Észak-Magyarország, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-27 / 253. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1977. október 27., csütörtök Budapestre érkezik Raymond Barre Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívá­sára csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezik .Raymond Barre, a Francia Köztársaság miniszterelnöke. Raymond Barre 1924. ápri­lis 12-én született Réunion szigetén. Jogi egyetemen és a párizsi politikai tanulmá­nyok intézetében szerzett dip­lomát. Pályafutását Caen vá- ■ rosában egyetemi tanárként kezdte. 1958-ban a politikai tudo­mányok országos alapítványa gazdasági tevékenységet ku­tató szolgálat igazgatója lett. 1959 és 1962 között az ipari és kereskedelmi, majd az iparügyi miniszter kabinetjé­nek igazgatója. 1961-től a po­litikai tanulmányok intézeté­nek professzora, 1963-tól pe­dig a párizsi egyetem politi­kai gazdaságtan tanszékének tanára. 1966-tól a francia tervbizottság mellett működő, a jövedelmeket és költségeket tanulmányozó központ taná­csának tagja. 1967 és 1972 között az Európai Gazdasági Közösség francia alelnöke, a szervezeten belül a gazdasá­gi- és pénzügyek felelőse. 1973-tól a Francia Nemzeti Bank főtanácsának tagja. 1975-től a lakásépítés finan­szírozásának reformját tanul­mányozó bizottság elnöke. Raymond Barre 1976. ja­nuár 12-én lett külkereske­delmi miniszter. 1976. augusz­tus 25-től miniszterelnök, s egyidejűleg gazdasági és pénz- ügyminiszter. Számos magas francia kitüntetés tulajdonosa. faíerencia a Közös Piac > és az arab országok között Szerdán háromnapos kon­ferencia kezdődött Brüsszel­ben a Közös Piac és az arab országok képviselői között. A tanácskozást Henri Si­monét, belga külügyminisz­ter, a Közös Piac miniszteri tanácsának soros elnöke nyi­totta meg. Üdvözlő szavaira Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára válaszolt. Riad rá­mutatott, hogy a különböző szintű nemzetközi erőfeszíté­sek ellenére, Izrael még mindig nem hajlandó kiürí- 1 teni a megszállt területeket, és elismerni a palesztin nép törvényes jogait. Pedig a közel-keleti béke és bizton­ság helyreállítása nem tűr halasztást. A főtitkár gazda­sági kérdésekről szólva kifej­tette, hogy az arab világ fej­lődéséhez szükség van Nyu- gat-Európa segítségére. Ezek után megkezdődött a tulajdonképpeni tanácskozás. Paternotte de la Vaillee nagykövet a Közös Piac kül­döttségének nevében kijelen­tette: a Közös Piac tagálla­mai határozottan kiállnak amellett, hogy Izrael ismer­je el a palesztin nép jogait, viszont az arabok is ismer­jék el Izrael jogát arra, hogy ,.elismert és biztos határok között” élhessen. A kilencek — hangoztatta a nagykövet a Közös Piac delegációjának nevében — nyilvánosan ag­godalmuknak adnak kifeje­zést a törvénytelen intézke­dések miatt, amelyeket Iz­rael legutóbb a megszállt te­rületeken tett. Taher Radvan, szaúd-ará­Huszár István Belgrádijai Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság kormá­nyának meghívására szerdán délután háromnaoos látoga- tásrá Belgrádba érkezett. Huszár István a magyar— jugoszláv gazdasági együtt­működés további fejlesztésé­nek lehetőségeiről folytat tárgyalásokat. biai nagykövet erre a fel­szólalásra válaszolva, élesen bírálta Izrael politikáját, és reményét fejezte ki, hogy a közös piaci országok az ed­diginél nagyobb nyomást fej­tenek ki Izraelre, a Bizton­sági Tanács határozatainak végrehajtása érdekében. — Vigyázzanak, itt sok a vipera! — jegyzi meg K. L. Lopatyin egykedvűen és visszamászik a lánctalpas ve­zetőfülkéjébe. Kapkodom a lábam és a tekintetem, hogy a se mezőnek, se földtúrás­nak, se erdőaljnak, se szán­tónak nem nézhető föld rö­gei, görcsei, gyökerei és zsur­lói közül mikor csap ki egy megzavart kígyó. Néhány hó­napja még mocsaras erdő volt itt, ahol a szárazabb emelkedőkön — az itt hegy­nek számitó dombtetőkön szarvascsordák váltottak át az egyik tisztásról a másik­ra, néha még az országúira is kikerülve, hogy nemegy­szer autó ütött el belőlük. Furcsa erdő ez a mi fo­galmainkhoz. megszokásaink­hoz mérten. Nyírjes. tele alj­növényzettel. de fűvel alig, bokrokkal, kanyargó, kavar­gó folyondárokkal, vízmosá­sokkal — zsombékos. a lé­pésre felkortyogó talajjal. Aztán jött az ember, és azt mondta: Föld kellesz nekem. De nem így! S a környék 3500 hektárnyi, Cserepovec- hez, a nagy ipari központ­hoz viszonylag közel levő és Kéíf János fegalta az SZfSZ külföldi képviselőit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán az MSZMP székházában külföldi szak- szervezeti vezetőket fogadott, akik a Szakszervezeti Világ- szövetség irodájának XVII. ülésszaka alkalmából tartóz­kodnak hazánkban. A szívélyes hangulatú ta­lálkozón részt vett Enrique Pastorino, az SZVSZ elnöke, Pierre Gensous, az SZVSZ főtitkára, Miso Misev, a Bol­gár Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, Karel Hoffmann, a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Ta­nácsának elnöke, Georges Séguy, a Francia Általános Munkásszövetség (CGT) főtit­kára, Wladyslaw Kruczek, a Lengyel Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke. Gombodzsavin Ocsirbat, a Mongol Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke. Harry Tisch, a Szabad Német Szakszervezetek Központi Ta­nácsának elnöke, Luciano Lama, az Olasz Általános Munkásszövetség (CG.IL) fő­titkára és Alekszej Sibajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke. A találkozón jelen volt Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára és Timmer József, a SZOT titkára. lifÉllÉSPS ülés a HQSZFII. évfordulója alkaliábó (Folytatás az 1. oldalról.) Nemes Dezső a kapitaliz­mus egyeduralmát megdöntő Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak a világ fej­lődésére gyakorolt hatásáról szólt. — A szovjet nép életében nagy és örömteli esemény zajlott le a 60. évforduló megünneplésének előestéjén: elfogadták az ország új al­kotmányát, a világ első össz­népi államának alaptör­vényét — kezdte beszédét Alekszandr Mihajlovics Pro­horov, aki a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája és a szovjet küldöttség nevében köszöntötte a résztvevőket. Az új alkotmány az utóbbi hat évtized kimagasló ered­ményeit rögzíti. Tükrözve azt a történelmi jelentőségű tényt is, hogy a győztes szocialis­ta forradalom a tudományt a nép szolgálatába állította — mondotta. — Október nemzetközi je­lentőségének áttekintése nem merülhet ki a legfontosabb vívmányok felsorolásában — mondotta Vass Henrik, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója, s hozzáfűzte: Az idő múlásá­val nemhogy halványulna, hanem inkább kiteljesedik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi ér­vénye. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom és a szo­cialista gazdaság- címmel tartott előadást Sipos Aladár akadémikus, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának rek­torhelyettese. Szabó, Imre akadémikus, az MTA Állam- és Jogtu­dományi Intézetének igaz­gatója az utóbbi hat év­tized tükrében elemezte a marxista—leninista állam- és jogelmélet fejlődési folyama­tait. Október és a szocialista demokrácia fejlődésének ösz- szefüggéseire világított rá Lakos Sándor, az MSZMP KB Társadalomtudományi intézetének igazgatója. Az .előadásokat követően a tudományos ülés résztve­vői szekciókban folytatták a munkát. A munkabizottsá­gok vezetői csütörtökön ple­náris ülésen számolnak be az ott elhangzottakról. Közösen a légi kalózok ellen K orunk terrorhullámának egyik legveszélyesebb ága a légikalózkodás. A gépeltérítések rövid, ám annál véresebb történelme világszerte méltán vált ki fel­háborodást. Sajnálatos, s a legkeményebb szavak sem elegendőek elítélésére, hogy a légi terrort az esetek túlnyomó több­ségében politikai okok motiválják. Megengedhetetlen, hogy a polgári repülés továbbra is felelőtlen elemek kényének- kedvének legyen kiszolgáltatva, s csak üdvözölni lehet az ENSZ közgyűlésének azt a döntését, amelynek értelmében a 32. ülésszak napirendjére tűzi a légiforgalom bizton­sagának kérdését. A keddi döntést követően szerdán már tanácskozásra ült össze a világszervezet különleges poli­tikai bizottsága, hogy kimunkálja a közgyűlés elé terjesz­tendő határozattervezetet. Minden jó érzésű ember egyetértésével találkozik ez a gyors eljárás. Annál is inkább, mert a közelmúlt példái bizonyítják: a gépeltérítések sok ártatlan ember életét és biztonságát veszélyeztetik, s az utasok szigorú ellenőrzése ellenére a terrorakciók száma aggasztóan növekszik. A mintegy ötvenezer tagot számláló nemzetközi pilóta­szövetség, az IFALPA világméretű sztrájkot helyezett ki­látásba, amennyiben az ENSZ nem tesz hathatós lépése­ket a repülés biztonságának helyreállítására. A világ légi- forgalmát 24 órára megbénító munkabeszüntetés Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának közbenjárására ma­radt el, egyszersmind a világszervezet kötelezte magát, hogy a téma megvitatásának a 32. közgyűlés plénumán elsőbbséget biztosít. A szovjet polgári repülés dolgozói hétfőn felhívással fordultak a világ valamennyi országá­nak légi közlekedési és szállítási alkalmazottjához, hogy minden eszközzel működjenek együtt a polgári repülés biztonságának fokozása, az utóbbi években veszélyesen elharapózott repülőgép-eltérítések leküzdése és elkövetőik méltó megbüntetése érdekében. Alighanem ez a kérdés nyitja: amíg a világ valamennyi állama nem kötelezi magát a légi kalózok kiadására, illetve példás megbüntetésére, addig a gépeltérítések szomorú, gyakran tragikus históriája újabb és újabb véres fejeze­tekkel bővül. Végre el kellene határozni, hogy tekintet nélkül a terrorakció motívumaira — amelyek között a szerelmi indokok éppúgy megtalálhatóak, mint a politikai zsarolás —. a légi kalózokat sehol ne részesítsék politikai menedékjogban és mindenütt járjanak el velük szemben kellő eréHyel. A huszadik század végére a repülőgép világszerte álta­lános és milliók által igénybe vett közlekedési eszközzé vált. Itt az ideje, hogy — akárcsak annak idején az óceá­nok kalózai ellen — világszerte egységesen értelmezzék és ítéljék el az ártatlan emberek életét kockáztató légi­kalózkodást. Dél-afrikai diákvezetö halála A szeptember 13-án' börtö­nében meghalt Steve Biko dél-afrikai diákvezető a bon­colási jegyzőkönyv megerősí­tése szerint súlyos agy- és felsérüléseket szenvedett, s ennek következtében rész­legesen megbénult és elveszítette beszélőképes­ségét. Halála e sérülések következménye volt és nem az állítólagos éhségsztrájké, ahogyan azt James Kruger dél-afrikai igazság- és bőr- tönügyi miniszter állította. A NOSZF 60. évfordulóiéra Ä 60. szélességi fokon (3.) Vipera és bulldózer ugyancsak viszonylag „köny- nyebben” megművelhető te­rületéből 500 hektár vissza­vétele már folyik is, itt és most á szemem előtt. A gyanútlan szemlélő nem is tudja mit lát. A laikus két hernyótalpas szerkezetet lát, meg néhány embert mindössze. Aztán odébb a még érintetlen szűz, vadont látja maga körül, meg az óriási bulldózerekkel már gyökerestől kiforgatott fák, bokrok sebeit viselő egye­netlen, hepehupás talajt. Nem láthatja a hétméteres tőzegréteget a lábunk alatt, amely szivacsként őrzi a vi­zet. Sem a váltakozó agya­gos rétegeket, a nyers — embert és mezőgazdasági eszközt soha nem látott — talajt, csupán a felszínét, amely úgy néz ki. mintha tájfun pusztított volna raj­ta. Pedig az ember alkot itt! Lopatyin és brigádja az előírt 49 hektár helyett évi 100 hektár földet vesz visz- sza a természettől. Nekiló­dul a hatalmas bulldózer és a szó szoros értelemben vé­vé kitépi a satnya erdőt. Aztán jön a lánctalpas trak­tor, az meg eltúrja az orrá­ra szerelt hatalmas ekével a fákat, bokrokat, a több mázsás gyökereket. Most már indulhat is az árokásó és alagcsövező gépsor: elöl a gép keskeny, méteres, másfél méteres mé'- árkot ás karmaival, hátul, a gép­sor végén — még szükség van, hogy emberi kéz is se­gítsen — cserépcsöveket raknak le az árok mélyére, amelyeken majd a lejtésnek megfelelően megindul a ta­lajvíz az elvezető csatornák irányába. Azután újabb lánctalpas, az visszatéríti a földet az árokba, ötven. száz évre elfedve azt a csőrend­szert, amely elvezeti a ta­laj felesleges vízkészletét. Egyetlen napon, a kalen­dárium szerinti szeptember 6-án hatszáz métert halad­tak így az alagcsövezéssel. — Nagyszerű, nagyon nagyszerű látni és csinálni mindezt — lelkesedik a .no- vocserkaszki egyetemről ide került és már harmadik esz­tendeje itt irányító Vlagyi­mir Grieorics Pavlov, és 27 éves korához illő lelkesedé­se mellett ott van a korhoz talán szokatlannak tűnhető alapos szakmai tapasztalat is — dolgozunk mi itt nyá­ron is. télen is ... — Télen? És a kemény fagy? — Speciális traktoraink vannak — jegyzi meg a má­sik szakirányító, az ugyan­csak fiatal, 24 éves, - lenin- grádi műszaki egyetemet végzett Alekszandr Szmir- nov. — Olyan gépek azok, hogy a másfél méterre át­fagyott talajt is egyszerűen feldarabolják. Technika kér­dése az egész... •— ... igen, a technika. A tudomány — lelkesedig to­vább Vlagyimir nagyon ért­hetően, hiszen az imént ma- •-----*ázta el társával egye­t emben nekünk, hogy nem holmi légvárak építése, meg­foghatatlan hősiesség az ő munkájuk célja és tárgya. — Ahol most állunk, ott két év múlva harminc má­zsa szemes terményt taka­rítanak be... Ez biztos! Biztos? Igen! Ellátogatunk majd még útunk és beszá­molónk során olyan mező- gazdasági üzemekbe is, ahol a gazdaság gazdagsága ilyen meliorizált — ez a szakki­fejezése a talajjavítás e mód­szerének — talajra épült. Akárcsak a kősziklára, mint az erő és biztonság szim­bólumára. a Bibliában. Nem kell ehhez semmi más. mint a földért való csata első fel­vonása után a következő csatákra bízni a győzelmet: a meszezésre, á szervestrá­gyázásra. a műtrágyázásra. Ügy, hogy egyetlen hektár föld termővé tételének az ára e vidéken megközelíti az 1000 rubelt. — Nagy pénz az — vélem és gondolom jogosan is, meg okosan is. — Az! Igen nagy pénz —* helyesel a fiatalabb, a le- ningrádi végzettségű Szmir- nov, majd hozzáteszi, mint­egy kontraként —. de há­rom esztendő alatt megté­rül. Az utolsó kopejkáig’ Három termő esztendő kell csak és a negyedik már in­gyen van ■— mondja maga­biztosan, természetesen at „ingyen” alatt nem a továb­bi munka feleslegességét, hanem a talajjavításba fek­tetett pénz gyors megtérü­lését értve. Az Ovocsnoj kolhoz né­hány kilométerre fekszik in­nen. Hatalmas tivegházai- ban roskadásig rakottak at uborka-, a paradicsomerdők —, merthogy a felfuttatott növények inkább már fává: magasodtak, mintsem bokor­rá terültek. Ahol most at üvegházakat járjuk a majd öthektárnyi területen, né- j hány esztendeje még a taj- ga volt az úr. Aztán jött at ember és átvette az ural­mat. Cserepovec kohászai m3 már télen is, meg tél végén is vérvörös pa: '‘ásó­mat, meg harsogó zöld ubor­kát ehetnek. Hála ennek 0 furcsa műszónak: me]iőri- ; záció. Vagy hogy inkább, hala a tervezni és megváló' sí tani tudó embernek. Gyurkó Géza (Következik: A hosszú élet titka) 1 i i E t 1 E \ i 1 1 V s c d c r j< a cl a r t, ti r ti s h v h h a t. s A C: le 8 j( e h 1; 11 S; d U h k k U v v a ti it A 2! I tr h Cl k 11 k T L la gi Si hí tv tr ív Vi k te V, a fc S; a tr b, tr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom