Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)

1977-09-13 / 215. szám

ÉSZAK-MAGYÁRORSZÁG 4 1977. szeptember 13., kedd \ képernyő előtt meg a Borravaló Akik a televízió képernyőjén a filmet kedvelik elsősorban, azok nem panaszkodhatnak az elmúlt műsorhét kínálatára. Ha jól számoltam hél különböző szintű és műfajú egyedi játékfilm —• közte egy kétrészes is — kellette magát, ismét volt Frédi és Béni-epizód, ismétlésben láthattunk két régeb­bi zenés magyar tévéjátékot, amelyeknek egyike'sein jeles­kedett valami emlékezetes hatással; ugyancsak ismétlésben villogott a képernyőn Krieza Agóniájának egyébként igen emlékezetes sikerű tévéadaptációja, láthattuk a Pesti Szin- náz előadásában konzérvműsorként Ginzburg A hirdetés cí­mű tragikomédiáját; elkezdődött az ötrészes Omega változat :ímű kémtörténet, amiről még korai lenne bármit is mon­dani, és befejeződött a Sztrogoff Mihály kalandos útját vé­gigkísérő sorozat. Ez volt hát az elmúlt műsorhét művészi jellegű adásainak választéka. Tagadhatatlan, hogy szép emlékeink közé soro- .andó Ruttkai Éva Teresa-ja A hirdetésben; mintha csak egy monodráma elevenedett volna meg előttünk csodás ala­kításában, a többi színész csak ..alájátszott” ennek a szerep- formálásnak. Szinte terjedelmileg és értékben is az eredetit meghaladó függeléknek tűnt a közelmúltban látott önálló Ruttkai-esthez. így emlékezhetünk az Agóniára, ismételt el­ismeréssel. A már említett hosszú sor játékfilm kevesebb élményt hagyott. A Hölgyválasz, meg az Egy csók és más 'semmi ismétlése ugyancsak műsoridő-kitöltő adás volt in­kább, mintsem újszerű művészi élmény forrása. Valami viszont ismét hiányzott a heti műsorból: a saját készítésű új tévéfilm, vagy tévéjáték, napjaink, közelmúl­tunk élete, a ma foglalkoztató társadalmi kérdések művészi ábrázolása. Régi panasz, hogy a magyar tévéjátékok bemu­tatása rapszodikus, olykor egy hétre három is jut, máskor hetekig egy sem. Azt is tudjuk, hogy ezt a fajta rendszerte­lenséget ezernyi ok indokolhatja, műsorszerkesztési problé­mák elcsúszásokat és ebből adódóan később torlódásokat okozhatnak, mostanában mégis szembetűnő ez a hiány. Ak­kor is, ha éves szinten valahogy kiegyenlítődik a műsorna­pok és az új magyar tévéfilmek és -játékok aránya,,s akkor is, ha a ma kezdődő műsorhétre egy háromrészes hazai té­véjátékot, meg egy Nyitott könyv-adást ígér a program. Mkrad hát feljegyzésre egy befejezett import-sorozat, aj Sztrogoff Mihály, meg egy messze nem művészi jellegű adás, a Borravaló. Hét héten .át jártuk együtt Sztrogoff Mihállyal Szibéria sok nehézséget jelentő, sok veszedelmet rejtő útjait. S bár tudtuk, hogy ez a hős nem bukhat el, még ha csatákat veszt is, a maga háborúját csak megnyerheti, tagadhatatlan izga­lommal kísértük kalandos útján. Verne Gyula regényéinek népszerűsége már eleve biztosította e film sikerét. Hozzájá­rult ehhez a hős ismertsége, a nézők legkülönbözőbb kor­osztályainak romantika-igénye, a kalandos filmek szeretete. Mindezeket az igényeket a francia—olasz—nyugatnémet koprodukcióban készült és igen nagy részben magyarnak is mondható film igyekezett jól kielégíteni. (Ismeretes, hogy a film nagyrészt magyar filmstúdiókban készült — bérmun­kában —, magyar volt az operatőr, hetvennél több magyar színész szerepelt benne kisebb-nagyobb alakításokkal, a technikai vezetők között is több magyar működött közre. Ennyi magyar színészre egy hazai filmben is aligha van szükség.) Egészében a film izgalmasan érdekes volt, egy pillanatra sem akarta a realitás hitét kelteni bennünk, ezért kár is lenne némely kaland elnagyoltságát, vagy éppen az adott kor történelmi-politikai szituációit; közelebbről vizs­gálni. Sztrogoff küzdött, győzött, hétszer egy órán át szó­rakoztatott, kész. Roppant: izgalmas társadalmi kérdéshez nyúlt a Borravaló című dokumentumfilm, ifj. Schiffer Pál és Horváth János munkája. Kár, hogy alig egy hónapja a Jogi esetek már fog­lalkozott e témával, nagyrészt meg is előzte e láthatóan korábban készült filmet. Minden igaz, amit a film újra el­mondott. bár a borravaló körbejárást leszűkítette, kihagyott belőle olyan szakmákat, ahol az adománynak előkelőbb ne­veket adnak, de a lényeget felvillantotta: olyan társadalmi kinövésről van szó, amely már tudati ferdülést is okoz, rak- szerűen terjed és fertőz, s ellene igen határozott állami és társadalmi intézkedések szükségesek. Nem utolsósorban tu­dati jellegű ráhatások is, hogy ne tartsák sokan életünk ter­mészetes velejárójának, másrészt ne legyenek olyan kerese­tek, amelyek mellett ez a kiegészítés elengedhetetlen. Benedek Miklós Kulturális körkép i o ŐSÖK, ISTENEK Ősök, istenek címmel ki­állítás nyílt a Néprajzi Mú­zeumban. Nyugat-Afrika élő népművészetét mutatja be. A 210 tárgy Tálát Benler, a Török Köztársaság budapesti nagykövetének magángyűjte­ményéből való. o A SARKKÖRÖN TÜL A sarkkörön túl, avikszi városában, alighanem a világ legészakibb képzőművtszen múzeuma nyílt meg a köze, múltban. A éáros az északi Jeges-tengeren folyó hajózás fontos központja, a sarkvi­déki polgári repülés jelentős bázisa. A Léna torkolatánál fekvő város múzeumának ér­dekes történetéről a Szovjet- szkaja Kultúra című lap adott hírt. A kiállítás anya­gát vezető szovjet művészek ajándékozták. Két fest-' ményt, grafikát, szobrot lehet látni a múzeumban. Számos művész töltött itt hosszabb- rövidebb időt és megörökí­tették a sarkkörön túli táj szépségét, az emberek nehéz munkáját. © HANGVERSENYKÖRÚT Héthónapos hangverseny- kőrútra a japán fővárosba érkezett Ránki Dezső zongo­raművész. A kiváló fiatal művész két évvel ezelőtt már nagy sikerre) mutatkozott be '! zeneértő közönségnek. Hu­szonkét szólóestet ad, négy alkalommal pedig zenekarra) lép fel. Októberben a Magyar Állami Népi Együttes, de­cemberben Luk-i~s Ervin kar­mester érkezik Japánba. Szeptember végén egyhóna­pos vendégszereplésre utazik Japánba a világhírű Lenin­grad! Állami Filharmónia akadémiai zenekara. Hétfőn nyílt meg Püspöky István kiállítás A a A képzőművészeti világhét első miskolci rendezvénye­ként nyílt meg hétfőn dél­után Miskolcon, a Minigalé­riában Püspöky István festő- és grafikusművész kamara- kiállítása. A megnyitáskor Ördögit Szilveszter író aján­lotta a tárlatot az érdeklődő nagyközönség figyelmébe. Püspöky István ezzel a ki­állítással tulajdonképpen ha­zaérkezett. Első önálló kiállí­tása ez a szerény keretű be­mutatkozás szülővárosában, miután csoportos tárlaton már többször is szerepelt a városban — az 1976-as téli tárlat egyik díját is elnyerte! —, csakúgy, mint számos külföldi városban és hazai kiállítóteremben. Tavaly már Budapesten volt önálló tár­lata. Most szülővárosában mutatkozik be, s ad számot róla, meddig, hová jutott az alatt a nyolc esztendő alatt, amikor elindult innen a Képzőművészeti Főiskolára, illetve amióta a hajdan meg­ismert tehetséges diákfiatal­ból művész lett. A miskolci Művészeti és Propoganda Iroda Kossuth utca 11. alatti Minigalériája rangos kiállítóhely, de nem minden alkotásnak kedvező. Püspöky kamarakiállításán is vannak képek — két fest­mény —, amelyek nagyobb rálátással, jobb megvilágítás­sal másképpen, jobban érvé­nyesülhetnének, de mindez a tárlat összképét és összhatá­sát nem rontja. Egészében igen jó választ ad a már em­lített kérdésre: hol tart, med­dig fejlődött Püspöky István, érdeklődése merre tendál, melyek a már felfedezhető alkotói jellemvonásai. E kamaratárlat mind a festő, mind a grafikus Püs­pöky Istvánról érzékletes képet ad, s mindkét műfaj­ban már markánsan jelzi a művész érdeklődését, vissza­visszatérő motívumait, nem utolsósorban — természetes — útkereséséi, világlátása és a befogadott világ újrafogal­mazott láttatása körüli töp­rengő belső vívódásait. De így jó és őszinte. Festmé­nyein a sötét háttér domi­náns elem, a figurák több esetben vörösben jelennek meg, több kompozícióján je­lenik meg — valami vissza­térő mementóként — a stili­zált. madárfigura. Ugyanez a motívum a grafikáin is je­lentkezik. nemegyszer a téma lo alakjaként. Nem egy festménye bizonyos szoron­gást sejtet, szarvas állat-ör­dög fejei, azoknak más figu­rákkal való egybékomponált- sága töprengésre, meditálásra késztetik a tárlatlátogatót, vala mi] é I e pesszimiz mu s t éreztetnek a nézővel, aki a művész életkorát ismerve va­lamivel több derűt várt vol­na az / itthoni önálló bemu­tatkozás szűkös keretein be­lül jelentkező festmények összességétől. De így is öröm­mel és érdeklődéssel lépdel a szűk helyen egyik képtől a másikhoz, mert — ha vitázik is a fentiek szerint a művész kínálta világképpel — nem­csak bizalommal várta ezt a tárlatot, hanem bizakodva fo­gadja is a Püspöky tehetsé­gét bizonyító bemutatkozását. A grafikai anyagban tisztáb­baknak, körvonalazottabbak- nak tűnnek a gondolatok, ki- forrottabbnak a mesterség­beli felkészültség. Külön fi­gyelmet érdemel a két, Ady emléke előtt, tisztelgő lap, valamint a Párhuzamok soro­zatban jelentkező gondolati folyamatosság. * A gyermekkora ófa ismert és figyelemmel kísért fiatal művész munkássága iránti őszinte érdeklődéssel vártuk és fogadjuk Püspöky István kamaratárlatát. Ha munkái­nak sora itt-ott ellenkezést is kivált bennünk, a kiállítás egészét örömmel fogadjuk és szívesen ajánljuk a későbbi látogatók figyelmébe. (benedek) SERTESHIZLALO KISTERMELŐK! 1978-ban a 100—125 kg közötti szerződéses hús- és húsjellegű hízott sertésekért 27,50 Ft-os ALAPÁRAT FIZETNEK az állatforgalmi és a húsipari vállalatok, illetve a helyi megbízottak. A 100—125 kg közötti hús- és húsjellegű hízott serté­sek után — a több éves szerződéses felárral és a meny- nyiségi felárral együtt — 28,50—29,50 Ft-os kilogrammonkénti eladási ár is elérhető. . » Már most kösse meg a több évre szóló sertéshizlalási szerződést az állatforgalmi és húsipari vállalatokkal, illetve azok megbízottaival! / ALLATFORGALMI és IIÜSIPARI TRÖSZT Tiszta lappal A tanítás második hete kezdődött meg a teg­napi nappal. Kicsik és nagyok kezdenek belezökken_ ni vagy éppenséggel újra belezökkenni a tanulásba, az iskolai rendbe, s lassan-las- san véget, ér az ismétlés vagy az ismerkedés korsza­ka is. Ki-ki, aszerint, hogy hányadik osztály padjait koptatja, megkezdi az ismer­kedést az új tananyaggal. Tiszta lappal indulnak a gyerekek — ezt talán nem árt már most. a tanévkezdés idején leszögezni. S tiszta lappal indulnak a szülők is, akik között vannak ilyenek is. meg olyanok is. Olyanok, akik nap mint nap beszá­moltatják a gyereket az osz­tályban történtekről, s olya­nok is, akik hétszámra bele se néznek a gyerek füzetébe. Legfeljebb aláírják sebtiben az ellenőrző könyvet. Nos, az ellenőrző könyvről jó egy kicsit elgondolkodni, már csak azért is, mert az elmúlt években sok szó esett róla a sajtóban is. a szülői meg a tantestületi értekezle­teken is. Az ellenőrző köny­vecskék ugyanis most még üresek — szóval tiszta lapú- ak. Még kerülhet bele dicsé­ret, megrovás egyaránt. Mint ahogyan bizonyára kerül is. Ám talán már most érde­mes lenne elgondolkozni azon — s korántsem csak a pedagógusoknak —, hogy ml kerüljön az ellenőrzőbe? Az elmúlt években bizony amo­lyan üzengető, „jól megmon­dom a magamét” színvonalú­vá degradálódott le sok he­lyen az ellenőrző rangja, amelyben az egészen' kis, már-már jelentéktelen — ha az iskolai fegyelem szem- porttjából van jelentéktelen — mulasztásoktól, és súlyos következményekkel is járható vétségekig mindenről értesí­tették a szülőt, aki erre ugyancsak különbözőképpen, s különböző stílusban rea­gált. Noha a közvélemény —• mert a szülő is közvéleményt képvisel! — eléggé gyakran foglalkozott az ellenőrzőügy- gyel, azt is meg kell mon­danunk, hogy talán éppen a pedagógusok közül kerültek ki elsőként azok, akik szót emellek, s szót emelnek a „megírom a magamét” el­lenőrzőstílus ellen. S mert mindkét felet érinti, s mert még tiszta lapokkal van leli az ominózus ellenőrző, talán idejében tenni is lehet vala­mit. Mondjuk azt, hogy csak olyan beírások kerülnek be­le, amelyek valóban a gyer­mek magatartására — de nem. egyszeri rendellenkedé- sére —, szorgalmára, tanul­mányi előmenetelére vonat­koznak. Olyan bejegyzések, amelyek valóban orientálják a szülőket, s amelyeknek, mert nem „egyre-másra be-- jegyzettek”, súlyuk is van. N éhány hónappal ezelőtt, ellenőrző könyvecské­ket lapozgatva talál­tunk ilyen bejegyzéseket; kérem megbüntetését, mert... Akkor azt mondtuk, nem jó, ha az iskola a büntetést át­hárítja a szülőkre .. . Ma is ez a véleményünk. Mert a tiszta lapra — amely persze nemcsak az ellenőrző füzet­re, hanem a gyerek egész személyiségére vonatkozik —• korántsem mindegy, hogy mi kerül föl. S az sem. hogy hogyan. Az pedig egyértelmű, hogy az ellenőrző az iskola és a család között az egyik (de nem az egyetlen!) össze­kötő kapocs. S hogy milyen, a kapcsolat, azt ugye az el­lenőrzőből is kiolvashatjuk..4 (cs. a.) Termelő gazdaságok, egyéni termelők, F í G Y E l E A többlettermés alapja: — vetőmagfelújítás — fajtavetőmag használata Őszi árpából, őszi búzából, Keveréktakarmányokhoz: bükkönyökből, fűfélékből, bíborheréből nagy készlelek állnak rendelkezésre az őszi vetésekhez! Megrendelhető: Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat észak-magyarországi központja Eger, Klapka u. 1. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom