Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)

1977-09-10 / 213. szám

1977. szeptember 10., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5

Töprengés

Apró ellentmon

Mindennapjaink boldogulásának, közérzetünknek alapvető meghatározói a nagy, a jelentős tényezők: termelés, áruellátás, biztonság, azonban ezen belül ezer és egy apróbb hiba, ellentmondás zavarhat, zavar, befolyásol és így tovább. íme a körből két. momentum, amely bizony — ha kis ügy is — töprengésre késztet:

Utazási különbözet

Rendeletek, szabályok, sőt, lehet mondani köztudatunk, a közfelfogás szerint is természetes dolog, ha valaki másodosztályú jeggyel a vonat első osztályán utazik, kiilön- bözetet fizet. Nyár_ és télidőn egyaránt sokan váltanak je- -gyet az első osztályú kocsiba. Gyerekekkel utazink is, mások is, ha kényelmesebben akakrnak utazni, s van rá pénzük. Érthető ez — és természetes dolog. A valóság azonban már ellentmondásosabb: ■

f A Miskolcról reggel hét órakor Budapestre induló gyorsvonaton igen sokan utaznak. Nyáron nyaralni, vagy ügyet intézni, ősszel, télen azok, akik a fővárosban tanulnak tovább. Két elsőosztályú kocsi jár télen. Nyáron sokszor csak egy. Nem számoltam, hány gyermekes család, hány utas panaszkodott, kiabált haragosan szidván ezt, azt, sőt olykor amazt is, — mert Mezőkövesden, Füzesabonyban már nem volt hely, még a folyosón sem. Többször hallottam: kedves kalauz elvtárs, kalauz úr, kalauz bácsi: nincs hely. Átmegyünk a másod osztályra, Ott van. Fizesse nekünk vissza a különbözetet. De visszafizetésre azt hiszem, még soha nem volt példa. Nem is lehet, nincs rá szabály! Miért?! Természetes lenne, logikus lenne visszafizetni azt, amiért nem kapott szolgáltatást a dolgozó? Ügy hiszem, igen.

S van ennek a „gyorsvonat! utazásnak" egy másik' oldala is. Pontosan ennél a vonatnál! Az első osztályú kocsik legtöbb ülőhelyét a szolgálati útra Füzesabonyba, Vámosgyörkre, Hatvanba utazó vasutas dolgozók foglalják

el. Mindennapi munkájukat végezni mennek, és igen so. kan, mindennap. Senki nem irigyli tőlük a kényelmes ülőhelyet. De! Miért nem lehet pont ezen a szerelvényen még egy elsőosztályú, „Szolgálati kocsi” feliratú vagont közlekedtetni?!... Ez is logikus lenne, éppen ezért szükséges is.

Kollektív-c a kollektív.?

A kollektiv szerződés, amelyet a munkahelyi kollektíva elfogadott, érvényességi időszakában törvény. Néhány tapasztalat szerint azonban sok ellentmondás van még e téren, ami ellen egy-egy kisebb csoport esetleg nem sokat tehet. Az egyik jelentős vállalat. — amely nemrégen gazdagodott új üzemmel, új beruházásokkal — néhány dolgozója panaszolta a minap, hogy ők nagyon hátrányos helyzetben vannak másokkal szemben. A régi telephelyen számláznak, könyvelnek. Az új üzemben minden dolgozónak fehér munkaköpenye van. Ők semmilyet nem kaptak. Sőt. a velük egy épületben dolgozó másik csoport tagjai is kaptak köpenyt, ők nem kaptak. Az új üzemben minden szobán függöny, ők hónapok óta csak egy füg- gönylactóért esedeznek. —| a függönyt önmaguk már beszerezték —. hogy ne süssön szemükbe a nap. Minden hiába, pedig sok értekezleten szóvá tették. Kérdésük? Mit tegyenek ?

Valóban; mit is lehet ilyenkor tenni? Apró üggyel magát az igazgatót nem akarják háborgatni. A főkönyvelőt sem. De akkor hogyan szerezzenek érvényt annak, amit a szerződésben elfogadtak, aláírtak, s amellyel — szóban úgy látszik — az illetékes vezetők is egyetértettek. Illetve írásban is, csak éppen a valóság más. Így a panasz, kodók csak panaszkodnak egymás között és úgy érzik, ők csak részben tagjai a. nagy vállalati kollektívának, mert több vonatkozásban megkülönböztetettek.

Barcsa S.

Javult az árfegyelem

Az Országos Anyag- és Árhivatalban elmondták, hogy az I. fél évben 50 ezer vizsgálatot végeztek az árhatóságok. Különösen nágy figyelemmel ellenőrizték a fogyasztási cikkek árát. Az általános tapasztalatok szerint a vállalatok az árak stabilitására törekednek, és csak a költségek emelkedése esetén növelik az árakat. Többnyire a tartalékok feltárásával igyekeznek eleget tenni a magasabb közgazdasági követelményeknek. A kedvező tendenciák ellenére még mindig sok a szabálytalanság, amelyeknek egy része az árképzés hibáiból, másrésze pedig figyelmetlenségből származik, de akadnak szándékos visszaélések is. Egyes helyeken túlzottan nagymértékben növelték a drágább és minimálisra csökkentették az olcsóbb cikkek arányát. A vizsgálatok 15,5 százalékát követte szankció. Az első lél év folyamán 19 esetben kezdeményezlek büntető eljárást Í2 esetben gazdasági bírságot, 2 ezer ügyben szabálysértési eljárást, a további esetekben fegyelmi eljárást, pénzbírságot.

Szedik az almát, a szőlőt

A zöldségfélék betakarítása jó ütemben halad. A termés a nyári érésű zöldségnövé- nyekből — paradicsomból, paprikából — is jó. A szeptemberi nyárias időjárás gyorsan érleli a növényeket, így némi gondot, okoz ez a felvásárlásnál. A feldolgozó- ipar és a. kereskedelem fogadóképessége lassul. Megkezdődött a burgonya betakarítása is. A cukorgyárak közül már többen hozzáláttak ® cukorrépa feldolgozásához. A szőlőül tét vén-ekben az étkezési és csemegeszőlő szedése folytatódik. A gazdaságok készülnek a szüretre. A

gyümölcsösökben a fehér almát szedik, a termés jónak ígérkezik. A silókukorica betakarítása is napirenden van. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyobb szárazanyag tartalmú silókukorica nagyobb beltartalmú értéket ad az állattenyésztésnek.. Meggyorsult a szalma betakarítása és a tarlóhántás. Jó ütemben halad a vetőágykészítés. Ősszel legkorábban a repcét vetik. A legfőbb őszi növények, a búza, az árpa, a rozs vetéselökészülete jól halad. Az idei őszön nem okoz gondot a vetőmagellátás.

Új édesipari termékek

Az édesiparban rekonstrukcióval javítják a termelékenységet, új gépek beállításával korszerűsítik a termék- összetételt. Az idén 33 új terméket hoznak forgalomba, mindegyiket korszerű csomagolásban. ■ Külföldi Licenceket vásárolnak, és ennek alapján például négy korszerű összetételű és csomagolású pudingport hoztak forgalomba. a következő lépésként napirendre kerül a hidegen oldható kakaópor előállítása is. Bővítik a linzertermékek választékát, még az idén új géppel töltött kekszek és teasütemények gyártását kezdik meg és korszerűsítik a készsütemények termék ösz- szetételét. A Budapesti Csokoládégyár rövidesen mogyoró ízű tortakrémet hoz forgalomba, ez hűtés nélkül hosszabb ideig eltartható. A Győri Keksz és Ostyagyárban minőségi lisztes áruk gyártásét kezdték meg.

Sürgős a silózás

Soron levő és sürgős kora őszi teendő a silókukorica jó minőségben való betakarítása. Szabó Imre, a inezőesáti Augusztus 20. Termelőszövetkezet traktorosa silózógéppel vágja, aprítja a takarmánynak vetett kukoricát. (Fotó: Laczó József)

Beszélgetés

Köröm határában — a Tiszáidéra vezető műút mellett, — százkét hektáron termel burgonyát a sajóhídvégi Rákóczi Termelőszövetkezet.

Száz—százhúsz ember, idősebb és fiatal és néhány gyermek serénykedik az NDK. gyártmányú burgonyakom. bájn nyomán. Az időszaki dolgozók között találjuk Orosz Béla főagronómust. láthatóan elégedett a tennés minőségével, s bizonyságul kezébe vesz két darab burgonyát, amely együttesen egy kilogrammot nyom.

— Naponta nyolcszáz mázsa burgonyát gyűjtenek be a dolgozók. Egy rrjásik csoportjuk. hűvösebb helyen, gépek segítségével négyszáz mázsát tud naponta osztályozni, válogatni a hűtőház részére. Hektáronként 250—300 mázsa a termésünk.

— Mit mondjak, még az őszi munkák csúcsidejében? Többek között egy hektárról kétszáz—kétszázhúsz mázsa hagymát takarítottunk be naponta. Ezzel párhuzamosan lassan befejeződik a zöldségfélék „szüretelése”, valamint

a trágyázás és a silózás. Ilyenkor szorosan követik egymást a munkálatok. Serény munka folyik a burgonyatároló építésén is. Ez például függvénye az októberben induló új „szolgáltatásunknak”.

— Nevezetesen: a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalattal kötött megállapodásunk értelmében, november elsején megkezdjük a hámozott burgonya beszállítását telephelyükre. Ezt a munkát, segíti egy hamarosan üzembe álló hámozógép telepítése.

— Végül még elmondhatom, hogy ismert terményünk a pritamin paprika, szintén szép termést hozott. Húsz hektárról kezdjük meg a betakarítást, előreláthatólag szeptember végén.

Közben valamilyen okból leállt a burgonyakombájn. Többen integetnek Orosz Béla felé. Távoztában még megjegyzi:

— Egy hete működik hibátlanul, most sem lehet különösebb baj.

(Utry)

Virágok, boltok, parkírozók

Az év első nyolc hónapjában, több mint másfél millió utas haladt át Hidasnémeti és Tornyosnémeti határátkelő helyein. A fejlődő idegenforgalom minden évben, így az idén is új feladatok elé állítja a Hidasnémeti közös Községi Tanácsot. Féléves munkájuk értékelésekor, érthető módon, nagy hangsúlyt kapott az országhatár környékének korszerűsítése, a további tennivalók meghatározása.

Ebben az évben nem kevesebb, mint egymillió 300 ezer forint áll a községi ta- aiács rendelkezésére, hogy célszerűbbé, szebbé alakítsák a határátkelőt, s környékét. A közvilágítás teljes újjáépítésének munkáit még ebben az évben befejezik. Jó ütemben halad a parkosítás: az országhatárt átlépő idegeneket már kulturált parkolóhely, virágos, szabadtéri pihenő fogadja Tornyosnémetinél. A határátkelő vendéglátó büféjében, hangulatos környezetben, üdítő ital, sör, harapnivaló várja a turistákat. Naponta közel huszonötezren utaznak át Hidasné- metin, Tornyosnémeün: közülük nagyon sokan térnek be a két község boltjaiba. A Gönci Áfész még ebben az

évben megvalósítja a bolthálózat korszerűsítését, Hidasnémetiben a vasútállomás melletti élelmiszerboltot és Tornyosnémeli boltját önki- szolgáló rendszerűvé alakítják át. S bár már most is igény lenne rá, Hidasnémeti új ÁBC-boltjának felépítésére Csak a következő ötéves terv időszakában nyílik lehetőség.

A község lakói, s a vasútállomás szocialista brigádjai az idén is részt vállaltak lakóhelyük építésében, a környezet szépítésében. Társadalmi munkájukkal az év első felében több, mint 400 ezer forint, értéket teremtettek. A „Tiszta, virágos község” címmel járó vándorserleget ez év tavaszán kapta meg Hidasnémeti. s a községépítő társadalmi munka további eredményei is figyelemre méltóak. A vasutasok Vályi Péter szocialista brigádja például korszerű szertárat létesített az általános iskolának, a Petőfi brigád pedig az épület újjáépítésében, Körülkerítésében vállalt részt. A vasutas sportkör, a községi tanács segítségével egy tekepálya építéséhez is hozzákezdett az idén. amelynek átadását a jövő év elején tervezik.

í Jogászunk ! válaszol

i

HOGYAN KELL KERÍTÉST ÉPÍTENI?

Számos levélírónk kereste meg szerkesztőségünket, akik- arra kérnek választ, hogy kinek a kötelessége kerítést létesíteni, és annak milyennek kell lennie?

Alapelv, hogy kerítés létesítése általában nem kötelező, de az építésügyi ható. ság (helyi tanács műszaki osztálya) — városrendezési, köztisztasági, továbbá más érdekből, illetve a használat módja miatt — elrendelheti vagy megtilthatja az építési telek határain kerítés létesítését. Ebben az esetben a határozat előirja az építési módot. és a felhasználható anyagot is.

Milyen kerítést lehel léte_ síleni?

Az építési telek homlokvonalán levő kerítésen tüskés szögesdrótot csak a gyalogjáró szintje felett legalább 1.80 m magasságban, és a tartóoszlop belső oldalán szabad

alkalmazni. Az építésügyi hatóság egyes építési övezetekben az épitési telek határain élősövény — kerítés létesítését is elrendelheti. Az élősövényt az építési telek határától a telek belseje felé legalább 0.5 m távolságra kell ültetni, és azt úgy kell nyesni, hogy az ágak ne nyúljanak túl a telekhatáron. A kerítés kapuja a közterületre kifelé nem nyílhat. A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia.

A több lakásos lakóépülettel beépített lakóteleknek, az egyes lakásokhoz tartozó "külön használatú részeit csak egységesen megépített vagy élősövény kerítéssel szabad elválasztani. A kerítés létesítésére vonatkozó előírásokat az építési teleknek nem minősülő egyéb belterületi és a zártkerti földrészletek bekerítése során is alkalmazni kell.

Ki köteles kerítést létesíteni?

A kerítést az építési telek tulajdonosa (kezelője) használója, a lelek homlokvonalán, továbbá a közútról nézve a jobboldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldalhatártól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani. A két közút között fekvő épitési telket a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kel] tekinteni, mintha az a kél közút között — a szomszédos telekhez igazodóan — meg volna osztva. Az oldalba táron álló épület esetében a tulajdonos (kezelő, használó), az oldalkeritést azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyen az épület áll.

Saroktelek esetében az építési telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít. Ha az építési telek oldalhatára a szomszédos épitési teleknek egyúttal hátsó határa, arra a hátsó telekhatár szabályát kell alkalnaz- ni. Nyúlványos építési telek esetében a nyúlványos telek és a visszamaradó telek közötti — az utcavonallal párhuzamos — közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettsége a visszamaradó telek tulajdonosát (kezelőjét, használóját) terheli.

Ha az építési telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek olyan határán, vagy a határ olyan részén is létesít kerítést, amelyre nézve kötelezettsége nem volt, a kerítésnek ezt a részét is csak a saját telkén helyezheti e! és az így létesített kerítést bármikor megszüntetheti. Ha a kerítés áthelyezését vagy átépítését olyan hatósági határozat tesz: szükségessé. amely a már korábban véglegesnek nyilvánított állapotot megváltoztatja, az áthelyezés, vagy átépítés, illetve az azzal kapcsolatban felmerülő költségek viselése azt terheli, akinek az érdekében a munka elvégzése szükséges.

Amennyiben az országos építésügyi szabályok alapján egyértelműen néni •’llapítható meg. hogy valamely építési telek kerítése megépítésének és fenntartásának kötelezettsége kit terhel. kötelezhető személyt és mértékét a helyi körülmények figyelem- bevételével a helyi tanács építési szakigazgatási szerve állapítja meg.

ré. Sass Tibo*