Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)

1977-09-11 / 214. szám

rzz ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1977. szeptember 11., vasárnap Kulturális körkép Hazánk az idén harmad­szor kapcsolódik a képző­művészen világhét rendez­vénysorozatához. A világ képzőművészeinek az UNES­CO által irányított nemzet­közi szervezete az idei vi­lághetet- szeptember 17-c és 25-e közé helyezte, és vezér- gondolatát a címben idézet­tek szerint — „A művész — a társadalom hasznos tag­ja” — határozta meg. E ve­zérgondolat megfelelő tarta­lommal való kitöltése, a benne foglalt nagyon is igazi állításnak mind hatékonyabb -bizonyítása a napokban kez­dődő világhét, az annak szervezésében részt vevő mű­vészeti, társadalmi, állami irányító szervek és nem utolsósorban az alkotómű­vészek nemes feladata. A korábbi két világhét ta­pasztalatait a borsodi tanácsi irányító szervek, nem utolsó­sorban a képzőművészek szö­vetségi szervezete alaposan értékelte, levonta annak ta­nulságait, és az idei világ­hét borsodi rendezvényeinek előkészítéséhez — már a két év tapasztalatainak birtoká­ban — látlak. © Mielőtt az idei borsodi tervekről szólnánk, érdemes néhány visszapillantó gon­dolatot is feljegyezni. Sem­miképpen sem az ünnepron­tás, vagy az elmarasztalás szándékával, hanem elsődle­gesen a jobbítás dégett, azért, hogy mind a képző­művészeti világhét nemes célkitűzései, mind pedig a képzőművészet és a borsodi lakosság, a széles dolgozó tö­megek hétköznapi kapcsola­ta is mindinkább mentesül­jön a formalizmustól, a tar­talom nélküli nagy számokra való törekvéstől, legyen ben­sőségesebb, igazabb, haszno­sabb. A jó tapasztalatok mellett voltak korábban kedvezőt­lenebb jelenségek is, példá­ul a már említett nagy szá­mokra való törekvés, a min­denáron való kiállításrendc- zés, színvonal-engedmény, egyes tárlatok megrendezésé­nek lazasága, vagy éppen olyan módon való megren­dezése, hogy az inkább ri­asztó, mint vonzó lehet. A közművelődési célkitűzésekre való hivatkozást zászlóként lobogtatva, igen sokfelé rendeznek kiállításokat, al­kalmatlan helyiségben, vagy úgy, hogy csak a megnyitó ünnepen jönnek össze néhá- nyan, majd utána por lepi a tárlatot, senki nem nézi. Mindez egy külön cikk té­mája is lehetne, de most a 7! agy hévvel előkészített kampány kezdetén feltétle­nül feljegyzendö. Nem hagyható megjegyzés nélkül az sem, hogy a sokéves elő­készület után útjára indított borsodi vándorkiállítások is a szó legszorosabb értelmé­ben lerongyolódtak, rossz ál­lapotban vannak, kezelésük az egyes helyeken szaksze­rűtlen, gondatlan. Mindez sokkal többét árt, mintsem KÉPZŐMŰVÉSZETI VILÁGHÉT M AGYARORSZÁGON SEMAINE MONDIALE DES BEAUXARTS EN HONGR1E 107"/. SZEPTEMBER 17-23; használna a dolgozó töme­gek és a képzőművészet kapcsolatának, és megkérdő­jelezi az idei vezérgondola­tot, hiszen, ha a művész a társadalom hasznos tagja, vajon szabad-c szülöttét, al­kotását másnak, másoknak annyira hanyag módon ke­zelni, vagy tömegek elé olyan körülmények közé tárni, hogy az sokkal in­kább elidegenítő, mintsem népszerűsítő és tisztelettel­jes. Bízunk azonban benne — és a megyei tanács illeté­kes ügyintézőjével, valamint a képzőművészek területi szövetségi vezetőivel történt beszélgetés is okot ad erre, — hogy az idei világhéten Borsodban csökkennek a ne­gativ tendenciák és jelensé­gek, és nemcsak a mennyi­ségre törekvés lesz a jellem­ző. © A Borsod megyei Tanács már március elején meg­keresett minden illetékes szervet az idei világhét jó előkészítésére. Ehhez több javaslattal is szolgált, álta­lában a tanács részéről megtette mindazokat a szer­vezeti intézkedéseket, ame­lyek a világhét előkészítését segíthetik, jó ötleteket adott a helyi rendezvények előké­szítéséhez. Elkészült ennek nyomán a részletes megyei program is. Meg kell azon­ban itt jegyezni, mint évről évre visszatérő nehézséget, hogy a szervezeti elképzelé­sek tavasszal születnek és egy fél év múlva realizálód­nak. Közben véget ér egy közművelődési évad, van egy nyári szünet, és a világ­hét éppen az új évad kezde­tén jelentkezik, akkor kí­vánja a legnagyobb erőfe­szítést, amikor a művészeti és közművelődési szervek tu­lajdonképpen ' még rendez­getik soraikat, és az őszi, té­li évad erögy'üjtési korsza­kának kezdetén vannak. © Mindezeket a nehézségeket figyelmen kívül hagyva, néz­zük most meg, mi várható a világhét során Miskolcon és Borsodban kiemelkedő eseménynek. Egy újságcikk, de akár tíz is kevés lenne annak bemutatására, hogy részleteiben mit terveztek a megye járásai és városai. Mindenképpen figyelmet ér­demel, hogy a járási oktatá­si és művelődési intézmé­nyek segítségével csaknem minden település bekapcso­lódott a képzőművészeti vi­lághét programjába. Egy má­sik igen fontos vonása az idén várható programok összképének az ifjúság- centrikus szemlélet és gon­dolkodás, és egy harmadik, nem kevésbé fontos közös tö­rekvés, hogy a legtöbb helyen a munkások elébe kívánnak menni a képzőművészetek megismerésének lehetőségei­vel. A fiatalságot és a mun­kásságot kívánják tehát el­sősorban közelíteni az alko­tásokon keresztül a művész­hez, aki maga is a társada­lom hasznos tagja. Miskolcon a Galériában a Fiatal Képzőművészek Stú­diójának kiállítása az egyik kiemelkedő esemény. Ugyan­csak Miskolcon látható majd a Gyermekkönyv-illusztrálo- rok — gyermekkönyvek ki­állítása a József Attila Klub­könyvtárban, Püspöki István festőművész kiállítása pedig a Minigalériában. Ezeken kí­vül valamennyi közművelő­dési intézmény képzőművé­szeti kisi’ilmeket vetít, ka- • marakiállításokat rendez, ve­télkedőket, képzőművészeti témájú ankétokat szervez; hasonló módon az oktatási intézmények is művészeti sétákat, reprodukciós és rajz­kiállításokat, vetélkedőket, tanulmányi kirándulásokat és helyi művészeknél müte- remlátogatásokat szerveznek. A rendkívül sokrétű megyei programból kiemeljük Nagy Gy. Margit gobelinmű­vész és Varga Miklós szobrászművész mezőköves­di, Zsignár István festőmű­vész szerencsi, Tóth Imre festőművész tokaji és Bertha Zoltán festőművész sárospa­taki kiállítását. Igen sokfelé lesznek gyermekrajz-kiállítá- sok, aszfaltrajz-verse nyék, reprodukciós kiállítások, is­meretterjesztő előadások, képzőművészeti filmvetítések, vetélkedők, tárlat- és mú­zeumlátogatások (a főváros­ban is), kamarakiállítások, külön rendezvények, szocia­lista brigádok részére. © Igen sok képzőművész is szerepet vállalt a képző- művészeti világhét program­jában, nemcsak kiállítások­kal, hanem személyes rész­vétellel, sőt a szervezési munkában is. Ezzel is bizo­nyítva a világhét vezérgon­dolatát; „A művész — a társadalom hasznos tagja.” Benedek Miklós © POLITIKAI KÖNYVEK HÁZA Növi Szádon, a vojvodinai autonóm terület központjá­ban megnyílt a legnagyobb könyvesbolt, amelyet a Poli­tikai Könyvek Házának ne­veztek el. Széles választéka található itt a marxista—le­ninista irodalmat, a filozó­fiát, a politikai gazdaságtant, szociológiát és esztétikát rep­rezentáló műveltnek. © VASÁRNAPI EGYETEM Az ősi berlini Humboldt Egyetem falai között néhány éve a tanítási szünnapokon sem áll meg az élet. Vasár­nap délelőttönként a nagy- közönség számára tartanák előadásokat a professzorok. A vasárnapi egyetem idei témái között szerepelnek a. mező- gazdasági és orvostani tudo­mányok. @ 676 MILLIÓ 1936-ban a szovjet olvasók kezébe körülbelül 44 ezer könyv jutott, amelynek pél­dányszáma 676 millió volt. Ez a mennyiség hatszorosan fe­lülmúlta a forradalom előttit. A Szovjetunióban ma évente 78 ezer különféle könyv ke­rül kiadásra egymillió 700 ez­ret meghaladó példúnyszám- ban. © OKTÓBER ÉS LENIN Szovjet művészek kilenc­ven. alkotását állították ki az „Október és Lenin” című ki­állításon, amely nemrégiben . nyílt meg a Moszkvai Köz­ponti Lenin Múzeumban. A kiállítást Lenin születésének 107. és a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulójára rendezték. © GYERMEKSZÍNHÁZAK Jövőre a Gyermek- és If­júsági Színházak Nemzetközi Szervezete közgyűlést tart Spanyolországban. Feladata, hogy a gyermekeknek, fiata­loknak szóló színházi alko­tások körét bővítse, az ifjú­ság színházkultúráját nem­zetközi méretekben is gyara­pítsa és hogy a színházat vi­lágszerte jobban használják fel a fiatalok nevelésére. © CSEH KÖNYVEK Az UNESCO statisztikája szerint a világ leggyakrabban fordított nyelvei között a cseh nyelv a hetedik helyen áll. Jelenleg évente tízmillió könyvet exportálnak, amelye­ket 24 nyelven jelentetnek meg. Elsősorban a népszerű tudományos kiadványok, va­lamint a művészeti kiadvá­nyok a kapósak. A cseh könyvkiadás el akarja érni, hogy a világ népei jobban megismerjék és megértsék a cseh nép irodalmát, művé­szetét. Elsőévesek lettünk Sárospatakon TÍZNAPOS tábort szer­vezett a sárospataki Come- nius Tanítóképző Főiskola KISZ-bizottsága az elsőéve­sek számára augusztus 31- től, hogy megismerkedhes­sünk a főiskolával, az évfo­lyamtársakkal, a várossal. Bennünk, elsőévesekben ért­hető izgalom és szorongás volt, amit a főiskola újsze­rűsége táplált. A sokszínű érdekes program azonban valamennyiünkben eloszlatta ezt a félelmet. A főiskola főigazgatósága és KISZ- bizottsága szeretettel foga­dott bennünket, és ezt ta­pasztaltuk a város lakóitól is. Mi is volt ez az előkészítő tábor? Rendezvények, elő­adások sora, amelyek arra hivatottak, hogy a főiskolá­ra kerülő elsőéves hallgató­kat beavassák a főiskolai élet titkaiba és kellemes légkörben tájékoztassák az eljövendő kötelezettségeik­ről. A sárospataki gyakorlat abban tér el a többi felső- oktatási intézmény hasonló célú kezdeményezésétől, hogy itt lényegesen hosszabb idő áll a leendő diákok rendel­kezésére, hogy betekintést nyerjenek a főiskolai és kol­légiumi életbe. A társadal­mi munkától kezdve a sport­napon át a II. szovjet—ma­gyar barátsági találkozó programjának az ismerte­téséig sok érdekes, ötletes, hasznos rendezvényen vet­tünk részt. Rendkívül fon­tos és tanulságos volt a ta­lálkozás a főiskola főigazga­tóságával. Dr. Károly István főigazgató ismertette a kép­ző múltját, jelenét, célkitű­zéseit. Majd a követelmény­szintről szólt, amely egyre magasabb lesz. Beszélt a fő­iskolai hallgató magatartás­formájáról, hivatástudatáról, szocialista humanizmusáról is. Megértettük, hogy szor­galmas munkával kell a ta­nulás lehetőségét megkö­szönnünk és ennek megfe­lelően viselkednünk. Ködö- böcz József főigazgató-he­lyettes az átmenet problé­májáról, a közvetett irányí­tásról, a permanens tanulásról beszélt, s ismertette az előt­tünk álló feladatokat. A gyakorlati képzés mel­lett bepillantást nyerhettünk a hallgatói jogállásba is. Az előadások és a konzultációk nagyon kellemes, vidám légkörben zajlottak le. A tíz nap segít a szakkollégiumok kiválasztásában is. Diáktársaim' és a magam nevében elmondhatom, hogy rendkívül eredményes a tá­bor munkája. Noha még nem ért véget az előkészítő tábor, mert még előttünk áll egy háromnapos társadal­mi munka, valamint talál­kozó a város vezetőivel — számunkra azonban már így is sokat jelentett az eddigi itt-tartózkodás. / KÖSZÖNJÜK^ a lehetősé­get, a segítséget a szakkollé­giumok — leendő munkate­rületeink — megválasztásá­ban. A kérdésre, hogy va­gyunk, mi így válaszolunk: — Köszönjük, jól, mert ijY lehetünk. Kovács Katalin I. éves hallgató Rendelkező próbán Az operettel is lehet parodizálni... A iiP/ííÍPTPii l,sy a ti mzoui un, hatodik> hetedik sor tájékán ugyan pénteken is égett a kis ol­vasólámpa — itt szokott ül­ni a rendező és az asszisz­tense, s nekik van szüksé­gük némi fényre a különben sötét nézőtéren —, a Va- rázskeringö rendezője, Bor József azonban egyetlenegy pillanatra sem vette igény­be a különvilágítást. A kis asztal, amelyen az asszisz­tens jegyzetelte — no és ter­mészetesen a világosító, a kellékes slb. — a rendezői utasításokat, ezúttal felke­rült a színpad szélére. Ért­hetően, hiszen az évad első igazán igazi bemutatójának (a szeptemberben műsorra kerülő A fürdőigazgatót mégiscsak bemutatták már az elmúlt évad végén, a miskolci színházi napokon) pénteken volt az első ren­delkező próbája... Az egy hét alatt, ami meg­előzte, már megtartották az olvasópróbákat, a rendező ismertette a szereposztást, elképzeléseit — sőt, mint ki­derült, az első énekpróbák­ra is sor került. S ahogy az már ilyenkor lenni szokott, mondatról mon­datra, lépésről lépésre, moz­dulatról mozdulatra kezdődött az ismerkedés — magával a játékkal. Akárcsak az ábécét tanulnák •— mondanám, a hasonlatot, hiszen aki csak egyszer is látta vagy hallot­ta Bor Józsefet rendezés köz­ben, kész a kép: ő maga is roppant szereti a hasonla­tokat. A szemléletes hason­latokat. Azokat, amelyeket minden ember átélt, átélhet — igy hát természetesen a színész is természetes ösz­tönnel idézi fel magában. (Lehet, hogy ez nagy sike­rű, s nemcsak közönségsi­keré rendezéseinek titka is?) így hát játszik, előjátszik, magyaráz... A jelen idő és a történelem poénjaira hív­ja fel a figyelmet... Nem véletlenül... A Varázskeringő — leg­alábbis az, amelyiket a mis­kolci színpadon alig több mint három hét múlva be- mutanak — csak zenéjében lesz azonos az eredeti ope­rettel. Romhányi József már a rendezői elképzelésekkel egyeztetve írta át a szöve­get, és a dalok szövegéi. Át­alakult a cselekmény: ope­rettből operett pamflett, egy kissé politikai paródia szü­letik — legalábbis az elkép­zelések, a rendezői szándék szerint. így azután még a dalok, a betétszámok is más jelleget kapnak majd —szi­tuáció szerepük les/... Maga a rendező így fog­lalta össze: — Ebben a műfajban ren­dezek, ebben a műfajban kell kifejtenem mondaniva­lómat. Mindennel politizá­lunk, politizálhatunk... Ügy hiszem, az operettel is le­het ... (Igazán csak zárójelben mondanánk: a műfaj köréi még mindig fel-fellángoló vitákkal is lehet vitatkozni, ha élő, s nem poros, ha a le­hetőségeken belül aktuali­záló, s nem romantikus stí­lusban kel életre a színpa­don az operett.) Minderről persze — arról, hogy a rendezői’ elképzelé­sek hogyan valósulnak meg a színpadon, a közönség előtt: csak a jövő dönt. Most még csak az igazán bennfente­sek — a stáb — s talán csak a rendező és segítői tudják csak pontosan elkép­zelni, milyen is lesz az elő­adás, ha végleges formát ölt. Varga Gyula, Komáromy Éva, Matus György, Várhe­gyi Márta — igazán csak néhány nevet említünk a népes szereplőgárdából — még ízlelgeti a szerepet. De már megkísérlik belül élni a figurát... S a régi kedvencek, a jól ismert mis­kolci színészek mellett a kö­zönség egy egész sor megis­merési lehetőséget is kap. A hátsó bejáratnál, a sfínesz- bejárónál kifüggesztett sze­reposztási listán egy sor új név is szerepel. Niki: Poór Péter, aki reméli — mondta — hogy Szegedhez hasonló­an itt sem kísérti sokáig a láncdalénekes műit, s mint színészt, mint énekes-szí­nészt fogadja el a közönség. Ámbár — mondta — reméli hogy itt is alkalma lesz nemcsak operett vagy ope­rai felkészültségét bizonyí­tani, hanem musicalokban kamatoztathatja majd a könnyű műfajban szerzett tapasztalatait. („Ennek is van előnye ...,”) V a többi szerep O „hadititok”, kezdésnek, bemutatkozásnak nem is rossz... De játszik a darabban Harmath Albert, s megismerkedhet a miskol­ci közönség Benkő Mártá­val és Kelemen Mártával is, S. ez sem rossz „ajánlólevél” az évad első operett-bemu­tatójához ... Csutorás Annamária A TANTÁRGYI MŰSOROK ÚJ RENDJE — TÖBB SZÓRAKOZÁS A GYEREKEKNEK < Az új tanév kezdete min­den esztendőben egybeesik a televízió új adáslervének elkészítésével. Székely Ist­vánná, a műsorszerkeszté­si főosztály vezetője adott tájékoztatást a megújuló adásrendről: — Mintegy 18—20 ezer perccel .bővül a televízió jövő évi műsorideje. Ez az alapvető változás minden elő­fizetőnket kedvezően érinti, hiszen több szórakoztató és gyermekműsort tudunk su­gározni, mint eddig. — Sok levelet kaptunk ta­valyi tévés tanévünk alatt: voltak, akik tantárgyi műso­rainkat sokallták, mások az adások időpontját kifogásol­ták. Alaposan megvizsgáltuk a panaszokat és úgy döntöt­tünk, hogy már most szep­tembertől a Mindenki Isko­lája heti három adását ket­tőre csökkentjük, a kedden 17 óra 5 perckor vetítendő összeállításainkat pedig va­sárnap reggel 8 prakor is­mételjük meg. A TV Szabad- egyetemének eddig sugárzott sorozatát — rövidítve — csü­törtökönként 16 óra 30 perc­töt adjuk. Nyelvtanfolyama­inkat a második programra terveztük, csütörtöki napok­ra a Tv-híradó első kiadása elé. Ezekkel a változásokkal elértük, hogy az iskolamű­sorok adásideje megfeleljen a tanulnivágyólc időbeosztá­sának. — Vasárnap a gyerekek örömére ezentúl 2 órás film- in űsor-összeállításokat adunk; reméljük, hogy ezeknek a kellemes délelőttöknek a folytatása is népszerű lesz, hiszen vasárnap délutánokra szórakoztató filmeket, sport­műsorokat és nótaösszeáilítá- sokat tervezünk. — Megnövekedett az igény a keddi televíziós műsorok iránt. Ezért csütörtökről erre a napra hoztuk át folytatásos filmsorozatainkat, míg csü- ' törtökre a kisfilmeket, és a színházi közvetítéseket cso­portosítjuk. — Július 1-től az I. prog­ramunkban minden hétköz­nap — hétfő kivé'elével — 16 óra 30 perctől sugárzunk műsort. A II. program válto­zatlanul 20 órakor kezdődik^ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom