, hogy jobb itt, mint sza­naszét a régi faházakban. Nem mondom, az öregebbje megsiratta a lajgát. a házat, ahol született, élt. Dehát könnyezve is csak ide költö­zött ... Mert az emberi kör­nyezet .,, Közben már az iskola előtt állunk, próbál a kórus, kez­dődik a tanév: köszöntőt ta­nulnak. A kolhoz jóvoltából is korszerűen felszerelt isko­la, ahol még mezőgazdasági szakoktatás is folyik, az ál­talános és középiskolai taní­tás mellett. Éppen úgy hoz­zátartozik e táj változásai­hoz, mint az autó, a kultúr- ház, vagy az emeletes csa­ládi házak sora. A milliár doknak csak egy része szol­gálja közvetlenül a földet, más része közvetve, de köz­vetlenül is. az e földeket termékennyé tenni akaró és tudó embert. Valamikor in­nen inkább elmentek, mint idejöttek, a száműzöttek vi­lága volt e vidék a cári idő­ben, és nem okozott szívbol- dogsógot az elmúlt évtize­dekben sem, ha valakit más köztársaságokból ide vezé­nyelt munkára a pórt. ide küldött az állam. — Nekünk nincs munka­erőgondunk, jönnek ide, hí­re van a kolhoznak is, a programnak is. meg a prog­ram sikereinek is. Ügy fo­gadjuk az embereket, aho­gyan építkezni tudunk. Elő­ször lakást, aztán beköltözhet az új kolhoztag. Jött ide a Don meiléki Rosztovból is család, de még Szibériából is ... Tavaly 87 családot vet­tünk fel kolhoztagnak, és mindnek lakása van. Lete­lepszik, itt él majd élete vé­géig, gyökeret ereszt ebbe » földbe. .. Ebbe a megjaví­tott csodás földbe — mondj» a 70 éves kolhozelnök, aki szerint semmiféle titka nincs a hosszú életnek. Csak dolgozni kell.., Gyurkó Géza (Következik: ősi táj — áj világ.) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom