Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)
1977-09-08 / 211. szám
1977. szeptember 8., csütörtök ESZAK-MAGYAR0RS2ÄG 3 Valijuk be őszintén, az or- kenyere kapcsán, amikor évről évre jóleső megnyugvással azt mondjuk; újra bőseggel fizetett a kalász; Hifiikor , dicsérjük a szakvezetőket, traktorosokat, kom- “äjnosokat, sőt még az időjárást is, róluk valakikről Hlig. vagy egyáltalán nem ej- tüniv szól. Pedig, — és erről Meggyőződtem, az Országos Vetőmag es Szaporítóanyag Felügyelőség B.-A.-Z. megyei felügyelőségén .— rajtuk is •Hűlik és nem is kevéssé, •Hilyen es mennyi lesz a •Mindenkori aratnivaló. A felügyelőség dolgozóiról van szó, akik majdhogynem kendben, reflektorlény nélkül végzik nagy szakértelmet Cs felelősségtudatot igénylő Munkájukat. ron a tsz saját magát károsítja meg, hiszen, ha sikerül kijátszania az ellenőrző szerveket, a nem megfelelő vetőmagból a következő évben csak sikertelen termést várhat. Szerencsére a vetőmagvak 95 százaléka országosan is, megyei szinten is „átmegy" a felügyelőség szakembereinek kezén. A. biztonságos terméshez azonban még ennél is több kell. — Bármennyire kiváló is a vetőmag, csávázni akkor is kell. És itt nyomatékkai hívnám fel ennek a műveletnek a jelentőségére gazdaságaink figyelmét. A csávázással számos betegség, fertőzés elterjedését akadályozzuk meg. Néhány éve a Mezőnagymi- hályi Állami Gazdaság búzájánál , fuzáriumfertőzést álUrbán Lászlóval, a megyei felügyelőség vezetőjével •Munkájukról, valamint a kalászos növények vetőmagtermesztésének idei, megyei tapasztalatairól beszélgettünk a Papokban. — Tömören megfogalmazna, a mi munkánk őrködés P minőség felelt. A nemesiéit vetőmagokat ellenőriztük, szemlézzük. A nuigfo- Sisra, szaporításra termesz- fitt növényeket kint . a szántóföldeken, majd pedig az Pfatás és a tisztítás után Pent a gazdaságban is meg« Vizsgáljuk, minősítjük és mi engedélyezzük a fémzárolást. A napokban történt meg áz őszi búza-vetőmag minősítése. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják: a mennyiség elegendő, a minőség pedig Jó. A Vizsgált fajták 03—96 ••zúzalékos csíraképességűek. Eddig már 350 vagonnyi telelt fémzároltak, de alkalmatlan tétellel még néni találkoztak. _ Az idén megyénkben 21 őszi búzafajtát szaporítottak. Ezek közül a legújabb fajtákat — ilyen a Partizánka, a Novosadska Rana 1, 2. 3-as, a Martonvásári 4, 5-ös — még csak kis területen termesztették. — Ezekre a fajtákra nagy az igény, de ^mint minden •íj fajtánál, ezeknél is legalább két év kell, hogy any- hyi szaporítóanyagot tudjunk előállítani, amennyi minden Igény kielégítésére elegendő. Az előbb felsorolt fajtákat ••evezhetnénk „divatfajtáknak” is. A divat. — ellentétben az öltözködéssel — itt hasznosságot, mázsákban kifejezhető többlettermést jelent. — A megyei vezetés részé- föl az az állásfoglalás, hogy P jövőben a búzafajták 40 százaléka korai érésű legyen. Északi megyéről lévén szó, ez az igény jogos. Ezért már most ősszel ennek az aranyhal? megfelelően vetjük a jövő évi vetőmagnak valót. A korai fajták közül 30 százalék lesz a Kompolti 1-es, 20 százalék a Hannája, 50 százalék pedig az MV 3-as, 4- es, valamint a Novosadska Sana 1, 2, 3-as aránya. A középérésűek közül a Ju- bilejnaja 50-es képviseli a legnagyobb hányadot. A felügyelőség dolgozói nemcsak a kijelölt üzemek által termesztett vetőmagot vizsgálják, hanem azokét a gazdaságokét is, amelyek úgymond saját részre állítanak elő vetőmagot. Évente 5—600 ilyen mintát ellenőriznek. , — Néha-néha előfordult már, hogy egy-egy gazdaság tisztított, „jól csomagolt*' mintát küldött be, ugyanakkor, amikor kimentünk hozzájuk ellenőrizni, kiderült, a búza valójában nem alkalmas a vetésre. Ezeket nevezzük mi „szemen szedett mintáknak”. Fogalmazhatnánk úgy is: a szemen szedett minta” szemen szedett csalás. Végső solapítottunk meg, valamint 80—85 százalékos csírázási képességet. Ez a búza nem volt alkalmas vetőmagnak. Erre a gazdaság csávázta a búzát. Hatására a csírázóképesség 90 százalék fölé emelkedett. BBBDBDi i Megyénkban kilenc gazdaság foglalkozik rendszeresen á kalászos vetőmag szaporításával. Ezeket a mezőgazda- sági üzemeket . szakbizottság jelölte ki a tárgyi és személyi feltételek alapján. Idén ezek a gazdaságok 6466 hektár területen vetettek vetőmagnak szánt őszi búzát. Ebből a felügyelőség dolgozói 4972 hektárt találtak alkalmasnak szaporításra. Ez az elvetett terület 77 százaléka. A kizárt táblákon nem volt megfelelő a "ajtatisztaság, valamint erős és káros gyo- mosodás lépett fel. A teljesség kedvéért feltétlen el kell mondanunk: a minősítés szigorú szabványok alapján történik, s ez nem is lehetséges másképpen, hiszen mindennapi kenyerünkről van szó. A minták alapos laboratóriumi vizsgálaton esnek át, csak ezek után mondják ki rájuk az alkalmasságot. — Megyénkben mintegy 70 ezer hektáron terem őszi búza. Ilyen nagy területre kell biztosítani évről évre a jó minőségű vetőmagot. Szeretnénk elérni, mégpedig rövid időn belül, hogy a gazdaságok háromévenként — évenkénti részletekben — újítsák fel a szaporításra szánt' vetőmagot. A nagyobb termés önmaguk és a népgazdaság érdeke. A másik jelentős területű kalászosról, a tavaszi árpáról el kell mondanunk, hogy jelenleg öt fajtát szaporítanak. Ötven százaléka ennek még mindig Tápláni fajta, a többi pedig a nagyon keresett NDK és csehszlovák fajták: Elgina, Trumpf, Ame- tyst. Favorit. — Jövő tavaszra mind a mennyiséget, mind a minőséget, ezen belül elsősorban a fajtaválasztékot ki tudjuk elégíteni. Ehhez persze az is szükséges, hogy a Vetőmag- termeltető Vállalat idejében kössön szerződést a magtermelő gazdaságokkal, mert nem egy évben előfordult már. a tsz-ek szerződés hiányában a vetőmagnak alkalmas árpát eladták olcsóbban a sörgyárnak. A gazdaság is rosszabbul járt anyagilag, nem is beszélve a népgazdaságról. Tavasszal vetőmag- hiánv állt e'ő, s „kereskedelmi vetőmagként” ismeretlen eredetű árpát kellett forgalomba hozni. Márpedig a MÉM állásfoglalása az, hogy lehetőleg minden kalászos-vetőmag ismert fajtájú és megfelelő minőségű legyen. Végső soron ezért a célért dolgozunk valameny- nyien. Hajdú Imre A népi ellenőrzés az elmúlt években számos országos vizsgálattal segítette a közlekedési ágazat munka«1 ját. Idén ősszel ismét ilyen témában, a teherszállító gép- 1 járművek és autóbuszok : pótalkatrész- és gumiab-I roncs-ellátásával kapcsolat-! ban végez felmérést a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A 14 éve a gyárban dolgozó Heníer József lengyel páros körfűrészen vágja tncrcire a for- gácslapokat (bal oldali képünk). A furncrláblásíló gép húsz ember munkáját végzi (jobb oldali felvétel). Arra kíván választ kapni, hogy a hazai ipar, a bel- és külkereskedelmi szervek miként biztosítják a jármüvek javításához szükséges pótalkatrészeket, gumiabroncsokat, az ellátásban jelentkező gondok milyen okaltra vezethetők vissza. A bútorgyáriak mércéje a minőség Az országban csupán a Soproni Szőnyeggyár készít fal- lól-falig szőnyegeket. A gyár tíz cvycl ezelőtt kezdte meg gyártását. Ez idő alatt mintegy tizennegyszeresére emelkedett a termelés. Az új technikai berendezések tették lehetővé a jelentős termelésnövekedést és azt, hogy szigetelt habhálas szőnyegeket is előállítanak a házgyárak részére. Képünkön a tűzött szőnyegek több színben és különböző mintázattal is készülnek. A munkások pályakocsin szállítják a csaknem 10 négyzetméteres táblákat, majd felrakják a lapszabászgép állványára. A művezető megnyomja az inditógombot, s az ügyes masina pillanatok alatt a kívánt méretre vágja a forgácslapokat. — Még nem láttuk ezt a gépet. Mostanában kapták? — fordulok oda Haubl Ernőhöz, az Avas Bútorgyár műszaki-fejlesztési osztályának vezetőjéhez. — Valóban ez a legújabb gépünk, mindössze két hónapja üzemel,— feleli. — Automatikus működésű 1— folytatja Varga András—, s fele létszámmal kétszer akkora teljesítményre képes, mint a régi gép. Nagyot változott az élet az utóbbi két évben a bútorgyárban, s mindez a rekonstrukció haszna. — Ma már 24 garnitúra szekrénysort készítünk naponta. Az ütemes fejlődés érzékeltetésére mondom; 1971- ben még csak 18 garnitúrát gyártottunk — tájékoztat Haubl Ernő. miközben bejárjuk az üzemeket. A táblásító részlegben, vagy ahogyan itt nevezik: a zeccolóban csupa asszony, lány dolgozik. Az egyik 'teremben még kézzel ragasztják fel a szalagokat, a másik helyiségben azonban már gép varrja össze a furnérlemezeket. — Nem irigylik a gép kezelőit? — ugratjuk Bukta Bélánét, a 13 tagú Üj Élet szocialista brigád nemrégiben leköszönt vezetőjét. — Szó se róla, a gépesítésé a jövő — ismeri el, aztán dacosan, kicsit büszkélkedve mondja: — Ám a mi munkánkat sem nélkülözhetik, mert a diófurnért például még át kell néznünk, a hibákat csak kézzel javíthatjuk ki. — Megbecsülik-e a nőket a bútorgyárban? — Augusztus 1-től kaptunk 7.8 százalékos béremelést. Miután ez a kfsmamaüzem, kedvezményként 100 százaléknál 110 ' százalékot fizetnek. A furnértáblásitó gép nemcsak 20 ember kézi munkáját végzi, hanem elősegíti a minőség javítását is. A gyár termékei eddig is jobbak voltak az országos átlagnál, s a jövőben még tovább szeretnék csökkenteni a hibás bútorok arányát. — Minden egyes alkatrészt átvizsgálunk,' s utánunk még meózzák is a szekrénysorokat. A mi munkánk mércéje: a minőség — mondja Lerch Zoltán és Varga Imre műbútorasztalos. — Ez a munka viszont szakértelmet, tapasztalatot kiván. Mióta dolgoznak a gyárban ? — Tizenkilenc éve, itt voltam már tanuló is ... Én meg 16 éve. — Vagyis: törzsgárdatagok ? — Nemcsak mi, a munkások háromnegyede öt évnél régebben keresi itt a kenyerét. — Megnézzük még a lapmegmunkáló üzemet, ahol teljes mértékben gépesítették a méretre vágást, a fúrást. Az NSZK-bol importált élfurnérozó géppel legalább tízszeresére növekedett a termelékenység, s csak két ember szükséges itt a korábbi hattal szemben. — Hogyan alakult a gyár idei termelése, exportja? — Augusztus végéig 45.3 millió / volt a termelési értékünk, a 43.6 milliós tervet tehát túlteljesítettük. Az exportunk kissé elmaradt a remélttől, Franciaországba szállítottunk 900 ezer forintért bútorokat. Egyébként komolyan tárgyalunk egy nyugatnémet vevővel, ha létrejön az üzlet, ötezer szekrénysort szállítunk a jövő év első felében — magyarázza Tamási Miklósáé főkönyvelő. Az idei gyártmányfejlesztés eredményeiről kérdezzük a műszaki-fejlesztési osztály vezetői ét. — Három szekrénysort terveztünk, gyártottunk, ebből kettőt az idei BNV-h is kiállítunk. Bútoraink korszerűek, s nagy előnyük, hogy az áruk csak 80 százaléka lesz a boltban látható hasonló termékeknek. — Találkozhatnak-e majd a vevők az új bútorokkal? — A Gitta elnevezésű és a Beáta II. szekrénysorra már van szerződésünk — válaszolja Tamási Miklósné —, s előreláthatóan a jövő év második felében kezdjük még a gyártásukat. Kolaj László Érkezéstől indulásig Szerda, piaci nap. A Miskolci Közlekedési Vállalat Búza téri végállomásán szánté minden megállóbart óriása tömeg száll le a beérkező kocsikról, s — ilyenkor reggel — óriási tömeg indul innen a város valamennyi részébe. A menetirányítónak nincs könnyű dolga. Ponto- isan számon kell tartaná a bc_ és kifutó kocsikat, egyeztetni a menetrend szerint, érkezést és indulást, helyettesíteni a kieső járműveket a tartalékból. Szokni keli a gépet Fodor Imrémé ma a menet- irányító. Éppen egy menetlevelet ír át áz egyik sofőrnek. A fiatalember hajnalban kezdett, eddig öt fordulót végzett a 3-as, szirmai járaton. — Nem bírja már a derekam — indokolja ,a kocsi- cserét. — Nem az én gépemmel járok ma. Az enyémet javítják, de ez a kocsi, amit ma,- reggel kaptam, megkinoz •— mondja Molnár. János. Az új kocsi felé ballagunk, miközben beszél: — Egy műszakban átlagosan száznegyven kilométert kell teljesíteni ezen a vonalon. Ez t.izenegy "forduló, ennyi a norma. Ha bírja a gép. altkor nincs semmi probléma. A boríték sem vékonyabb ... Csak az a baj, hogy elég gyakori a hiba, s ez általában a mi zsebünkre megy. „Ejtőernyős” nap, országos vásár Űjabb sofőrök érkeznek be a pihenőbe. Éppen csak egy pohár vizét isznak, vagy' kezet mosnak, azután indulnak is tovább. Simon József II. tartalék-, ban van, a következő fordulója a Zsarnai-telep. — Három órakor álltam ma szolgálatba, de ennyi népet már régen láttam az ócskapiacon, mint ma. Országos vásár van, s ez nekünk is több gondot okoz. Megrohanják az emberek a buszt, ha nem férnek fel, a mi anyánkat szidják. Azután itt van a szirmai meg a görömbölyi járat: mi már csak í y nevezzük ezeket a piaci napokat, hogy ejtőernyős” nap. Annyian szállnak fel ilyenkor batyuval, hogy megros- kad a busz... Persze ingerültek a munkába menők is, mert nem férnek tőlük. Órájára néz. • — Ha 11-kor akarok végezni, ideje indulnom — szól még vissza az ajtóbél. Két perccel később — innen a pihenőből is látni — szinte a földig süllyed a Simon vezette busz tengelye, ammor kikanyarodik a megállóból. Bosszúságok Szerencse, hogy a sofőrök általában * erősebb idegzetű emberek. Vagy mégsem? Bosszúságra ugyanis mindig van valami ok. Télen a havas, jeges utak. Tavasszal és ősszel az olvadás, az eső. Nyáron meg a meleg. Mindezek mellett sok a „meghibásodás”. a defekt, és még lehetne sorolni tovább. Például az utasok. — Képzelje csak el —szól az egyik beérkező pilóta —, tegnap este egy társaság végigdalolta az utat a Martintelepig. Ráadásul még engem gúnyoltak, mert lassan mentem szerintük. Más: sokszor nem jeleznek időben, és ha elmegyünk az üres- megálló mellett, mi tehetünk arról. hogy nem tudtak le- szállni... Persze nemcsak ilyen bosszúságok adódnak. A Búza téri végállomás pihenőjében sokat panaszkodtak a közlekedési dugókra, a menetrendre. amit alig lehet tartani. De hát — így mondta valamelyikük — ez a sofőr élete... Dél lesz nemsokára. A pihenő kiürült. A Búza téri végállomáson most nincsen csúcsforgalom. De nem sokáig tart ez a csend, hiszen egy-két óra múlva befeiezö- dik a tanítás, kiürül a piac. véget ér a gyárakban a dél. előttös műszak. A csúcsforgalma; a dé utáni szolgálat bonyolítja le . Puszlafalvi Tivadar
