Észak-Magyarország, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-02 / 232. szám

V33r Ü V.; .. >$£•. eSZÄK^AGTAROKSZAG 6 1977. ofitöTier 2., vasárnap 0©i szakfTia — fiatal mester Cswezogí, *or. öreg suszter akár jelképük is lehetne. Mert hozzájuk mindig idős mestert társít a képzelet, meg aprócska műhelyt, pa­rányi ablakokkal és telis­tele titokzatosabbnál titok­zatosabb szerszámokkal. Könnyű kitalálni: ősi. haj­danában virágzó szakmák­ról van szó. melyek majd­csak egyidősek az emberi­séggel, és amelyek — mi­közben megőrizték a közép­korból gyökeredzett szak­mai fogásaikat, szerszámai­kat. kézműves jellegüket — már-már talajtalanná vál­tak a technikai forradalom, az automatizálás világában. Számuk egyre szűkül, a szakma utolsó mohikánnal, az öreg Csoszogj k pádig lassan-lassan elfogynak. Észrevétlenül mennek el, mint a márciusban vizet eresztett hó ... A környezel, aho Miért & akkor Stefan Ferenc Mezönvá- rádról valahogy mégsem illik bele az elővázolt kép­be. Szakmája, a szíjgyártó mesterség ugyanis ősi. több ezer éves. de magát, a mes­tert semmiképpen nem mondhatjuk öregnek. Mindössze 31 éves, s szá­momra ez volt az első meg­lepetés. Nem csoda, a ta­lálkozást öreg mesterrel vártam. Olyannal, aki fel­idézi a hajdan volt ..virág­kort”, s elsiratja a szakma mai haldoklását. Aki úgy mesél a kössüről (a szíj­gyártók csikónak is mon­dott varrószékéről). a fura nevű és alakú szerszámok­ról. a sléffes árról, a sza­kító cirkliről, a cakkozók- ról. mint tulajdon gyerme- Keiről. Érre fel összehozott a vé­letlen egy fiatallal, aki nem hisz a szíjgyártó mes­terség haldoklásában, mert, amint mondta, amíg ember él a földön, a bőrtől, a bőr-; bői készült eszközöktől, használati tárgy aki ól nem tud elszakadni. Ha pedig ez így van. — s miért ne len­ne így —, a ’Stefan Ferenc által művelt szakmára még az időszámítás utáni har­madik évezredben is szük­ség lesz. Emberi gyengeségnek tu­lajdonítható. hogy ennek ellenire furdalt a kíván­csiság: mégis hogyan, miért lett Stefán Ferencből szíj­gyártó? Ügy vettem észre rajta, nem én voltam az első, aki megkérdezte. Mint aki már sejtette, hogy ez lesz az első kérdéseim egyike, mert felnevetett. — Ami igaz. az igaz, tel­jesen véletlenül lettem szíj­gyártó. Erdész szerettem volna lenni, aztán mégis Gál Pista bácsi mellé ke­rültem tanulónak Mezőkö­vesdre. Se rosszat, se jót nem tudtam akkor még er­ről a szakmáról. Már ta­nuló koromban ezt-azt csi­náltam. javítottam a szom­szédoknál-: is ez nekem ez fiam, mint amikor a ke­ramikusművész egyszerű vi­rágcserepeket készít. Hi­szen a szíjgyártó csak ak­kor leli kedvét, ha díszes lószerszámokat készíthet. Jogos tehát a kérdés, a munkavédelmi eszközök készítése közben nem ve­szett ki Stefan Ferencből a szakmájával szemben aka­ratlanul is támasztott ro- manti ka vágy ? — Két okból nem. Ott- .hon, Mezőnyái’ádom a szak­ma „szebb részét” is műve­lem. A mezőkeresztesi tsz lovasiskolájának rendszere­resen készítek díszes lószer­számokat. Dísztáskákat, csi­kóbőrös kulacsokat és szá­mos más bőrtárgyat is csi­nálok. De túl ezen. én azt vallom, hogy még a leg­egyszerűbbnek, sokszor unalmasnak tűnő munkából is lehet tanulni. Fiatalabb koromban például az ócska szerszámok, eszközök javí­tásából tanultam legtöb­bet ... Erre mondják azt, a zon­goraművész nem szégyelli cipelni olykor a zongorát sem. Amikor ezeket a sorokat írom, előttem van az a fényképsorozat, amelyet kollégám készített Stefán Ferencről. A képek a szíj­Fotó: Laczó József Az NSZK-ből sssddeöny- veket hozatott, amelyekből a mesterség újabb és újabb fogásait, eljárásait, a díszí­tések eddig nem alkalma­zott módját tanulmányozza. — Beszélhetünk már sa­ját stílusról? — Nem az én feladatom ezt eldönteni. Munkáimban kerülöm az egyenes vonal- vezetést. Oakkolással. gör- bítésekkel. fonásokkal igyekszem feloldani a bőr és a tárgy .merevségét. Hadd dicsekedjem róla.. 1 Az őszi BNV-n két táská­ját ország-világ láthatta. Az Akácfa utcai lakás végében a kis műhely, mint fecskefészek kapaszkodik a házhoz. A falakon a bőr­ből készült termékek árul­kodnak a mester munkájá­ról. Egybem azt is „elmond­ják”. az utóbbi években hogyan módosult a termék- választék. — Az ősi termék, a ló­szerszám továbbra is meg­maradt. de éppen a divat­nak mgfelelően készítek női táskákat, vadászfelszerelé­seket. kulacsokat, szobadí­szeket. vezetőpórázokat is. Az utóbbi években a bőr­ből készült kézmíívester- mékek iránt megnőtt az ér­deklődés ... Elsorolta a közeljövő leg­fontosabb feladatait. Közü­lük .is kiemelkedik a szil­vásvárain országos haitó- bainokság. Rajta is múlik. Azért, hogy a megment­hető, féltett értékeink meg­maradjanak, nekünk és a következő nemzedéknek jobbam kell vigyáznunk a környezetre, ahol élünk. sőt. mi több: tervszerűen együtt­működve kell cseleked­nünk a természettel — ol­vastam nemrégen egyik folyóiratunkban. Megval­lom őszintén, költői túl­zást, sajátos dramatizálást éreztem abban a megfogal­mazásban. hogy a termé- szetpusztítást, a levegő- és a vízszennyeződést ne­künk kell megakadályozni, most és itt — amíg nem késő. Azután néhány nap múl­va kézhez kaptam azt a térképekkel és gondos ídb- lázatoklcal tarkított tájé­koztatót, amely Borsod me­gye környezetvédelmi hely­zetét és a legfontosabb feladatokat tartalmazta — kontrasztosabban villantak fel előttem az olajjal szennyezett víztükrök, a füsttel, porral, mérgező gá­zokkal szennyezett légréte­gek és az értelmetlenül pusztított, pótolhatatlan természeti kincsek. Nos, hogy Borsodban mily fontos a környezetvé­delem, arra éppen az imén­ti tájékoztató alapján hadd említsem meg: a megye településhálózatát szerke­zetileg is meghatározza a sajóvölgyi ipari koncentrá­ció, hiszen a lakosság 75%-a itt él és itt talál­ható Borsod iparának 90%-a. Az ipar telepítése tehát erősen koncentrált. Ráadásul az ipari sávban tömörülnek a legtöbb szennyező forrást magukba foglaló kohászati, vegyipa­ri, illetve eróművállalatok. Figyelembe véve Borsod természeti adottságait, gaz­daságát, településhálózatát, az ipar területi elhelyez­kedését, szembetűnnek azok a gondok, amelyek megha­tározóak környezetalakító és környezetvédelmi, ezen belül pedig levegőtiszta­sági és vízvédelmi tevé­kenységünkben, A környezet- és termé­szetvédelem szerteágazó té­maköréből ezúttal csupán két dolgot, az élettel oly szo­rosan összefüggő levegő- és víztisztaságot ragadnám ki. Először talán annyit: a leve­gőszennyezettség vonatko­zásában a sajóvölgyi ipar­telepeken kritikus helyzet alakult ki. A porterhelés mértéke változatlanul Oz- don a legnagyobb, de nagy­ságrendben szorosan köve­ti ezt L.eninváros. Lénye­gesen alacsonyabb a por­terhelés Miskolc és Ka­zincbarcika térségében. Ugyanakkor Miskolcon a Széchenyi és Szemere ut­cai útkereszteződésben vég­zett mérési 1 eredmények alapján a szénmonoxid- szennyeződés rendkívül Aforizmák Soha nem tudhatjuk, mit hoz a múlt. (Breffort) Az élet olyan, mint a fa — amíg csak nézegeted a törzsét, minden egyszerű­nek látszik. (Slávomir Wróblewski A nehéz idők mindig azok, amelyekben éppen élünk. (Itrecia P.) Az irodalom a banalitá­sok megzenésítése. (Thornton Wilder) A férfiak halásznak, a’ nők vadásznak. (Victor Hugo) Romlott almák közül ne­héz választani. (Shakespeare) magas. Alig akarja elhin­ni az ember, hogy csúcs­forgalmi időszakban szinte órákon át a megengedett értéknek 20—23-szorosa a szénmonoxid-szennyezodés. De jól követhető a nap­szakos ingadozás. Reggel 5 órakor kezd emelkedni a levegő szennyezettsége és ti órakor éti el a maxi­mumot. Ezt követően csök­ken, rnajd a délutáni órák­ban ismét emelkedik. Ez máris egyfajta bizonyíté­ka, hogy a szénmonűxid- szennyezeltség forrású el­sősorban a rendkívül meg- n/övekedetl gépkocsiforga­lom. Az ipari koncentráción kívül elhelyezkedő jelentős légszennyeződést okozó üzemek, mint pl. a ruda- bányai ércdúsító, az Or­szágos Érc- és Ásványbá­nyák mádi, bodrogszegi, páiházi üzemei szétszórt településüknél fogva, szű- kebb területeken belül okoznak levegöszennyező- dést. E néhány kiragadott pél­da is indokolja, hogy a ha­tósági in tézkedesőken kívül több vállalatnál máris je­lentős intézkedéseket kel­lett tenni a levegőtisztaság védelme érdekében. A he- jőcsabai Cementgyár re­konstrukciója során az összberuházási érték mint­egy 13%-át fordították le­vegőtisztaság-védelemre. De a kohászati üzemek Is jelentős lépéseket tettek az imént említett cél érde­kében. Így azirtán több nagyüzem területén máris szépen zöldellnek a gvep- szőrryegek. lombosodnak a frissen ültetett fák, és tiszta az égbolt. A másik téma a viz. Be kell vallani, hogy a leve- göszennyezödéshez hason­lóan a vízgazdálkodás, ezen belül a vízminőség- védelem, szintén a Sajó- rölgyben okozza a legna­gyobb gondot. Talán ért­hető ez, hiszen a rohamos iparfejlesztéssel együtt nőtt a vízfelhasználás, aminek eredményeként a szenny­vízkibocsátás is megsok­szorozódott A szennyező- anyag pedig mind hazai, mind külföldi területen oly mértékű lett már az ötve­nes évek végére, hogy a folyóvizek egy része im­már szennycsatornához ha­sonlított. Kipusztult az élő­világ s a víz felhasználása is erősen korlátozódott. A 60-as évek eleién, amikora helyzet kezdett kilátásta­lanná válni, olyan intéz­kedések születtek, amelyek nemcsak megállapították a vizek szennyezettségének folyamatát, hanem lassan kedvező hatásokat váltot­tak ki. Ez a téma az évek mú­lásával azóta sem került le a napirendről. Számos vélemény, aggódó nyilat­A Borsod megyei Tanács újabb természeti értékeket vett védelme alá. Megóvás­ra kerül a megye hét, kü­lönleges természeti értékek­kel bíró kastélyparkja. Ezek közé tartozik Kazinc­zy Ferenc egykori kertje Széphalom községben. Itt látható a még Kazinczy ál­tal elültetett lucfenyő, fe­hér akác és több mint tíz kocsányos tölgy. Kazinczy emlékét őrzi az a két szo­morúfűz is. amelyek alá kislányát temették. Véde­lem alá helyezték Boldog­kozat látott napvilágot, sőt az országgyűlés nyári ülésszakán is szó esett a víz­gazdálkodás. ezen belül a vízszennyezettség helyzeté­ről. A létesített vízügyi alap is a közérdekű víz­gazdálkodási feladatok megoldását segíti. Ebből támogatják többek között sürgősségi sorrendben a csatorna- és szennyvíztisz­tító művek létesítéséi. Es miközben milliárdo- kat költünk környezetvé­delemre, mily gyakori lát­vány. amint a folyó-vagy, a tóparton olajat cserélő gép­kocsivezető a vízbe önti a „fáradt olajat” — talán maga sem gondolva a kö­vetkezményekre. De az sem ritka, hogy körültekintő tervezés híján, szépen lom- bozó . fákat kell kivágni egy-égy építkezéskor, vagy alkalmi szemétégetés után valóságos füátíelhő borul üdülőtelepeink, gyógyfür­dőink fölé. Nem állítom, hogy ebe­ket a cselekedeteket kör­nyezetszennyező, szándéko­san pusztító gondolatok motiválják. De az ilyesfajta figyelmetlenség, ez a rossz- értelmű nagy vonalúsag nem lehet mentsége a cseleke­detnek. Mert ha az ilyen, lát­szólag apróságokra nem fi­gyelünk oda. hiába szerelnek milliós költséggel elektro- filtereket a cementgyárba, vagy az őrlőművekbe, hi­ába épülnek a szennyvíz- tisztítók és hiába csökkent a zajszint, nem lehet meg­óvni az ember természe­tes környezetét a jóváte­hetetlen károsodásoktól. Érzésem szerint már Jócskán túljutottunk a kör­nyezetvédelem fontosságá­nak felismerésén. Ügy tű­nik, a figyelmeztetések, a szigorú rendelkezések, a törvények és a jelentős anyagi áldozatok elindítot­tak egy kedvező folyama­tot Borsodban is, környe­zetünk megvédéséért. Óv­juk hát azt, amit a termé­szettől kaptunk, mentsük a menthetőt, hogy a város betonrengetegéből kijutunk a környező hegyekbe, víz­partokra, legyen hol meg­pihentetni a szemet és az idegeket. Gondoljunk erre, mielőtt olajat loccsanta­nánk a folyók vizébe, ki- ’ vágnánk egy fát, eltapos­nánk a virágot, vagy sza­badjára engednénk a füs­töt és a gázt. És még va­lami: a természet vala­mennyiünk kincse. Óvjuk hát hasznosságát, vigyáz­zuk szépségét. Paulovits Ágoston kőváralján az egykori Pé- chy Ziehy-kastély parkját is, ahol jelenleg egészségügyi gyermekotthon működik. A sárospataki Rákóczi-vár kertjében több. százévesnél idősebb fát gondoznak. Kö­zöttük az ország legnagvobb fehér akácfáját, ámelvnek törzskerül ele meghaladja az öt métert. Kéked község­ben. a továbbképző intézet parkjában több mint 300 éves kocsányos t Ölevek díszlenek, amelvek színién a megóvandó természeti ér­tékek listájára kerültek. zsebpénzt jelentett, aminek — ezt mondanom sem kel­lene — minden tizenéves gyerek örül), szóval akkor . kezdtem csak igazán állást foglani — persze gyerek­fejjel —. hogv nem is vá­lasztoltam rossz pályát, hi­szen a munkámra, arra. amit csinálok, szükség van. Később sok mindent megta­nultam a szakma fortélyai-, bólv A bőr megismeréséhez'' évek kellenek. De. ha, már egvsz^r hozzáidomult a kéz. s a • szem előre látja» benne az elkészítendő ter­méket. akkor az ember örül. hogy ezt a kevesek ál­tal művelt szakmát válasz­totta Stefán Ferenc 1964-ben szerzett szakmunkás-bizo- nyítványt. Azóta a Lenin Kohászati Művek szíigvártó műhelyében dolgozik. Mun­kavédelmi felszereléseket, kesztyűket, bőrköténveket. kézbesítőtáskákat készít. Néhány évvel ezelőtt egy öreg saiókazai mester azt mondta nekem erre:.olyan gyártót ábrázolják munka közben. A megkövült moz­dulatok jól egészítik ki a személyes találkozás alkal­mával szerzett tapasztala­tokat. A képek „visszajátsz- szák”, és egyben rögzítik ember és szakma viszo­nyát. Meggyőződésem, Stefán Ferenc szereti a szakmá­ját. Nem azért hiszem hit­tel, mert ő is ezt mondta. Sokkal inkább a látott és a képen megörökített pil­lanatok győztek, illetve győznek meg erről. A lát­vány is igazolja: élvezi, amit csinál, s talán ez az oka, hogy gyakran ^be­lefeledkezik” a munkába. — Különösen a lószer­számokkal vagyok így. Néha arról is elfeledke­zem hogy itt a vacsora- idő ... hogyan szeretjeinek a me- zőkeresztesi lovasok. — Az LKM-be 1964 óta nap mint nap bejárok dol­gozni. Bizony az ingázás­ba még ilyen fiatalon is bele lehet fáradni. Itthon pedig egyre több a meg­rendelés. Ezért döntöttem úgy. hogy január elsejével kiváltom az ipart, s ideha­za de1 rezem. — Példakép? — Ebben a szakmában a debreceni Kati Laci bácsi lehet példákén. Ö készítet­te az angol királynő ötötto- gatának szerszámait. Ha­marosan felkeresem az öre­get. Biztos, nagy» élmény­ben lesz részem. — Elégedett? Jól emlékszem, tekintete csodálkozott ezen a kérdé­sen. . — Nincs olyan szakma, amelyikkel cserélnék, vasv amelyikre irigykednék. Mi­ért lennék akkor elégedet­len?... Hajdú Imre Természeti értékeink r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom