Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)

1977-09-09 / 212. szám

1977. szeptember 9., péntek ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 Ötödik ötéves tervünk má­sodik esztendejének vége fe­lé járunk. Az első évet me­gyénk — a globális ered­ményeket tekintve — siker­rel zárta. Ami a részeredmé­nyeket illeti — s ezen nincs mit tagadni —, tudomásul kellett venni, hogy néhány üzem adóssággal kezdte az új esztendőt. Ezzel nehéz terhet „cipeltek” tovább, hi­szen az 11)77. évi megnöve­kedőit feladatok végrehajtása mellett a lemaradás pótlása is elsőrendű követelmény volt, s ahol ez még indokolt, az ma is. Senki sem vitatja, hogy a gazdasági eredményeknek, ezen belül is a hatékonyság növelésének, általában a nép­gazdaság! feladatok végre­hajtásának helyileg is/ tehát minden üzemben, gyárban az egyik legfőbb feltétele a gondosan kimunkált vállala­ti tervezés. Tapasztalatok ta­núsítják, hogy ahol ezt min­dig, minden időben komo­lyan vették és veszik, ott van mivel dicsekedni is. E tekin­tetben az általános tapaszta­latok kedvezőek. Tonnákban es pénzügyi eredményekben mérhető a végzett munka ér­téke és színvonala. Különö­sen ott, ahol nemcsak az úgynevezett hivatalos tervet és az ehhez szükséges terve­zési, munkaszervezési felté­teleket veszik figyelembe, hanem mindezekhez hozzá­adják a különféle, ma még nem mindenütt hasznosított tartalékokat. Ilyen tartalék többek között a társadalmi munka, amit a tervezésnél, az ismert lehetőségek birto­kában, mindenkor helyes fi­gyelembe venni. De figyel­met követelnek az egyéb le­hetőségeket rejtő források is. Mindezeknek az érvényesíté­se természetesen csak akkor jár eredménnyel, ha kellő időben, pillanatnyi késleke­dés nélkül megkezdődik és folyamatossá válik a tervező munka is. Tudvalevő, hogy az ország legfőbb erőit az idei terv si­keres végrehajtására össz­pontosítja. Ugyanakkor a tervhivatalban és a minisz­tériumokban beható elemzé­sek alapján már megkezdő­dött az 1978. évi népgazda­sági terv előkészítése. E munka az idén korábban kezdődött el, mint áz előző esztendőkben. Ennek oka, hogy a gazdasági életben né­hány jelentős változás tör­tént. Mindenekelőtt meg­gyorsult a fejlődés üteme, ugyanakkor külgazdasági kap­csolatainkban a piaci felté­telek sem úgy változtak, ahogy azt előzetes számítások és becslések alapján vártuk és gondoltuk. Ezek olyan té­nyezők, amelyeket a helyi vállalati tervezésben, az ex­porttervek kimunkálásánál és egyéb követelmények okán feltétlenül számításba szükséges venni. Országos szinten a tervké­szítés már áprilisban meg­kezdődött. Ami a vállalati tervezőmunkát illeti, ott már tavaly is lényeges változások történtek. Korábban évente mindig december végén kap­tak a vállalatok, üzemein in­tézmények hivatalos tájé­koztatást a következő évi népgazdasági tervről, mun­kájuk várható külgazdasági feltételeiről. A jelenlegi, te­hát az idei terv feltételeiben várható változásokról már tavaly szeptemberben adott információt az érdekelteknek az Országos Tervhivatal. Ez a gyakorlat az idén is foly­tatódik, amiről a Miniszter- tanács kötelező határozatot hozott. Ebben a hónapban tehát minden vállalat, üzem, intézmény megkapja a szük­séges tájékoztatást a jövő évi terv fő feladatairól és a sza­bályozókban várható válto­zásokról azért, hogy saját terveik elkészítésekor ezzel kellő időben számolhassanak. T. F. Egy hét múlva nyit az őszi BNV Nagy a sürgés-forgás a budapesti nemzetközi vásár- központban, hiszen egy hét múlva, szeptember 16-án megnyitja kapuit a fogyasz­tási cikkek nagy seregszem­léje, az őszi Budapesti Nem­zetközi Vásár. A hazai vál­lalatokkal, szövetkezetekkel és egyéb termelőkkel együtt összesen 31 országból és Hongkongból hozták el Bu­dapestre áruikat a kiállítók. A látogatók szeptember 16 és 2§-e között — a szakmai na­pok kivételével — 'naponta délelőtt 10 órától este 7 órá­ig tekinthetik meg a kiállí­tást. A nagyközönség változatlan áron 15 forintért kapja a be­lépőjegyet. Az egyszeri belé­pésre érvényes szakmai jegy ára is változatlanul 60 forint. Az általános iskolások, az Ipari tanulók és egyéb isko­lai tanulók, továbbá a kato­nák belépőjegye csoportos lá­togatás esetén személyenként öt forint. A vidékről érkező látogatók most is igénybe ve­hetik a MÁV 33 százalékos menettérti utazási kedvezmé­nyét. Dúsított takarmány a Hanságból Elkészült az ország egyik legnagyobb tömegtakarmány üzeme, amelyet mintegy 30 mil­liós beruházással létesített a Lajía-liansági Állami Gazdaság. Évente megközelítően 10 ezer tonna dúsított takarmányt állít elő a gazdaság jánossomorjai telepen létesült üzem Júliusban lebontották azo­kat az -prócska házakat, melyek helyén a korszerű, többszintes bányászházak emelkednek majd Putnok egyik legszebb részén. A Sa­jó—Hangony völgyi Vízgaz­dálkodási és Talajvédelmi Társulat megkezdte a terep- rendezést. Az eddigi munká­latok tervszerűen haladnak, októberben átadják a tere­pet a kivitelezőnek, a Bor­sod megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalatnak. A megyei beruházási 'Halat szerződé­se értelmében 1979-ben 180 bónyászlakást adnak át itt. az <tzt követő évben pedig 120-a,t. Együttes párt- és tanács vb-ülés Leninvárosban A Járműjavító vállalása 300 teherkocsi terven felül Fontos kérdésről tárgyalt a Leninvárosi Pártbizottság és a Leninvárosi Tanács Végre­hajtó Bizottsága, amely csü­törtökön együttes ülést tar­tott. A két testület ezúttal az MSZMP Központi Bizott­sága által 1974 márciusában, A munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésére, helyzetének további javítá­sára hozott határozat végre­hajtását értékelte. Mindenek előtt megállapították: Lenin- város nagyüzemeiben, a be­ruházásokon, a kereskedelem és a szolgáltatás területén dolgozó munkásoknak a vá­ros gazdasági és társadalmi életében betöltött szerepe tovább növekedett. Az újabb ipari beruházások eredmé­nyeképpen a város munkás- jellege erősödött. Ennek megfelelően a városi pártbi­zottság és a városi tanács megkülönböztetett figyelmet fordított a munkások hely­zetének, élet- és műn ka kö­rülményeinek javítására, a munkások társadalmi, köz­életi szerepének növelésére. Az eredmények elérésében elöntő szerepet játszott, hogy a helyi pártszervek és szer­vezetele biztosították a párt- határozat egységes értelme­zését és végrehajtását, így Leninvárosban tovább erő­södött a párt és a munkás­osztály vezető szerepe, a kü­lönböző társadalmi rétegekre és a közgondolkodásra gya­korolt befolyása. A vezető szerep érvényesülésére vall, hogy a városi és üzemi párt-, tömegszervezetek, az állami szervek testületéiben a mun­kások megfelelő számban képviseltetik magukat, ará­nyuk az utóbbi két év során tovább növekedett. Az ülés elé terjesztett je­lentés részletesen foglalko­zott a munkások bérének, jö­vedelmének alakulásával is. Valamennyi munkahelyen tapasztalható az a törekvés, hogy a ,jövedelmek alakulása az eddigieknél jobban tük­rözze az egyének és a kol­lektívák teljesítményét, hogy a magasabb képesítést, igény­lő, a hatékonyabb munkát végző, átlagon felüli teljesít­ményt elérő dolgozók teljesít­ményükkel arányos, maga­sabb keresetet érjenek el. Az őszi forgalom időszaka, amikor a mezőgazdaság be­takarított termését, az ipari üzemek és bányák termékeit, az export-, import- és tran­zitküldeményeket az éves átlagnál is nagyobb mennyi­ségben kell rendeltetési he­lyükre szállítani, évről évre iiagy feladatot ró a MÁV dolgozóira. Az idei esztendő pedig mindenképpen rendkí­vüli; a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére indult országos méretű munkaver­seny a termelőüzemek több­letproduktumainak' soha nem látott mennyiségét hozza lét­re. A MÁV vezetői már az év elején felmérték, hogy az őszi csúcsforgalom lebonyo­lítása mekkora terheket ró a Vasútra. Éppen ezért a vas­úti teherkocsik javítására is intézkedési tervet dolgoztak •ki. Gedeon Béla, a MÁV Miskolci Járműjavító Üze­mének főmérnöke elmondot­ta: a szakemberek úgy ha­tároztak, hogy az őszi for­galom időszakában csökken­teni kell a tmk-javítás okát, azaz úgy kell szervezni a munkát, hogy minél keve­sebb kocsi hiányozzon a for­galomból. Ennek érdekében előbbre kellett hozni a ja­vítási időpontokat. A jármű­javító üzeni dolgozóitól so­kat vár a vasút; július, au­gusztus és szeptember hó­napban 270 darab teherko­csi fővizsgát kell elvégezniük terven felül. Az említett há­rom hónapra egyébként 630 teherkocsi-fővizsgát ütemez­tek be eredetileg. A feszített tervek teljesítése mellett — természetesen — a váratlan hibákat is el kell hárítaniuk. Az üzem vezetősége idejé­ben ismertette a tervet a dolgozókkal, akik vállalták, hogy a teherkocsik javítási és átfutási idejének csökken­tésévéi elősegítik a MÁV te­herszállítási feladatainak tel- ütését az őszi forgalom idején. A szocialista brigá­dok fél százalékkal növelték a teljesítményt. A különféle szervezési intézkedések és átcsoportosítások pedig újabb egyszázalékos teljesítmény­javulást eredményeztek. Az üzem júliusi, augusztusi eredményei sokat ígérnek: a terven felül vállalt javításo­kat is túlteljesítették; több­letként további 30 kocsi ja­vítását végezték el. Nem vé­geztek rosszabb munkát, mint máskor, „csak” gyor­sabban dolgoztak. No, és jobbak a munkafeltételek is: az üzemben megerősítették az alkatrészgyártó és javító részlegeket, s korszerűsítet­ték az alkatrészek szállítá­sát. • • Összefutott idő r A mezőgazdaság legnehe­zebb, „legsűx-übb” idényét, az őszt Szatmári Dezső, a lak- taharkányi Petőfi Tsz terme­lési elnökhelyettese ícy jel­lemezte: — Kétségtelen, hogy a, nyári betakarítás látványo­sabb munka. Talán a hagyó, mányok tiszteletéből fakad, hiszen a búzát aratjuk, az életet. De a most következő hetek, hónapok munkáit a nyári teendők meg sem kö­zelítik. Napraforgó, silókuko­rica, szója, cukorrépa és a kukorica „adja” azt a 2500 hektárt, amelyről - termést be kell hordanunk. Ugyan­így sorolhatnám a művelete­két, hogy az igazi méreteket szemléltessem; a termény betakarítása, elhelyezése, fel­dolgozása, értékesítése. Per­sze, ezeknek minden napját, a napnak minden eszközét, gépét és emberét külön tar­talmazza a terv. A tervek, ezek a szinte órára lebontott üzemelési, munkaszervezési előírások a mezőgazdaságban még min­dig csak javaslatok. Számok­kal lehetetlen kifejezni az időjárást, mint emberi aka­rattól független tényezőt. — De kihasználni megpró­báljuk. Torlasszal nem tud. tűk eltelepíteni a vörösherét, de mivel augusztusban ked­vezett az idő, elvetettük, s azóta már kikelt. Lényegé­ben a múltban és jelenben is minden gazda igyekezett alkalmazkodni a természet­hez. A nagyüzemnek ebben már segítségére van a mo­dern kémia. Például az 500 hektárnyi napraforgókat Reg­ionnal permeteztük, s ez a perzselőszer sietteti az érést, így amikor más üzem el­kezdi, mi már ennek a nö­vénynek betakarítását elfe­lejtettük. Szemre roppant csúnya látvány a megperzselt napra­forgó. Mintha leforrázták volna. A talaj felé kohyuló tányér, a szárra aszalódon levél, a színpompát felváltó gyászos barnaság berzenkedő érzést kelt. De ugyanettől a napraforgótól 30 mázsa kö­rüli hektáronkénti termést várnak (országosan is ki­emelkedő eredmény), és van még egy olyan tényező, ami­re a szemlélődő aligha gon­dol. — ősszel összefut az idő. Közel ugyanebben az időben érnek a növények, s hiába van a gazdaságunknak hat nagy teljesítményű Claas kombájnja, mivel minden táblában egyszerre nem tud­nak aratni, nagy veszteség­gel számolhatnánk. Ezért igyekszünk befolyásolni az érést már tavasszal is, hi­szen eltérő tenyészidejű faj­tákat vetünk, hogy minél hosszabb legyen a betakarí­tás ideje. De ez önmagában kevés, mert egy bizonyos határon túl nem nyújthatjuk az érést, Ha például a dér megcsípi a kukoricát, az megint veszteséget jelent. Sajnos, a kukorica és a nap­raforgó természetes érési ide­je is egymásba „csúszik”. Ezt csak vegyszerrel odázhatjuk el, segít a szárítóberendezés is, amelyre az 1400 .hektár kukoricát terveztük. Ez csak tovább fokozza a termesztés biztonsagát. Ősszel torlódnák a leen­dők. Kétszáz hektár silót és 250 hektár cukorrépát szüÍn­séges még a napraforgón, ku­koricán kívül betakarítani. Hatalmas tömeg ez. Hiszen csak a cukorgyárba 75 ezer mázsa répát kell elszállíta­ni. Abban az időben, amikor még a legjobban felszerelt gazdaságokban is gond a te­hergépkocsik elosztása. Erre mondta az elnökhelyettes: — A termést folyamatosan hordjuk be a táblákról, mert különben munka nélkül áll­nának a kombájnok. Az pe­dig vagy luxus, mivel. az idő sürget és nem ismer kímé­letet. De közben gépkocsi­jainknak folyamatosan kell számtani a répát a cukor­gyárba, s ilyenkor mindig a nyári repcefuvarozás jut eszembe, amikor a kálitelep, re naponta csak egyszer tu­dott fordulni a teherautó. Ha mi a táblaszéllel, ahová ki_ visszük a cukorrépát, befe_ jczhelnénk a betakarítást, s nem várna még ránk a gyár­ba szállítás, könnyű szezo. nunlc lenne. Így azonban a lánc megszakad, mert hiány­zik a szállítóvállalat, amely maradéktalanul elvégezné a fuvarozást a gyár és a ter­melők között. így a jelenlegi helyzet számunkra csak hát­rány, hiszen mindössze nyolc gépkocsink van. Októberben a határban ad randevút egymásnak a múlt és a jövő. Az egyik táblában aratnak, a másikon szárzúzó tépi szét a „halott” kukorica kóróját, a harmadikon mű­trágyát fordít a mélybe az eke vasa, a negyediken már vetik az őszi búzát, a rep­cét. — A szerves trágyán kívül tízmillió forint értékű mű­trágyát is kiszórunk. Ma még lehetetlen megjó­solni. milyen lesz ez az ősz. Felhőket hozó, talajt áztató, „kombájntiltó” hetek jönnek, vagy kedvező napok ...? De annyi biztos, hogyha a bo­nyolult, egymást érő mun­kák láncolatára máshol is j annyira felkészülnek, mint itt, akkor az ősz a legrosz- szabb esetben is csak küz­delmes lehet. — kármán — A terven felül ütemezett 270 vasúti teherkocsiból té­kát 200 már elkészült júli­usban és augusztusban. En­nek ellenére szeptemberben sem csökkentik a munka­tempói; ebben a hónapban is 100 teherkocsi-fővizsgát akarnak elvégezni az eredeti tervek teljesítése mellett. Az üzem kollektívája vállalta a többletmunkát — jóllehet, más vállalatokhoz hasonlóan itt is jelentős munkaerő- hiánnyal küzdenek. Éppen ezért, a feladat sikeres meg­oldása érdekében szeptember 24_én kommunista műszakot tartanak a Járműjavítóban. A társadalmi munka — egy hónapban — nem kevesebb, myit 4 százalék többletet je­lent majd. Az erkölcsi elismerésen túl ösztönzi a dolgozókat, hogy minden egyes többlet­kocsi javítását 400 forinttal jutalmazzák. Ezenkívül újabb, jelentős összege* kap­nak a minisztériumtól, amennyiben az ős ' szállítási csúcs idején a vasúti kocsi­állományból öt százaléknál kevesebb teherkocsi hiányzik csak a forgalomból javítás miatt. Ennek feltétele, hogy szeptember végéig 939 fel­újított vasúti kocsival szá­moljon le a MÁV Miskolci Járműjavító Üz*a»e. ü. U.

Next

/
Oldalképek
Tartalom